Mihajlo Fedorov a parlamentben megtartott felszólalásában kijelentette, hogy a védelmi tárca jelenleg 2 millió állampolgárt köröz.
„Nem akarok populista lenni, realista akarok lenni. A Védelmi Minisztériumot mínusz 300 milliárddal, kétmillió körözött ukránnal és 200 ezer egységét elhagyó személlyel vettem át. Ezért döntenünk kell, el kell végeznünk a házi feladatot a ma fennálló problémákkal kapcsolatban, hogy tovább tudjunk lépni” – mondta Fedorov.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Legfelső Tanács szerdán Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn aláírta a 4630-IX. számú törvényt, amely a hadiállapot idején a munkaügyi kapcsolatok sajátosságait szabályozza – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény egyik legfontosabb újítása a védelmi ipari komplexum vállalatai alkalmazottainak mozgósítás alóli halasztásának lehetősége, még akkor is, ha szabálysértések vagy problémák vannak a katonai regisztrációjukkal.
A törvény előírja: a halasztás csak évente egyszer történik, és nem mentesíti az alkalmazottat a szabálysértésekért való felelősség alól; a védelmi ipari vállalatok új alkalmazottai számára legfeljebb 45 napos próbaidőt állapítanak meg; a munkáltatónak joga van elbocsátani a munkavállalót, ha a meghatározott időn belül nem szünteti meg a katonai regisztrációval kapcsolatos szabálysértést.
A dokumentum kibővíti a kritikus vállalatoknál, intézményeknél és szervezeteknél dolgozó hadkötelesek felvételének lehetőségeit. Ez a kategória magában foglalja azokat a személyeket, akik: nem rendelkeznek megfelelően kiállított katonai regisztrációs okmányokkal; egyáltalán nincsenek regisztrálva a hadseregben; nem adták meg a személyes adataikat; a katonai regisztrációs szabályok vagy a védelmi és mozgósítási jogszabályok megsértése miatt körözik őket.
Az ilyen alkalmazottak halasztást kaphatnak függetlenül attól, hogy hány alkalmazottnak van halasztási státusza az adott intézményben. A halasztási időszak a munkaszerződés megkötésétől számított legfeljebb 45 naptári nap, és évente legfeljebb egyszer biztosítható.
A teljes körű invázió kezdete óta a TCK több mint 180 000 adminisztratív feljelentést tett a katonai nyilvántartásba vétel megsértőivel kapcsolatban, és több mint 400 000 feljelentést tett a rendőrségen a mozgósítást elkerülők felkutatásával kapcsolatban.
Erről tanúskodnak a védelmi minisztérium adatai, amelyeket Roman Lihacsov ügyvéd rendelkezésére bocsátottak.
A Védelmi Minisztérium adatai szerint 2022-ben a TCK 55 680 jegyzőkönyvet állított ki a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése, valamint a katonai nyilvántartási bizonylatok elrontása vagy gondatlanságból való elvesztése miatt.
2023-2024 között jelentősen nőtt a meghatározott cikkek szerinti jegyzőkönyvek száma. 1,5 év alatt a TCK összesen 130 100 adminisztratív feljelentést tettek ki a szabálysértőkről Ukrajna-szerte. Utóbbiak 150,3 millió hrivnya bírságot fizettek ki.
Ebben az időszakban a legtöbb jegyzőkönyvet Lemberg (20,5 ezer), Kárpátalja (14,6 ezer) és Dnyipropetrovszk (majdnem 10,2 ezer) régióban állították ki.
Ukrajnában mintegy 5-6 millióan alkalmasak katonai szolgálatra – jegyzi meg Lihacsov. Ha levonja belőlük azokat, akik frissítették adataikat és az aktív katonaságot, továbbra is meglehetősen nagy számban lesznek potenciális szabálysértők.
A területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársainak nincs joguk őrizetbe venni a hadköteleseket, ha nem körözik őket, erre csak a rendőrség jogosult – jelentette ki hétfőn Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának a tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Amint Veniszlavszkij kifejtette, a rendőrök a katonai nyilvántartási adatok frissítése miatt senkit nem vehet őrizetbe. De ha az okmányellenőrzés során kiderül, hogy az állampolgárt körözik (vagyis már mozgósítani kellett volna, behívót kapott stb.), akkor a Nemzeti Rendőrség munkatársai őrizetbe vehetik és a területileg illetékes TCK-ba szállíthatják. „És itt nincs különbség, július 16-a előtt vagy után” – hangsúlyozta.
A parlamenti képviselő azt is kifejtette, hogy a TCK-ba csak a körözött állampolgárokat lehet erőszakkal beszállítani. De mint megjegyezte, a Nemzeti Rendőrség adja ki ellenük a körözést, mert figyelmen kívül hagyták a TCK behívóját vagy megjelenési kérését. „Az embereket a TCK-ba erőszakkal csak a rendőrök szállíthatják be. Vagyis a TCK alkalmazottainak nincs joguk rendőrök nélkül erőszakosan fellépni. Ha rendőrökkel együtt lépnek fel, akkor ez a törvény keretein belül van” – jegyezte meg Fegyir Veniszlavszkij.
A jelenleg külföldön tartózkodó ukránoknak ukránoknak, akiknek a Reserv+ applikációjuk „körözés alatt” státuszt mutat, vissza kell térniük Ukrajnába, és jelentkezniük kell a területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) – közölte kedden Dmitro Lazutkin, a Védelmi Minisztérium szóvivője az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lezutkin elmondta: „Először is azok, akik letöltötték a Reserve+ alkalmazást, és ott megjelent a „körözés alatt” státusz, akkor az illető megszegte a katonai nyilvántartás szabályait. Vagyis például egyik városban törölték a nyilvántartásból, de nem vették nyilvántartásban egy másikban. Vagy még nem volt 17 éves, amikor elhagyta Ukrajnát, és most eljött a nyilvántartásba vétel ideje. És így tovább. Sok ok lehet.”
A szóvivő ugyanakkor hozzátette, nem valószínű, hogy ebből az embercsoportból nagy számot sikerül besorozni az ukrán hadseregbe. Ráadásul a Védelmi Minisztérium is tudja, hogy nem mindenki dönt úgy, hogy visszatér Ukrajnába – tette hozzá. „De hadd emlékeztessem önöket arra, hogy azok az ukránok, akik külföldön tartózkodnak, így vagy úgy az állampolgáraink maradnak, és rájuk is vonatkoznak a hatályos törvények” – hangsúlyozta Dmitro Latutkin.
A rendőrök a közterületen ellenőrzik a hadkötelesek iratait, és erőszakkal szállítják be a körözötteket a területi toborzási és szociális támogatási központokba (TCK) – jelentette be pénteken Ivan Vihivszkij, a Nemzeti Rendőrség vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Vihivszkij elmondta: „Ha olyan személyt azonosítanak, aki a TCK bejelentésének megfelelően a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210., 210-1. cikkelyeiben meghatározott közigazgatási szabálysértést követett el, ebben az esetben a rendőr jogosult végrehajtani az adminisztratív letartóztatását, és eljuttatni a hadkötelest a TCK-ba.”
Az országos rendőrparancsnok szerinte a rendőrség jogkörének gyakorlása során kényszerintézkedést alkalmazhat. „Az ilyen intézkedések fajtája és alkalmazásának korlátai kizárólag a személy jogellenes cselekményeinek terjedelmétől függenek. Általában, ha a bűncselekmény elkövetésében való részvétel nem igazolható, az olyan személlyel szemben, aki rosszindulatúan nem engedelmeskedik a rendőr jogszerű kérésének kényszerintézkedések – a fizikai erőszak és különleges eszközök, bilincs, gumi- és műanyagbot – alkalmazhatók” – hangsúlyozta IvanVihivszkij.
Scene di guerriglia urbana a #Torino durante il corteo a sostegno del centro sociale #Askatasuna. Lanci di pietre e bombe carta contro gli agenti che hanno risposto con idranti e lacrimogeni. Un blindato della polizia è stato alle fiamme, a fuoco anche cassonetti. pic.twitter.com/SRChkwuEJO
