ASSOCIATIO – 2026 címmel szerveztek alkotótábort kárpátaljai és lembergi festőművészek számára április 25-e és május 1-e között az ungvári járási Viskán, a Vadvölgy panzió bázisán. A projekt az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia Nyugati Regionális Tudományos és Művészeti Központja és a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület közös szervezésében, valamint Szerhij Ovcsaruk vállalkozó, Ukrajna Tiszteletbeli Ügyvédje, a kárpátaljai festőművészek alkotásainak nagy tisztelője támogatása révén valósult meg. A festészet iránti elhivatottság, a jó társaság és a festői környezet hatására számos kiváló festmény született. A művésztelep helyszínének nem véletlenül választottuk a festői környezetű Vadvölgy panziót, mondta el Kopriva Attila, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke, az alkotótábor szervezője.
A Magyarország Ungvári Főkonzulátusán megnyílt Az egyéni virtuóz című kiállítás a neves kárpátaljai festő, Magyar László (1955–2016) munkásságát mutatja be. A művész, aki hosszú időn át vezette a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságát (RIT), jelentős szerepet játszott a térség művészeti életében. A tárlat anyagát Larisza Maleh, Magyarország lembergi tiszteletbeli konzulja ajánlotta fel a főkonzulátus számára.
Az idei első kiállítás ünnepélyes megnyitóján, melyre február 16-án, hétfőn délután került sor, elsőként Fülöp Andrea első beosztott konzul szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte: a főkonzulátus 2026-ban is igyekszik tovább folytatni azt a hagyományt és kulturális diplomáciai tevékenységet, amellyel bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a kárpátaljai képzőművészeknek.
– Magyar László alkotásaiból nyílik tárlat, amely ismételten megmutatja, hogy Kárpátalja bővelkedik értékes, tehetséges művészekben, akikre méltán lehetünk büszkék. Ő a kárpátaljai képzőművészet egyik meghatározó alakja volt, ezért nagy öröm és megtiszteltetés, hogy bemutathatjuk alkotásainak egy részét.
Bacskai József főkonzul, az esemény házigazdája köszöntötte a megjelenteket, akik kíváncsiak voltak erre a sokszínű kiállításra.
– Idei első tárlatunk egy igazi lokálpatrióta, egyéni látásmóddal rendelkező, hatalmas tehetséggel megáldott festőművész világába kalauzol el minket. A Csapon született művészre elsősorban a kárpátaljai festőiskola kiemelkedő alakjai voltak nagy hatással, ugyanakkor alkotásait jelentősen inspirálta a francia impresszionizmus is. De nemcsak kitűnő és Ukrajna határain túl is jól ismert festőművész volt ő, hanem egyben kultúra- és művészetszervező közéleti személyiség, a kárpátaljai magyar és ukrán közösség elismert tagja. Magyar László gazdag színvilágával, harmonikus tájképeivel, csendéleteivel képes megszólítani a mai embert. A festmények között melankolikus tájképek, borongós és idilli színvilágú falusi életképek is szerepelnek. A virágcsendéletek mellett Kárpátalja jellegzetes vidékei is megelevenednek, de elvontabb témákkal is találkozhatunk. Nagy fájdalom, hogy ez a tehetséges művész korán, csupán 61 éves korban, alkotói kreativitása teljében hagyott itt bennünket, de munkássága máig meghatározó a kárpátaljai képzőművészetben – hangsúlyozta, és megjegyezte: a lassan 4 éve tartó háború ellenére nagy öröm, hogy a kulturális élet folytatódik Kárpátalján. A főkonzulátus meggyőződése: ezekben a nehéz időkben még inkább fontos, hogy legyenek ehhez hasonló tartalmas, építő jellegű kulturális programok, amelyek valamelyest ellensúlyozni tudják a háború okozta félelmet és bizonytalanságot.
Magyar Lászlót mint embert és művészt méltatta Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője és Borisz Kuzma, az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Szervezetének elnöke, aki kiemelte, hogy Magyar rövid életpályája során nagyon sokat érkezett alkotni, s a vele együtt töltött időkből sok kellemes emléket őriz.
Kopriva Attila, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke megjegyezte, nehéz számára a barátjáról beszélni, nagyon közel állt hozzá, együtt dolgoztak, együtt éltek a művészetért.
– Sokat tett azért, hogy fiatal művészeket is bevonjon az alkotásba, nyitott volt, tevékenysége nem a politikáról szólt, hanem a tiszta művészetről és emberségről. Szeretetre méltó, gerinces, ízig-vérig magyar ember volt, mindenkit tisztelt, és a művészete őszinte, szép. A hagyományok embere volt, szerette a plein air festészetet, de magasabb értékű szüzséket is keresett, amelyeket művészien tudott átadni. Hiányzik a személyisége.
Kulin Ágnes, a RIT elnöke röviden ismertette Magyar László életútját és elmesélte, hogyan ismerte meg a művészt, s mit lát a művészetében.
Magyar László 1955-ben született Csapon, de Ungváron élte le az élete nagy részét. Az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolát fejezte be ötvösművész, dekoratív vasmegmunkáló művész szakon, mert akkoriban nem volt festőművész szak. A szakközépiskola befejezése után vitrázsok, üvegablakok készítésével foglalkozott. Talán kevesen tudják, hogy sok kárpátaljai, köztük ungvári templom vitrázsait is többek között ő készítette. Bár nem volt alapító tagja a Révész Imre Társaságnak, de 3 évvel a megalakulása után, 1993-ban belépett, s azután kifejezetten a festészetnek élt. 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémián volt egy nagy nyitás, amikor kárpátaljai tagozattal bővítették, ekkor vették fel többek között Magyar Lászlót is.
– Nem a plein air festészete szerettette meg velem Magyar László művészetét. Ez közönségbarát, könnyebben fogyasztható volt, de nekem a másik arca tetszik jobban. A 2010-es években volt egy csendéletsorozata, amely ablakokat ábrázolt: központi perspektívában, különböző gyárépületek, elhagyatott házak, régi kis viskók ablakait festette meg. Ezek az elmúlásról, az elfeledettségről és a margóra kerülésről szólnak számomra. A tájképek közül inkább a belső tájképei érdekesek nekem, amelyek rejtett jelekkel, szimbólumokkal voltak teleaggatva. Az üres gólyafészkekkel tarkított háztetők és a perem, a határvidék témáját szintén többször megfestette. A rokonságom falán ezek a képek voltak, így ismertem meg Magyar Lászlót, nem pedig a sokakat elijesztő, torzonborz külsejével. De a legkedvesebb oldala számomra a figurális művei. Többször festett megszemélyesített alakokat. Ha pozitív a gondolkodásunk, akkor ezek emelkednek, de most talán sok képben a lelkivilágunk miatt zuhanást látunk. Magyar László élete is tele volt küzdelemmel, meg akart felelni mindenkinek, önmagának, a társaságnak és a művészközönségnek. Ez folyamatos stresszel járt, ami nem jó élettárs. 2002-ben vette át a RIT elnöki posztját Tóth Lajostól. Sikeres elnök volt, 2006-ban az ő elnöksége alatt a társaságunk Magyar Kisebbségi Nívódíjat vehetett át az Országházban, és az ő vezetése alatt vált a RIT kiemelt magyar kulturális szervezetté. Egy újabb rendszerváltás idején volt elnök, amikor a narancsos forradalom után felmerült a kérdés, hogy a szabad Ukrajnában miért van szükség a képzőművészek magyar társadalmi civil szervezetére. Magyar László életművét bemutatni lehetetlen feladat, a szétadogatott művei miatt és azért, mert rengeteg kimondatlan gondolat veszett el vele: ő nem hangosan mondta ki, amit gondolt, hanem jelzett a képein – zárta gondolatait Kulin Ágnes.
Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója két nyelven tisztelgett barátja emléke előtt, aki bár fiatalon elhunyt, de még időben gazdag tartalommal, különböző témákban elmondta súlyos véleményét a vidék művészeti életében, érezhetően gazdagította a helyi művészeti közösséget.
A rendezvényen Mankovits Tamás, a Tokaji Művésztelep vezetője is tiszteletét tette, akivel Magyar László barátsága a 90-es évek elején kezdődött Kárpátalján.
A tárlat előzetes egyeztetést követően munkanapokon megtekinthető a főkonzulátus aulájában.
„Az egyéni virtuóz!” címmel nyílt meg Magyar László, neves kárpátaljai festőművész munkásságát bemutató tárlat Magyarország Ungvári Főkonzulátusának alulájában. A kiállítás a neves alkotó gazdag életművéből mutat be válogatást, tisztelegve a kárpátaljai képzőművészet egyik meghatározó alakja előtt, akit 10 éve veszített el a művészvilág.
A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület tizenhat művészének munkáiból nyílt kiállítás a napokban a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A kiállítás sorban már a negyvenötödik olyan rendezvény volt, melyet 2020 óta tartottak a magyar kormány támogatásával felújított kulturális központban. A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület célja a művészeti és kulturális tevékenységek támogatása és szervezése. Munkásságuknak köszönhetően több alkotóhetet és kiállítást szerveznek, tagságuk pedig folyamatosan bővül, ezáltal egyre több művésznek biztosítanak széles körű bemutatkozási lehetőséget.
Az adventi időszak lezárultához közeledve ünnepi hangulatú kiállítás nyílt a Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. A Karácsonyi ritmusok című tárlaton Kopriva Attila festőművész, művészettörténész és egyetemi tanszékvezető tanítványaival – Marija Jancóval, Natalija Ruscsakkal és Szofija Verbovszkával – együtt mutat be összesen 13 művet.
Az ünnepélyes megnyitón, melyre csütörtökön délután került sor, elsőként Albertné Simon Edina konzul üdvözölte szeretettel a megjelenteket, majd átadta a szót Cseh Áron vezető konzulnak, aki Bacskai József főkonzul nevében is köszöntötte a vendégeket Magyarország Ungvári Főkonzulátusának karácsonyi és egyben idei utolsó tárlatán.
– Ismét elmúlt egy esztendő, és hamarosan érkezik 2025 karácsonya. Az ünnephez közeledve különleges időszak az advent, amely a várakozásról, a készülődésről szól, és épp ez a készülődés az, ami megadja az ünnep hangulatát és meghittségét. Sajnos Ukrajnában és Kárpátalján is sokan még mindig szeretteik nélkül töltik ezt a csodálatos ünnepet. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a mai napig tartó háborúban rengetegen vesztették életüket, sokak családja pedig azért imádkozik, hogy szerettük egyszer hazatérhessen a frontról. Mikor az ünnepre készülődünk, emlékezzünk azokra is, akik nem lehetnek velünk – fogalmazott Cseh Áron, és beszélt arról, hogy az idei ünnepi tárlaton a kiállító művészek közül Kopriva Attilát nem kell bemutatni a kárpátaljai közösségnek. – Ő nemcsak kitűnő és Ukrajna határain kívül is jól ismert festőművész, művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, hanem egyben kultúra- és művészetszerető közéleti személyiség, aki a kárpátaljai magyar és ukrán közösség elismert és megbecsült tagja, olyan pedagógus, aki elhivatottan oktatja a jövő fiatal nemzedékét, s tanítványai közül most néhányan vele mutatkoznak be. Legyen ez a szívet melengető kiállítás egy kis ajándék mindnyájunknak, amely emlékeztet az igazi karácsonyi értékekre, a szeretetre, a reményre és a családi körben átélt csodás pillanatokra – zárta gondolatait a diplomata, s áldott karácsonyt, jó egészséget, boldogságot és békét hozó új esztendőt kívánt, valamint további sikereket az alkotóknak Kárpátalján, Ukrajnában és szerte a nagyvilágban.
Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője köszönetet mondott a külképviseletnek, Bacskai József főkonzulnak a tárlatok szervezéséért, a kultúra következetes támogatásért, Kopriva Attila művésznek pedig azért, hogy „pszichológiai menedéket” készít.
– A művészek menedéket alkotnak a realitások, a háborús hétköznapjaink elől. Ezek a rendezvények nagyon fontosak, mert kihatnak az érzelmi állapotunkra, lehetőségünk van gyönyörködni és beszélgetni, értékelni a munkákat, amelyek szimbólumokat hordoznak és az alkotók személyes üzeneteit.
Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke köszöntőjében röviden méltatta kollégája, Kopriva Attila elmúlt három évben végzett intenzív munkáját, valamint azt a fiatal alkotói nemzedéket, amely tanári tevékenységének hatására bontakozik ki.
– Különösen örömteli számomra ilyen alkotói légkörben jelen lenni – jegyezte meg, és végezetül békét, áldott karácsonyt és egy nyugodtabb jövőt kívánt a sokat szenvedett országnak.
A megnyitón Mihajlo Prijmics, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora kiemelte, több szempontból örül, hogy itt lehet.
– A karácsony előtti várakozás időszakában vagyunk, amikor mindannyian egy kis csodára várunk, s lehetséges, hogy mi leginkább a békére várunk, hiszen a gyermek születése a fény és a megújulás szimbóluma, amely még a legsötétebb időkben is képes reményt adni – fogalmazott, és kiemelte Kopriva Attila pedagógusi szerepét, azt az elkötelezettséget, amellyel tanítványait segíti az önálló megszólalásban és a művészi identitás megtalálásában.
A rektor kitért az akadémia és a főkonzulátus közötti együttműködésre is, amely az elmúlt időszakban kézzelfogható eredményeket hozott.
– Ennek egyik mérföldköve a Budapesti Képzőművészeti Egyetemmel aláírt együttműködési megállapodás, amely új távlatokat nyitott a hallgatók számára, és élő szakmai párbeszédet indított el a két intézmény között, ami reményeink szerint jövőre még gyümölcsözőbb lesz. A háború idején talán a legfontosabb érték, amelyről beszélnünk kell, az emberség és a művészek mindig szeretettel alkotnak – zárta beszédét.
A kiállító művész, Kopriva Attila megköszönte a lehetőséget, hogy diákjaival együtt mutathatja be alkotásaikat a főkonzulátus falai között.
– Számunkra nagyon fontos ez a kiállítás, főleg, hogy az adventi időszakban történik, ami a várakozásról szól, a legnagyobb érték, a szeretet várásáról. De ezek az értékek csak akkor valódiak, ha őszinték, jellegükben, formájukban teljesek – mondta, majd mesélt az Akadémián folyó szemeszteri munkákról, az úgynevezett „kipakolásokról”, ahol a diákok bemutatják alkotásaikat, és a tanárok értékelik a munkákat, s elsősorban arra fókuszálnak, hogy mennyire tudja szeretni a diák azt, amit csinál, és mennyire tükröződik vissza ez a munkákban. – A most kiállított művek közül több is ilyen szemeszteri munka volt, amelyek jelest kaptak. Ezek értékformáló alkotások, és fontos, hogy ezeket be tudjuk mutatni. Ezekkel olyan ajándékot szeretnénk adni a látogatók számára, amely feltölt jóval és segít megélni a karácsony valódi üzenetét.
A fiatal művészek nevében Marija Janco másodéves hallgató osztotta meg gondolatait. Elmondta: a jövőben festőként szeretne élni, és ehhez elengedhetetlenek az ilyen tapasztalatok, ezért számára különösen fontos ez az alkalom. Próbalépésnek nevezte a kiállítást, és háláját fejezte ki azért, hogy nem csupán egyetemi közegben, hanem nyilvános, városi térben mutathatja be festményeit.
A tárlat előzetes egyeztetést követően 2026. január végéig tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusának aulájában.
A békéről, a szeretetről, a szellemi értékekről való elmélkedésre késztet a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa alulájában megnyílt „Karácsonyi ritmusok” elnevezésű tárlat. A kiállítás egy nem mindennapi koncepción alapul: a „tanár úr” – Kopriva Attila, és diákjai – Szofija Verbovszka, Natalija Ruscsak, Marija Janco, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia hallgatói alkotásaival ismerteti meg a képzőművészet kedvelőit. A 13 karácsonyi tematikájú festmény a hagyományokról és az ünnep modern szemléletéről „mesél”. A különböző stílusjegyek ellenére mindegyik mű a karácsonyra való felkészülésben rejlő várakozás és öröm hangulatát közvetíti.
A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület tizenhat művészének munkáiból nyílt kiállítás a napokban a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A kiállítás már a negyvenötödik ilyen rendezvény volt, amit 2020 óta tartottak meg a magyar kormány támogatásából felújított kulturális központban. A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület célja a művészeti és kulturális tevékenységek támogatása és szervezése. Munkásságuknak köszönhetően több alkotóhetet és kiállítást szerveznek, tagságuk pedig folyamatosan bővül, így egyre több művésznek biztosítanak széles körű bemutatkozási lehetőséget. Kopriva Attila az egyesület elnöke kitért arra is, hogy kiemelten fontos számukra a Magyar Házzal való együttműködés, illetve bemutatta kiállító alkotók a tevékenységét is.
December 11-én különleges művészeti találkozón vehettek részt az érdeklődők a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Az intézmény ezúttal a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület tagjainak és barátainak közös tárlatát fogadta be, amely átfogó képet ad a kárpátaljai művészeti élet sokrétűségéről és értékeiről. A megnyitó ünnepi hangulatát Olekszij Marhacsev szaxofonjátéka emelte, különleges zenei élménnyel gazdagítva az eseményt.
A közös kiállításon több neves kárpátaljai művész munkáival találkozhatunk, köztük Csebikin Andrij, Kuzma Borisz, Erfán Ferenc, Angyalossy Sándor, Földessy Péter, Matl Péter, Kopriva Attila, Lucenkó Igor, Selevickij Jurij, Biba Szergej, Lakatos Szergej, Villásek Tibor, Zsilcov Olekszandr, Kalitics Erika, Bródy Larissza és Mondics Olekszandr alkotásaival.
„Ez a kiállítás nem csupán művek összessége – ez egy valódi utazás a formák, színek és anyagok világában. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk az alkotói folyamatokhoz, és betekintést nyerjünk abba, hogyan teremtenek a művészek hidat a hagyományok és a kortárs kifejezésmódok között. Külön öröm számunkra, hogy a kiállítás során személyesen találkozhatunk ezekkel a tehetséges alkotókkal, akik a szobrászat, a festészet, a grafika és más művészeti ágak eszközeivel mutatják be kreativitásukat és elkötelezettségüket a művészet iránt” – hangsúlyozta Petrusevics Nikolett, a MMMH kulturális menedzsere.
A résztvevőket elsőként Tarpai József, a kiállításnak otthont adó Magyar Ház igazgatója üdvözölte, aki elmondta, hogy mára szinte hagyománnyá vált a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület év végi kiállítása az intézményben. Felidézte: „Az első tárlatot 2020-ban rendeztük néhány művésszel. Ma pedig már 16-an állítanak ki.”
Az igazgató azt is elmondta, hogy a 2020-as nyitás óta ez már a 45. kiállítás az MMMH életében, amelyet főként kárpátaljai alkotóknak biztosítottak. Ez a szám pedig azt bizonyítja, hogy „van mit bemutatni, és van kinek bemutatni.”
Dr. Papp Ferenc konzul Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. „Mondják, ahol sok ember meghal, ott már nem lesz érdekes a művészet. Nincs igazuk, mert pontosan azért kell harcolni, hogy ez megmaradjon nekünk. Hiába irtanak ki generációkat, hiába égetik fel az otthonokat, a városok újra benépesülnek. Ám ha elpusztítják a kultúrát, a műkincseket, a történelmet, az sajnos örökre elvész. Ezért is nagyon fontos a kultúra, a művészet támogatása, annak bemutatása” – mondta a diplomata.
Szavaiban a Magyar Ház szerepét is kiemelte, amely küldetésként vállalja a kárpátaljai művészek bemutatását a nehéz időkben is, és méltatta a most kiállító alkotók munkásságát.
A kiállítás hivatalos megnyitására a művészek nevében Kopriva Attila, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke vállalkozott. Beszédében felidézte, hogy immár az ötödik közös kiállítást rendezik meg, amely az évek során látványosan bővült. Hangsúlyozta, hogy a művészek a háború idején is kitartóan dolgoznak, és a mostani tárlatot egyfajta karácsonyi ajándéknak szánták a közönségnek: „A művészet mindig formálódik, még ebben a nehéz időszakban is” – mondta.
Ezt követően röviden bemutatta a részt vevő alkotókat és műveiket, valamint kiemelte, hogy a tárlat festményekkel, grafikákkal és szobrokkal együtt igazán sokszínű válogatás lett.
A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület tagjainak és barátainak közös kiállítása január 12-ig látogatható, és várja mindazokat, akik egy kis feltöltődésre, inspirációra vagy egyszerűen egy csendes, elgondolkodtató élményre vágynak.
November 6-tól Ihor Lucenko festőművész alkotásai díszítik Magyarország Ungvári Főkonzulátusának falait. A kárpátaljai születésű művész önálló kiállításán betekintést nyerhetünk sajátos látásmódjába, amelyet mély szülőföld-szeretet és ragaszkodás hat át. A külképviselet aulájában megnyílt tárlaton tizenöt, a munkácsi várat megörökítő, különleges stílusban készült festményt láthat a közönség.
Az ünnepélyes megnyitón csütörtökön délután a képzőművészet iránt érdeklődő közönség mellett a kárpátaljai művészetvilág és a közélet számos képviselője megjelent.
Elsőként Albertné Simon Edina konzul asszony üdvözölte a művészt és a vendégeket az idei őszi tárlatmegnyitón, majd az esemény házigazdája, Vida László első megbízott konzul mondott köszöntőt.
– Tárlatunk Ihor Lucenko kárpátaljai festőművész sajátos, egyedülálló világába kalauzol el minket, amelynek kiemelt témája Munkács, a magyar történelem, a magyar függetlenségi harc egyik legendás helye, a munkácsi vár – emelte ki és megjegyezte: nem kell bemutatni őt a kárpátaljai közönségnek, a főkonzulátuson is láthatóak voltak korábban munkái, de egyéni kiállítása most van itt először.
Igor Lucenko elhivatottságával, tehetségével és egyedi művészi kifejezésmódjával kitüntetett helyet foglal el Kárpátalja kortárs képzőművészetében. A természet ölén fekvő kárpátaljai településen, Terebesfejérpatakon született, amelyet ő a „Kárpátok Paradicsomának” nevez, és amely meghatározó volt művészi stílusának alakulásában. Tanulmányait rangos intézményekben – az Ungvári Iparművészeti Iskolában és a Lembergi Művészeti Akadémián – végezte, tagja az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének, és számos díj és elismerés birtokosa.
A diplomata kiemelte: Ihor Lucenko elhivatott pedagógusként kiveszi a részét a képzőművészek új nemzedékének kineveléséből is, továbböregbítve a soknemzetiségű kárpátaljai festőiskola legnagyszerűbb hagyományait.
Ha művész vagy, összetetten, nem szabványosan kell gondolkodnod, egy adott képet úgy kell láttatnod, hogy te magad is benne legyél, közvetítened kell a saját érzéseidet és víziódat, figyelembe véve a festészet szabályait, a kompozíciót, a ritmust, a színt
– vallja a művész.
– Ez az életfelfogás, ez az egyediség, az egyéni megközelítés érződik minden alkotásában. Mint a körülöttünk látható képek is bizonyítják, munkásságában kiemelkedő szerepet játszik a munkácsi vár ábrázolása. Mesterien ötvözi a klasszikus, a modern és posztmodern elemeket, ezáltal alkotásai energikusak, vibrálók, szinte egy másik dimenzióba röpítik a szemlélőt.
Nagy öröm, hogy a folyamatban lévő háború ellenére a kulturális élet folytatódik Kárpátalján, és itt, a főkonzulátuson is ilyen csodálatos tárlattal örvendeztethetjük meg a művészetkedvelőket. Meggyőződésem, hogy ezekben a nehéz időkben még fontosabb, hogy legyenek olyan tartalmas kulturális programok, amelyek valamelyest ellensúlyozni tudják a háború okozta félelmet és bizonytalanságot – mondta Vida László.
Borisz Kuzma, Ukrajna Nemzeti Képzőművészeti Szövetsége Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke gratulálva a művésznek, felidézte, hogy Ihor a 2000-es évek elején alakult művészcsoport generációjához tartozik.
– Ez a csoport nem sok, mindössze 5 művészt foglalt magában, akik ma és az elmúlt 20 évben egy nagyon erős generációt alkottak, és olyan művészek, akik egyértelműen megnyilvánultak sajátos kiáltványaikkal.
Igor Lucenko számára volt egy komoly tanító, aki valahol meghatározta az utat, azt az utat, amelyen ez a művészcsoport haladt. Ő Micska Zoltán volt. Szervező, ötletgeneráló, abban az időben vezetése alatt alakult ki az alkotói szabadság, a téma és a kompozíció szabad megválasztása.
Ihor Lembergben egy erőteljes iskolát kapott, majd visszatérve Kárpátaljára kitaposta a saját útját. Napjainkban fontos szerepet játszik az életében az a tény, hogy az akadémián tanít, ahol a diákokkal társalogva friss gondolatokat kap és a folyamatos eszmecsere új lendületet ad művészetének – jegyezte meg Borisz Kuzma.
A kiállító művészről szólva Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője egyebek mellett megjegyezte: a festőművész által használt színek, kompozíciók és nézőpontok a megszokottól eltérő megvilágításba helyezik a sokak által ismert várat, s az egyedi művészi látásmódon, a képi megformáláson keresztül a vár egy teljesen új arcát mutatja.
Mihajlo Prijmics, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora kiemelte, hogy a művészetre a háború idején is szükség van, mert ahogy Vaszilij Kandinszkij mondta: a leghangosabban a fekete háttéren szólnak a színek.
– A háború az a fekete, aminek a hátterében élünk, ezért az, amit a főkonzulátus tesz, valóban nagyon fontos, mert a külképviselet az elmúlt években nemcsak a diplomácia, hanem a művészet házává, kiállítási térré vált.
A művészet nemcsak önkifejezés, hanem párbeszéd is – egymással és önmagunkkal. A képek nyelve egyetemes, mindenkihez szól, függetlenül attól, milyen nyelvet beszélünk. A művészet megtanít bennünket kommunikálni érzelmekben, gondolatokban, emberi mélységekben. Ihor Lucenko alkotásai lehetőséget adnak arra, hogy elgondolkodjunk önmagunkról és arról, ami örök. Ez a művészet igazi küldetése!
Kollégája és barátja, Kopriva Attila, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia tanára, A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke is méltatta az alkotót.
– Ihor olyan festészetet tár elénk, amely francia könnyedséggel, magas szintű művészeti adottsággal rendelkezik. A saját lelkét, emocionális világának egy részét tükrözik a képek. Itt Munkács is szerepel, ugyanakkor plein air művészeti motívumok is vannak és transzformálódik egy olyan formába, ami már egy absztrakt, elvontabb kompozíció. Ez azt jelenti, hogy a művész egy nagyon széles körű tehetség, aki formákban, szimbólumokban gondolkodik, és könnyedséggel próbálja ezt az egészet megoldani.
A művész megköszönte a lehetőséget és megosztotta gondolatait az alkotás mozzanatairól:
– A háború kitörésekor képtelen voltam alkotni, csak vázlatokat készítettem. De a vár Munkács szíve, most különleges jelentéssel bír – erődítmény, amely a legyőzhetetlenség, a küzdelem és a védelem szimbóluma. A bemutatott művek különböző technikákkal, különböző érzelmi állapotban készültek, és mindegyik biztosan megtalálja a maga útját a néző szívéhez.
A tárlat egy hónapig előzetes egyeztetést követően munkanapokon tekinthető meg.
Újabb kiállításmegnyitóra került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Ezúttal a „Nova forma” Kárpátaljai Művésznők Egyesületének Négy dimenzió című kiállítása mutatkozott be a közönségnek október 8-án.
A Latorca-parti város művészetkedvelő publikumát elsőként Petrusevics Vivien-Nikolett, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere üdvözölte, majd Tarpai József igazgató mondott köszöntőt, aki kiemelte: nagyon örülnek a művésznők megkeresésének, hiszen ezzel a tárlattal húsz év várakozás után találkozhatnak Munkácson. „Ez megtisztelő a Munkácsy Mihály Magyar Ház számára, ugyanis a művésznők saját elmondásuk szerint örömmel látogattak el hozzánk, hiszen nagyon sokat hallottak már rólunk és az itt szervezett kiállításokról. Négy olyan művésznőről beszélünk, akik igazán elismertek Ukrajnában és meghatározó alkotókként tanítják a fiatal művészeket” – tette hozzá.
„Mind a négy művésznő otthonában teljesen átszellemülve tiszta művészetet próbál formálni. Ezek a hölgyek művészeti jelenségek vidékünkön. Mindegyikük egy egyéniség. Nagyija Ponomarenko nagyon átgondolt kompozíciókkal nagyon szép munkákat hoz létre grafikában és festészetben is. Ljudmila Korzs-Ragyko a japán grafikából táplálkozva próbálja a saját stilisztikáját integrálni, és Európában már nagyon sok galériában ismert művésznő. Odarka Dolgos akvarelljeivel és akril műveivel új hullámot alkot a festészetben és a grafikában. Olena Kondratyuk olajfestményeivel és erős kontrasztos színeivel próbálja az »új formát« még jobban kihozni a festészetben” – jellemezte a kiállításon részt vevő alkotókat felszólalásában Kopriva Attila egyetemi docens, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagy ajándék a munkácsiaknak és a kárpátaljaiaknak, hiszen ebben a teremben teljesen másképp néznek ki ezek a művek, mint bárhol máshol” – hangsúlyozta a munkácsi festőművész.
A női látásmód különlegességét emelte ki beszédében Mihajlo Prijmics, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora, aláhúzva, hogy a művésznők alkotásai érzelmekkel túlfűtött életérzéseket sugároznak, melyekre csodálattal tekint a néző. Elismerően beszélt a négy művésznő munkásságáról Okszana Havros, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektorhelyettese és Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke is.
köszöntőket követően Odarka Dolgos-Szopko, a „Nova forma” Kárpátaljai Művésznők Egyesületének vezetője köszönetet mondott a Magyar Háznak a bemutatkozási lehetőségért és a baráti fogadtatásért.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóját, majd az azt követő tárlatmegtekintést Olekszij Marhicsev szaxofonjátéka varázsolta igazán hangulatossá.
Az épület tetőtéri galériájában helyet kapó tárlat különlegessége, hogy nem csupán egy alkotó, hanem egyszerre négy Ukrajna érdemes művészének a munkásságával találkozhat az ide betérő: négy művész, négy nő, négy világnézet, négy energia, négy kifinomult festészeti stílus, négy kifejező metafora. Mind a négy művész a saját személyes „negyedik dimenzióját” kínálja a nézőknek – a kreatív ötletek, gondolatok és értelmezések világában való elmélyülést. A kiállítás október 20-ig tekinthető meg.
