Ukrajnában a háborús frontvonalakon tapasztalható egyre súlyosabb emberhiány miatt sok férfi keresi a módját, hogy elkerülje a katonai szolgálatot. A Telegram-csatornákon aktív embercsempészek révén egyre többen próbálnak illegálisan kijutni az országból.
A Telegramon aktív embercsempész hálózatok nyíltan kínálják szolgáltatásaikat, biztosítva a biztonságos határátlépést jelentős összegekért. A csempészek különféle lehetőségeket kínálnak: háromezer euróért olyan útvonalakat ajánlanak, amelyekkel állítólag észrevétlenül át lehet lépni a határon, míg ötezer euróért kis csoportokban szerveznek utazásokat a mezőkön és erdőkön keresztül. A teljes biztonságot kínáló lehetőségek ára akár 14 ezer euró is lehet. Az útvonalak célpontja jellemzően Románia vagy Moldova.
A Welt am Sonntag német lap hét hónapos nyomozása során hat férfival is beszélt, akik elrejtőztek a besorozás elől vagy illegálisan elhagyták Ukrajnát. A kutatás rávilágít arra, hogy a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki.
Sok hadköteles talál illegális kiutat a szolgálat elkerülésére, míg mások az ukrán rendszerben tátongó réseket használják ki – például felsőoktatási beiratkozásokkal nyerve időt.
A hadseregben nagy a felháborodás azokkal szemben, akik elkerülik a besorozást. A fronton harcolók elhagyatottnak érzik magukat, miközben Kijevben és más városokban mintha nem változott volna semmi a háború ellenére. Roman Grescsuk, egy frontvonalon harcoló tüzértiszt szerint szükséges lenne csökkenteni a sorozási korhatárt és megemelni a harci eredmények után járó jutalmakat, mivel sokakat a halálfélelem és az állami ellátás iránti bizalmatlanság tántorít el.
Az ukrán kormány különböző megoldásokkal igyekszik katonai utánpótlást szerezni az orosz–ukrán háborúban. Kézenfekvő lenne a fiatalok besorozása, azonban sokan vagy elhagyták már az országot, vagy a rendszerbe épített kiskapukat kihasználva képesek elkerülni a harcot.
A helyzet megoldása érdekében az ukrán politikai és katonai vezetésnek szembe kell néznie a sorozással járó feszültségekkel és az embercsempészet jelentette kihívásokkal. A konfliktus fokozódása és a folyamatos emberhiány kezelése sürgető feladatok, hiszen ezek a tényezők nemcsak a háború kimenetelét, hanem Ukrajna jövőbeni stabilitását is befolyásolják. A hadköteles korú férfiak tömeges elvándorlása és rejtőzködése komoly társadalmi és katonai kérdéseket vet fel, amelyek megoldása hosszú távú, átfogó stratégiai megközelítést igényel.
A világon nagyjából 29 millió lány és asszony kizsákmányolás áldozata az ENSZ egy friss jelentése szerint – adta hírül a Világgazdaság.
Ennek a modern kori rabszolgaságnak számos különféle módja ismeretes: a helyi idő szerint pénteken közzétett jelentés – amelynek elkészítésében közreműködött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – ide sorolja többek között a kényszermunkát, a házasságra kényszerítést és a házi szolgaságot.
A rabszolgaság felszámolását a zászlajára tűző Walk Free szervezet egyik alapítója, Grace Forrest többek között arról beszélt a jelentést ismertető sajtótájékoztatón, hogy ma, a nemzeteken átívelő ellátási láncok korában sokszor a gazdaság normál működésének tekintjük azt, ami pedig kizsákmányolás.
Elítélendőként kiemelte azt a gyakorlatot is, amikor egy bevándorló tartózkodását csak addig tartják jogszerűnek, amíg a munkáltatóval kötött szerződése él.
A világ államainak túlnyomó többsége, 136 ország nem szankcionálja a gyerek- és általában a kényszerházasságot – emelte ki.
A Walk Free és az ENSZ Minden nő, minden gyerek programja közös kampányt indít, hogy cselekvésre sarkalljon szerte a világon a modern rabszolgaság eltörléséért. Ebben többek között az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelését kérik a multinacionális cégektől.
Lányok és asszonyok tömegei esnek kizsákmányolás és kényszermunka áldozatául olyan árucikkek ellátási láncolatában, amelyeket nap mint nap vásárolunk, például a kávé vagy különféle ruhaneműk – mondta a rabszolgaság eltörléséért harcoló szervezet képviselője az ENSZ-jelentést ismertető sajtótájékoztatón.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
