A család és a karrier összeegyeztethetőségének is példája lehet Anne L’Huillier élete. A francia-svéd fizikus sikeres kutatói pályáját mindkét gyermeke születése után háttérbe szorította, mindez azonban nem volt akadálya tudományos előremenetélnek, ennek bizonyítékaként 2023-ban Krausz Ferenccel együtt fizikai Nobel-díjat kapott.
Stockholm, 2023. december 10. Krausz Ferenc fizikus (b2) a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Krausz Ferenc fizikus két francia tudóssal, Pierre Agostinivel (b) és Anne L’Huillier-vel (b3) megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat elõállító kísérleti módszereiért veheti át a fizikai Nobel-díjat. Jobbról a kémiai Nobel-díjat Louis Brus amerikai és Alekszej Jekimov orosz kutatóval megosztva elnyert Moungi Bawendi tunéziai-francia kémikus. MTI/Koszticsák Szilárd
2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier megosztva kapta a 2023-as fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért. A Párizsban, nagy családban nevelkedett tudós mindig is kutató szeretett volna lenni. Példaképként a világháború alatt rádiómérnökként dolgozó nagyapja, valamint mérnök édesapja szolgált. „Nem voltam természettudományos beállítottságú. A kémiát és a biológiát nem szerettem, és félek az állatoktól. Engem a matematikai logika szépsége és a fizikában vizsgált jelenségek pontos leírása fogott meg” – mondta Anne L’Huillier, aki teljes kutatói karrierjét egyetlen terület tanulmányozásával töltötte. Doktoranduszként olyan nem várt felfedezést tett, amely lenyűgözte és érdemesnek találta arra, hogy tovább kutassa. Ez vezetett végül a mai attoszekundumos fizikához. „Bár témavezetőm azt javasolta, hogy keressek új témát posztdoktori munkámhoz, én nem tágítottam, és tulajdonképpen ennek köszönhetem a Nobel-díjat” – mondta elismerést érő munkájáról. Kutatótársaival attoszekundumos, azaz a másodperc milliárdod részének milliárdod részéig tartó lézer fényimpulzusok technológiáját és elméletét alkották meg. Az attoszekundumos fizika segítségével az anyag az elektronok szintjén vizsgálható. „Ezek a nagyon rövid fényimpulzusok arra használhatók, hogy segítségükkel atomokban és molekulákban elektronokat vizsgáljunk. Ez teljesen új módszer bizonyos fizikai és kémiai folyamatok vizsgálatában. Az elmúlt időben az attoszekundumos lézerfizikának rengeteg új ága született, amelyek művelői sokféle alkalmazáson dolgoznak” – fejtette ki felfedezésük jelentőségét.
A tudományos munkájának köszönheti családját is, hiszen doktori végzettsége megszerzése után Svédországba költözve ismerkedett meg ugyanazon a területen kutató férjével. „Tudatosan törekszünk arra, hogy a magánéletünket elválasszuk a munkánktól. Úgy találkoztunk, hogy ugyanazon a témán dolgoztunk, de pár évvel később a férjem váltott. Nem akartunk a pénzekért, diákokért egymással harcolni.” Bár karrierje felfelé ívelt, amikor megszülettek gyermekei, őket helyezte előtérbe. „Teljesen visszaléptem. Mindkét fiúnál 11 hónapra kiléptem a laborom mindennapi életéből, és három éven át egyáltalán nem utaztam külföldre. Ez tudatos döntés volt” – osztotta meg, miként egyeztette össze az anyaságot a karrierjével. A család és a kutatás mellett a tanítást is fontosnak tartja Anne L’Huillier, úgy véli, a kutatóknak kötelességük, hogy a tudásukat átadják a következő generációnak.
[type] => post [excerpt] => A család és a karrier összeegyeztethetőségének is példája lehet Anne L'Huillier élete. A francia-svéd fizikus sikeres kutatói pályáját mindkét gyermeke születése után háttérbe szorította, mindez azonban nem volt akadálya tudományos előremenetélnek... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1739396820 [modified] => 1739383075 ) [title] => Gyermekei miatt egy időre visszalépett a kutatói munkától Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós társa [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=232377&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 232377 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 232378 [image] => Array ( [id] => 232378 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz.jpg [original_lng] => 432958 [original_w] => 2500 [original_h] => 1667 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-1536x1024.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz-2048x1366.jpg [width] => 2048 [height] => 1366 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/krausz.jpg [width] => 2500 [height] => 1667 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1739375875:5 [_thumbnail_id] => 232378 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2544 [_oembed_92b8b1b1f5ebac23fb1ca3400c326ac4] => {{unknown}} [_oembed_f69118b23f241b7245df6b13ac889df4] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
A hírt Miroszlav Bileckij, a megyei katonai közigazgatási hivatal elnöke közölte.
„Krausz úr a háború kezdete óta támogatja hazánkat. A találkozó során megköszöntem az ukrán gyermekek támogatását célzó humanitárius és oktatási kezdeményezéseket.
A fizikai Nobel-díjassal és Dmitro Taranenkóval, a Bátyúi kistérség vezetőjével közösen megvitattuk a gyermek- és ifjúságfejlesztési központ létrehozásának projektjét. A tervek szerint vezető szakértők, tanárok, előadók, köztük külföldiek is, tehetséges ukrán és magyar gyerekeket képeznének majd nemzetközi matematika, fizika és informatika, majd később kémia és biológia olimpiákon való részvételre.
A központ területén sportkomplexum, park, játszótér, kollégium kialakítását is tervezik. A jövőben egy egész gyerekváros nő majd ki itt.
Ez egy nagyon progresszív kezdeményezés, aminek köszönhetően itt, Kárpátalján is képezhetünk majd fiatal zseniket.
Számos jogi és műszaki kérdés áll előttünk, tervezők keresése, együttműködési megállapodás aláírása a terv sikeres megvalósítása érdekében.
Krausz Ferenc elmondta, hogy kezdeményezését a magyar kormány és a Nobel Alapítvány is támogatja.
Köszönjük ezt az érdekes találkozást! Biztos vagyok benne, hogy közösen egyedülálló projektet tudunk megvalósítani gyermekeink számára!”
Nagyszabású gála keretében vette át Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus a Nobel-díjat.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián.
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egyike azoknak a kutatóknak, akik elkezdték az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését. Felfedezése a koronavírus-járványban hozott áttörést, hiszen a technológiájával a lehető leghamarabb elkészíthették a szakemberek a vakcinákat.
Szinte nincs olyan hazai szakember, aki ne ismerné el Karikó Katalin fejlesztéseit. Szerintük az mRNS-vakcinát hamarosan már nemcsak a koronavírus okozta fertőzések, hanem egyéb betegségek kezelésére is használják világszerte.
Ő az első magyar nő, aki megkapta a Nobel-díjat.
Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
A fizikus felfedezése áttörést hozhat az egészségügyben.
A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.
Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Kevesen tudják, hogy Krausz Ferenc a háború kezdete óta segít Kárpátalján. A Nobel-díjas fizikus a Bátyúi Kistérség egy magyar és egy ukrán tannyelvű iskolájában fejlesztő foglalkozásokat finanszíroz az általa Németországban létrehozott alapítványa támogatásával. A tudós nemrég felkereste az intézményeket és persze nem érkezett üres kézzel. Tanárok és diákok üdvözölték Krausz Ferencet a bakosi líceum bejáratánál. Ez az egyik intézmény, amelyben a tanulók felzárkóztatása és a tudásszint növelése céljából beindították a Skola+ projektet. A tudós mindig ajándékokkal érkezik. Talán nem meglepő, hogy kollégájának a fizika szaktanterembe hozott egy oszcilloszkópot és jelgenerátort. Persze más oktatási helyszíneket is felkeresett. A bátyui magyar nyelvű líceum a programban résztvevő másik intézmény. Itt öt tantárgyból tartanak foglalkozásokat. A líceumban a Skola+ mindkét alprogramjára, a felzárkóztatásra és a tudásszint növelésére, azaz a tehetséggondozásra is mutatkozik érdeklődés.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
Mint ahogyan arról már mi is beszámoltunk, az Ukrajnában dúló háború kárvallottjai számára tervezi felajánlani 122 millió forintos pénzdíjának nagy részét Krausz Ferenc magyar kutató, akit az idén fizikai Nobel-díjjal tüntetett ki a Svéd Királyi Akadémia.
Krausz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiának adott interjújában úgy fogalmazott: rendszeresen jár Magyarországra, a háború pedig ide sokkal közelebb van, mint Németországhoz, ahol ő egyébként főállásban kutat. Amit itt az elmúlt másfél év alatt a háború következményeiből látott, meggyőzte arról, hogy ahogy csak tud, segíteni szeretné az orosz agresszió áldozatait és családtagjaikat.
Krausz arra is gondolt, hogy önkéntesként elmegy az ukrán határra segíteni a menekültek fogadását, de végül úgy döntött, hogy kiterjedt tudományos kapcsolatrendszerén keresztül többet tud tenni ezekért az emberekét, mint személyesen: egy jó ideje már ezért a Science4People nevű jótékonysági szervezeten keresztül adakozik ő maga is a háború kárvallottjai számára, ahogy ugyanerre buzdítja az őt körülvevő tudományos közeg szereplőit is.
Két legutóbbi díjam, a tavalyi Wolf-díj és az idei Frontiers of Knowledge díj összegét – az előbbit teljes egészében, az utóbbit jelentős részben – felajánlottam az alapítványnak, és hasonlóan szeretnék a Nobel-díjjal kapcsolatban is eljárni – fejtette ki a Nobel-díjas kutató az MTA-nak.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
11 millió svéd koronával, vagyis mintegy 368 millió forint pénzjutalommal jár egy idei Nobel-díj. A fizikai Nobel-díjat hárman kapták megosztva, ők fejenként 122 millió forinthoz jutnak így. Köztük a magyar Krausz Ferenc, aki ma azt is elárulta: jótékony célra fordítja az elnyert összeget.
Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával. A Mórról származó, jelenleg Németországban élő szakember az attofizika egyik úttörője. Kutatási eredményeit számos területen hasznosítják, köztük a gyógyászatban és a lézeres vizsgálatoknál. A 2023-as fizikai Nobel-díj hivatalos indoklása szerint a kitüntettek „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” kapták az elismerést.
Óriási meglepetésként érte a friss magyar Nobel-díjast, hogy elnyerte a legkiválóbb tudósoknak járó díjat, a megtiszteltetésért elsőkét kollégáinak mondott köszönetet a Deutschlandfunk rádióadásában elhangzott rövid interjú szerint. Az estét már családjával tölti a tudós, aki a díjjal járó pénzjutalmat nem tartja meg saját magának: a másfél éve általa alapított Science 4 People egyesület a tudományos élet képviselőinek összefogása az ukrajnai háború által sújtott nehéz sorsú emberek megsegítésére, ennek javára szánja a pénzjutalmat.
Ahogy az interjúban elhangzik, Krausz Ferenc az utóbbi időben elnyert díjainak anyagi részét ennek az ukrajnai kezdeményezésnek a javára különítette el, és nem lesz ez másképp a Nobel-díjjal sem.
Honlapja szerint az S4P célja az Ukrajnán belüli helyi közösségek projektjeinek támogatása. Olyan tevékenységeket segítenek, amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki, és tartós értéket teremtenek. Első projektjeikkel mintegy 30 gyermeknek segítettek, akik elvesztették otthonukat Kelet-Ukrajnában, és egy nyugat-ukrajnai kis falu, Bakosh általános iskolájában találtak menedéket. Az iskola több mint 300 tanulóját a digitális tanulást segítő eszközökkel támogatják.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része vagyis 10–18 másodperc. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.
Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre az attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizációja alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az attoszekundumos lézereket például a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.
Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat.
A 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79