Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaság-tudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.
Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy a díjazottak innovatív kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy mi befolyásolja hosszú távon az országok gazdasági jólétét. Innovatív kutatásuk betekintést ad az intézmények jólétre gyakorolt befolyására, amellyel bizonyítják, hogy a demokrácia és az inkluzív intézmények támogatása alapozza meg a gazdasági jólét felé vezető utat − tájékoztatott az MTI.
Nem akármit kapnak a díjazottak
A díjjal járó, Gunvor Svensson-Lundqvist tervezte érem előlapján a díjalapító portréját a többitől eltérő szögből ábrázolták. Alatta a svéd központi bank emblémája, két egymást keresztező bőségszaru, körben a Sveriges Riksbank till Alfred Nobels Minne 1968 (A Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére) felirat látható. A hátlapon a díjat odaítélő tudományos testület jelképe, Észak Csillaga látható a Kungliga Vetenskaps Akademien (A Svéd Királyi Tudományos Akadémia) felirattal.
A kitüntetettek nevét a 66 milliméter átmérőjű, 18 karátos aranyból készült érme oldalába gravírozzák. Ez egyszer galibát is okozott: 1975-ben a szovjet Leonyid Kantorovics és az amerikai Tjalling Koopmans érmét a díj átadásakor véletlenül összecserélték. Erre csak akkor derült fény, amikor a két tudós már hazautazott, és hosszas erőfeszítésekbe telt, mire a tévedést orvosolni tudták.
A kézzel írott svéd nyelvű diploma barna bőrbe kötött, egyedi tervezésű műalkotás, amely a kitüntetett nevét és az indoklást tartalmazza. A díjjal az idén tizenegymillió svéd korona (mintegy 388 millió forint) összegű jutalom jár.
A közgazdaság-tudományi Nobel-díj a legfiatalabb a kitüntetés történetében
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a svéd központi bank, a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Célja az Alfred Nobel által alapított díjak kiegészítéseként a közgazdaság-tudomány terén elért eredmények elismerése. Elnevezése hivatalosan: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíja, amelyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.
A díjat most 56. alkalommal ítélték oda, a 96 kitüntetett közül 26-an egyedül, 20 alkalommal ketten, tíz alkalommal hárman megosztva részesültek az elismerésben. Az eddigi legfiatalabb díjazott a francia–amerikai Esther Duflo, aki 2019-ben 46 évesen, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen kapta az elismerést.
Hans Ellegren Jakob Svensson, a Svéd Tudományos Akadémia állandó titkára és Jan Teorell, a Svéd Riksbank Nobel-közgyűlésének munkatársa bejelentik a Svéd Riksbank Alfred Nobel emlékére alapított, 2024. évi közgazdaság-tudományi díját, amelyet Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson kap 2024. október 14-én
Hans Ellegren Jakob Svensson, a Svéd Tudományos Akadémia állandó titkára és Jan Teorell, a Svéd Riksbank Nobel-közgyűlésének munkatársa bejelentik a Svéd Riksbank Alfred Nobel emlékére alapított, 2024. évi közgazdaság-tudományi díját, amelyet Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson kap 2024. október 14-én
A ma élő legidősebb közgazdasági Nobel-emlékdíjas a 97 éves amerikai Vernon L. Smith, akit 2002-ben tüntettek ki. A díjat eddig három nő kapta meg: 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben Esther Duflo és tavaly az amerikai Claudia Goldin, utóbbi közülük az egyetlen, aki egyedül kapta meg a kitüntetést.
A közgazdasági Nobel-emlékdíj esetén is van példa „családi” díjra: az első kitüntetett, az 1969-ben díjazott holland Jan Tinbergen öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, az 1974-ben kitüntetett Gunnar Myrdal felesége, Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjban részesült. Öt éve Esther Duflo és férje, az indiai–amerikai Abhijit Banerjee − a díj történetének egyetlen házaspárjaként − kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
A magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyit (Harsányi János, 1920–2000) ismerték el megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjjal „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért”.
