A nyolc tagállam a blokkon belüli, többek között az uniós intézményekkel való koordináció fokozását sürgeti. Nyolc uniós ország csütörtökön elindította a válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó koalíciót, amelyben „sürgős, európai szinten összehangolt fellépésre” szólítanak fel, hogy az EU ellenállóbbá váljon a természeti és ember okozta katasztrófákkal szemben.
A válságokra való felkészültség nemzeti hatáskörbe tartozik az EU-ban, de az új, Belgiumból, Észtországból, Finnországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Hollandiából és Svédországból álló koalíció egy nyilatkozatban kijelentette, hogy „a tagállamok és az uniós intézmények erőfeszítéseire” van szükség, „mivel a válságok egyre inkább határokon átnyúlóvá, ágazatokon átívelővé és összetettebbé válnak”.
„Oroszország destabilizáló akciókat folytat, amelyek minden tagállamot érinthetnek. Láthatjuk, hogy ez a képesség potenciálisan megnőhet, ha Oroszország már nem avatkozik bele annyira az ukrajnai eseményekbe – ha békemegállapodásra jutunk” – mondta Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter az Euronewsnak.
„Ezért nagyon fontos, hogy minden tagállam a polgári felkészültségen és az ellenálló képesség megerősítésén dolgozzon.”
„Ahhoz, hogy hiteles katonai képességgel rendelkezzünk, hitelesen kell kezelnünk a társadalmunkon belüli válságokat. Meg kell mutatnunk, hogy soha nem adjuk fel. Ha egy ellenség igazságtalan támadást indítana ellenünk, világossá kell tennünk, hogy ellenállóak vagyunk – és egy olyan erős társadalmat kell mutatnunk, amelyet nem tartanak támadásra érdemesnek” – tette hozzá.
Az új koalíció szerint az EU-nak fokoznia kell a felkészültségét és ellenálló képességét, beleértve a katonai, hibrid, terrorista és bűnözői fenyegetéseket, a külföldi manipulációt és beavatkozást, valamint a természeti vagy ember okozta katasztrófák okozta egyéb zavarokat.
A találkozón részt vevő miniszterek megállapodtak abban, hogy kidolgoznak és kidolgoznak egy közös koalíciós programot, amelynek keretében végrehajtják az Európai Bizottság által két hónappal ezelőtt javasolt Felkészültségi Uniós Stratégiát.
A Bizottság azzal érvel, hogy szükség van a 27 tagállam közötti harmonizációra, mivel a válsághelyzetekre való felkészültség szintje nagymértékben eltér a földrajzi elhelyezkedésen alapuló eltérő fenyegetettségértékelések miatt.
Az EU végrehajtó testületének terve a létfontosságú felszerelések és kellékek, többek között az orvosi ellenintézkedések, a kritikus nyersanyagok és az energetikai berendezések készleteinek növelését, valamint a polgári és katonai hatóságok közötti együttműködés javítását szorgalmazta.
A zászlóshajó kezdeményezés azonban arra szólította fel a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy 72 órás túlélőkészletet a polgárok számára . Hadja Lahbib válságfelkészültségi biztos akkori szavai szerint ennek a készletnek tartalmaznia kell élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hordozható rádiót, zseblámpát, tartalék elemeket, töltőket, készpénzt, fontos dokumentumok másolatait, beleértve az orvosi recepteket, pótkulcsokat, meleg ruhákat és alapvető szerszámokat, például univerzális késeket.
A kezdeményezést egyesek azonnal riadalomkeltőnek és félelemkeltőnek bélyegezték, de a múlt hónapban Spanyolországban elhúzódó országos áramszünet részben igazolta a Bizottságot.
„Hollandiában már keményen dolgozunk a reziliencia fejlesztésén, de fontos, hogy ne korlátozzuk magunkat a nemzeti határokra. Sőt, sokat tanulhatunk a körülöttünk lévő, már fejlettebb országoktól” – mondta David van Weel, holland igazságügyi és biztonsági miniszter, példaként említve Svédországot, Dániát és a balti államokat.
„Egy ellenálló Európai Unió erősebbé tesz minket, és biztosítja, hogy Európa felkészült legyen a különböző típusú válságok okozta társadalmi zavarokra. Nemcsak az uniós polgárok számára készült vészhelyzeti csomagokról van szó, hanem például az elektromos hálózat vagy más létfontosságú infrastruktúra javításáról is. A képzett polgárokat polgári védelmi dolgozókként is elképzelhetjük, akik újra üzembe helyezik a megsemmisült áramellátó rendszereket, eloltják a tüzeket, vagy elsősegélyt nyújtanak válság esetén” – tette hozzá.
A csoport évente kétszer tervez ülésezni, a következőre Svédországban kerül sor. Az Euronews úgy tudja, hogy Lengyelország és Németország is érdeklődést mutatott a koalícióhoz való csatlakozás iránt.
