Emmanuel Macron francia elnök levélben köszöntötte Krasznahorkai Lászlót, akit szívesen fogadna az Elysée-palotában is. Az író a közösségi oldalán osztotta meg a francia nyelvű levelet.
A francia államfő megköszönte azt az öt dedikált könyvet, amelyet Krasznahorkai László küldött számára. Levelében azt írta, feleségével együtt örömmel vették kézhez a köteteket, és nagy érdeklődéssel olvasták azokat.
My Website
Macron méltatta az író munkásságát: megfogalmazása szerint Krasznahorkai magával ragadó és előrelátó írásművészete egyszerre mutatja meg a társadalmi rend törékenységét, valamint a művészet erejét.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy az író életműve korunk legjelentősebb alkotásai közé tartozik, amelyet nemrég Nobel-díjjal is elismertek.
A gépelt levélhez Macron még egy kézzel írt üzenetet is mellékelt, amelyben megköszönte az írónak a könyveket, és jelezte: örömmel fogadná Krasznahorkai Lászlót az Elysée-palotában.
A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb élő alakja, Krasznahorkai László ünnepélyes keretek között vette át az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint műveinek „kozmikus tágassága, hömpölygő mondatai és páratlan víziói” tették őt a világirodalom kiemelkedő alakjává – és most már hivatalosan is a Nobel-díjasok sorába emelték. Az esemény nemcsak irodalmi, hanem világszintű kulturális elismerés is Magyarország számára, és külön dicsőség, hogy hazánk az elmúlt években már többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került a Nobel-elismerések révén.
Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitóbeszédében az irodalmi Nobel-díjról szólva hangsúlyozta: „olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön.”
Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke a magyar írót méltatva kiemelte: Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel. Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – írja az MTI.
Krasznahorkai prózavilága a kortárs irodalom egyik legkülönösebb és legeredetibb univerzuma. Hosszú, hömpölygő mondatai, apokaliptikus tájképei és metafizikai kérdéseket feszegető történetei – a Sátántangótól kezdve egészen Az ellenállás melankóliájáig – nemcsak a magyar olvasókat ragadták meg, hanem világszerte meghatározó hatást gyakoroltak az írókra és kritikusokra. Műveit rangos díjak sokasága – köztük Kossuth-díj – ismerte el, de a Nobel-díj most végérvényesen a világirodalmi kánon legfelső szintjére helyezi őt.
Érdekesség, hogy az idei Nobel-díjasok közül egyelőre Krasznaihorkai László az egyetlen, aki egyedüliként, nem másokkal megosztva nyerte el az elismerést. A Nobel-díjjal járó 11 millió svéd koronát a tudósok között egyenlő arányban osztják el.
Ő a második magyar irodalmi Nobel-díjas, 23 évvel ezelőtt Kertész Imre nyert először ebben a kategóriában
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréjában felidézték: Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán. Az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta.
1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él.
Első írása, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg.
Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.
A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk, a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amelyet a rendező életműve befejező darabjának szánt, s amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját. Az ellenállás melankóliája alapján készült Eötvös Péter utolsó, Valuska című operája (2023).
Krasznahorkai a kilencvenes évek elejétől szinte állandóan „útközben” van, magyarországi és németországi tartózkodásai közben hosszabb-rövidebb időt töltött Európában (Svájc, Anglia, Görögország, Dánia, Olaszország), az Egyesült Államokban, valamint Japánban és Kínában is.
Írásművészete is jórészt az utazásai közben szerzett élményeiből, tapasztalataiból táplálkozik, műveiben a tér, a távolságok, az elzártság nagy szerepet játszanak.
Krasznahorkai művészetét kritikusai vizionárius vagy mágikus realizmusnak nevezik. Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi, prózája többek között Kafka, Faulkner, Márquez és Bernhard szövegvilágával és szemléletformáival rokon. Egy amerikai bírálója azt írta:
„Őt olvasni kicsit olyan, mint elnézni egy városi téren az ott körben álló embereket, akik látszólag a kezeiket melengetik, és aztán, közelebb érve rájönni, hogy nincs is tűz és a semmi körül gyűltek össze”.
Magyar Nobel-hagyomány: Karikó Katalintól a korábbi díjazottakig
Az idei irodalmi Nobel-díj egy olyan tradícióba illeszkedik, amelyre Magyarország méltán lehet büszke. Mindössze két éve még Karikó Katalin nevét ünnepelte az ország, amikor az mRNS-technológia kifejlesztéséért kapta meg az orvosi Nobel-díjat – egy olyan áttörésért, amely milliók életét változtatta meg. Mellette ugyancsak 2023-ban Krausz Frenc magyar fizikus is Nobel-díjat vehetett át az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.
A Nobel-díjas magyarok sorában olyan nevek szerepelnek, mint Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért kapott elismerést, vagy Wigner Jenő és Neumann János, akik a modern fizika és informatika alapjait rakták le. A sor hosszú és tekintélyes, és most Krasznahorkai László neve is ott ragyog közöttük.
Az összes kategóriát tekintve a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma szerint 16 alkalommal nyertek díjat magyarok vagy magyar származású személyek Krasznahorkai László előtt:
1905 – fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862-1947), a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida);
1914 – orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876-1936), a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért;
1925 – kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865-1929), a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek;
1937 – orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti (ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat);
1943 – kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885-1966), a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért;
1961 – orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899-1972), a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért;
1963 – fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért;
1971 – fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900-1979), a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért;
1986 – kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1929-), a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért
1986 – Nobel-békedíj: Elie Wiesel (1928-2016), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
1994 – közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
1994 – kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927-2017), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért;
2002 – irodalom: Kertész Imre (1929-2016), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
2004 – kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937-), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért;
2023 – orvosi-élettani: Karikó Katalin (1955-), az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért;
2023 – fizikai: Krausz Ferenc (1962-), az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
„Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regény orosz fordítása várhatóan 2026-ban kerül a könyvesboltok polcaira, Vjacseszlav Szereda és Olga Szerebrjanaja fordításában” – közölte az Indexszel az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, Szergej Rubisz.
Az Index azért kereste meg az orosz AST kiadót, mert a közelmúltban nagy port kavart, hogy az ultrakonzervatív Szorok Szorokov nevű aktivista csoport levelet küldött az AST Kiadónak – ezzel az orosz hatóságok felé is jelezve –, amelyben azt kérte, hogy tagadja meg az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László műveinek, köztük Az ellenállás melankóliája, Sátántangó és Báró Wenckheim hazatér kiadását.
Báró Wenckheim hazatér orosz nyelven
Szergej Rubisz az Indexnek azt írta, hogy Oroszországban Krasznahorkai Lászlót főként azok ismerik, akik érdeklődnek az intellektuális irodalom és az íráskísérletek iránt. Szerinte a szerző művei meditációs élményt nyújtanak: a koncentrációt igénylő szövegek mélységgel és gondolati összetettséggel jutalmazzák az olvasót.
Krasznahorkai Nobel-díjas szerző mesterien alkot nagyszabású filozófiai tablót, ahol a szereplők próbálják megérteni a valóságot a világrend összeomlásának kontextusában. Emellett az irodalmi forma innovatív megközelítése is kulcsfontosságú: kiterjesztett szintaktikai konstrukciók, szokatlan elbeszélői technikák jellemzik a műveket. A komor fátyolon át is folyamatosan előretör a humanista üzenet, az erkölcsi iránytű keresése és az igazság felé való törekvés – fogalmazott az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a Báró Wenckheim hazatér című regény (Vjacseszlav Szereda és Olga Serebrjanaja fordításában) megjelenését 2026-ra tervezik.
Rubisz szerint ez a mű a társadalmi szatíra, a filozófiai elmélkedések és a mély pszichologizmus sikeres összefonódása.
Hipnotikus ritmus
Az orosz olvasók már találkozhattak a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája című regényekkel (mindkettőt Vjacseszlav Szereda fordította). „Ezek a művek lehetőséget adtak arra, hogy az olvasók közelről találkozzanak a szerző egyedi stílusával: a hosszú, díszített mondatokkal, a részletekre való figyelemmel és a szöveg szinte hipnotikus ritmusával” – fogalmazott Szergej Rubisz, aki szerint a témák egyetemessége különösen vonzóvá teszi Krasznahorkai irodalmát az orosz olvasók számára.
Szereplői hétköznapi emberek, akiket a történelmi események vagy érzelmi drámák sodrása kap el; viselkedésük és tetteik mindenki lelkében visszhangra találnak. A szerző stílusában sikeresen keveredik a hagyományos mondatszerkezet és a letisztult filozófia – írta az orosz AST kiadó szépirodalmi igazgatója, aki szerint a magyar mester irodalmi öröksége a filozófiai forradalom, a társadalmi és művészi innováció szintézise. Az orosz olvasók számára műveinek megismerése lehetőséget ad arra, hogy bekapcsolódjanak a modern irodalmi folyamatba, ahol egy egyedi szerzői hang szövi össze az intellektuális tartalmat és az esztétikai élvezetet.
A kiadót arról is megkérdezték, mi a véleményük a Szorok Szorokov által kiadott felhívásról, amely Krasznahorkai műveinek Oroszországban történő betiltását kéri, ám erre a kérdésre nem kaptak választ.
Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai Lászlót már hosszú évek óta az esélyesek között tartják számon.
Bejelentette a Nobel-bizottság, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapta „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látomásos életművéért.”
Ahogy az Origo is beszámolt róla, Krasznahorkait már egy évtizede a Nobel-díj esélyesei között említik a Sátántangó íróját.
A 71 éves Krasznahorkai László 2015-ben elnyerte a rangos Nemzetközi Man Booker-díjat, azóta a fogadóirodák minden évben az irodalmi Nobel-díjak várományosai között tartották számon.
Krasznahorkai László élete
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, ahol gyerekkorát is töltötte. Már fiatalon erős érdeklődést mutatott az irodalom iránt, és korán megmutatkozott kivételes nyelvi érzéke. Tanulmányait Szegeden kezdte, majd Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be, ahol a humán tudományok felé fordult. Az egyetemi évek során bontakozott ki benne az a sajátos világlátás, amely későbbi műveit is áthatja – a világ rendezetlenségének, az emberi létezés szorongásainak és az értelem utáni kutatásnak a kérdései.
Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, és rövid idő alatt kultikus státuszt vívott ki magának a magyar irodalomban. A könyv zárt falusi közegben játszódik, de univerzális kérdéseket vet fel: mi történik, ha a közösség elveszíti hitét a rendben és az erkölcsben. A szöveg sűrű, a mondatok szinte végtelenül hömpölyögnek – ez a stílus vált Krasznahorkai védjegyévé. A Sátántangó után olyan művekkel folytatta pályáját, mint Az ellenállás melankóliája vagy a Háború és háború, amelyekben a világ széthullásának tapasztalata mindig együtt jár az újrateremtés vágyával.
Az 1990-es évektől neve egyre ismertebbé vált nemzetközi szinten is.
Műveit számos nyelvre lefordították, és különösen az angolszász és német nyelvterületen alakult ki körülötte hűséges olvasótábor.
Szoros alkotói kapcsolat fűzte Tarr Bélához, akivel több filmadaptáción dolgozott együtt – közülük a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák különösen emlékezetesek. Krasznahorkai prózája a filmekhez hasonlóan lassú, meditatív és vizuálisan erős, mégis mélyen filozofikus.
Írásmódját gyakran nevezik „apokaliptikusnak”, de ez nem pusztán a pusztulásról szól: a káosz mögött mindig ott rejlik valami transzcendens rend iránti vágy. A remény, ha meg is törik, sosem tűnik el teljesen. Nyelvezete hipnotikus, mondatai szinte belső zsoltárként hömpölyögnek, miközben a civilizáció végpontjait kutatja. Műveiben az emberi lét határhelyzetei – őrület, magány, megváltás – újra és újra visszatérnek.
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda idén az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elismerést.
Krasznahorkai „egyedülálló stílusú, lenyűgöző képi kifejező erővel rendelkező, a valós és szürreális jelenetek megtalálásában gátlástalan, hűvös iróniával és éles elmével megírt regényei és elbeszélései jól átgondoltak, tökéletesen megírtak és világosan megkomponáltak” – indokolta a zsűri a 25 ezer euró pénzjutalommal járó díj odaítélését.
Az 1964-ben alapított, a művészeti, kulturális, közszolgálati és sportminisztérium által gondozott Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elnevezésű díjjal olyan európai szerző irodalmi összmunkásságát ismerik el, aki nemzetközileg is jelentős figyelmet kapott. Feltétel, hogy művei németül is elérhetők legyenek.
A 67 éves Krasznahorkai László írásai közül megjelent németül egyebek közt a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Az urgai fogoly, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó vagy a Báró Wenckheim hazatér.
A magyar írók közül már megkapta az osztrák elismerést Esterházy Péter (1999), Nádas Péter (1991) és Weöres Sándor (1974).
