Az ukránok továbbra is egységesek az Oroszországgal és oroszokkal kapcsolatos álláspontjukban, az állampolgárok több mint 90 %-a negatívan vélekedett az agresszor országról és annak lakóiról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint 2025 szeptemberében az ukránok 91 %-a mondta azt, hogy rossz véleménye van Oroszországról, és csak 4 % nyilvánított pozitív véleményt. Összehasonlításképpen, 2024-ben ezek az arányok 93 %, illetve 3 % voltak, azaz a változások a statisztikai hibahatáron belül vannak.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, a 2022-es teljes körű invázió kezdete után kialakult tendencia – az Oroszországgal szembeni következetesen negatív hozzáállás – továbbra is fennáll. Ugyanakkor a hozzáállás romlása nem az agresszió előestéjén, hanem utána következett be.
A lakosság többsége minden régióban – a nyugati 92 %-tól a keleti 80 %-ig – negatívan viszonyul Oroszországhoz. A legtöbb régióban az ukránoknak csak 3-4 %-a vélekedik pozitívan, keleten ez az arány eléri a 9 %-ot, ami még mindig a hibahatáron belül van.
Az Oroszországban élő oroszokkal szembeni hozzáállás továbbra is rendkívül kritikus. Az ukránoknak mindössze 8 %-a vélekedik róluk kedvezően, míg 85 %-uk negatívan. Ezek a számok alig változtak 2024 óta.
Ukrajna minden régiójában az állampolgárok többsége negatívan viszonyul az oroszokhoz – a nyugati 91 %-tól a keleti 73 %-ig. Csak Keleten haladja meg a 10 %-ot azok aránya, akik pozitívan viszonyulnak az oroszokhoz.
A Bogardus társadalmi távolságtartási skála szerint az átlag ukránok oroszokkal szembeni hozzáállása 6,5 a 7 lehetséges pontból, ami maximális távolságtartást jelent. A válaszadók 82 %-a szerint az oroszokat nem szabadna beengedni Ukrajnába.
Összehasonlításképpen: 2013-ban ez a mutató 2,7 volt, ami az ukránok oroszokkal való kommunikáció iránti nyitottságát jelezte.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, amikor az ukránok kritikus véleményt nyilvánítanak az Oroszországban élő orosz lakosokról, az valószínűleg az oroszok „politikai” meghatározásának kérdése, nem pedig etnikai. „Az ukránok egységesen tudatában vannak az Oroszországból érkező fenyegetésnek”
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese szerint az ukránok körében, régiótól és kommunikációs nyelvtől függetlenül, konszolidált álláspont van Oroszországgal és az oroszokkal szemben.
„Az ukránok egységesen tudatában vannak az oroszok egzisztenciális fenyegetésének. Felszólítjuk az ukrán politikusokat, újságírókat és közéleti személyiségeket, hogy használják ki ezt az egyesítő potenciált a nemzeti egység megerősítésére. Mind a Nyugat ukránul beszélő lakosa, mind a Kelet oroszul beszélő lakosa – mindannyian ukránok vagyunk” – hangsúlyozta a szakember.
A szociológus arra is felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy ne keverjék össze az orosz nyelvet az orosz identitással. „Az oroszul beszélő ukránok hazafiak, akik nem akarnak Oroszországban élni. Ezért az orosz nyelv használata a területi veszteségek igazolására helytelen politika” – mutatott rá Anton Hruseckij.
A KMISZ 2025. szeptember 2. és 14. között végezte saját országos közvélemény-kutatását 1023 válaszadó bevonálásával.
A legtöbb ukrán ellenzi az Oroszországnak teendő engedményeket a béketárgyalásokon, a válaszadók abban sem bíznak, hogy Oroszország betartja a megállapodást – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint 2025 szeptemberében az ukránok többsége a 2022. február 24. után elfoglalt területek felszabadítását tartja a békemegállapodás minimumfeltételének. A megkérdezettek 31,8%-a válaszolta ezt.
További 28,2 % az 1991-es határok helyreállítását kötelező feltételnek nevezte. Ugyanakkor 20,7 % kész engedélyezni a határok rögzítését a frontvonal mentén, és csak 6,2 % az ukrán csapatok teljes kivonását mind a négy megszállt régióból a közigazgatási határaikon belül.
A kérdésre, hogy az ukránok miről lennének hajlandóak lemondani az Oroszországgal folytatott tárgyalások során, a megkérdezettek 62,3 %-a azt válaszolta, hogy semmiről. Csupán 8,1 % fejezte ki hajlandóságát arra, hogy feladjon bizonyos területeket, és 10,1 % a nyugati fejlődési irány elhagyására. A válaszadók további 19,5 %-a habozott a válasszal.
Az ukránok kétharmada (64,2 %) meg van győződve arról, hogy Oroszország amint lehetségesnek tartja, megszegi a békemegállapodást. Csupán 13,1 % gondolja úgy, hogy mindkét fél betartja a megállapodást.
Ugyanakkor 5,8 % véli úgy, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország megszegheti a megállapodásokat, és 1,8 % gondolja, hogy Ukrajna lesz az agresszor a megállapodás után.
Az ukránok kategorikusan elutasítják a Vlagyimir Putyin által felvetett kulcsfontosságú feltételeket. A megkérdezettek 90,2 %-a nem ért egyet az ukrán csapatok teljes kivonásával a megszállt területek minden részéből, 89,4 %-a pedig azzal, hogy megszilárdítsák a státuszukat Oroszország részeként.
Ezenkívül a megkérdezettek 83,1 %-a ellenzi a nyugati szankciók feloldását. Ugyanakkor Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszának alkotmányos megfogalmazását a válaszadók 68,1 %-a elutasította, míg 18,2 %-uk kész támogatni azt.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9 %-ot.
Az ukránok a korrupció növekedését észlelik az országban, amit a szociológusok nemcsak a valóságnak, hanem a média befolyásának is tulajdonítanak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás adata szerint 2025 szeptemberében az ukrán állampolgárok túlnyomó többsége (71 %) úgy vélte, hogy a korrupció szintje Ukrajnában megnőtt a teljes körű invázió során. A válaszadók további 20 %-a mondta, hogy a helyzet nem változott, és 5 %-uk szerint javult. Még azok között is, akik bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, a többség úgy véli, hogy a korrupció szintje megnőtt a háború alatt.
Anton Hrusecki, a KMISZ ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a korrupció továbbra is rendkívül súlyos probléma a közvélemény szemében. „Meg lehet (sőt, meg is kell) vitatni, hogy a korrupció szintjének szubjektív érzékelése mennyire felel meg az objektív helyzetnek. Az objektív helyzet jobb, mint amilyennek nekünk tűnhet” – hangsúlyozta.
A szociológus szerint a megítélést nagymértékben a média, elsősorban a közösségi média alakítja. Ez egy paradoxonhoz vezet: a korrupció elleni küzdelem fokozódása és a médiában megjelenő bőséges információ a korrupció növekedéseként érzékelhető.
A KMISZ rendszeresen végez az ukrajnai korrupcióval kapcsolatos kutatást a 2000-es évek óta, ami azt mutatja, hogy a korrupció szintje sok szempontból csökkenő tendenciát mutat. A legutóbbi ilyen jellegű tanulmányt 2024-ben végezték. Ugyanakkor az emberek gyakran a magasabb szintű hatóságokkal azonosítják a korrupciót, miközben a mindennapi korrupciót hajlamosabbak tolerálni.
„A szubjektív érzékelés még fontosabb szerepet játszhat az emberek későbbi cselekedeteiben, mint az objektív helyzet. Az ilyen széles körű korrupcióba vetett hit negatív következményekkel járhat mind a hatóságokra, mind az egész társadalomra nézve” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
A legtöbb ukrán úgy véli, hogy az ország nem tett eleget a 2022 februári orosz invázióra történő felkészülés érdekében, a felelősséget mind a kormányra, mind önmagukra hárítják – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók 81 %-a úgy véli, hogy Ukrajna nem volt kellően felkészült. Közülük 37 % úgy véli, hogy az erőfeszítések részlegesek voltak, 44 % pedig úgy véli, hogy teljesen elégtelenek. A válaszadók csupán 16 %-a mondta azt, hogy az ország eleget tett, közülük 14 % „meglehetősen elegendőnek”, 2 % pedig „teljesen elegendőnek” értékelte az intézkedéseket.
Azok közül, akik felkészületlennek tartják Ukrajnát, 46 % a politikai hatóságokat hibáztatja, akik véleményük szerint nem tették meg a szükséges erőfeszítéseket. További 35 % a lakosság felkészültségének hiányáról beszél, amely nem hitt az invázióban.
A válaszadók Oroszország túlzott erőforrásait (21 %), az oroszbarát erők befolyását (17 %), a katonai parancsnokság hibáit (15 %), a Nyugat elégtelen támogatását (15 %), valamint a rövid időn belüli teljes felkészülés lehetetlenségét (14 %) is említették.
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy a tapasztalatok kritikai elemzésének a jövőbeli cselekvési stratégia részévé kell válnia. „A saját hibáinkból való tanulás nagyon nagy árat jelent Ukrajna számára, de a levont következtetéseknek a további cselekvési stratégia fontos alkotóelemévé kell válniuk” – mondta.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem pontos mutatója a valós felkészültségi szintnek, mivel az ukránok inkább a hatóságokba vetett bizalom és az információs hadviselés befolyása prizmáján keresztül értékelik a helyzetet.
A szociológusok szerint a háborús felkészülésről szóló megbeszéléseknek konstruktívnak kell maradniuk. A múltbeli cselekedeteket ért kritikák ellenére az ukránok továbbra is hisznek a győzelemben: 76 %-uk bízik Oroszország legyőzésének lehetőségében, és 62 %-uk kész addig kitartani, ameddig szükséges.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
Az ukránok 74%-a támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, 6% ellenzi, 18% pedig még nem döntött – derül ki az Info Sapiens felméréséből.
Kijevben a megkérdezettek 82%-a támogatja a csatlakozást, a nyugati régióban 80%, az északi régióban 78%, a központi területeken 76%. A legalacsonyabb támogatottságot a déli (69%) és keleti régiókban (64%) mérték.
Az ukránok fő várakozásai az európai integrációtól:
jobb jövő a gyerekek számára (65%),
béke (60%),
gazdasági növekedés (60%),
életszínvonal emelkedése (59%),
több munkalehetőség (58%).
Emellett 55% úgy véli, hogy a tagság segít a korrupció leküzdésében, 54% pedig, hogy erősíti a jogállamiságot. Mindössze 2% nem lát előnyt a csatlakozásban.
A legfőbb aggodalmak:
fiatalok elvándorlása (48%),
erőforrások kizsákmányolása (35%),
bevándorlás növekedése (31%),
bürokrácia növekedése (30%).
A felmérés szerint a válaszadók 42%-a hiszi, hogy Ukrajna az elkövetkező öt évben csatlakozhat az EU-hoz, 22% szerint 6–10 éven belül, míg 12% nem hisz a csatlakozásban egyáltalán.
A tagság maradna, a pénz kérdéses: az amerikaiak harmada csökkentené az ENSZ-finanszírozást, miközben Trump sorra hátrál ki szervezetekből.
Az új Gallup-felmérés szerint az amerikaiak többsége továbbra is szükségesnek tartja az ENSZ szerepét (60%), ugyanakkor keményen bírálja a hatékonyságát: 63% szerint a világszervezet „rossz munkát végez” a globális problémák megoldásában.
A számok jól érzékeltetik a kettősséget: intézményi szükségesség elismerése mellett mély bizalmatlanság a teljesítménnyel szemben.
A tagságot ugyanakkor a lakosság masszívan támogatja: 79% szerint az Egyesült Államoknak maradnia kell az ENSZ-ben. A finanszírozás ügyében megosztottabb a kép: 35% tartaná, 25% növelné, 37% pedig csökkentené a hozzájárulást.
A pártpreferenciák élesen rajzolódnak ki: a republikánusok 59%-a szerint az ENSZ nem szükséges, míg a demokratáknál ez csak 19%; a kilépést 36% republikánus támogatná, szemben 4% demokrata és 17% független szavazóval.
A közvélekedés hátterében az is állhat, hogy Washington az utóbbi hónapokban látványosan hátrébb lépett egyes ENSZ-szervezetektől: a Trump-kormány februárban kiléptette az USA-t az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, majd júliusban bejelentette az újbóli kilépést az UNESCO-ból; emellett több területen visszafogta a nemzetközi szervezetek finanszírozását. Ezek a lépések összhangban állnak a Gallup által mért, az ENSZ munkáját kritikusan szemlélő amerikai közhangulattal.
A felmérés 1 094 felnőtt megkérdezésével, telefonos interjúkban készült augusztus 1–20. között; a hibahatár ±4 százalékpont. A trendek alapján a ’90-es évek végi csúcs (1997-ben 85% tartotta szükségesnek az ENSZ-t) óta mérséklődött a lelkesedés, ám a tagság és az együttműködés támogatása továbbra is többségi álláspont.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Az ukránok 88 %-a nem akar külföldre költözni végleges letelepedés céljából, a szegények és a fiatalok nagyobb valószínűséggel vándorolnának ki – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál a Rating Szociológiai Csoport felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a válaszadók abszolút többsége optimista mind Ukrajna (76 %), mind a saját jövőjét (72 %) illetően.
Az megkérdezettek 11 %-a szeretne külföldre költözni állandó letelepedés céljából. 2020-ban ez a szám 27 %, 2022-ben pedig 9 % volt. A válaszadók további 1 %-a nem tudott válaszolni a terveiről.
A kivándorolni hajlandóak legnagyobb száma a szegények (20 %) és a 18-35 évesek (19 %) körében van, a legalacsonyabb az 51 év felettiek között (5 %).
A központi országrész lakosainak 13 %-a, a délinek 12 %-a, a nyugatinak 9 %-a és a keletinek a 8 %-a fejezte ki külföldre költözési vágyát.
Azok, akiknek más országban élnek a családtagjaik, valamivel nagyobb valószínűséggel beszélnek kivándorlási szándékukról: 14 %, szemben azok 10 %-ával, akiknek nincsenek ilyen rokonaik.
A felmérést 2025. július 20-22-én végezték telefonos interjúkkal az Ukrajna által ellenőrzött területen, 1000 válaszadó bevonásával.
A háború ellenére az ukránok alkalmazkodókészséget mutatnak, az életminőséget azonban jelentősen alacsonyabbnak ítélik, mint a világszabvány – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett ukrán jóléti felmérés második hullámának adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a vizsgálatot Nagy-Britannia Nemzeti Statisztikai Hivatala módszertanával végezték. A tényezők hatását 4 fő mutatón keresztül, összesítve demonstrálják: az élettel való elégedettség, az élet értelmének érzése, a boldogság és a szorongás.
Az ukránok élettel való átlagos elégedettségi pontszáma mindössze 5,4 volt a 10-ből, ami jelentősen alacsonyabb, mint a magas szociális védelemmel rendelkező országokban. Az alacsony pontszámmal (0-4) rendelkező válaszadók aránya 42 %-ról 30 %-ra csökkent, míg a magas pontszámot (7-10 pont) a válaszadók 34 %-a kapta.
A tanulmány a szorongás szintjének növekedését mutatta ki az ukránok körében. Majdnem minden második válaszadó (46 %) magasnak értékelte azt. „A stressz, a szorongás és a veszteség ellenére az ukránok továbbra is nagyfokú értelmet éreznek az életben – ez a mutató folyamatosan magas, és a válsághelyzetekben is növekedési potenciált mutat” – jegyezte meg Olena Litvinova, a Ruban Litvinova Social Impact Advisory partnere és a tanulmány társszerzője.
A szakember szerint a jólét egyéb mutatói továbbra is mérsékeltek, ami összhangban van az ország rendkívüli életkörülményeivel. „Az értelemérzet pszichológiai támasz és erőforrás az alkalmazkodáshoz, amely erősíti a társadalmi kohéziót” – tette hozzá.
Ugyanakkor az ukránok körében az élet értelmének mutatója továbbra is a legmagasabb – 7,1 pont a 10-ből. „Az ukránok alkalmazkodnak az új valósághoz, ami az élettel való elégedettség fokozatos növekedésében és a létértelmezés stabil érzésében nyilvánul meg. A szorongás növekedése azonban a társadalomban növekvő pszichológiai feszültségre utal” – tette hozzá Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója.
A kutatást a Ruban Litvinova Társadalmi Hatás Tanácsadó Ügynökség és a KMISZ végezte a Social Value Ukraine közösség segítségével, amely az ukrajnai Social Value International nemzetközi hálózatot képviseli. A felmérést 2024 decemberében telefonos interjúk (CATI) módszerével végezték, és 1000 válaszadó bevonásával, az ukrán kormány által ellenőrzött területekről.
A románok közel 75%-a úgy véli, hogy az ukrajnai háború nagyon nagy vagy meglehetősen nagy mértékben érinti Romániát. Ezt bizonyítják az Inscop Research felmérésének eredményei, amelyet a Digi24 tett közzé, írta a Jevropejszka Pravda.
Remus Ștefuriac, az Inscop igazgatója elmondása szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a románok szorongását elsősorban két tényező okozza: az első az „ország biztonsága a konfliktus eszkalációjának kockázatával szemben”, a második pedig a gazdasági válság: az energiaárak, az infláció stb.
„A románok 75%-a úgy véli, hogy az ukrajnai háború nagyon nagy és meglehetősen nagy mértékben érinti Romániát. A vélemények egyenletesen oszlanak meg a különböző társadalmi-demográfiai csoportok között, ami azt mutatja, hogy az Oroszország által kirobbantott konfliktus következményeit a román lakosság mélyen átérzi. A polgárok aggodalmait elsősorban két tényező váltja ki: az ország biztonsága a konfliktus eszkalációjának kockázatával szemben, valamint a gazdasági válság (energiaárak, infláció)” – mondta Ștefuriac.
A románok 43,5%-a Románia biztonságát és a konfliktus eszkalációjának kockázatát tartja a legnagyobb aggodalomnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ștefuriac elmondása szerint a PSD (Szociáldemokrata Párt) szavazói, a nők, a 60 év felettiek, Bukarest és a nagyvárosok lakói, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak jobban a konfliktus eszkalációjának kockázata miatt.
A válaszadók 36,2%-a a gazdasági válságot (energiaárak, infláció) nevezte meg az ukrajnai háborúval kapcsolatos legnagyobb aggodalomként. A román szociológus hozzátette, hogy a válaszadók ebbe a csoportjába többnyire a szélsőjobboldali AUR párt szavazói, 18-29 éves fiatalok, általános iskolai végzettségűek, vidéki területek lakosai és köztisztviselők tartoznak. Az adatokat 2025. szeptember 1. és 9. között gyűjtötték kérdőív segítségével.
[type] => post
[excerpt] => A románok közel 75%-a úgy véli, hogy az ukrajnai háború nagyon nagy vagy meglehetősen nagy mértékben érinti Romániát. Ezt bizonyítják az Inscop Research felmérésének eredményei, amelyet a Digi24 tett közzé, írta a Jevropejszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758320580
[modified] => 1758280652
)
[title] => A románok háromnegyede úgy véli, hogy az ukrajnai háború közvetlenül érinti országát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=254760&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 254760
[uk] => 254660
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 254661
[image] => Array
(
[id] => 254661
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg
[original_lng] => 34164
[original_w] => 1200
[original_h] => 629
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-1024x537.jpg
[width] => 1024
[height] => 537
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 629
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 629
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 629
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1758269853:12
[_thumbnail_id] => 254661
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1809
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] =>
[_oembed_time_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] => 1758309787
[_algolia_sync] => 403179929002
[_oembed_1e2a9e15b2891dc2634346597da6380f] =>
[_oembed_time_1e2a9e15b2891dc2634346597da6380f] => 1762354980
[_oembed_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] =>
[_oembed_time_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => 1762354980
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 44769
[1] => 1985
[2] => 1818
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => Románia
)
)
[9] => Array
(
[id] => 254763
[content] =>
A Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom továbbra is stabil, az ukránok többsége ellenzi a háború idején tartandó választásokat – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) adataira hivatkozva.
A felmérés eredményeiből kiderült, hogy az ukránok 59 %-a bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, 34 %-uk pedig nem bízik benne. A bizalom mérlege +25 %. Összehasonlításképpen, augusztus elején a megfelelő számok 58 % és 35 % voltak.
A jelenlegi bizalmi szint alacsonyabb az idei csúcsnál (74 % májusban a Fossils Agreement aláírása után), de még mindig magasabb, mint 2024 decemberében, amikor a bizalom 52 % volt. A szociológusok a háború alatti országos választások megtartásáról is kérdezték az ukránokat.
Azoknak az aránya, akik most, akár tűzszünet nélkül is támogatják a választásokat, mindössze 12 %, és 2025 márciusa óta stabil maradt. Ezzel szemben azoknak a válaszadóknak a száma, akik a tűzszünet utáni, biztonsági garanciákkal járó választások megtartását támogatják – a márciusi 9 %-ról a szeptemberi 22 %-ra nőtt.
Ennek ellenére az ukránok többsége – 63 %-a – úgy vélte, hogy a választásokat csak a végleges békemegállapodás után szabadna megtartani. Májusban 71 %, márciusban pedig 78 % gondolta így.
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese szerint Volodimir Zelenszkij nagyfokú közbizalmat élvez, különösen háború idején, amikor egységre van szükség. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a lakosság egyharmada következetesen bizalmatlan az elnökkel szemben, és azok közül, akik most támogatják, néhányan a háború befejezése után megváltoztathatják a hozzáállásukat.
Most fontos fenntartani a konstruktív párbeszédet, és felismerni, hogy a fő prioritás a háború sikeres lezárása Ukrajna javára”
– hangsúlyozta Anton Hruseckij.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 2. és 14. között végezte 1023 válaszadó megkérdezésével Ukrajna-szerte.
Zelenszkij bizalmi indexe augusztusban kissé csökkent. A NABU függetlenségének eltörléséről szóló törvény elfogadása mintegy 5 %-os népszerűségvesztésébe került.
