Közös nyilatkozatot adott ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, amiben a legújabb jogfosztási kísérletek ellen tiltakoznak. Mint fogalmaznak, Ukrajna Kárpátalja megyéjében élő magyar nemzeti kisebbség képviselőiként megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült 12086. számú módosító javaslatot, melynek célja ukrán nyelvi környezet teremtése az oktatási intézményekben. Mi, Ukrajnában élő magyarok, nagyra értékeljük azokat a törvényi módosításokat, amelyeket a közelmúltban fogadott el Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, és amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatására vonatkozó jogait. A 12086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket. A tervezet elfogadása esetén a kisebbségek nyelve kizárólag az órákon lesz használható: az órákon kívül azonban kizárólag az államnyelvet lehet használni. A törvény tervezete még a magán érintkezésben is megtiltaná a nemzeti kisebbség nyelvének, közte a magyarnak a használatát, hiszen még azt is megszabja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az oktatási intézmények udvarán az órák után is az államnyelvet kell használni. A törvény elfogadása esetén nemcsak szűkíti a nemzeti kisebbségek jogait nyelvük használatára, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. Mivel Ukrajna európai integrációjának egyik lényeges feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, ez a tervezet veszélyezteti országunk csatlakozási folyamatát az Európai Unióhoz, áll a nyilatkozatban.
A kárpátaljai magyarság 1944-ben ismerkedett meg először a kommunizmus igazi arcával, amikor úgynevezett „háromnapos munkára” vitték a vidéken élő magyar és német férfilakosságot, 18-tól 50 éves korig. Az azóta Málenykij Robotként elhíresült deportálásnak több tízezer áldozata volt, máig tisztázatlan, hogy tulajdonképpen mennyien maradtak ott a Sztálini-lágerekben. Az NKVD alakulatai a magyar és német férfiak első gyalogos menetoszlopait 1944. november 18-án hajtották a szolyvai gyűjtőtáborba. Szolyván, a 80 évvel ezelőtti események helyszínén, ma emlékpark található. Itt emlékeznek meg minden évben a kárpátaljai magyarok a Málenkij robotról. Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke az idei rendezvényen arról beszélt: amikor a front elvonultával a Kárpát-medence különböző vidékein élő magyarok fellélegezve azt hitték, hogy megmenekültek a háború borzalmaitól, akkor csapott le teljes erejével a vörös terror. Csak a peresztrojka utolsó éveiben, a szólásszabadság viszonylagos szabad gyakorlása idején történtek változások: a KMKSZ 1989-ben történt megalakulásával megindult az elhurcoltak névsorainak összegyűjtése, s megszólaltak az ártatlanul elhurcoltak is, akiket nem rehabilitáltak a mai napig sem. – mondta Sin József, a KMKSZ alelnöke. A mai felnőtt nemzedékek számára fontos feladat, hogy fiataljainkat pontosan tájékoztassuk a múlt történéseiről, s együtt vonjuk le a tanulságokat. – mondta Zubánics László, az UMDSZ elnöke. A rendezvény végén a történelmi egyházak jelenlevő papjai, fejet hajtva az áldozatok emléke előtt, Isten áldását kérték a jelenlevőkre. Ezt követően a szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékfalnál.
Rendkívüli ülést tartott november 15-én a Beregszászi Városi Tanács. A napirendi pontok között a legfontosabb kérdések a városi tanácsban történő személyi változások voltak. A képviselő-testület döntése értelmében a város alpolgármesterévé Huszár Pétert, a KMKSZ frakciójának képviselőjét nevezték ki, aki a nyugdíjba vonuló Orosz Gézát váltotta. Orosz Géza 1994-től dolgozott a Beregszászi Polgármesteri Hivatalban, korábban a kommunális osztályának vezetője volt közel 25 évig, majd a 2015 őszén megtartott önkormányzati választásokat követően a polgármester felkérésére átvette az alpolgármesteri tisztséget. Huszár Péter 2015 óta képviselőként segítette először a város, majd pedig a kistérség munkáját. Ezek mellett aktív munkát végez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségben, továbbá 2017-es megalakulása óta vezeti a Kárpátaljai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségét. Elsőszámú alpolgármesterként pedig a fő feladata a kistérség és a városi infrastruktúra karbantartásának és fejlesztésének felügyelete és irányítása lesz. Az ülésen jóváhagyták a kistérség végrehajtó bizottságában történt személyi változásokat, valamint együttműködési megállapodást kötöttek a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulással és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.-vel. Ez a megállapodás szükséges a kistérség hulladéklerakójának rekultivációjára vonatkozó pályázati programban való részvételhez.
Eredmények, kihívások, megoldások – sok mindenről szó esett a KMKSZ soron következő választmányi ülésén november 9-én a makkosjánosi Helikon Hotelben. Az ülés megkezdése előtt a megjelentek egy perc néma csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkárra, akinek nagyon sokat köszönhet a kárpátaljai magyarság is. Elsőként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tartotta meg beszámolóját. Mint mondta: Bármit csinált a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az elmúlt évtizedekben, az mindig szépen sikerült. Ilyen körülmények között is sikerült megvalósítani több tervünket is. Megköszönte a szervezetben, a kárpátaljai magyarságért dolgozók munkáját és kitért arra is, hogy a világban egyre többen kezdenek a békéről beszélni, ami reményt jelenhet. Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság kérdései napirenden maradjanak. Majd Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke vázolta fel az oktatás jelenlegi helyzetét, a számok és a törvények alakulását. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a Jótékonysági Alapítvány elnöke összefoglalta milyen támogatások valósultak meg a szociális és oktatási szférában és kiemelte az elmúlt évi tevékenységük eredményeit. Sin József, a KMKSZ alelnöke kiemelte, hogy az pozitívum, hogy a választmányi ülésen szinte mindenki megjelent. A választmányi ülésen Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány igazgatója is beszámolt a pályázatokról és a jövő évi tervekről. Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont programjairól és működéséről mesélt. Molnár László kulturális titkár a 2025-re tervezett programokról számolt be.
A KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács második alkalommal szervezte meg az Elődeink nyomdokain elnevezésű nyíltnapját a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovardában. Az Elődeink nyomdokain olyan hagyományőrző rendezvény, ahol a gyerekek amellett, hogy megismerkednek a komplexummal, kézműveskedhetnek, kipróbálhatják a fafaragást, íjászkodhatnak, lovagolhatnak és részt vehetnek a népszerű lovaskocsikázáson is. A programot a tavalyihoz hasonlóan meghívásos alapon szervezték meg, ahová ezúttal a környező települések KMKSZ alapszervezeteinek fiataljait invitálták. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerkedjenek őseink hagyományaival, kultúrájával, ezért is várunk csoportokat egész éven, mondta Mester András, a szövetség önkormányzati titkára, a központ vezetője. A csoportok először tárlatvezetésen vettek részt, ahol Kész Margit néprajzkutató, a beregszászi főiskola tanára mutatta be az épületben azt a kiállítást, amely betekintést nyújt a honfoglaló magyarok hitvilágába és életmódjába. Miközben a parkban a fiatalok íjászkodhattak, lovagolhattak, addig a jurtamúzeumban kézműves-foglalkozások zajlottak, melyeken a gyerekek kipróbálhatták a gyöngyfűzést, a körmöcskézést, valamint elsajátíthatták a szövés, a hímzés és a nemezelés alapjait. A program a magyar kormány Nemzeti Együttműködési Alapjának támogatásával valósult meg.
Az UNICEF széleskörű felmérése megállapította, hogy a fiatalok, iskolások zömét rendszeresen éri bullying, azaz bántalmazás, megfélemlítés. Az iskolai zaklatás aktuális problémájára reagálva szerveztek előadást a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A tantermi színjátékot Hans Dansar svéd író Nevem Freja című műve alapján Gyevi-Bíró Eszter rendezte. Az elbeszélés főszereplője egy 13 éves lány, akinek beilleszkedési problémái vannak. A történet Svédországban játszódik, napjainkban. Freja és méhész, valamint biotermelő szülei a nagyváros szélén élnek. A lánynak nincsenek barátai az osztályban, próbálja képviselni szülei fontos misszióját, része szeretne lenni az osztályközösségnek. Zárkózottsága miatt szülei Freját pszichológushoz viszik, videónapló vezetését javasolják. Az interaktív előadás során itt lép be a történetbe a néző, akikkel együtt keresik a megoldásokat. Freját Heczel Jázmin segédszínész alakítja, aki első alkalommal mutatkozhatott be főszereplőként. Eriket, a menőt, Freja egykori jó barátját Ferku Szilveszter elevenítette meg a színpadon, aki egyszer csak megváltozik és ismét a lány társává válik. A darab premierjén a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum nyolcadikos diákjai vettek részt. Az évek óta sikeresen megvalósuló színházi-nevelési programunk keretein belül igyekszünk a fiatalokat foglalkoztató tematikai előadásokat szervezni, nyilatkozta Sin Edina, a beregszászi színház ügyvezető igazgatója. A Nevem Freja tantermi előadást a KMKSZ és a Pro Agricultura Carpatika támogatásával Kárpátalja különböző oktatási intézményeiben tervezik bemutatni.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) második alkalommal szervezte meg az Elődeink nyomdokain elnevezésű rendezvényt iskolás gyerekek számára október 26-án a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban és Lovardában.
Az esemény résztvevőit a szervezők nevében Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte, majd röviden ismertette a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark történetét, valamint szólt a park mellett kialakított látogatóközpontról, lovardáról és állatsimogatóról is. „Az Elődeink nyomdokain egy olyan hagyományőrző rendezvény, ahol a gyerekek amellett, hogy megismerkednek a komplexummal, kézműveskedhetnek, kipróbálhatják a fafaragást, íjászkodhatnak, lovagolhatnak és részt vehetnek a népszerű lovaskocsikázáson is” – fogalmazott Mester András, hozzátéve, hogy a háború miatt jelenleg meghívásos alapon fogadnak vendégeket, de remélik, hogy a béke eljövetelével úgy szervezhetik meg ezeket az alkalmakat, ahogyan eredetileg is tervezték: céljuk, hogy a programra vidékünk minden szegletéből ellátogassanak.
A KMKSZ környező alapszervezetei által delegált csoportok tárlatvezetésen vettek részt, melynek keretében Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára bemutatva az épületben helyet kapó kiállítást virtuális kalandozásra invitálta a jelenlévőket. A szakember A honfoglaló magyarok életmódja és hitvilága című előadásában mesélt a honfoglalásról, a honfoglaló magyarok életmódjáról, viseletéről, konyhájáról, harcmodoráról és hitvilágáról, a táltosokról, a gyógyításról, a különféle valószínűleg használt gyógynövényekről, a bájoló imádságokról, majd az előadás második részében bemutatta a kiállítótérben berendezett jurtát, elmondta a család elhelyezkedését a nemezsátorban, s még egy táltos kettévágott jurtáját is megtekintették a látogatók.
Eközben a jurtamúzeumban kézműves-foglalkozások zajlottak, melyeken helyi kézművesek irányításával hagyományos technikákat alkalmazva a gyerekek kipróbálhatták a gyöngyfűzést, a körmöcskézést, elsajátíthatták a szövés, a hímzés és a nemezelés alapjait, s rongybabákat is készíthettek, kizárólag természetes alapanyagokat felhasználva. A rendezvényen lehetőség nyílt íjászkodni, lovagolni és még sétakocsikázni is. Emellett minden gyerek megtekintette az állatsimogatót, ahol pónikat, racka juhokat, nyulakat, libákat, kecskéket és mangalicákat láthattak.
A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.
Október 23. – a szabadság napja címmel hirdette meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére alkotói pályázatát a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, amelyre idén 91 család nyújtotta be pályaművét. A nyertesek díjazása mellett tanulmányi ösztöndíjak és ajándékcsomagok átadására is sor került. Fontosnak tartom, hogy a fiatalok büszkék legyenek arra, hogy kárpátaljai magyarok, hangsúlyozta Tarpai József, a szervezet elnöke. A díjátadónak a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja adott otthont. A kárpátaljai magyarság egy egymást támogató nagy család, fogalmazott Dobsa Németh Beáta, az intézmény vezetője. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is hozzájárult a fiatalok méltatásához. A nagycsaládosok egyesülete nagy részt vállal abban, hogy a kárpátaljai magyarság szülőföldjén itthon érezze magát, emelte ki Sin József, a KMKSZ alelnöke. Az ünnepi alkalmat a fiatalok verses-zenés, az 56-os forradalomnak szentelt tematikus előadása tette emlékezetesebbé. Az Október 23.-a – a szabadság napja alkotói pályázat díjátadója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja támogatásával valósult meg.