Az olaszok 42 százaléka támogatja Ukrajna fegyverekkel való segítését egy hétfőn közölt felmérés szerint, ez a háború 2022 februárjában történt kitörése óta a legalacsonyabb adatnak számít.
2022 októberében az olaszok 51 százaléka, a tavaly októberben végzett mérés szerint 47 százalék helyeselte Kijev felfegyverzését.
A számok azt mutatják, hogy a pacifista tüntetéseken résztvevő baloldali Demokrata Párt (PD) választóinak 56 százaléka gondolja úgy, hogy Kijevet továbbra is fegyverekkel kell segíteni.
A jobboldali kormánypártok, vagyis az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá Olaszország (FI) választónak kevesebb mint ötven százaléka támogatja további fegyverszállítmányok küldését, a háborút kezdettől fogva ellenző Öt Csillag Mozgalom (M5S) választóinak valamivel több mint egyharmada.
A miniszterelnök Giorgia Meloni, az FdI elnöke Kijev elkötelezett támogatójának számít. Decemberi telefonbeszélgetésük során Meloni azt ígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy kormánya továbbra is fenntartja az ukrajnai hatóságok és lakosság támogatását.
Róma az utóbbi közel két évben nyolc fegyverszállítmányt küldött Ukrajnának.
Az IlSole24Ore gazdasági napilap korábbi számításai szerint ezidáig Olaszország 700 millió eurót költött az Ukrajnának szánt fegyveres segítségre, ami a tizenharmadik legmagasabb összegnek számít a Kijevet támogató országok sorában.
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
This is not a rhetorical question; it hasn’t been since 2014. Does the United States really want Ukraine to win? Is Europe still hoping to reestablish ties with Putin‘s war criminal regime at some point? Delays make me wonder. Cut all ties. Send all weapons.
Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint Ukrajnában növekszik az államhatalommal szembeni kritikus hozzáállás, az elnök iránti bizalom csökkent, de továbbra is egyértelműen pozitív – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felméréséből, közölte hétfőn az rbc.ua hírportál.
A felmérés szerint az elmúlt év során a Legfelsőbb Tanácsban bízók aránya 35%-ról 15%-ra csökkent, a benne nem bízók aránya pedig 34%-ról 61%-ra nőtt. A kormányba vetett bizalom 52%-ról 26%-ra csökkent, a bizalmatlanság 19%-ról 44%-ra nőtt.
Bár az elnök esetében is van csökkenő tendencia, azonban az ukránok körében továbbra is elsöprő bizalomnak örvend. Jelenleg 62% bízik az államfőben, 18% pedig nem. 2022 decemberében 84% bízott az elnökben, 5% nem. Ennek megfelelően, ha 2022 decemberében az elnök iránti bizalom-bizalmatlanság +80% volt, addig most +42%.
„Azaz egyrészt jelentős csökkenést látunk, másrészt viszont egyértelműen pozitív marad, jelentős túlsúlyban vannak azok, akik bíznak az elnökben azokhoz képest, akik nem bíznak benne” – jegyezték meg a szociológusok.
A fegyveres erők iránt abszolút a bizalom a társadalomban – ahogy 2022 decemberében, úgy most is 96% bízik a fegyveres erőkben. Ráadásul az ukránok 88%-a bízik a fegyveres erők főparancsnokában, Valerij Zaluzsnijban (csak 4%-uk nem bízik benne). Amint a szociológusok jelezték, a jelenlegi helyzetben fontos annak megértése, hogyan „keresztezik egymást” az elnök és a fegyveres erők főparancsnoka iránti bizalmi területek. Az ukránok többsége (59%) egyszerre bízik az elnökben és Zaluzsnij főparancsnokban. A polarizált nézeteket valló ukránok aránya meglehetősen kicsi. Csak 14% bízik Zaluzsnijban, ugyanakkor nem bízik az elnökben, és csak 1% bízik az elnökben, miközben nem bízik Zaluzsnijban.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatba (SZBU) vetett bizalom kissé csökkent, de jelenleg az ukránok többsége bízik benne – 58% a nem bízók 16%-ával szemben (2022 decemberében 63% bízott az SZBU-ban, 9% nem bízott benne). Ugyanakkor a rendőrség iránti bizalom jelentősen csökkent – a 2022 decemberi 58%-ról mostanra 41%-ra (a bizalmatlanság 14%-ról 29%-ra nőtt).
A bíróságokba és az ügyészségbe vetett bizalom kritikusan alacsony, és a tavalyi évhez képest jelentősen romlott. Az ukránok mindössze 12%-a bízik a bíróságokban, és csak 9%-a az ügyészekben. Nem bíznak – 61%, illetve 64%. 2022 decemberében a bíróságokban 25%, az ügyészekben 21% bízott, de ami még ennél is fontosabb, lényegesen kevesebben (fele arányban) voltak azok, akik nem bíztak bennük.
Mint Anton Gruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a kritikák erősödése és a hatóságokba vetett bizalom csökkenése nagy valószínűséggel egyrészt az idei évre vonatkozó meg nem valósult várakozások, másrészt a hatékonysággal és a tevékenységek átláthatóságával kapcsolatos állítások következménye. „Fontos, hogy ugyanakkor a kritika ne váljon választási követeléssé (most az abszolút többség minden választás ellen van), és az is, hogy az ukránok többsége megőrizze bizalmát az elnökben. Az elnök magas szintű legitimációt tart fenn, amelyre mindenképpen szükség van az állami intézmények kezelhetőségének fenntartásához ebben a nehéz időszakban, és a nehéz tárgyalások folytatásához a nyugati partnerekkel” – tette hozzá.
A szociológus szerint alapvetően fontos eredmény, hogy Ukrajnában az ukránok 59%-a egyszerre bízik az elnökben és az ukrán fegyveres erők főparancsnokában, Zaluzsnijban. „Az ukránok egységet követelnek, ezért a hatóságok egyes képviselőinek lépései a főparancsnok lejáratására rosszallást váltanak ki a társadalomban. Az ukránok nem hisznek azokban a vádakban, amelyeket Zaluzsnij ellen fogalmaznak meg (még inkább feltételezhető, hogy az ilyen vádak bumerángja negatívan érinti magát a kormányt” – vélte Anton Gruseckij.
A KMISZ a felmérését 2023. november 29. és december 9. között végezte 1031 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területeit, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobilkapcsolat.
