A hosszú ideje tartó háború súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, így Kárpátalja egyik korábban meghatározó ágazatára, a turizmusra is. Ebben a kihívásokkal terhelt időszakban tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT), ahol a résztvevők értékelték az elmúlt év tapasztalatait, és áttekintették, milyen lehetőségeket kínálhat a turizmus béke utáni újraindulása.
Az idei évértékelőnek a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, ahol Mester András, a KMTT elnöke rámutatott: a háború következményei drámai módon érintik a kárpátaljai turizmust. A tanács tagjainak mintegy kétharmada jelenleg külföldön tartózkodik, a falusi vendéglátással foglalkozó családok pedig immár negyedik éve nem fogadnak turistákat, egyszerűen azért, mert alig érkezik látogató a vidékre belföldről és külföldről egyaránt. Ennek ellenére a szervezet készen áll arra, hogy a béke megteremtését követően azonnal újraindítsa tevékenységeit.
Mester András hangsúlyozta: a nehéz körülmények ellenére sikerült fenntartani a működőképességet és folytatni a fejlesztéseket. Tájházaink továbbra is látogathatók, a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont pedig rendszeresen fogad csoportokat. A KMTT továbbra is kiemelt feladatának tartja a térség értékeinek bemutatását: hamarosan megjelenik a Beregszász és környéke látványosságait ismertető kiadvány, amelynek ukrán nyelvű változata is készül.
A közgyűlésen felszólaló Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország ebben a nehéz időszakban is jó szomszédként tekint Ukrajnára és Kárpátaljára, és fontos számára a határon túli magyar közösségek támogatása. Mint mondta, a határok átjárhatósága és a közös turisztikai fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a két ország kapcsolatainak erősítéséhez.
Berghauer Sándor alelnök szerint a helyi turisztikai vállalkozások „túlélési üzemmódban” működnek, de a jövőbe vetett hit és az utánpótlás képzése továbbra is erős.
Tarpai József alelnök kiemelte, hogy bár a háborús helyzet nem teszi lehetővé nagyszabású rendezvények szervezését, az ünnepekről mégsem mondhatnak le, hiszen ezekkel is reményt és jövőképet kell mutatniuk a fiataloknak, bizonyítva a közösség kitartását. Ennek szellemében Beregszászban idén is megtartják az adventi vásárt, amely fontos találkozási lehetőséget teremt a kézművesek és helyi termelők számára – tette hozzá.
December 6-án tartotta meg XXXIV. éves beszámoló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az esemény középpontjában a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzete, a pedagógusok előtt álló feladatok és a szövetség éves tevékenységének értékelése állt, mindez a jelenlegi, számos kihívást tartogató időszakban.
A közgyűlés irodalmi felvezetéssel indult. Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a KMPSZ Költészetnapi szavalóversenyének idei győztese Heltai Jenő Szabadság című versét adta elő.
Ezt követően Benedek Imre, a KMPSZ felső-Tisza-vidéki régiójának elnöke, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója nyitotta meg a közgyűlést, majd Mitru Kornélia, az ellenőrző bizottság tagja ismertette, hogy KMPSZ-nek a 2025–2026-os tanévben 2549 tagja van. A 250 küldöttből 206-an jelentek meg, így a közgyűlés határozatképes. Ezután felcsendült az ukrán himnusz, majd a jelenlévők közösen énekelték el a magyar himnuszt.
A megjelent vendégek köszöntése után Király Katalint és Kopasz Gyulát jelölték ki jegyzőkönyvvezetőknek, majd elfogadták a javasolt napirendi pontokat.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke éves beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt tanév eredményeit, a szervezet előtt álló kihívásokat és az oktatás fenntartásáért tett közös erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulásától fogva felvállalta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatását, érdekvédelmét.”
Az elnök asszony ismertette, hogy az elmúlt tanévben két fordulóban szerveztek tantárgyi versenyeket. Az első körben elektronikus regisztráció és online kitöltés mellett 4339 diák mérettette meg magát. A második fordulóra a legjobbak, 1963 tanuló, kaptak meghívást a Rákóczi Egyetemre.
A szórványban tanító pedagógusok konferenciáján 25 fő, az óvodapedagógiai konferencián 45 résztvevő, a művészeti pedagógusok szakmai napján pedig 60 tanár vett részt. A XXIV. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián 197 pedagógus volt jelen. A fő témák között szerepelt a nyelvi akadálymentesítés, az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális kor kihívásai és a háborús időszak mentális terhei. A Határtalanul nyári iskola programhoz 59 magyar tannyelvű intézmény csatlakozott, közel 3300 gyermek részvételével. Emellett hat tematikus tábort is szerveztek 250 gyermeknek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával pedig 91 gyermek és 9 kísérő utazhatott Erdélybe, a Székelyvarsági Nemzeti Park táborába.
Orosz Ildikó beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg: új iskolaépületet kapott a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, óvoda épült Búcsúban, teljeskörűen felújították a Nevetlenfalui Líceumot, részleges felújításon esett át a Tiszaújlaki és Nagyszőlősi Líceum. Visken pedig új épületben kezdhette meg működését a Kárpátaljai Magyar Líceum legújabb tagintézménye.
A Tulipán Tanoda hálózata is bővült: Kisgejőcön, Tiszakeresztúron, Tekeházán és Kajdanón új épületek készültek el. Nagyberegen kézművesházat vásároltak, Kisgejőcön pedig Cipő Emlékház és Zenei Stúdió jött létre.
Az elnök asszony hangsúlyozta: „Ezeket a beruházásokat, programokat az anyaország segítsége nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani.”
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága jóvoltából idén is megérkeztek a magyarországi tankönyvcsomagok – 52 ezer kötet –, melyeket az 1–8. osztályos magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz biztosítottak.
A magyar kormány támogatásával továbbra is működik a pedagógusok támogatási rendszere, az utazási költségtérítés a szórványban tanítóknak, a magyar tagozatos diákok oktatási-nevelési és étkezési támogatása.
Az egyetem gyors elemzést készített a nemzeti multitesztre jelentkezők számáról és teljesítményéről. Orosz Ildikó rámutatott, hogy számos tantárgy esetében aggasztóan alacsony a vizsgázók száma: fizikából és kémiából mindössze 3-3 diák jelentkezett. Hangsúlyozta: ha nem iratkoznak be elegendő számban a természettudományos szakokra, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát vagy kémiát tanítson. Egyes tárgyakból – például angolból – ugyanakkor megyei átlag közeli, sőt kiemelkedő eredmények is születtek.
Beszédében Orosz Ildikó a XXXIV. közgyűlés nyilatkozatát is ismertette. A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta küzd az oktatást és anyanyelvhasználatot érintő hátrányos korlátozások megszüntetéséért. A nemzetközi fórumok hatására részleges eredmények születtek, a 2023-as nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítás azonban továbbra sem rendezi teljeskörűen a magyar közösség jogait.
A nyilatkozat részletes követeléseket fogalmaz meg az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok, a közigazgatási nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, az egészségügyi és oktatási dokumentáció, a topográfiai kétnyelvűség, valamint a nemzeti kisebbségek jogvédelmének biztosítása érdekében. A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar közösség visszakapja mindazon jogokat, amelyek 2017 előtt még rendelkezésére álltak.
„Így adventkor, a várakozás idején imádkozunk azért, hogy Isten hozza el végre a békét országunkba, melynek polgárai vagyunk. Őrizze meg kis hazánkat, Kárpátalját a béke szigetének, s adjon erőt, egészséget, bölcsességet, akaratot, megértést, támogatókat és csapatot ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a körülmények között a legjobb megoldást a ránk bízott gyermekek érdekében” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.
A közgyűlésen felszólalt Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: egész évben több kárpátaljai rendezvényen vett részt, és minden alkalommal azt tapasztalta, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredmények és rendíthetetlen kitartás jellemzi a helyi magyarság munkáját.
„Akik itt vannak a teremben, és akik ma nem lehetnek itt, azt kell mondanom, hősként dolgoznak a magyarság megmaradásáért. Önök olyan lábnyomot hagynak a világban, amelyre 100, 200 és bízom benne, hogy 1000 év múlva is minden magyar ember hálával fog gondolni” – mondta a miniszterelnöki biztos, aki a közösségnek erős hitet, kitartást és áldott adventi időszakot kívánt, külön köszönetet mondva Orosz Ildikó elnöki munkájáért, amit a térségben megvalósuló oktatási és közösségi eredmények mozgatórugójának nevezett.
„Mindig óriási öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a szülőföldemen” – kezdte köszöntőjét Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki visszatekintett azokra az évekre, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyiek életét: 2017-ben a kisebbségi jogok elvesztésére, 2022-ben pedig a háború okozta nyugtalanságra utalt. Mindezek ellenére – mondta – továbbra is számos olyan eseménynek volt részese, ami reménnyel tölti el. Személyes élményként idézte fel látogatását egykori iskolájában, a Sislóci Líceumban, ahol az intézmény fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték. Büszkeséggel szólt arról is, hogy az egykori alma mater, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mára egyetemmé vált. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a magyar közösségi szervezetek kitartó munkája nélkül. Külön méltatta az 1991 óta működő KMPSZ-t, ami összetartja, védi és képviseli a magyar oktatást, és sokszor egyedüli hangként áll ki a közösségért Ukrajnában.
Zárásként reményét fejezte ki, hogy egyszer végre olyan ünnep következik, „ahol az istentiszteletet nem szakítja meg a légiriadó zaja”, és ahol nem kell többé attól tartani, mit hoz a holnap.
Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának igazgatója nagy tisztelettel szólt Orosz Ildikó és a pedagógusok három és fél évtizedes helytállásáról, különösen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a háború éveiben vállaltak. Háláját fejezte ki azért a támogatásért is, amit az ideiglenesen áttelepült családok és gyerekek érdekében nyújtottak.
A közgyűlés kulturális elemeként színpadra lépett a KMPSZ által szervezett „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, a Credo Alapítvány Gyöngykaláris Énekegyüttese, akik jászsági népdalcsokrot adtak elő Györkené Csákány Marianna felkészítésében.
Az ellenőrző bizottság éves jelentését Mitru Kornélia ismertette. Ezután került sor a KMPSZ tevékenységének hivatalos minősítésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az éves nyilatkozatot is, amely összefoglalja a szövetség céljait és irányvonalát a következő időszakra.
A program végén Taracközi Ferenc beregszászi református vezető lelkész kérte Isten áldását a pedagógusokra, a szövetség munkájára és a közösségre.
Benedek Imre zárszavában az adventi időszak üzenetére irányította a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a második gyertya meggyújtása a keresztény hagyományban a reményt jelképezi. „De nem elég csak reménykedni… Isten megadja, amit kérünk, de tegyünk is érte” – emelte ki.
A tíz éve működő Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) november 28-án tartotta meg idei, 2025-ös közgyűlését. A tanácskozást hibrid formában rendezték meg: a tagok egy része személyesen vett részt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, míg mások online kapcsolódtak be.
A program a regisztrációt követően Dolinai Zsuzsanna titkár beszámolójával indult, aki ismertette a KMAT aktuális taglétszámát (162 fő) és köszöntötte az újonnan csatlakozó kutatókat. Ezt követően megállapítást nyert, hogy a közgyűlés határozatképes, így a tervezett napirendi pontokat érdemben megtárgyalhatták.
A közgyűlést Csernicskó István, a KMAT elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Hankó Balázsnak, Magyarország kultúráért és innovációért felelős miniszterének, aki köszöntőjében a magyar tudomány szuverenitásőrző szerepét hangsúlyozta. Felidézte, hogy Széchenyi István 200 éve a Magyar Tudományos Akadémia alapítását „a magyar nyelv védelmének szentelte”, és hozzátette: „a magyar nyelv védelme akkor is, ma is szuverenitást jelentett”.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar tudomány teljesítménye jóval meghaladja a magyar lakosság számarányát, hiszen bár a népesség számát tekintve a nemzetek között a 96. helyen vagyunk, az egymillió főre jutó Nobel-díjasok listáján a 11. helyet foglaljuk el. Mint mondta: a magyar kutatók világszinten is kiemelkedő eredményeket érnek el. Zárásként megerősítette a magyar kormány támogatását, és a tudomány küldetésére utalva úgy fogalmazott: „A tudomány nemzetközi, de a tudós hazafi.”
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért felelős államtitkár beszédében azt fogalmazta meg, mit jelent számára Kárpátaljára érkezni, és milyen különbséget lát a nyugati politikai-közéleti világ és a helyi magyar közösség értékei között.
Mint kiemelte: a „semmit rólunk nélkülünk” elvét hangoztató nyugati körök könnyen elárulják saját értékeiket, ha érdekeik úgy kívánják, de Kárpátaljára érkezve a fogalmak, értékek és célok visszanyerik eredeti jelentésüket. Kárpátalján a tudomány és az egyetem nem öncélú, hanem egy közösséget szolgál: a magyar közösség megerősítését, értékeinek átadását és megtartását – tette hozzá.
Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke és Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője is köszöntötte a közgyűlésen részt vevőket. Mindketten egyaránt hangsúlyozták, hogy a KMAT munkája továbbra is fontos pillére a határon túli magyar tudományos életnek. A felszólalók kiemelték, hogy a háborús körülmények közepette különösen nagy jelentősége van annak, hogy a kárpátaljai magyar kutatók aktívan dolgoznak és jelen vannak a tudományos hálózatokban.
Ezt követően a közgyűlés jóváhagyta az elnök és az elnökség mandátumának meghosszabbítását, így – a háborús helyzet miatti választási szünetben – a KMAT Csernicskó István vezetésével folytatja munkáját a következő közgyűlésig.
Az elnök ezután részletes beszámolóban foglalta össze az elmúlt évben végzett szakmai tevékenységet. Beszámolt arról, hogy a KMAT aktívan bekapcsolódott az MTA 200 programsorozatba, emellett előadásokat tartottak, könyvbemutatókat szerveztek, és megkoszorúzták a kárpátaljai akadémikusok sírjait.
A közgyűlés részeként Hankó Balázs miniszter és Varga-Bajusz Veronika államtitkár átadta a 2025. évi Spenik Ottó-díjakat. Az elismerést azok a kutatók kapják, akik kiemelkedő tudományos teljesítményükkel vagy példamutató tudományszervezői munkájukkal hozzájárulnak a kárpátaljai magyar tudományosság fejlődéséhez. 2025-ben a Spenik Ottó-díjat kiemelkedő tudományos és tudományszervezői munkásságáért Molnár D. István, a Rákóczi Egyetem Földrajz és Turizmus Tanszékének docense, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense, valamint Balla Evelina, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense vehette át. A kutatómunkában elért eredményeikért Daróci Ádám, a Rákóczi Egyetem Matematika és Informatika Tanszékének docense, valamint Máté Réka, a Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportjának docense részesült elismerésben.
A jubileumi közgyűlést Spenik Sándornak, a KMAT alelnökének köszöntője zárta, aki elmondta, hogy a tanács munkája továbbra is stabil pillére a helyi magyar felsőoktatásnak és kutatói utánpótlásnak.
[type] => post [excerpt] => A tíz éve működő Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) november 28-án tartotta meg idei, 2025-ös közgyűlését. A tanácskozást hibrid formában rendezték meg: a tagok egy része személyesen vett részt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyet... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1764597180 [modified] => 1764593999 ) [title] => Évértékelés és tervezés: megtartotta 2025-ös közgyűlését a KMAT [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=263863&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 263863 [uk] => 263879 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 263867 [image] => Array ( [id] => 263867 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431.jpeg [original_lng] => 241270 [original_w] => 1000 [original_h] => 750 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431-300x225.jpeg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431-768x576.jpeg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-5431.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1764586799:5 [_thumbnail_id] => 263867 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1019 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_b38ec3b1009a3718ecb29241ac670708] => [_oembed_time_b38ec3b1009a3718ecb29241ac670708] => 1764587162 [_oembed_33125ddf1cc3cfcaaeaaf8d57233f10b] => [_oembed_time_33125ddf1cc3cfcaaeaaf8d57233f10b] => 1764587162 [_oembed_ac7374942e3b085d83d04f9dcde5cc5c] => [_oembed_time_ac7374942e3b085d83d04f9dcde5cc5c] => 1764587162 [_oembed_768cbce75654f1e08c0fec8fb811d7f9] => [_oembed_time_768cbce75654f1e08c0fec8fb811d7f9] => 1764588145 [_oembed_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] => [_oembed_time_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] => 1764588145 [_algolia_sync] => 591210292000 [_oembed_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => [_oembed_time_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => 1765294175 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 31 [3] => 600 [4] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Kárpátalja [3] => Oktatás [4] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 294013 [1] => 2853504 [2] => 354 [3] => 520352 ) [tags_name] => Array ( [0] => Hankó Balázs [1] => Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) [2] => közgyűlés [3] => Varga-Bajusz Veronika ) ) [3] => Array ( [id] => 242960 [content] =>
Május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) a makkosjánosi Helikon Hotelben.
A tanácskozást Babják Zoltán, a KHÖT elnöke és a Beregszászi kistérség polgármestere vezette. Az ülésen a megye magyar többségű településeinek önkormányzati képviselői vettek részt, hogy számot vessenek az elmúlt időszak eredményeivel, megvitassák a legsürgetőbb kihívásokat, és közösen kijelöljék a következő időszak teendőit. Az eseményen jelen voltak Kárpátalja több magyar szervezetének vezetői is.
A közgyűlés kezdetén felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai háború halálos áldozatairól. A hivatalos napirend ismertetése után a jelenlévők elfogadták a tervezett pontokat, majd megválasztották a közgyűlés titkárát. Ezt követően Babják Zoltán elnöki beszámolója következett.
Az elnök elmondta, a rendezvény célja az, hogy a kárpátaljai magyar önkormányzatok vezetői személyesen találkozhassanak, eszmecserét folytathassanak és megvitassák az őket érintő legaktuálisabb kérdéseket. „Hiszem, hogy a mai találkozón olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek alapvetően fontosak a sikeres munkavégzéshez” – fogalmazott a vezető.
Babják Zoltán részletes beszámolót tartott a térség önkormányzatainak helyzetéről. Kiemelte: az elmúlt évek rendkívül nehéz körülmények között teltek, a Covid-járvány, majd a 2022-ben kirobbant háború új és összetett kihívások elé állította a helyhatóságokat. „Soha nem volt ilyen nehéz polgármesternek lenni ebben az országban. Ma már nemcsak közösségi feladatokat látunk el, hanem a haza boldogulásáért is felelősséget kell vállalnunk” – hangsúlyozta. A polgármester beszámolt arról is, hogy a háborús helyzet súlyosan érintette a települések működését: az állami támogatások csökkentek, a napi fenntartási költségek megnőttek, a törvényi környezet pedig egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A jövő feladatai között kiemelte az önkormányzati autonómia megőrzését, a magyar–ukrán kormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fiatalok helyben tartását célzó programok kidolgozását, valamint az infrastrukturális, oktatási és kulturális projektek támogatását.
A beszámolók sorát az ügyvezető igazgató értékelése követte. Rezes József szerint az elmúlt évek legnagyobb eredménye az, hogy a tagság egységesen, csapatként tudott működni. „Önök, polgármesterek, meg tudták tartani az irányításuk alá tartozó közösségeket, és meg tudtak küzdeni a kihívásokkal. Mi, együtt – mint a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása – közösen tudtunk eredményeket felmutatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: számos segélyt sikerült eljuttatni a tagönkormányzatokhoz, de még Belső-Ukrajnába, a fegyveres erők részére is. Ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás és az érdekképviselet továbbra is fontos prioritás. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan elfogadott nyelvhasználati cselekvési terv konkrét eredményeket is hoz majd, és a kárpátaljai magyarság számára megmaradnak az anyanyelvhasználat lehetőségei az önkormányzatokban is.
A közgyűlés egyik kiemelt napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A résztvevők több új ponttal is kibővítették a dokumentumot, amelyek az együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálják.
Az ülésen többen is felszólaltak. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyar önkormányzatok áldozatos munkájáért, amelyet a súlyos háborús körülmények között is a közösségek megmaradásáért végeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam és a külképviseletek továbbra is készen állnak a segítségnyújtásra. “Bármikor, bármilyen ügyben forduljanak hozzánk bizalommal” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja továbbra is a béketeremtést támogatja.
Az ülésen többen is felszólaltak. Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a járási tanács folyamatosan nyomon követte a kistérségek helyzetét, és különösen fontosnak tartja az európai uniós pályázati források kiaknázását. Véleménye szerint a jövőbeli fejlődés kulcsa a pályázati aktivitás és a testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Optimizmusra biztatott mindenkit, kiemelve, hogy csak aktív hozzáállással lehet előrelépést elérni.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok öt éve rendkívüli körülmények között működnek, amelyek ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést. A folyamatos bizonytalanság és a jövőkép hiánya negatívan hat a közösségi fejlődésre. Elmondása szerint a béke sem jelent automatikus megoldást, és komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek, és elinduljon a helyi újjáépítés. Elismeréssel szólt azokról, akik ezekben a nehéz időkben is vállalják a közösségi munka terheit, és bizakodásra, valamint közös cselekvésre buzdított.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetője felszólalásában az elmúlt időszak kihívásaira utalva kiemelte, hogy az együttműködés és a civil szervezetek szerepe különösen fontos volt a rászoruló közösségek megsegítésében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak végéhez közeledve mindenkinek számot kell vetnie az eddigi munkájával, és optimizmussal, elkötelezettséggel kell készülni a jövőre.
A felszólalások után sor került a Társulás új vezetőségének megválasztására: a tagság megerősítette Babják Zoltánt az elnöki tisztségben, illetve Rezes Józsefet ügyvezető igazgatóként. Ezenkívül elnökségi tagokat is választottak Péterfalva, Nagydobrony és Visk polgármestereinek személyében.
Az újraválasztott ügyvezető igazgató köszönetet mondott a bizalomért, és gyakorlati kérdésekre hívta fel a figyelmet. Emellett emlékeztette a jelenlévőket a következő közgyűlés előkészítésére, ahol újabb kistérségek csatlakozásáról is döntés születhet.
A hivatalos napirend lezárását követően a résztvevők egyéb felvetéseket is megvitattak, ezzel biztosítva, hogy minden fontos kérdés terítékre kerüljön.
Később Gulácsy Géza a sajtónak tett nyilatkozatában méltatta az önkormányzati vezetők munkáját, akik a háborús viszonyok közepette is helytállnak. Fontosnak nevezte az Önkormányzati Társulást, amelynek a KMKSZ is egyik kezdeményezője volt, mivel az együttműködés és a tapasztalatcsere megerősíti a kistérségek működését.
Babják Zoltán, a Társulás elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ülés során sikerült feltérképezni a legsürgetőbb problémákat. Fontos lépésként említette a Társulás bővítését, valamint a vezetőség megerősítését. Úgy véli, a háborús helyzetben még fontosabb az egység, a közös döntéshozatal, és az, hogy a polgármesterek képesek legyenek megtartani közösségeik komfortérzetét és működőképességét.
A tisztújító közgyűlés rávilágított arra, hogy bár a körülmények továbbra is nehezek, a résztvevők elkötelezettsége és együttműködési szándéka bizakodásra ad okot. A KHÖT célja változatlan: képviselni és támogatni a határ menti közösségeket – közösen, egymásra figyelve.
A Momentum Doctorandus (MD) kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet 2025. április 25–27. között tartotta éves közgyűlését és csapatépítő hétvégéjét Balatonfüreden, a festői Koloska-völgyben. A rendezvénynek a Koloska Csárda és Vendégház adott otthont, ahol a résztvevők nemcsak a szervezet aktuális kérdéseivel foglalkoztak, hanem kikapcsolódásra és közösségépítésre is bőségesen volt lehetőségük.
A közgyűlést Fazekas Andrea elnök vezette, az alkalom során a résztvevők áttekintették az elmúlt év eseményeit. Mint az elnöki beszámolóban Fazekas Andrea elmondta: „2022-től a háború korlátoz minket tevékenységünkben. Ennek ellenére a szervezetünk sikeres évet tudhat maga mögött. Ilyen például a 14. alkalommal összeállított felvételi tájékoztató. A magyarországi felvételi tájékoztatón 100-an vettek részt, mely később 1000 kattintást ért el visszanézve. A szülőföldi felvételiről a rendszer követelményeit várva május elején tájékoztatjuk majd a diákokat. A Kárpátaljai Tudományos Adatbank címet viselő többéves felületünk vidékünk legnagyobb tudományos platformja. Doktoranduszesteket szintén szerveztünk, ahol több előadásra is sor került. Emellett Siófokon is volt egy csapatépítőnk. Az idei évre vonatkozóan Budapesten májusban, Beregszászban pedig júniusra szervezünk doktoranduszestet.” Fazekas Andrea emellett azt is kiemelte, hogy a KTDK munkáit opponálták, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács által szervezett kárpátaljai mentálhigiénés konferencia és jótékonysági bál társszervezői voltak.
A beszámoló egyöntetű elfogadását követően Benedek Viktória alelnök köszönte meg a neki és az elnökségnek adott bizalmat s a közös munkát. Ezt követően Bence Norbert alelnök számolt be a Kárpátaljai Tudományos Adatbank elmúlt évi tevékenységéről, valamint történetéről 2014-ig visszamenően. Az alelnök emellett arról is szólt, hogy milyen partnerekkel együttműködve valósul meg a honlap állandó frissítése. A program sikerét az is jelzi, hogy havonta 10-15 000 kattintás valósul meg a felületen. Bence Norbert kiemelte, hogy a platform és annak kezelése a Bethlen Gábor Alapkezező Zrt. támogatásával valósul meg.
A beszámolókat követően sor került a tisztújításra is. Fazekas Andreát 4 évvel ezelőtt választották az MD élére, aki leszögezte, hogy az elmúlt 14 év alatt nagyon sok sikert ért el a szervezet. További támogatásáról biztosította a testületet, majd az elnöki posztra Linc Annamáriát javasolta. Annamária beszédében kifejezte, hogy nagyon sok jót kapott a szervezettől, s azt reméli, a jövőben ő is tovább tudja ezt adni. A közgyűlés döntésének értelmében a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktoranduszszervezet elnökévé Linc Annamáriát választották.
Az alelnökök közül Benedek Viktória megköszönte az együttműködést, majd leköszönt a posztról. A nyitott alelnöki pozícióra Daróci Ádámot jelölték, akit egyöntetűen megszavaztak. Emellett Bence Norbert továbbra is vállalta 2 évre a pozíciót.
Új elnökségi tagnak választották Csopák Évát és Gál Dávidot.
A tisztségváltást követően az új tagok felvételéről szavaztak.
A hivatalos programot vacsora és szervezeti megbeszélés zárta, ahol a jövőbeli projektek is terítékre kerültek.
A szombati nap során a Momentum Doctorandus 13 fős csapata indult a XIX. NN Ultrabalaton futóversenyen „MD a Balaton körül” névvel. A sportos tagok reggel kilenckor rajtoltak el, míg azok, akik nem vettek részt a futáson, késő délutánig a csapattal tartva szurkoltak a versenyzőknek a szebbnél szebb váltópontoknál. Vidékünk doktoranduszai második alkalommal kerülték meg a „magyar tengert” 19 óra 51 perc alatt – ami elmondásuk szerint kiemelkedő teljesítmény. A hétvége során a szervezet tagjai nemcsak a hivatalos ügyeket intézték, hanem megerősítették a közösségi kapcsolatokat is, ezzel is elősegítve az MD jövőbeni sikeres működését.
Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként a háborús körülmények között is céljainak megfelelően folyatta tevékenységét az elmúlt évben.
Következetesen felemeltük szavunkat az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. Szövetségünk folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán jogalkotási folyamatot, és továbbra is tiltakozunk a kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Üdvözöltük az Ukrajna Legfelső Tanácsa által 2023 decemberében elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállították a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. Nem tér ki a nemzeti szimbólumok használatára. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Sajnálatos, hogy e mellett több olyan törvénymódosítási javaslat is napirendre került az elmúlt időszakban, melyek elfogadása nemcsak szűkítené ismét a nemzeti kisebbségek jogait az anyanyelvhasználat területén, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. A tervezett módosításokkal kapcsolatban nyilatkozatot fogadtunk el, s levélben fordultunk az illetékesekhez.
A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai normáknak megfelelően megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén, és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
A Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a beregszászi református templomban tartotta meg közgyűlését, melyen számot vetettek az elmúlt év történéseiről és megemlékeztek Gulácsy Lajosról, az egyházkerület száz évvel ezelőtt született egykori püspökéről is.
A KRE március 30-i közgyűlése Zán Fábián Sándor püspök igehirdetésével kezdődött. A KRE püspöke a Zsoltárok könyve 136. fejezetéből vett igeszakasz – „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” – alapján kiemelte, hogy Isten jóságán, az irántunk érzett szeretetén keresztül kell szemlélnünk életünket. Ugyanakkor „meg kell újítanunk Istennel a szövetséget; mert ha hűtlenek lettünk Istenünkhöz, de ennek ellenére is van még remény! Tartsunk bűnbánatot, kössük meg újra és erősítsük meg a szövetséget Istennel!” – emelte ki Zán Fábián Sándor, hozzátéve, hogy a szolgálat évében fel kell vállalni azokat a feladatokat és a szolgálatot, amit az Úr ránk bízott, mert „akkor van reménységünk, ha erősek vagyunk és cselekedünk”.
Az igehirdetést követően a megjelentek elfogadták a napirendi pontokat, majd Zán Fábián Sándor megtartotta püspöki beszámolóját, melyben elsősorban háláját fejezte ki az elmúlt esztendőért, mely bár tartogatott nehézségeket, de kaptak erőt azok leküzdésére. „Ezt az erőt köszönöm meg, amivel a magányos kisnyugdíjasok kibírták az évet, a betegek tudták hordozni a szenvedést, az édesapák nélkül felnövekvő gyerekek megmaradtak a szülők iránti tisztelettel, megbecsülték az édesanyák küzdelmét, igyekezetét, szeretetét, s hálás vagyok azért az erőért, mely által sokan szülőföldjükön maradtak” – fogalmazott.
„2025 a szolgálat éve, és azt szeretném, ha ebben az évben Isten iránti hálából tennénk a feladatainkat, teljesítenénk a küldetésünket. Igyekezzünk többet tenni annál, mint ami kötelességünk, hiszen most olyan időket élünk, amikor a közösségünkért, a gyülekezeteinkért, a nemzetünkért, a megmaradásért minden lehetséges dolgot meg kell tennünk. Ma az egyház egyik fontos küldetése, hogy küzdjön az önzés és a közömbösség ellen, hirdesse Krisztus szeretetét. Mi ezt tettük az elmúlt évben, és idén ezt szeretnénk folytatni” – szögezte le a KRE püspöke.
A résztvevők ezután megemlékeztek Gulácsy Lajosról, a KRE száz évvel ezelőtt született egykori püspökéről. Megtekintették a TV21 Ungvár munkatársai által készített kisfilm egy részletét, melyben felidézték a mindig tettre kész, másokat biztató és bátorító, állandóan szolgálatban lévő néhai lelkész emlékét, aki a Gulág éveit követően újra szolgálatba állt, aki a hit példaképévé lett vidékünkön.
„Gulácsy Lajos főtiszteletű püspök úr vértanúságot nem szenvedett, de mégis mártírja volt annak a kornak. A püspöki hivatalban van egy ajándék tőle: egy egyszerű papír, melyen a kárpátaljai települések vannak feltüntetve, és a sztálinizmus áldozatainak a jegyzéke. Erre én úgy szoktam tekinteni, mint a Lajos bácsi ajándékára, de úgy is tekintek rá, mint egy olyan történésre, ami történelem volt, de nem törte meg az itt élőket. Mert a közösség és az egyház az üldöztetések ellenére túlélt, és nemcsak túlélt, hanem felkészült a ’90-es évek ébredéseire. Én mind a mai napig úgy tekintek Lajos bácsira, mint aki akkori egyházvezető, főjegyző, az Evangélium ügyének a vivője, aki egy bizakodó, reménykedő, hűséges és célra törő ember volt. Céltudatossága példaként szolgálhat nagyon sok ember számára, hiszen ha előttünk a cél, nem szabad feladni akkor sem, amikor akadályokba ütközünk” – hangsúlyozta méltatva Gulácsy Lajos emlékét Zán Fábián Sándor.
A templom bejáratánál a néhai püspök életének fontos momentumait felvonultató kiállítást mutattak be, melyet Gulácsy Lajos hagyatékából állított össze családja. A kiállítást a jövőben azokba a gyülekezetekbe is elviszik, ahol egykor a püspök szolgált.
A KRE közgyűlése a Himnusz eléneklésével, valamint püspöki áldással zárult.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete 2025-ben ismét Técsőn tartotta éves közgyűlését. Az eseményen értékelték az elmúlt időszak történéseit, megemlékeztek az ukrajnai háború áldozatairól, valamint meghatározták a jövőbeli célkitűzéseket. A felszólalók kiemelték az oktatás, a kultúra és a közösségi összefogás jelentőségét.
A közgyűlést Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke, egyben a Viski Alapszervezet elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, majd ismertette a napirendi pontokat.
A rendezvény a szervezet székházában egyperces néma főhajtással kezdődött, mellyel a háborúban elhunyt áldozatok előtt tisztelegtek a jelenlévők. Ezt követően közösen elénekelték a magyar nemzeti himnuszt. Az alelnök egy Széchenyi-idézettel vezette fel a programot: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” – majd átadta a szót Sari Józsefnek, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete elnökének.
Sari József elnök beszámolójában visszatekintett a szervezet elmúlt 35 évére, felidézve a KMKSZ megalakulásának körülményeit és céljait. Kiemelte: az oktatási és kulturális intézmények, amelyeket a szervezet három és fél évtized alatt hozott létre, ma is megőrzésre és támogatásra szorulnak. Elmondta, hogy jelenleg a térség 4556 taggal rendelkezik, akiket 13 alapszervezet fog össze. A közelmúlt történései kapcsán hangsúlyozta: a békevágy az emberek szívében él, és megfelelő toleranciával együtt élve teremthetjük meg a békés jövő alapjait. Mint fogalmazott: ez a gondolat minden alapszervezet munkájában központi szerepet játszott az elmúlt években.
A közgyűlésen felszólalt Sin József, a KMKSZ alelnöke, valamint a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke is. Beszédében a kárpátaljai magyarság béketeremtő szerepét hangsúlyozta, kiemelve, hogy közösségünk mindig is a nyugalom, a párbeszéd és a kitartás mellett állt ki. Bár a jelenlegi helyzet számos kihívást tartogat, azok, akik őszintén keresik a megoldást, meg is találják a megfelelő utat és lehetőséget – tette hozzá. Felszólalásában külön figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségi jogok védelmének, és aggodalmát fejezte ki az oktatási rendszer helyzete miatt, hiszen elengedhetetlen, hogy a magyar nyelvű oktatási intézmények fennmaradjanak és megerősödjenek. Beszédét bizakodó szavakkal zárta: „Hit, meggyőződés, összefogás és kitartás – ezekre van most a legnagyobb szükségünk. Minden rendben lesz, csak hinnünk kell benne.”
A beszámolókat követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni a felszólalókhoz. Kocserha János, az Aknaszlatinai kistérség alpolgármestere is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kiemelte, hogy a jövő alakulása nagyrészt rajtunk múlik. Külön felhívta a figyelmet a közelgő választásokra, amelyek során felelős döntéseket kell hoznunk, és támogatnunk kell azokat, akik valóban a közösség érdekeit képviselik. Szót ejtett az oktatási törvényről is, hangsúlyozva, hogy cél a magyar nyelvű intézmények megőrzése és működtetése. Végezetül a közösségi rendezvények fontosságát emelte ki, amelyek – mint mondta – elengedhetetlenek a közösség kohéziójának és összetartozásának megőrzésében.
A beregszászi református templomban tartotta meg közgyűlését a Kárpátaljai Református Egyházkerület. Zán Fábián Sándor püspök beszámolt elmúlt évi tevékenységéről, valamint a Tv21 Ungvár munkatársai által készített kisfilm vetítésével és kiállítással emlékeztek meg a református egyházkerület egykori püspöke, Gulácsy Lajos születésének 100. évfordulójáról.
