Ha a világ nem fordít több pénzt a környezetvédelemre, akkor egyre több menekültre kell számítani azokból a térségekből, amelyeket különösen súlyosan érint az éghajlatváltozás ‒ figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet a világszervezet klímakonferenciáján mutattak be Bakuban.
Az egyre gyakrabban és egyre több helyen jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek miatt tömegek kényszerülnek arra, hogy biztonságosabb és élhetőbb lakóhelyet keressenek maguknak.
Számos régióban az erőszak és a fegyveres konfliktusok miatt menekülnek az emberek, ezt a folyamatot a klímaváltozás következtében egyre fogyatkozó erőforrásokért folytatott küzdelem is erősíti.
Csökkennek az ivóvízkészletek, terméketlenné válik a föld, emelkedik a tengerszint, és az emberek kénytelenek máshol keresni a boldogulást ‒ mondta el Filippo Grandi menekültügyi főbiztos.
Az UNHCR adatai szerint a menekültek többsége valamelyik szomszédos országba tud eljutni, amelyet rendszerint szintén súlyosan érint a klímaváltozás.
Az utóbbi tíz évben becslések szerint 220 millió embernek kellett ‒ legalábbis ideiglenesen ‒ elhagyni otthonát valamilyen időjárási katasztrófa miatt.
A világ vízválsága súlyosbodik, veszélyben az élelmiszer-termelés ‒ közölte a The Guardian. A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy sürgős lépésekre van szükség a vízkészletek megőrzése és az édesvízellátásunkat biztosító ökoszisztémák pusztulásának megállítása érdekében.
A víz gazdaságával foglalkozó globális bizottság csütörtökön közzétett jelentése szerint a világ népességének fele már most is vízhiánnyal küzd, és ez a szám az éghajlati válság súlyosbodásával tovább fog nőni.
Az évtized végére az édesvíz iránti kereslet várhatóan 40%-kal meghaladja majd a kínálatot, mivel a világ vízrendszerei „példátlan stressznek” vannak kitéve.
A bizottság megállapította, hogy a kormányok és a szakértők jelentősen alulbecsülték az emberek méltó élethez szükséges vízmennyiséget. Míg az egészséghez és higiéniához napi 50-100 liter vízre van szükség, a megfelelő táplálkozáshoz és méltó élethez valójában napi 4000 literre lenne szükség. Ez a mennyiség a legtöbb régióban helyben nem érhető el, így az emberek a kereskedelemtől függenek szükségleteik kielégítése érdekében.
A jelentés rámutat a „légköri folyók” jelentőségére, amelyek az egyik régióból a másikba szállítják a nedvességet. A világ szárazföldi csapadékmennyiségének mintegy fele az ökoszisztémák egészséges növényzetéből származik.
Kína és Oroszország a legfőbb haszonélvezői ezeknek a rendszernek, míg India és Brazília a fő exportőrök.
Tharman Shanmugaratnam, Szingapúr elnöke és a bizottság társelnöke szerint az országoknak sürgősen együtt kell működniük a vízkészletekkel való gazdálkodás terén. „Radikálisan át kell gondolnunk, hogyan fogjuk megőrizni az édesvízforrásokat, hogyan fogjuk sokkal hatékonyabban felhasználni, és hogyan leszünk képesek arra, hogy minden közösség számára elérhetővé tegyük az édesvízhez való hozzáférést” ‒ mondta.
A jelentés rámutat a káros támogatások problémájára is. Évente több mint 700 milliárd dollár támogatás jut a mezőgazdaságnak, amelyek nagy részét rosszul irányítják, arra ösztönözve a gazdákat, hogy a szükségesnél több vizet használjanak öntözésre vagy pazarló gyakorlatokra.
Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója szerint az országoknak át kell irányítaniuk a támogatásokat, és meg kell szüntetniük a káros gyakorlatokat, miközben biztosítaniuk kell, hogy a szegény emberek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak hozzáférést kell biztosítani a vízrendszerek felújításához, a biztonságos vízellátás és higiénia biztosításához, valamint a természeti környezet pusztulásának megállításához szükséges finanszírozáshoz.
A vízproblémák különösen súlyosan érintik a nőket és a lányokat. Mariana Mazzucato, a University College London közgazdászprofesszora rámutatott: „A gyermekhalandóság, a nemek közötti egyenlőség, a vízgyűjtés terhei, az élelmezésbiztonság terhei ‒ ezek mind összefüggnek.”
A jelentés szerint jelenleg több mint 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 3,6 milliárd ember nem fér hozzá biztonságos higiéniához. Ha nem történnek változások, 2050-re a vízproblémák a globális GDP mintegy 8%-át fogják kitörölni, a szegényebb országokban ez a GDP-veszteség a 15%-ot is elérheti.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztetett szerdán közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában.
Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett.
Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira.
Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni” – fűzte hozzá.
A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100–300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél.
Azonban ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő – írták a tanulmány szerzői.
Az alacsony jövedelműek nagyobb eséllyel válnak a hőség áldozatává, mint a gazdagabbak. 2023 az eddigi legmelegebb év volt Európában a feljegyzések szerint, az extrém meleg csaknem 50 ezer áldozatot követelt. Magyarországon és megyénkben is 2023 szintén a legmelegebb év volt a XX. század eleje óta, idén pedig ismét sorra dőlnek a melegrekordok.
A szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtják a hőség következményei, állítják a The Guaridan által ismertetett spanyol tanulmányok.
Az egyik tanulmány 17 madridi negyedet hasonlított össze abból a szempontból, hogy milyen hatással volt rájuk az extrém meleg. Arra a megállapításra jutott, hogy az csak három negyedben volt hatással a mortalitásra – mindhárom negyedben az átlagnál alacsonyabb jövedelműek élnek.
„Ez logikus, hiszen a hőhullám szempontjából nem mindegy, hogy három emberrel lakunk együtt egyetlen nem légkondicionált szobában, vagy egy légkondicionált, úszómedencés villában élünk” ‒ mondta Díaz Jiménez, a kutatás egyik készítője a brit lapnak.
Hasonló megállapításra jutott egy másik, egész Spanyolországra kiterjedő elemzés is. „Ugyanazt láttuk. Azt tekintve, hogy kit sújt leginkább a hőség, a jövedelmi szint a döntő faktor.”
Egy 2019-ben összeállított amerikai tényfeltáró cikk, amit a Marylandi Egyetem készített a National Public Radio nevű rádióval közösen, szintén azt dokumentálta, hogy a szegényebb negyedekben álló házak szerte az Egyesült Államokban melegebbek, mint a gazdagabbak negyedek lakhelyei.
Az átlagnál alacsonyabb keresettel rendelkezők gyakran rossz körülmények között, túlzsúfolt, nem vagy csak alig légkondicionált házakban élnek, amelyek alig biztosítanak menedéket a hőség elől. És még ha van is légkondicionáló berendezésük, kisebb valószínűséggel (vagy kevesebb ideig) használják az átlaghoz képest az üzemeltetés költsége miatt.
Egy részük nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem, ezért az átlagosnál nagyobb valószínűséggel szenvedhet valamilyen betegségben, amit a hőség tovább súlyosbít.
Sokan közülük pedig olyan ágazatokban dolgoznak – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban –, ahol rendszeresen ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Korábban a Save The Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy Spanyolországban a gyerekek harmada nem tud hűsölni otthon. Ez becsléseik szerint több mint kétmillió gyerek mentális és fizikai egészségére lehet „nagyon káros” hatással.
Szakértők szerint az extrém hőség a szén-dioxid-kibocsátás növekedése okozta globális felmelegedésre, klímaváltozásra vezethető vissza, és az tömeges halálozásokhoz vezet: tavaly csaknem 50 ezer ember vesztette életét a hőség következtében szerte Európában. „Meg kell kongatnunk a vészharangot, ez most nagyon sürgős” ‒ véli Yamine Saheb, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kutató.
Európában az elmúlt években egyre gyakoribbak, hosszabbak és melegebbek lettek a hőhullámok – kontinensünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi része. 2023 az eddig feljegyzett legmelegebb év volt, és az idei év még ennél is melegebbnek mutatkozik előrejelzések szerint.
Átlag közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg 2023 ősze a legmelegebb volt 1901 óta.
Idén nyáron pedig egymást érik a hosszú, extrém hőhullámok, és sorra dőlnek a melegrekordok – azaz a jelek szerint az éghajlatváltozás problémája sajnos nálunk is egyre égetőbb lesz, a szó szoros értelmében.
Ausztrália mostantól évente 280 embert fogad be Tuvaluról, amelyet különösen súlyosan érint a tengerszint emelkedése az éghajlatváltozás miatt – jelentette be Anthony Albanese ausztrál kormányfő szerdán Tongában, a csendes-óceáni szigetek éves fórumán.
Az Ausztrália és Tuvalu között tavaly létrejött és most hatályba lépett megállapodás értelmében a csendes-óceáni szigetország lakói különleges vízum birtokában telepedhetnek le és vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak Ausztráliában. Canberra vállalta azt is, hogy segítséget nyújt Tuvalunak természeti katasztrófa, világjárvány vagy katonai agresszió esetén. Cserébe Tuvalu beleegyezett abba, hogy védelmi és biztonsági kérdésekben csak Ausztrália egyetértésével vállal kötelezettségeket vagy köt partnerséget bármely más állammal vagy szervezettel.
Feleti Teo, Tuvalu miniszterelnöke úttörő jelentőségűnek nevezte a megállapodást, mert ez az első alkalom, hogy egy ország jogi kötelezettséget vállalt a szigetország megsegítésére.
A Csendes-óceán déli térségében különösen gyorsan emelkedik a tengerszint a globális felmelegedés miatt. Az Új-Zélandtól északra és Pápua Új-Guineától keletre fekvő, kilenc szigetből álló Tuvalu a világ második legalacsonyabban fekvő országa, a tengerszint feletti magassága nem éri el az 5 métert. Szakértők becslése szerint a jelenleg nagyjából 11 ezer fős népességű szigetcsoport száz éven belül teljesen víz alá kerülhet.
Az Egyesült Államok is kötött már hasonló megállapodásokat a tengerszintemelkedés miatt süllyedő csendes-óceáni szigetekkel, köztük Palauval és a Marshall-szigetekkel. Az egyezmények értelmében Washington gazdasági támogatást nyújt, cserébe pedig hozzáférést kap stratégiai fontosságú tengeri területekhez.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, néhány nappal a világszerte mért rekordmagas hőmérsékletek után, felszólította az országokat, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” ellen.
„Az elmúlt vasárnap, hétfő és kedd a három legmelegebb nap volt a feljegyzések kezdete óta. A világnak szembe kell néznie a növekvő hőmérsékletek jelentette kihívással” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok világszerte gyakoribbak, intenzívebbek, és tovább tartanak. Az idei év eltelt szakaszában a hőség miatt 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, mintegy 80 millió gyermek iskoláját kellett bezárni Afrikában és Ázsiában, a Száhel-övezetben pedig rekordmagas volt a kórházi ápolások és halálesetek száma.
2023 júniusa óta minden hónap melegebb az előző évek megfelelő hónapjához képest a földön azóta, hogy 1940-ben elkezdték a feljegyzéseket – közölte a Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata.
Az ENSZ sürgette, hogy a kormányok ne csak az éghajlatváltozást előidéző, fosszilis üzemanyagokból a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék, de fokozzák a legsérülékenyebbek – közöttük az idősek, a várandós nők és a gyermek – védelmét is, és szavatolják a munkások biztonságát. A világ dolgozóinak több mint 70 százaléka – 2,4 milliárd ember – van kitéve az extrém hőség magas kockázatának a Nemzetközi Munkaügyi Intézet (ILO) által csütörtökön közzétett jelentés szerint.
Afrikában a dolgozók megközelítőleg 93 százaléka van kitéve az extrém hőségnek, az arab országokban pedig 84 százalékuk – áll az ILO jelentésében. Az extrém hőség világszerte évente majdnem 23 millió munkahelyi sérülést, illetve mintegy 19 ezer halálesetet okoz.
„Emberi jogi alapon meg kell védenünk a dolgozókat” – mondta Guterres.
A világszervezet főtitkára felszólította a kormányokat, hogy biztosítsák a hőség ellen a gazdaságukat, az olyan kritikus ágazatokat, mint az egészségügy és az épített környezet. Egyes kutatók becslése szerint 2050-re az extrém hőség körülményei között élő városi szegények száma 700 százalékkal nő. Az ENSZ most első ízben adott ki globális felszólítást az extrém hőség elleni fellépésre.
„Politikai jelzésre van szükségünk, és ez az” – hangsúlyozta Kathy Baughman Mcleod, a Climate Resiliance for All nevű, extrém hőséggel foglalkozó nonprofit szervezet főigazgatója.
„Ez annak az elismerése, hogy milyen nagy és milyen sürgős ez a probléma. Ez annak az elismerése is, hogy nem mindenki érez egyformán, de ugyanazt azt árat fogja érte megfizetni” – tette hozzá.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az átalakuló időjárási viszonyok következtében a mérges kígyók elvándorolnak az eredeti élőhelyükről. Az írás arra figyelmeztet, hogy olyan országokban is megjelenhetnek az emberre is veszélyes hüllők, amelyek erre nincsenek felkészülve – számolt be a The Guardian.
A felmelegedő éghajlat kígyókra gyakorolt hatását kutatta egy csoport, az eredményeiket a Lancet Planetary Health folyóiratban publikálták. A megfigyelések azt állapították meg, hogy számos országban megjelenhetnek új, mérgező marású kígyófajták. Mivel a kutatásuk helyszínéül Dél- és Délkelet-Ázsiát választották, ezért a megállapításaik is csak ebben a térségben helytállóak. A tanulmányukban összesen 209 mérges kígyófaj területi elterjedtségét vizsgálták, amelyekről ismert, hogy a mérgük az emberi szervezetre veszélyes.
A hatások kettősek lehetnek, hiszen ameddig egyes fajok élőhelyei zsugorodni fognak, addig más, hőség és szárazságtűrő állatok számára pedig növekedni fog az élettér.
Ezek a hatások az egész világot érinteni fogják, amelynek köszönhetően Európában is nőhet a mérges kígyók élőhelyének mérete.
Az elterjedtséghez az is hozzátartozik, hogy pontosan mennyit fog változni az emberi tevékenység hatására az élhető terület. A mezőgazdaságilag megművelt területek növekedésével ugyanis sorra tűnik el több faj élettere. Egyes fajok viszont várhatóan képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mivel a gabonamezők például bőségesek lehetnek táplálékban számukra.
Az egészségügyi világszervezet becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, ami akár 138 ezer halálesetet és legalább 400 ezer amputációt és maradandó fogyatékosságot okozhat.
Ha az emberre is veszélyes fajok olyan területeken jelennek meg, ahol az egészségügyi rendszer sincs megfelelően felkészülve a hasonló támadásokra, valamint a társadalom sem megfelelően tájékozott, akkor a végzetes kimenetelű marások száma jelentősen emelkedhet a jövőben.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek, a 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.
A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.
Keddi ítéletében a bíróság kimondta: „kritikus hiányosságok mutatkoztak” a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában, ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat. Svájc sem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésére kitűzött korábbi céljait – jelentették ki.
A bíróság megállapította azt is, hogy a svájci bíróságok nem szolgáltattak meggyőző indokokat arra vonatkozóan, hogy miért tartották szükségtelennek a kérelmező egyesület panaszainak érdemi vizsgálatát. Az eljárás során pedig nem vették figyelembe az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és ezzel „nem vették komolyan a panaszokat” – írta ítélete indoklásában az emberi jogi bíróság.
A strasbourgi bírói testület arról is tájékoztatott kedden, hogy mint elfogathatatlant, elutasította azt a keresetet, amelyet hat fiatal portugál klímaaktivista indított tavaly szeptemberben azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezzenek 32 államot. Az aktivisták az Európai Unió 27 tagállama mellett Oroszországot, Törökországot, Svájcot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot vádolták azzal, hogy nem korlátozzák kellőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátását, és úgy vélték, hogy ez elősegíti a globális felmelegedést, továbbá hatással van életkörülményeikre és egészségi állapotukra.
Az emberi jogi bíróság közölte, az ügyet illetően Portugália tekintetében területi joghatóság áll fenn, a többi alperes állam tekintetében azonban nem lehetett megállapítani a joghatóságot. E szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye vonatkozó cikkének értelmében a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani – írták. Tekintettel azonban arra, hogy a kérelmezők panaszaikkal kapcsolatban semmilyen jogi úton nem éltek Portugáliában, a kérelmezők Portugália ellen benyújtott panasza is elfogadhatatlan a hazai jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának hiánya miatt – állapították meg.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága végezetül elfogadhatatlannak nyilvánította azt a francia beadványt is, ami szerint Franciaország nem tett megfelelő lépéseket az éghajlatváltozás megelőzésére. A francia intézkedések elmaradása a felperes szerint az élethez való jogának, valamint a magán- és családi életének, valamint az otthonának tiszteletben tartásához való jogának megsértésével járt. A strasbourgi bíróság megállapította: mivel a felperes jelenleg nem él Franciaországban, nem hivatkozhat arra, hogy az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikke értelmében áldozata az állítólagosan elmaradt francia intézkedéseknek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712787900
[modified] => 1712786741
)
[title] => Egy idős nőkből álló nyugdíjasklub beperelte Svájcot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen – nyertek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183852&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183852
[uk] => 183802
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183803
[image] => Array
(
[id] => 183803
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[original_lng] => 54725
[original_w] => 1080
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/01004l1h-9aff-1280x720-1.jpeg
[width] => 1080
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712775941:5
[_thumbnail_id] => 183803
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1264
[_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
Ferenc pápa arra sürgeti a kormányokat, hogy tegyenek többet „közös otthonunk” védelméért, és az éghajlatváltozás elleni küzdelemért.
Az ABC News jelentése szerint Ferenc pápa is megszólalt a pusztító európai erdőtüzek kapcsán, s felhívást intézett a kormányokhoz, melyben arra kérte a törvényhozókat, hogy tegyenek többet az éghajlatváltozás elleni küzdelemért, s „közös otthonunkért”.
A pápa korábban is nyíltan kiállt a környezetvédelmi kérdések mellett, most pedig egy részvéttáviratot küldött Görögországba, ahol az elmúlt héten a pusztító erdőtüzek 5 ember életét követelték. A pápa kiemelte, az egymást követő hőhullámok csak súlyosbították a nyári erdőtüzek kialakulásának veszélyét.
Ferenc pápa imáiba foglalta az áldozatokat, a lángok megfékezésén dolgozó tűzoltókat, valamint a mentőszolgálatok munkatársait is. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott:
„Remélem, hogy a közös otthonunkat fenyegető veszélyek, melyeket a jelenlegi klímaválság súlyosbít, minden embert arra ösztönöznek, hogy megújítsa erőfeszítéseit a teremtés ajándékának gondozására, a jövő nemzedékeinek érdekében.”
A hőhullámok, valamint a heves széllökések által táplált erdőtüzek egy része bár ellenőrzés alatt van, Európa mediterrán térségében továbbra is riadókészültségben tartják az utazókat és a lakosokat: júliusban csak Görögországban több száz négyzetkilométernyi (!) területet emésztett fel a tűz.
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Egyre kevesebb az eső Közép-Amerikában, így mind kevesebb vízzel kell beérnie a Panama-csatornának, amely 13 ezer kilométerrel rövidítette meg a tengeri utat, hiszen korábban meg kellett kerülni a Horn-fokot, ahol a viharos vizeken sok ezer tengerész veszítette életét.
200 millió liter vízre van szüksége egyetlen hajónak, hogy áthaladjon a Panama-csatornán, mert ennyi víz ömlik a tengerbe, amikor a zsilipeket felhúzzák, és ez a víz egyre jobban hiányzik, mert az apadás veszélyezteti a hajók biztonságát. A nagyobb hajók már most is csak nehezen jutnak át az egyik óceánról a másikra a Panama-csatornán. Rengeteg vízre van szükség, mert 26 méter a vízszintkülönbség az Atlanti-és a Csendes-óceán között.
Az egyre csökkenő vízkészlet arra ösztönözte a Panama-csatorna Hatóságot, hogy szigorítsa a szabályokat. A hajók vízszintje és fenék mélysége között 15,24 méter a norma, mert csak így biztonságos az átkelés. Csakhogy sok hajó nagyobb rakományt visz, ezért jobban a vízbe merül, miközben vízből egyre kevesebb van a Panama-csatornában. Ezért a nagyobb hajók esetében csökkentették a normát: május 30-től kezdve ez már csak 13,4 méter.
Az Everstream tanácsadó cég szerint további szigorítás is várható.
Hogy reagáltak a nagy hajós cégek? A hamburgi Hapag-Lloyd csökkenti a hajókra rakott konténerek számát, hogy alkalmazkodjon az új normákhoz. Csakhogy ez komoly veszteséget jelent: a cég ezért minden konténer után 500 dollár pluszköltséget számít fel, ha a hajó átkel a Panama-csatornán – írja a Deutsche Welle.
Leállhat-e a Panama-csatorna, éppúgy, mint a Szuezi?
2021-ben egy konténereket szállító óriáshajó eltorlaszolta a Szuezi-csatornát, és ezzel az egész tengeri kereskedelmet nehéz helyzetbe hozta. Lehet-e hasonló a Panama-csatornában is? Lehet, de a Panama-csatorna távolról sem olyan fontos a világkereskedelemben, mint a Szuezi. A teherforgalom 90 százaléka különben is magukon az óceánokon zajlik, mert a hajók igyekeznek elkerülni a Szuezi-és a Panama-csatornát épp a problémák miatt.
Ettől függetlenül meg kell oldani a Panama-csatorna gondját, hiszen a vízhiány már most is veszélyezteti a biztonságos áthaladást a nagy hajók számára. Mit lehet tenni? Nagy víztárolókat akarnak építeni. Ezek felfognák az esővizet, és megfelelő csatornahálózattal lehetővé tennék a víz újrahasznosítását is.
Amíg ez bekövetkezik, addig csökkenteni kell a nagy hajók terhelését, vagy pedig kisebb hajókat kell küldeni a Panama-csatorna átszelésére. Az ázsiai hajóforgalmat az USA keleti partja felé át lehet terelni a Szuezi-csatornára, de az már amúgy is túlzsúfolt, és nem oldja meg a nyugati partot az Egyesült Államokban. A két part között az USA-ban növelni lehet a szárazföldi és a légi szállítás arányát a hajózással szemben. Végül azonban csak tenni kell valamit a Panama-csatornáért, ahol az egyre csökkenő vízmennyiség mind kevésbé teszi biztonságossá a nagy hajók áthaladását az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra.
