Egyetemi sport, határok nélkül. Ezzel a mottóval idén is megszervezték a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját, amelyen a pályán zajló küzdelmekmellett kiemelt hangsúlyt kap a jótékonyság. A nemes cél érdekében a szervezők ez alkalommal is összefogtak a résztvevő csapatokkal, támogatókkal és a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének javaslatárakárpátaljai iskoláknak gyűjtöttek sportszereket.
Halálának tizenötödik évfordulóján emlékeztek meg Szalókán dr. Soós Kálmánról, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem alapító rektoráról, történészről, egyetemi tanárról, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének egykori elnökéről. Az emlékező ünnepségen kollégái, harcostársai, barátai, tanítványai és tisztelői rótták le kegyeletüket a kárpátaljai magyar közélet meghatározó személyisége előtt. Az alkalomhoz kapcsolódva emléktáblát avattak a családi háza falán, tisztelegve dr. Soós Kálmán munkássága és öröksége előtt. Az emléktáblát a KMKSZ Szalókai Alapszervezete és a Rákóczi Egyetem közösen helyezte el.
A negyvenkilenc éves korában elhunyt Soós Kálmán, akinek élete és munkássága szorosan összekapcsolódott a kárpátaljai magyarság oktatásának, megmaradásának és jövőépítésének ügyével, a Tisza-parti Szalókán született, ottani családi házában élt, mindennap onnan indult dolgozni, és minden este oda ment haza. A helyi KMKSZ-alapszervezet alapító elnökeként, majd a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnökeként az Ung-vidék magyarságának és a helyi közösségnek az életében is fontos szerepet játszott.
A július 5-i megemlékezésre nagyon sok tisztelője ellátogatott Szalókára, ahol elsőként a helyi református templomban ünnepi istentiszteleten idézték fel a község nagy szülöttének emlékét. Az igét Soós Zsolt református lelkész hirdette.
Az istentiszteletet követően a helyi temetőkertben nemzeti imánk eléneklése után családtagjai, felesége és lánya jelenlétében megkoszorúzták dr. Soós Kálmán sírját.
Egykori lakóházánál hivatali utóda, tanítványa, barátja, dr. Csernicskó István professzor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora emlékezett Soós Kálmánra, aki elmondta: „Egy szülőház előtt állva egészen másként emlékezünk. Itt elsősorban nem az egykori rektorra gondolunk, hanem arra az emberre, aki ebben a házban nőtt fel, innen indult el az életbe, ide tért haza a munkából minden este, és aki innen indult utolsó útjára, mindössze negyvenkilenc évesen. Tizenöt év telt el azóta, s az idő sok mindent megváltoztat, de vannak hiányok, amelyekhez nem lehet hozzászokni. Vannak emberek, akiknek a jelentőségét az idő nem halványítja, hanem egyre világosabban mutatja meg. Soós Kálmán ilyen ember volt. […] Olyan főnök, olyan rektor volt, aki a döntő pillanatokban irányt mutatott, aki lehetőséget adott, aki felelősséget bízott ránk, és akitől én személy szerint sokat tanulhattam nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Sokan emlékeznek Soós Kálmánra. Vannak, akik kutatóként, mások politikusként, egykori diákjai oktatóként, ismét mások intézményvezetőként tisztelték. Politikusként mindig a közös nevezőt kereste, nem a megosztást. Oktatóként egyszerre volt szórakozott és szórakoztató, de nagy tudású professzor. Rektorként a megfontolt, biztos építkezés híve volt. Történészként pedig a szülőföld múltjának szenvedélyes kutatója. Hogy mindemellett hogyan jutott ideje galambászkodásra, vadászatra, a családjára, azt soha nem tudtam megfejteni. Mi, akik együtt dolgozhattunk vele, mindenekelőtt az embert őrizzük az emlékezetünkben, azt az embert, aki hitt abban, hogy Kárpátalján lehet és kell magyar felsőoktatást építeni, és azt a tudóst, aki a kárpátaljai tudományosság emblematikus alakja volt” – fogalmazott Csernicskó István, aki Soós Kálmán gyakori szófordulatait idézve a következőképen folytatta emlékező gondolatait: „Kedves Kálmán! »Eszméletlen!« – mondanád ma, ha itt állnál közöttünk. Azt viszont még nem merjük mondani, egyik kedvenc fordulatodat idézve, hogy »Kész, győztünk!«, de dolgozunk rajta. Azon vagyunk, hogy az általad lerakott biztos alapokra újabb és újabb emeleteket építsünk. Ez lesz a mi legméltóbb emlékművünk…”
Halász-Kovács Mária, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke személyes emlékeket idézett Soós Kálmánról, az alapszervezet alapító, első elnökéről, ahogy rendszeresen gyalogolt hazafelé az eszenyi vonatállomásról, mert mindig, mindenhonnan hazajött, Ungvárról is és később Beregszászból is. Felidézte az elnök asszony, milyen lelkesen beszélt az Ungvári Hungarológiai Központban végzett munkájáról, ahogyan – mint fogalmazott – csak kevesen tudnak beszélni, csak olyan emberek, akiknek a munkájuk a hivatásuk, sőt a küldetésük. „Igenis, nagy hatást tud gyakorolni a világra egy ember is, ha komolyan veszi és vállalja a küldetést, amely neki adatott. Ő vállalta. Mindenkivel közvetlenül és őszintén beszélt. Bárhová is ment, számára Szalóka maradt a világ közepe. Szerette a szülőföldjét és az itt élő embereket” – emelte ki Halász-Kovács Mária és elmondta, hogy a helyi alapszervezet kezdeményezte az emléktábla elhelyezését a családi házon, hogy a kő akkor is őrizze a község nagy szülöttének emlékét, amikor már azok az emberek nem lesznek, akik gondolataikban és szívükben őrzik őt. Köszönetet mondott továbbá dr. Soós Kálmán özvegyének és gyermekeinek, hogy megengedték családi házuk homlokzatán az emléktábla elhelyezését, és a Rákóczi Egyetemnek, hogy partnerek voltak a megvalósításban.
Az emléktáblát Soós Kálmán özvegye, Soós Katalin, Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke, Csernicskó István rektor és Halász-Kovács Mária alapszervezeti elnök leplezték le, majd Soós Zsolt református lelkész Isten áldását kérte a táblára és a megjelentekre. Végül a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének tagjai a helyi kultúrházban frissítővel várták a megemlékezés résztvevőit.
Folytatódott a mezőgecsei Csodaszarvas Bábszínház kárpátaljai turnéja: a társulat az elmúlt napokban az Ungvári járás négy településére is ellátogatott. Csap és Rát után július 3-án Kisdobronyban, valamint Nagydobronyban örvendeztették meg előadásukkal a helyi óvodások közösségét.
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) igyekszik olyan programokat szervezni, amelyek érintik egész Kárpátalja területét, illetve különböző korosztályokat tudnak megszólaltatni. A Nemzeti Együttműködési Alaphoz pályázva most 30 előadást vihetünk el Kárpátalja óvodáiba. Nem első alkalom, hogy óvodás és alsó tagozatos gyermekek magyar színházi előadást hallhatnak, ez most mégis más, mert itt nem képzett színészek tartják ezeket az előadásokat, hanem egy közelmúltban alakult amatőr színtársulat, akik a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szórakoztatják általában a gyermekeket – tudtuk meg Balogh Líviától, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökétől.
Mint mondta, ott egy történelmi és turisztikai nevezetesség található, amelyet a KMKSZ az elmúlt években épített meg, és az elmúlt időszakokban nagyon sok gyerek látogatta különböző anyaországi pályázatoknak köszönhetően, de szükség volt a kisebb gyerekek szórakoztatására is, ezért néhány pedagógus – történetesen négy – létrehozott egy amatőr színtársulatot.
– A társulat tagjai a Mezőgecsei Óvoda munkatársai, pedagógusai – kapcsolódott be a beszélgetésbe Mester Viola, a Csodaszarvas Bábszínház vezetője, és elmesélte: az óvodában már tíz évnél is régebb ideje bábos játékokat adtak elő a gyerekeknek. – Tiszacsomán 2025 tavaszán a KMKSZ megnyitotta az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda kapuit, ahol gyerekeket fogadunk és különböző programokkal kedveskedünk nekik: íjászat, lovaglás, népi játékok, állatsimogató stb. Az év folyamán rájöttünk, hogy az óvodás korú gyerekek is szívesen ellátogatnának hozzánk, de nekik nem tudtunk olyan programot nyújtani, ami a koruknak megfelelő. Így jött az ötlet, miért is ne lehetne itt, Tiszacsomán egy bábszínházat alapítani, előadni egy mesét a gyerekeknek, s ezzel is színesebbé tenni az ott-tartózkodásukat. Főleg, hogy nem mindennap látnak bábelőadást magyarul. A kolléganők beleegyeztek, így alakultunk meg 2025 tavaszán. Tavaly 20 helyre tudtuk elvinni A róka és egér lakodalma című bábjátékunkat annak köszönhetően, hogy a KMKSZ pályázatot nyert a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Minden járásba eljutottunk akkor. A sikeren felbuzdulva a KMKSZ újabb pályázatot nyújtott be, és idén 30 óvodába fogunk ellátogatni őszig A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesével. Azért esett erre a mesére a választásunk, mert a gyerekek nagyon szeretik az állatmeséket, és ebbe könnyen be tudnak kapcsolódni.
– Pénteken Kisdobronyban a harmadik előadásukat láthatjuk az Ungvári járásban, majd innen mennek még Nagydobronyba az óvodába. Voltak már Csapon az óvodában és Ráton a református nyári táborban, összesen 6 előadást kapott az Ungvári járás. Izgatottan várjuk, hogy milyen lesz az előadás – zárta a rövid beszélgetést Balogh Lívia.
„Szeretitek-e a mesét? Láttatok-e már bábszínházat? Régen?” – fordult az óvodásokhoz az elnök asszony, s a vidám, tömeges választ hallva kiemelte: szerinte minden gyermeknek sűrűn kellene bábelőadást látnia.
A gyerekek lelkes tapsa után a terepet átvették a bábosok.
Mester Viola üdvözölte a jelenlévőket és arra kérte a gyerekeket, hogy legyenek bátrak, mert egy interaktív mesét láthatnak, ami azt jelenti, hogy a bábok mellett az óvodások is részt vehetnek az előadásban.
– Ha a bábok arra kérnek, hogy énekeljetek, akkor énekeljetek velük, ha azt mondják, hogy mondókázzatok, akkor hangosan ismételjétek a mondókát – mondta bevezetőül, és kezdődött a mesemóka.
Az óvodások figyelmesen nézték a mesét, lelkesen segítettek a kiskakasnak, a gazdasszonynak, majd a végén egy körtánccal zárták az előadást, s a kérdésekre válaszolva, mosolygós matricát kaptak a kezükre.
Abban, hogy a Kisdobronyi Hófehérke Óvoda két vegyes csoportjának növendékei minden mondókát, dalt ismertek és énekeltek hangosan, nem kis szerepe van az intézmény munkatársainak.
– Az ilyen előadások nagyon jók, érdekli a gyerekeket, örülnek neki és várják már. Nagy szüksége van a gyerekeknek a bábszínházra, mert ebben a rohanó, telefonos világban sajnos már csak ott látnak ilyen mesét. Természetesen az óvodánkban van ujjbábszínház, árnyékbábszínház, amit mi saját kezűleg oldunk meg vagy plüssjátékok segítségével, s főleg a téli időszakokban vesszük elő gyakrabban őket. Azt is nagyon élvezik, hiába látták már azt a mesét, hiába tudják szinte emlékezetből, képesek tizedszer is örülni neki és vidáman nézni vagy játszani. Teljesen más a bábozással előadott mesének a hatása, mint egy rajz- vagy mesefilmnek. Ez nagy élményt nyújt számukra, itt bekapcsolódnak, fejlesztik a képzelőerejüket, a tudásukat, a beszédkészségüket, az énektudásukat. Volt már nálunk többször Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, az ő előadása is nagy sikert arat minden alkalommal. Szívesen látjuk a bábszínházi csoportokat bármikor jönnek – mondta végezetül Hidi Erika óvónő.
A Nemzeti Együttműködési Alapnál elnyert támogatásnak köszönhetően idén újra útra kelhetett a mezőgecsei Csodaszarvas Bábszínház. Ezúttal A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese elevenedik meg a megye harminc óvodájában a KMKSZ szervezésében. Július 3-án a kisdobronyi és a nagydobronyi gyerekek élvezhették a közismert történetet. Az amatőr társulat minden esetben bevonja a legkisebbeket is az előadásokba, így ők nem csak nézői, de aktív közreműködői is a bábjátéknak.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom egyik legjelentősebb karitatív összefogása. Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz. A helyi gyűjtést a kezdetektől fogva a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány koordinálja a KMKSZ-el, a kárpátaljai magyar gazdaszervezetekkel és egyházakkal együttműködve. A gyűjtési időszak minden év július 1-jén veszi kezdetét. Az adományokat az alábbi gyűjtőpontokon lehet leadni:
Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon
A régi fotók közül több nemcsak egy emlék, hanem kordokumentum is egyben, mivel olyan eseményeket örökítenek meg, melyek ma már csak az emlékezetünkben élnek. Egy nosztalgikus időutazásra, a KMKSZ 37 éves tevékenységét, múltbeli rendezvényeit bemutató fotóarchívum létrehozásáról szóló kezdeményezés megvalósítására kérte fel a szervezet tagságát Kulin Zoltán, a KMKSZ alelnöke, a TV21Ungvár igazgatója. Hangsúlyozta, a gyűjtemény a jövőben akár egy fotóalbum alapját is képezheti.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom egyik legjelentősebb karitatív összefogása. Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz. A helyi gyűjtést a kezdetektől fogva a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány koordinálja a KMKSZ-el, a kárpátaljai magyar gazdaszervezetekkel és egyházakkal együttműködve. A gyűjtési időszak minden év július 1-jén veszi kezdetét. Az adományokat az alábbi gyűjtőpontokon lehet leadni:
Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon
A mesterséges intelligencia egyre inkább befolyásolja az életünk számos területét. Mit értünk mesterséges intelligencia fogalom alatt? A számítástechnikai rendszerek azon képességét, amelyek emberi intelligenciához kötött feladatokat képesek elvégezni, mint például a tanulás, a problémamegoldás és még számos más tevékenység. Az egyre népszerűbb, emberi funkciókat szimuláló képesség lehetőségeiről és alkalmazásának kockázatairól, illetve káros hatásairól Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke „A kárpátaljai magyarság mesterséges intelligencia stratégiája” címmel tartott előadást a szervezet Választmányának soron következő ülésén.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom egyik legjelentősebb karitatív összefogása. Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz. A helyi gyűjtést a kezdetektől fogva a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány koordinálja a KMKSZ-el, a kárpátaljai magyar gazdaszervezetekkel és egyházakkal együttműködve. A gyűjtési időszak minden év július 1-jén veszi kezdetét. Az adományokat az alábbi gyűjtőpontokon lehet leadni:
Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom egyik legjelentősebb karitatív összefogása. Kárpátalja 2013-ban csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz. A helyi gyűjtést a kezdetektől fogva a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány koordinálja a KMKSZ-el, a kárpátaljai magyar gazdaszervezetekkel és egyházakkal együttműködve. A gyűjtési időszak minden év július 1-jén veszi kezdetét. Az adományokat az alábbi gyűjtőpontokon lehet leadni:
Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon
