Sikeresen landolt a Hold „túlsó” oldalán a kínai Csang’o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség.
A kínai Hold istennőről elnevezett szonda május harmadikán indult Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű hordozórakétája fedélzetén a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, a szonda pedig vasárnap reggel szállt le a Holdon.
A küldetés mérföldkőnek számít az ország ambiciózus űrprogramja szempontjából. Ha sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre.
Ez a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang’o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang’o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
A legutóbbi, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre.
Kína korábban azt közölte, hogy 2030-ra emberes küldetést akar indítani a Holdra. A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
A Perseverance az űrkutatás történetében először próbált fúrással kőzetmintát venni a Mars felszínéről, ráadásul emberi beavatkozás nélkül. A fúrás még ment is, csak kikotorni nem sikerült semmit a lyukból.
Nem egészen terv szerint alakult a NASA marsjáró robotjának legutóbbi küldetése. A Perseverance rovernek az lett volna a feladata, hogy – az űrkutatás történetében először – kőzetmintákat gyűjtsön a Mars felszínéről, hogy azokat majd egy újabb küldetéssel hazajuttassák a Földre. Ezektől a mintáktól azt várják a NASA kutatói, hogy talán megválaszolhatják a régóta gyötrő kérdést: létezett-e valaha élet a Marson?
Ennek érdekében a szabadidőautó méretű rovert – ami gyakorlatilag egy guruló laboratórium – speciális fúrófejjel, szondával, valamint egy kétméteres robotkarral is ellátták. Az elgondolás az lett volna, hogy a talaj megfúrása után a rover kémcsövekbe gyűjtse, megmérje, majd eltárolja a mintákat.
A Space.com szakportál cikke szerint a fúrás rendben is zajlott, még pénteken, de amikor a robot lemérte a zsákmányt, kiderült, hogy egy porszemmel nem lett nehezebb a tárolóedény. A Persevarence összesen 43 darab kémcsővel van felszerelve, a küldetés során legalább 20-at meg kellett volna töltenie, de egyet sem sikerült.
A NASA tudósai szerint hasonló hibák benne vannak a pakliban, elvégre a mintavételi szekvencia az elejétől a végéig autonóm módon, azaz emberi beavatkozás nélkül zajlik. Az viszont furcsa, hogy ilyen hibát a rover egyetlen teszt során sem produkált – a Földön. Ezért arra tippelnek a NASA-nál, hogy a Jezero-kráter felszíne, ahol a Persevarence leszállt, mégsem olyan porózus, mint hitték, de elképzelhető, hogy csak a fúrás helyszínén bukkant olyan összetételű kőzetekre a marsjáró, amelyek begyűjtésére technikailag nem volt felkészítve.