A legújabb kutatási adatok a korrupcióellenes politikába vetett bizalom mérsékelt növekedését mutatják, az ukrán társadalom fokozatosan visszanyeri az optimizmusát a 2024-es visszaesés után – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 októberének elején az ukránok 56%-a vélte úgy, hogy a kormány valóban küzd a korrupció ellen. Ugyanakkor a válaszadók 40%-a meg van győződve arról, hogy Ukrajna továbbra is reménytelenül korrupt.
Ezek a számok 2024-hez képest javultak: akkor a pesszimisták arány 47%, az optimistáké pedig csak 48% volt. Bár a bizalom szintje még nem tért vissza a 2023-ashoz (59%), a megújult optimizmus felé mutató tendenciája észrevehető.
A szociológusok megjegyezték, hogy a korrupcióval kapcsolatos attitűdök összefüggenek az ukránok háborúban való engedményezési hajlandóságával. Azok között, akik reménytelenül korruptnak tartják Ukrajnát, 34% kész hivatalosan elismerni egyes területeket Oroszország részeként, míg az optimisták esetében csak 22% hajlandó erre.
A pesszimisták további 25%-a engedélyezné a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területek egy része Oroszországnak történő átadását (szemben a korrupció elleni küzdelemre tett kísérleteket látók 15%-ával). Ugyanakkor a kritikusan gondolkodó ukránok többsége továbbra is ellenzi a legszigorúbb feltételeket – a területek átadását vagy hivatalos elismerését.
„Amint az eredményeink mutatják, a reménytelenül korrupt Ukrajnáról szóló narratíva azokhoz kapcsolódik, akik bármilyen feltételre készen állnak a háború befejezése érdekében. Az információs háború élvonala az ellenség által terjesztett, a tömeges szolgálatmegtagadásról és a teljes korrupcióról szóló eszmék” – jegyezte meg Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese.
A szociológus hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni küzdelem az állam és a polgárok közös ügye. „A hosszú távú intézményépítés és a korrupció csökkentésére irányuló stratégia az egész társadalom ügye – a tisztviselőktől az átlagpolgárokig” – zárta gondolatait Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. szeptember 19. és október 5. között országosan végezte 1008 válaszadó bevonásával.
Az ukránok a korrupció növekedését észlelik az országban, amit a szociológusok nemcsak a valóságnak, hanem a média befolyásának is tulajdonítanak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás adata szerint 2025 szeptemberében az ukrán állampolgárok túlnyomó többsége (71 %) úgy vélte, hogy a korrupció szintje Ukrajnában megnőtt a teljes körű invázió során. A válaszadók további 20 %-a mondta, hogy a helyzet nem változott, és 5 %-uk szerint javult. Még azok között is, akik bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, a többség úgy véli, hogy a korrupció szintje megnőtt a háború alatt.
Anton Hrusecki, a KMISZ ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a korrupció továbbra is rendkívül súlyos probléma a közvélemény szemében. „Meg lehet (sőt, meg is kell) vitatni, hogy a korrupció szintjének szubjektív érzékelése mennyire felel meg az objektív helyzetnek. Az objektív helyzet jobb, mint amilyennek nekünk tűnhet” – hangsúlyozta.
A szociológus szerint a megítélést nagymértékben a média, elsősorban a közösségi média alakítja. Ez egy paradoxonhoz vezet: a korrupció elleni küzdelem fokozódása és a médiában megjelenő bőséges információ a korrupció növekedéseként érzékelhető.
A KMISZ rendszeresen végez az ukrajnai korrupcióval kapcsolatos kutatást a 2000-es évek óta, ami azt mutatja, hogy a korrupció szintje sok szempontból csökkenő tendenciát mutat. A legutóbbi ilyen jellegű tanulmányt 2024-ben végezték. Ugyanakkor az emberek gyakran a magasabb szintű hatóságokkal azonosítják a korrupciót, miközben a mindennapi korrupciót hajlamosabbak tolerálni.
„A szubjektív érzékelés még fontosabb szerepet játszhat az emberek későbbi cselekedeteiben, mint az objektív helyzet. Az ilyen széles körű korrupcióba vetett hit negatív következményekkel járhat mind a hatóságokra, mind az egész társadalomra nézve” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
A kormány támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megerősíti a hadseregben tapasztalható korrupciós tényeket bejelentő katonák jogait és garantálja a védelmet – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Denisz Smihal védelmi miniszterre hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal közölte: „A kormány támogatta a törvényjavaslatot, amely további jogokat és védelmet garantál azoknak a katonáknak, akik korrupciós vagy kapcsolódó bűncselekmények lehetséges tényeit jelentik.”
A dokumentum szavatolja a katonák jogát, hogy a korrupciós jogsértésekről információkat küldjenek a korrupció megelőzéséért és felderítéséért felelős meghatalmazott egységeknek vagy személyeknek, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a bejelentéshez kényelmes csatornát válasszanak – beleértve a közvetlen bejelentést a NAZK-nak.
A törvénytervezet mentesíti a katonákat az alól a kötelezettség alól, hogy az ilyen tényeket közvetlen parancsnokuknak jelentsék, ami csökkentheti a nyomásgyakorlás és az üldöztetés kockázatát.
A változtatások célja a védelmi erők átláthatóságának növelése és egy biztonságos korrupciójelentési mechanizmus létrehozása, ami újabb lépés lesz egy hatékony és modern, visszaélésektől mentes hadsereg létrehozása felé.
Az egészségügyi minisztérium a rendvédelmi szervekkel közösen vizsgálja az Egészségügyi-szociális Szakértői Bizottságok (MSZEK) döntéseit, amelyek 2025. január 1-jétől megszűntek, és amelyek köztisztviselők rokkantságának megállapításáról szóltak.
Jelenleg 2630 köztisztviselő ügyét vizsgálják több mint 70 állami szervből, akiknél rokkantságot állapítottak meg. Az adatokat a Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda és az Állami Ügyészség szolgáltatta.
Az újonnan létrejött Funkcionális Állapot Értékelő Központ, amely a korábbi központi MSZEK helyébe lépett, eddig 1692 ügyet vizsgált meg. 445 MSZEK-döntést már érvénytelenítettek, további 423 köztisztviselőt pedig ismételt orvosi vizsgálatra hívtak be.
226 esetben megváltoztatták a rokkantsági csoportot, 60 esetben pedig a rokkantság időtartamát módosították.
A legtöbb vizsgált rokkantsági ügy a következő szerveknél fordult elő:
Állami Vámhivatal: 810 ügy, ebből 369 vizsgálva, 129 döntés törölve, 78 esetben döntés módosítva;
Állami Adóhivatal: 518 ügy, ebből 291 vizsgálva, 90 döntés törölve, 64 esetben döntés módosítva;
Ügyészségi szervek: 448 ügy, ebből 203 vizsgálva, 80 döntés törölve, 45 esetben döntés módosítva, 121 személyt ismételt vizsgálatra hívtak be.
Az ukránok szerint az országban a két legkorruptabb terület a rendvédelmi szervek tevékenysége, valamint a földhivatalok és az építőipar, az állampolgárok úgy vélik, a tavalyi év eredményei alapján 2023-hoz képest megnövekedett a korrupció ezekben az ágazatokban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Olena Suljaknak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottsága vezetőjének a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a legkorruptabb szolgáltatások a telkek állami földkataszterbe történő bejegyzése, valamint a kenőpénz a közlekedési szabálysértésekért való felelősség elkerülése érdekében. Szerinte az ukránok a következő területeket tekintik a legromlottabbnak a korrupció terjedése szempontjából: az építőipar és a földviszonyok, az állami és kommunális egészségügy, valamint a rendvédelmi szervek tevékenysége. Az állampolgárok 44,1 %-a a földviszonyokban, 28,5 %-a az állami és kommunális egészségügyben, 28,5 %-a a rendvédelmi szervekben látja a legnagyobb korrupciót.
„Ugyanakkor az orvosi szolgáltatásokkal szemben, ahol az év során csökkent a korrupció megnyilvánulása, a földviszonyok és a rendvédelmi szervek tevékenysége az a terület, ahol tavaly 2023-hoz képest nőtt a korrupciós esetek száma. Míg korábban 32,5 % beszéltek korrupciós földviszonyokról, addig a tavalyi eredmények szerint már 44,1 %. Hasonló a rendvédelmi szervek megítélése – 2023-ban ez a mutató 23,4 % volt, 2024-ben pedig 28,5 % „ – mondta a parlamenti bizottsági elnök.
Mindkét területen, mint a kutatás eredményeiből is látható, a korrupciós megnyilvánulások kezdeményezői elsősorban a hivatalnokok, nem pedig az állampolgárok, akik erre vagy arra a szolgáltatásra jelentkeznek. Például a földviszonyokban 38,9 %-ban hivatalnokok voltak a kezdeményezők. Az esetek 13,8 %-ában, az ügyfelek 13,8 %-ban hasonló a helyzet – 24,3 %-ban ők voltak a kezdeményezők, és csak 8,6 %-uk volt ügyfél
– mutatott rá Olena Sulak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok szerint az országban a két legkorruptabb terület a rendvédelmi szervek tevékenysége, valamint a földhivatalok és az építőipar, az állampolgárok úgy vélik, a tavalyi év eredményei alapján 2023-hoz képest megnövekedett a korrupció ezekben...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738013640
[modified] => 1738008735
)
[title] => Az ukránok szerint tavaly tovább nőtt a korrupció, a legkorruptabbak a rendvédelmi szervek és a földhivatalok – felmérés
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230830&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230830
[uk] => 230845
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 209836
[image] => Array
(
[id] => 209836
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[original_lng] => 65888
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/korrupcio.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738005149:2
[_thumbnail_id] => 209836
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2539
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_22ba28041fcee5ebd74f2eb966e2a935] =>
[_oembed_time_22ba28041fcee5ebd74f2eb966e2a935] => 1738001539
[_oembed_b6641deae2f91aa0a00210dec26ae061] =>
[_oembed_time_b6641deae2f91aa0a00210dec26ae061] => 1738001539
[_oembed_d229067efa66045f2677f0c6113fca67] =>
[_oembed_time_d229067efa66045f2677f0c6113fca67] => 1738751671
[_oembed_286365e0c66ec741f90b32f9fc5c81e1] =>
[_oembed_time_286365e0c66ec741f90b32f9fc5c81e1] => 1739779440
[_oembed_9c78e307a8243e5aadc68a5a326417f4] =>
[_oembed_time_9c78e307a8243e5aadc68a5a326417f4] => 1739779440
[_oembed_36a944bd3a62b3c4d2d24b53d67d74a1] =>
[_oembed_time_36a944bd3a62b3c4d2d24b53d67d74a1] => 1739965556
[_algolia_sync] => 831911807002
[_oembed_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] =>
[_oembed_time_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => 1753898496
[_oembed_ef1c603662e0c2f07c955c4982ad18d6] =>
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az ukrán válaszadók 70%-a úgy véli, hogy az Európai Unió támogatása az ukrajnai korrupció elleni küzdelemhez nem hatékony, ugyanakkor az ukránok többsége ezt az európai támogatási irányt tartja a legaktuálisabbnak, írta a Jevropejszka Pravda a „Siker vagy sem? Hogyan értékelik az ukránok a bűnüldöző szervek reformját és az EU támogatását?” felmérés eredményeire hivatkozva, amelyet a Rejting szociológiai csoport végzett.
A felmérés adatai szerint a válaszadók az EU támogatását a legfontosabbnak a korrupció elleni küzdelemben (62%), a megszállt területek segélyezésében (43%), a háborús bűnök felderítésében (38%) és a tisztességes igazságszolgáltatás támogatásában (31%) tartják. Az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos konzultációk terén nyújtott támogatást a válaszadók 21%-a tartja aktuálisnak.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az ukránok abszolút többsége a korrupció elleni küzdelem legnagyobb aktualitását hangsúlyozza, a válaszadók mindössze 24%-a tartja hatékonynak az EU támogatását ebben az irányban. A válaszadók 70%-a hatástalannak nevezte.
A felmérésből az is kiderülT, hogy a válaszadók többsége – 48%-a – pozitívan értékeli az EU támogatását a megszállt területeken. A válaszadók 38%-a hatékonynak tartja a háborús bűnök kivizsgálásához nyújtott uniós támogatást.
Szintén a felmérés adatai szerint a válaszadók 74%-a a korrupció elleni küzdelmet tartja a legfontosabb reformnak.
A nemzetbiztonsági, védelmi és igazságügyi reformokat a válaszadók 36%-a, a rendőrségi és vámügyi reformokat 10%-a jelölte meg a legfontosabbnak.
A felmérés 2024. szeptember 24. és 29. között készült, az EU ukrajnai Konzultatív Missziójának megrendelésére, számítógépes telefonos interjú módszerével. A hibahatár 2,2%.
Ukrajna partnerei negatívan ítélik meg az orvosi és szociális szakértői bizottságok (MSZEK) körüli korrupciós botrányt, és ezt a kérdést az orosz propaganda is manipulálhatja – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Amint Podoljak megjegyezte, ha a hivatalnokok jogellenesen szereznek fogyatékos státuszt és az ezzel járó juttatásokat, az fosztogatás. Szerinte Ukrajna a háború alatt válságellenes döntéseket hoz, és ezzel „pozitív hírnevet szerez” a partnerei körében. És ezáltal késztetést ébreszt bennük, hogy „befektessenek” Ukrajnába – tette hozzá. „De a helyzet más. Mit látnak a partnereink? Azt látják, hogy egyesek a háború alatt harácsolnak, őrületes jövedelmekre tesznek szert. És így tovább. Ez persze felháborító. Természetesen ebbe bekapcsolódik az orosz propaganda” – hangsúlyozta.
A tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok az európai országok szavazói körében terjeszthetik a propagandájukat arról, hogy az Ukrajnának adott anyagi támogatás „valakinek a zsebébe kerül”. És a választókon keresztül az ilyen propaganda a politikusokat is érinti. „Ennek megfelelően, ha a hírnevünk így néz ki, ha a hírnevünk egyik vagy másik irányba nem tűnik túl pozitívnak, akkor miért várjuk el, hogy a partnereink továbbra is olyan kitartóan támogassanak minket, mint a háború elején?” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Az ukrán fegyveres erők közlése szerint 14 esetben indítottak büntetőeljárást a katonaorvosi bizottságok korrupciós ügyei miatt, és 30 munkatársukat gyanúsították meg korrupciós bűncselekmények elkövetésével – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők egészségügyi erőinek parancsnokságára hivatkozva.
A jelentés szerint az egészségügyi erők parancsnoksága az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) közösen tanácskozást tartott a katonaorvosi bizottságok vezetőivel a korrupció hatékony megelőzése érdekében. A megbeszélés célja az volt, hogy további mechanizmusokat hozzon létre a katonaorvosi bizottságok rendszerében előforduló korrupció bármilyen megnyilvánulása elleni hatékony ellenintézkedések érdekében.
A megbeszélésen az SZBU munkatársai arról számoltak be, hogy 2024 eleje óta a titkosszolgálat 14 büntetőeljárást indított a katonaorvosi bizottságok alkalmazottainak jogellenes cselekedetei miatt. Az eljárás keretében 31 személyt gyanúsítottak meg korrupciós vétség elkövetése miatt. Két esetben a katonaorvosi bizottságok alkalmazottainak bűnszövetségben folytatott illegális tevékenységéről van szó.
Az ukrán fegyveres erők egészségügyi erőinek parancsnoksága a maga részéről megjegyezte, hogy a korrupció bármilyen megnyilvánulása elfogadhatatlan és sérti az állam érdekeit, elsősorban a védelmi képességet.
Az ukránok szerint Ukrajnában a korrupció leginkább a vámhivatalt, a Legfelső Tanácsot és a kormányt fertőzte meg – derült ki Nemzeti Demokratikus Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közös májusi felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kutatásba bevont válaszadókat arra kérték, hogy nevezzenek meg legalább három területet vagy intézményt, amelyben a véleményük szerint a legelterjedtebb a korrupció. A válaszadók 51 %-a az Állami Vámszolgálatot, 48 %-a a Legfelső Tanácsot nevezte meg. Az ukránok egyharmada (32 %) tartja korruptnak a kormányt, míg 27 %-uk meg van győződve arról, hogy a korrupció a rendőrségen belül is virágzik.
Ezenkívül körülbelül minden ötödik ukrán úgy gondolja, hogy a korrupció széles körben elterjedt az egészségügyben (23 %), a helyhatósági szervekben (22 %) és a hadseregben (19 %). A korrupció ellen hatékonyan küzdő szervezetek és intézmények közül a válaszadók 40 %-a az állampolgárokat, 37 %-a a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU), 30 %-a a rendőrséget és a Korrupcióellenes Központot nevezte meg.
A felmérést május 8. és 25. között végezték. Ukrajna 2508 felnőtt lakosát kérdezték meg telefonos interjú módszerével, a mobilszámok véletlenszerű generálásával a megszállt területek kivételével.
