A Volodimir Zelenszkij elnök iránti bizalom szintje jelentősen megnőtt 2025 elején az Egyesült Államok politikájának változása miatt, a szociológusok továbbra is figyelemmel kísérik az ukrán elnökbe vetett bizalom dinamikáját márciusban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 2025 márciusának második felében az ukránok 69 %-a bízott Zelenszkijben, míg 28 %-a nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +41 % volt. A legutóbbi KMISZ-felméréshez képest formailag minden változás a statisztikai hibahatáron belül van. Így 2025. február 14. és március 4. között a megkérdezettek 67 % bízott az elnökben, 29 % pedig nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +38 % volt.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az ukránok meglehetősen magas bizalmi szintet mutatnak Zelenszkij elnök iránt, őt magát legitim államfőnek tekintik. „Meg kell értenünk, hogy a magas bizalom (és annak növekedése az elmúlt időszakban) elsősorban annak köszönhető, hogy Zelenszkijt mint elnököt, valamint Ukrajna és az ukránok érdekeinek szóvivőjét tekintik (és kisebb mértékben személyes szimpátiáról is szó lehet, mint személy vagy politikus iránt)” – mondta.
A szakember szerint az ukránok tisztában vannak az Oroszország és oroszok jelentette egzisztenciális fenyegetéssel, és a kíméletlen ellenséggel szembeni ellenállás az első számú prioritás. „Az ukrán közvélemény fájdalmasan érzékeli azokat a vádakat, miszerint maga Ukrajna okolható Oroszország támadásáért vagy az ukrán-orosz kapcsolatok egyéb helytelen (enyhén szólva) értelmezéséért, és nagyobb egységre sarkallják az ukránokat (és a „zászló körüli gyülekezés” újabb hullámát látjuk)” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. március 12. és 22. között 1326 válaszadó bevonásával készítette.
Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye –számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint csak a válaszadók 8 %-a mondta azt, hogy ilyen körülmények között hajlamosabb lenne elfogadni a kapitulációt. Ráadásul az ukránok abszolút többsége – 79 %-a – számára kategorikusan elfogadhatatlanok az oroszok fegyverszüneti követelései. 16 % kész elfogadni ezeket (ebből 14 % ezt nehéznek találja).
Oroszország nyilvánosan kijelentette, hogy a tűzszünetre vonatkozó követelései között szerepel a mozgósítás, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítás, valamint Ukrajna hírszerzési információkkal való ellátásának a leállítása.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742930100
[modified] => 1742917436
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka kész folytatni a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok leállítja a támogatásait
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=236571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 236571
[uk] => 236627
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49704
[image] => Array
(
[id] => 49704
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[original_lng] => 27535
[original_w] => 693
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742910236:5
[_thumbnail_id] => 49704
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1198
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 236535
[content] =>
Az ukránok abszolút többsége (77 %) pozitívan értékeli az ideiglenes 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amit az Egyesült Államok és Ukrajna között Szaúd-Arábiában március 11-én folytatott tárgyalások után tettek Oroszországnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók leggyakrabban (47 % a 77 %-ból) azt mondták, hogy ezzel bizonyítható, hogy Oroszország nem akar békét, vagy hogy Oroszország megszegi a megállapodásokat. Ezenkívül 12 % beszélt a katonai támogatások szüneteltetése feloldásának módjáról. A fennmaradó 18 % ezt elsősorban a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel történő befejezése felé tett lépésnek nevezte.
Csak 17 % választotta a három negatív lehetőség valamelyikét. Így 8 % ezt rossz lépésnek tartja, amely meggyengíti Ukrajnát, 7 % pedig az ukrán hatóságok kétségbeesett lépésének tartja a fronton kialakult nehéz helyzet miatt. Ezt 2 % elsősorban Ukrajna kapitulációja felé tett lépésnek tekintik.
A szociológusok kísérletet végeztek, és különböző (véletlenszerűen kiválasztott) válaszadóknak különböző biztonsági garanciákat olvastak fel. Összesen három lehetőség volt a biztonsági garanciákra, valamint egy tűzszüneti lehetőség, mindenféle biztonsági garancia nélkül.
Ha a tűzszünethez semmilyen biztonsági garancia nem jár, az ukránok 62 %-a kategorikusan nem fogja támogatni. Összességében (bár többnyire lelkesedés nélkül) 32 % kész lenne támogatni.
Ha Ukrajna kap legalább némi biztonsági garanciákat, az ukránok több mint fele (bár vonakodva) támogatni fogja a tűzszünetet. Ugyanakkor a különböző garancialehetőségek közötti különbség (az ukrán lakosság általi támogatását tekintve) meglehetősen jelentéktelen.
Így a nyugati békefenntartók bevetésének lehetőségét (a tűzszünet érdekében) 60 % támogatja, míg 34 % kategorikusan ellenzi. A NATO-tagság mint biztonsági garancia esetén 58 % támogatná a tűzszünetet, 32 % pedig kategorikusan ellene lenne. Az ukrán fegyveres erők fokozott támogatása (több légvédelem, repülőgép stb.) esetén 56 % támogatja a tűzszünetet, szemben a 35 %-kal, akik kategorikusan elleneznék.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
Oroszország nyilvánosan hangoztatott követelései Ukrajnával szemben kategorikusan elfogadhatatlanok, és az ukránok abszolút többsége elutasítja azokat, jóllehet az ukránok továbbra is rugalmasak és készek a kompromisszumra, de ellenzik a „békét bármilyen feltételekkel” – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint szociológusok öt dimenziót-összetevőt fogalmaztak meg a megállapodások csomagjait illetően a válaszadók számára: biztonsági garanciák; EU-tagság; területek feletti ellenőrzés; nyelvpolitika; Ukrajna szuverenitása.
Minden dimenzióhoz 2-4 opciós szint volt társítva (például az EU-tagság esetében – Ukrajna megtagadja az EU-csatlakozást, vagy fordítva, Ukrajna az EU tagjává válik). A válaszadó véletlenszerűen minden dimenzióhoz egy szintet kapott, és ezt a békeszerződések lehetséges csomagjaként értelmezték. A válaszadónak arra kellett válaszolnia, hogy ez a csomag elfogadható-e, vagy kategorikusan elfogadhatatlan.
Az eredmények azt mutatták, hogy a túlnyomó többség kész támogatni egy feltételesen elfogadható forgatókönyvet (ami persze nem teljesen igazságos, de legalábbis hasonlít egy kompromisszumra).
A válaszadók túlnyomó többsége ugyanakkor elutasítja az átadási forgatókönyvet. „Ugyanakkor az itt felvázolt kapituláció még csak nem is „teljes”. Igen, nem beszéltünk a védelmi erők leépítéséről, a megszállt területek Oroszország részeként való hivatalos elismeréséről, sőt a jelenleg Ukrajna ellenőrzése alá tartozó területek (például Herszon és Zaporizzsja) átadásáról, jóvátételről sem” – áll a jelentésben.
A KMISZ a saját felmérését február 14. és március 4. között 2029 válaszadó körében végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által ideiglenesen nem ellenőrzött területek lakosai.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadottsága 68 %-ra emelkedett, a Donald Trump amerikai elnökkel történt összecsapása után 10 %-kal nőtt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 februárjának első felében, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok súlyosbodását megelőzően, az ukránok 57 %-a bízott Zelenszkijben, míg 37 %-a nem. A bizalom és a bizalmatlanság mérlege +20 % volt. Továbbá február 14. és március 4. között a bizalom szintje 67 %-ra nőtt, míg a nem bízók aránya 29 %-ra csökkent. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege +38 %-ra javult. Számos nagy horderejű eseményre került sor február 14. és március 4. között, köztük egy feszült találkozóra a Fehér Házban 2025. február 28-án.
Fotó: Andrew Harnik/Getty Images
Már a 2025. február 14. és 28. közötti időszakban magasabb lett a bizalom, mint 2025. február 4. és 9. között volt, a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban viszont a Zelenszkij iránti bizalom 68 %-ra nőtt.
A bizalmatlanság a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban 27 % volt. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban +41 % volt.
Amint Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy az elnökbe vetett bizalom növekedése az elmúlt időszakban azt jelzi, hogy most „a zászló köré tömörülést” látjuk. A további dinamika attól függ, hogy a légkör érzelmileg feltöltődik-e fokozott kockázatokkal, vagy lesz-e lehűlés és konstruktívabb beszélgetés.
Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy az összefogás és az elnök iránti fokozott bizalom fő oka nem a személyesen ellene irányuló támadások. Az ukránok az új amerikai kormány retorikáját egész Ukrajna és minden ukrán elleni támadásként érzékelik
– mondta el a szociológus.
Mint a szakember megjegyezte, azok az állítások, amelyek szerint Ukrajna állítólag „provokálta” Oroszországot vagy felelős az invázióért, Oroszországot egyáltalán nem szabad „agresszornak” nevezni, Ukrajna részvétele nélkül zajló tárgyalások, az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott az ENSZ-ben stb. És ennek fényében gyakorlatilag nincs kritika Oroszországgal szemben, vagy nyomás nehezedik rá, különösen az Egyesült Államok részéről. És most ezen felül a katonai segélyek felfüggesztése – tette hozzá.
„Az ukránok valóban békét akarnak, de az eredményeink folyamatosan azt mutatják, hogy az abszolút többség a bármilyen áron létesített béke ellen van. Az ukránok rugalmasak és készek akár fájdalmas kompromisszumokra is, de nem olyan kompromisszumra, amely kapitulációt jelentene. Az ukránok megőrzik a harci akaratot, és mindennek ellenére folytatják” – jegyezte meg Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között végezte 1029 válaszadó bevonásával.
Miközben az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbá váltak, az ország függetlenségéről továbbra sem hajlandók lemondani a háború befejezése érdekében. Egy friss kutatás szerint az ukrán társadalom mérlegel ugyan néhány kompromisszumos lehetőséget, de az orosz fennhatóság elfogadását továbbra is kategorikusan elutasítja.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás eredményei szerint az ukránok többsége legfeljebb részleges kompromisszumokra lenne hajlandó, de az ország politikai önállóságának korlátozását vagy jelentős területveszteséget továbbra is nagy arányban ellenzik.
A háború kitörése óta végzett kutatások azt mutatják, hogy az ukránok ragaszkodnak szuverenitásukhoz és politikai autonómiájukhoz. Egy 2022 júliusában az Oxfordi Egyetem és a London School of Economics által végzett felmérésben 1160 ukrán véleményét kérték ki arról, hogy hajlandóak lennének-e bizonyos engedményeket tenni Oroszország felé, ha ezzel életeket menthetnének meg és csökkenthetnék egy nukleáris támadás kockázatát. A válaszok egyértelműek voltak: a többség inkább az ellenállás folytatása mellett döntött.
A kutatók 2024 decemberében és 2025 januárjában megismételték a felmérést, amely szerint az ukránok továbbra is kitartanak az ország függetlensége mellett, de néhányan bizonyos engedményeket elfogadhatónak tartanának. Egyes válaszadók például elképzelhetőnek tartják, hogy a Krím orosz ellenőrzés alatt maradjon a további emberveszteségek elkerülése érdekében.
Mások a NATO-csatlakozásról való lemondást fontolgatnák, míg egy kisebb csoport akár a Donbasz egyes részeinek átadását is mérlegelné.
A Foreign Affairs folyóiratban megjelent elemzés szerint az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a háború okozta áldozatok csökkentésére, mint két évvel ezelőtt. A lap elemzése szerint az ukránok attól tartanak, hogy ha túl sok engedményt tesznek, előbb-utóbb elveszíthetik nemzeti identitásukat és beolvadnak Oroszországba.
A háború kezdete óta számos nyugati elemző és politikus sürgette Ukrajnát, hogy engedményekkel próbálja lezárni a konfliktust. Már 2022 februárjában, az orosz invázió kezdetén egyes szakértők azt prognosztizálták, hogy Ukrajnának kevés esélye van hosszú távon ellenállni a nagyobb szomszédjának. Az ukrán hadsereg sikeres védelmi hadműveletei és a 2023 nyarán elakadt ellentámadás után azonban egyre többen javasolták a tárgyalások megkezdését.
A közvélemény-kutatások azonban következetesen azt mutatják, hogy az ukránok jelentős többsége nem támogat olyan megállapodást, amely veszélyeztetné az ország függetlenségét. 2022-ben a megkérdezettek 48%-kal kisebb valószínűséggel választották volna a tárgyalásos semlegességet a teljes politikai autonómia helyett, még akkor is, ha ezzel a háború emberi és gazdasági veszteségei csökkenthetőek lettek volna. A legutóbbi felmérés szerint ez az arány 36%-ra csökkent, ami némi elmozdulást jelez, de az orosz befolyás elutasítása továbbra is erős maradt.
[type] => post
[excerpt] => Miközben az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbá váltak, az ország függetlenségéről továbbra sem hajlandók lemondani a háború befejezése érdekében. Egy friss kutatás szerint az ukrán társadalom mérlegel ugyan néhány kompromisszumos lehetőség...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741298100
[modified] => 1741199243
)
[title] => Egyre több ukrán keresné a béke útját, de a szuverenitás továbbra is fontos
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234326&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 234326
[uk] => 234709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 234327
[image] => Array
(
[id] => 234327
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok.jpg
[original_lng] => 290246
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741517968:2
[_thumbnail_id] => 234327
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1875
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 44769
[1] => 1985
[2] => 1995
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => statisztika
[3] => ukránok
)
)
[6] => Array
(
[id] => 234411
[content] =>
A legtöbb ukrán pozitívan értékeli a méltóság forradalmának elkeresztelt euromajdant, szerintük a 2013–2014-es események új lendületet adtak az ország fejlődésének – számol be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataira hivatkozva.
A KMISZ korábbi felmérése szerint 2015-ben a megkérdezett ukránok 63%-a tartotta a méltóság forradalmát a nyugatbarát fejlődést támogató népi tiltakozásnak, míg 20% nagyobb valószínűséggel osztotta azt a nézetet, hogy a nacionalisták hatalomért folytatott harcáról van szó a nyugati titkosszolgálatok támogatásával. További 17%-nak nem volt határozott véleménye.
2025 februárjában, tíz évvel később és a teljes körű inváziót követően, gyakorlatilag nem változtak a vélemények erről a kérdésről: jelenleg 67% tartja népi tiltakozásnak a méltóság forradalmát, míg 18% inkább negatív fényben látja azt. További 15% nem tudott dönteni.
2025 februárjában azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy az ukránok általában hogyan értékelik a méltóság forradalmának Ukrajna további fejlődésére gyakorolt hatását. A válaszadók többsége (62%) azt a lehetőséget választotta, hogy talán nem olyan gyorsan és bizonyos problémákkal, de összességében a méltóság forradalmának köszönhetően Ukrajna fejlődik és egyre jobb országgá válik. De 24% meglehetősen negatívan vélekedik erről, úgy vélve, hogy a méltóság forradalma miatt Ukrajna fejlődése visszaesett, az ország és az emberek szükségtelen pusztításnak és szenvedésnek lettek kitéve. A maradék 13% nem tudott véleményt alkotni
A KMISZ saját felmérését 2025. február 4-9-én 1000 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek az ukrán hatóságok által átmenetileg nem ellenőrzött területek lakosai (ugyanakkor a válaszadók egy része a megszállt területekről elköltözött belső menekült volt). Ezenkívül a felmérés nem terjedt ki olyan állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
A megkérdezett ukránok 64%-a támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés eredményei.
A megkérdezettek többsége (83%) azt válaszolta, hogy Ukrajnának csak akkor kell beleegyeznie a tűzszünetbe, ha biztosítják a biztonsági garanciákat.
Ezenkívül a megkérdezettek 81%-a úgy gondolja, hogy a háború befejezésének reális módja az, ha kompromisszumos megoldást találnak a más országok bevonásával folytatott tárgyalásokon.
Emellett a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ukránok kategorikusan nem fogadják el (91 százaléka ellenzi) az USA és Oroszország közötti, a háború Ukrajna részvétele nélküli befejezéséről szóló tárgyalásokat, és úgy vélik, hogy ez elsősorban Oroszország számára pozitív, Ukrajnára és az Európai Unióra nézve egyaránt káros hatással lesz.
A felmérést február 20-21-én végezték 18 éven felüli ukránok körében, minden régióban, kivéve a krími, luhanszki és donyecki régiók ideiglenesen megszállt területeit. A felmérésben 1200 ukrán állampolgár vett részt.
Az UCE Research közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felmérése szerint a lengyelek körülbelül 53 százaléka támogatja atomfegyverek telepítését hazájukban – számolt be róla az MTI.
A február 18-án és 19-én 1025 fős mintán készített felmérésben – amelyet a onet.pl német tulajdonú lengyel hírportál tett közzé – a megkérdezettek 52,9 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak rendelkeznie kell-e atomfegyverrel. Ezen belül 20,8 százalék határozottan támogatta ezt, 32,1 százalék pedig „inkább igen” választ adott.
A válaszadók 27,9 százaléka ellenezte atomfegyver telepítését. E csoporton belül 11,2 százalék a „határozottan nem” opciót választotta, 16,7 százalék pedig az „inkább nem” választ adta.
A megkérdezettek 19,2 százaléka nem nyilvánított véleményt az ügyben.
Andrzej Duda elnök az utóbbi években többször felvetette, hogy Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén a Nuclear Sharing NATO-program keretében. Az elnök azzal érvelt, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben látja el fegyverekkel a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is.
Tavaly áprilisi litvániai látogatásán Duda kijelentette: a Nuclear Sharing programot ki kellene terjeszteni a NATO keleti szárnyán fekvő országokra. Az 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a nukleáris arzenál esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.
Andrzej Dudának „már megmondták a legmagasabb szinten – nem a lengyelországin – hogy […] erre egyelőre semmi esély” – reagált az államfő szavaira Radoslaw Sikorski külügyminiszter, melyet a hirado.hu idézett.
Csütörtökön a lengyel elnök egy vidéki találkozón elmondta: „nagymértékben támogatja”, hogy Lengyelország biztonsága az Egyesült Államokhoz kötődjön. Fontosnak találta, hogy az amerikai hadsereg a „jól felfegyverzett lengyel katonák” mögött álljon, a lengyelekével kompatibilis fegyverzettel.
Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága kissé nőtt az előző közvélemény-kutatáshoz képest, 2024 decembere és 2025 januárja között az ukránok 63 %-a helyeselte az államfői tevékenységét – számol be pénteken az rbc.ua hírportál az IBIF projekt (a Brit Akadémia által finanszírozott) felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásba bevont ukránok 26,1 %-a teljes mértékben, 36,9 %-a inkább helyeselte az elnök tevékenységét. Valamennyire elutasította – 14,4 %, inkább elutasította – 18, 3%. Amint a szociológusok rámutattak, a jóváhagyási besorolás közel áll a bizalmi minősítéshez, de nem teljesen azonos (például jóváhagyhatja egy személy tevékenységét, de nem bízik meg benne).
Ezen túlmenően ezek a mutatók (mind a jóváhagyás, mind a bizalom) eltérnek a választási minősítéstől, amikor az embereknek listáról kell választaniuk, hogy kire szavaznak. A szavazásnál az emberek különböző értékelési szempontokat alkalmaznak, és ez eltérő attitűdöket tükröz. „Most sokan manipulálják az adatokat, és a jóváhagyási/bizalmi szinteket választási minősítésként tüntetik fel, ami helytelen” – áll a jelentésben.
A háború 2022 februári kezdete előtt 33 % helyeselte Zelenszkij tevékenységét. 2022 júliusában a mutató 78 %-ra emelkedett, és 2023 szeptemberéig ezen a szinten maradt. Ezt követően 2024 májusában 56 %-ra esett, de 2024 decemberében és 2025 januárjában ismét 63 %-ra emelkedett.
A Brit Akadémia által finanszírozott IBIF felmérés egy kétéves, országos reprezentatív tanulmány, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) végzett. A második hullám terepkutatását 2024. november 22. és 2025. január 7. között végezték 1600 válaszadó megkérdezésével. A hibahatár nem haladja meg a 3,3 %-ot.
