A KMKSZ minden évben méltatja a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának évfordulóját Tiszaújlakon. Az idén a háború miatt csupán csendes koszorúzások zajlottak. A megemlékezések az egykori sóháznál kezdődtek, amelynek falán a KMKSZ két emléktáblát is állított. Az egyiket a Rákóczi seregébe beállt tiszaújlakiak, a másikat Esze Tamás tiszteletére, aki 40 fős csapatával megtámadta a császáriak ellenőrzése alatt álló sóházat. A Tiszaújlak központjában található sóház épülete, amelyben korábban iskola működött évtizedek óta üresen áll. Ablakai betörtek, állaga folyamatosan romlik. Nemrég esély nyílt a történelmi épület megmentésére. A megemlékezés a hagyományoknak megfelelően a szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, a Tisza partján folytatódott. 1703 július 14-én a Tiszaújlak-Tiszabecsi révért zajlott az ütközet, amelyet a magasba nyúló obeliszk jelez tetején a szabadságot jelképező Turul madárral. Három évtizeden keresztül itt zajlott a KMKSZ legnagyobb szabadtéri rendezvénye. Tiszaújlaknál a magyar kormány döntése értelmében 1903-ban emelték a Turulmadaras Rákóczi emlékművet, amelyet a szovjet hatóságok lebontottak. A helyi magyarok 1989-ben visszaállították. Ez is jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság őrzi hagyományait és nem feledi történelmét. A megemlékezés itt is koszorúzással zárult a háború miatt ünnepi beszédek nélkül csupán csendes főhajtás mellett.
Június 4-én a világ magyarsága a nemzet egységére emlékezik. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az emléknap tiszteletére csendes főhajtásokat tartott Kárpátalja szerte. A programsorozatot a Tiszapéterfalvai kistérséghez tartozó Nagypaládon kezdték, ahol a helyi alapszervezet által 1991-ben állított I. világháborús emlékmű előtt gyűltek össze a résztvevők, hogy közösen imádkozzanak a nagy háborúban elesett falubeliekért és a magyar nemzet megmaradásáért. Az antant hatalmak a békediktátum által Magyarországot nem megbüntetni, hanem megszüntetni szerették volna, ezért sok sebet ejtettek az országon, úgy gondolták: lassan elvérzünk. Viszont ma is itt vagyunk és őrzőként állunk helyt itt a hármas határ mellett is, hangsúlyozta Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási középszintű szervezetének ügyvezető elnöke. A rendezvényen az összetartozás mellett megemlékeztek azokról is akik a jelen háborújában vesztették életüket, továbbá közösen hajtottak főt a KMKSZ egykori alelnökének Barta Józsefnek emléke előtt. Oroszi József, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármestere, stábunk kérdésére elmondta, hogy bár magyar nemzetünket szétszakították, darabokra tépték, mi attól tényleg összetartozunk és ez megmutatkozik abban is, hogy a legnehezebb órákban sem feledkeznek meg rólunk Magyarországi és más határon túli testvéreink. A nemzeti imádságunk közös eléneklését és rövid alkalmi műsort követően az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés és a tiszteletadás koszorúit.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöksége Barta József tavaly november 24-én bekövetkezett váratlan halálát követően Kudron Zoltán addigi alelnököt bízta meg azzal, hogy ügyvezető elnökként vezesse a soron következő közgyűlésig az ugocsai középszintű szervezetet. Az április 6-án megtartott közgyűlésen két jelölt közül a nagyszőlősi Kudron Zoltánt választották ‒ titkos szavazással ‒ újabb két évre ügyvezető elnökké.
A KMKSZ nagyszőlősi székházában megtartott közgyűlés kezdetén a Nagypaládi Szatmár Énekegyüttessel közösen énekelték nemzeti Himnuszunkat a küldöttek és a vendégként meghívottak, majd az együttes magyar népdalokat énekelt.
A háború áldozatairól és az elhunyt KMKSZ-tagokról történő megemlékezést követően Kudron Zoltán ügyvezető elnök számolt be a tagságnak az elmúlt év történéseiről, többek között a KMKSZ által szervezett ünnepi megemlékezésekről és kulturális eseményekről. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az anyaországnak köszönhetően megkezdődhettek az egykori ugocsai megyeháza épületében működő Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Líceum felújítási munkálatai. Az iskola adminisztratív helyiségeinek felújítását a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vállalta magára, így előreláthatóan a 2024–25-ös tanévet egy belülről jelentősen megújult iskolaépületben tudják majd elkezdeni. Az ugocsai gazdák részt vettek a Magyarok Kenyere programban, októberben Salánkon tájházat avattak. Kudron Zoltán ismertette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány nagyszőlősi irodájának elmúlt évi tevékenységét, és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központnak a térségben zajló sikeres gazdaságösztönző tevékenységét.
Beszámolt a közgyűlésnek Pacuha Aranka, a középszintű szervezet ellenőrző bizottságának elnöke és Király Károly, az etikai bizottság elnöke, beszámolóikat a közgyűlés elfogadta.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője biztosította a közgyűlés küldötteit arról: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, és még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon. Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, ezt a továbbiakban is fenntartjuk, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítettük…” – fogalmazott a magyar diplomata.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke elemezte az ukrajnai és világpolitikai helyzetet. Összegezve kijelentette: „Ilyen körülmények között sajnos az eddig elértek megtartása a feladatunk, mert új dolgok teremtésére most nincs idő, erő és lehetőség. A KMKSZ is egy félig-meddig konzervált állapotban van…” Az alelnök rámutatott, hogy a KMKSZ tevékenységének súlypontja áthelyeződött a kulturálisról inkább a szociális felé, hisz mostanában rendezvényeket sem lehet tartani, és egyre több a rászoruló ember, a rokkant, árva, félárva és magatehetetlen beteg. Igyekeznek a magyarországi támogatásokat úgy becsatornázni, hogy az a kárpátaljai magyarságnak hasznot hozzon.
Az önkormányzatokban zajló munkáról Hevesi Miklós, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, valamint Kudron Zoltán, a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács Költségvetési Bizottságának elnöke számolt be a tagságnak.
A közgyűlés a beszámolókat követően döntött arról, hogy a KMKSZ-ben két év múlva esedékes, általános tisztújításig nem elnököt, hanem ügyvezető elnököt választ. Az ügyvezető elnöki tisztségre két jelölt is volt, a két korábbi alelnök, Kudron Zoltán nagyszőlősi alapszervezeti elnök és Hevesi Miklós szőlősgyulai alapszervezeti elnök személyében. A kettős jelölés okán titkos szavazással, 31-22 arányban, egy tartózkodással választotta meg Kudron Zoltánt a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnökévé az 54 küldött.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban tájékoztatta a jelenlévőket, válaszolva a felmerülő kérdésekre.
A megválasztott Kudron Zoltán ügyvezető elnök javaslatára megerősítette eddigi alelnöki pozíciójában a közgyűlés Hevesi Miklóst és Virág Margarétát, valamint harmadik alelnökké választotta Kalanics Évát, a KMKSZ Salánki Alapszervezetének elnökét. Továbbá a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete Elnökségének tagjává választották Kész Barnabás főiskolai tanárt.
Gulácsy Géza alelnök zárszavában kiemelte: „A KMKSZ indulásától mindvégig megpróbálta betartani a demokratikus normákat. Nem mindig úgy történik, ahogy szeretném, vagy ahogy más szeretné, de ezt el kell fogadni mindenkinek. Mert a cél az közös: »A kárpátaljai magyarság érdekeinek a védelme.«”
A közgyűlésen a megszólalók mellett vendégként jelen volt Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Nagyszőlős magyarsága hagyományosan a Perényi Zsigmond Középiskolában méltatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóját. Az eseményen Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke kiemelte: 1848-ban az elnyomott nemzet felemelte fejét és szabadságért kiáltott.
Az ünnepségen Kudron Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta: emberi léptékkel mérve 176 év sok idő. De ilyen sok idő elteltével sem halványul el annak az eseménynek a jelentősége, mely 1848-ban zajlott a magyar nemzet történelmében. Pesten az Európában zajló eseményeken felbuzdulva néhány lelkes fiatal elindult, és a nemzet újra önmagára talált. Az elnyomott nemzet felemelte fejét, szabadságért kiáltott – jegyezte meg Kudron Zoltán. „A történelemből tudjuk, hogy minden népnek és nemzetnek meg kell küzdenie a saját szabadságáért. Ez történik napjainkban ebben az országban is, melynek polgárai vagyunk. 1848-ban súlyos árat fizetett a nemzet, és a szabadságharc leverését követően 18 esztendőt kellett várni a kiegyezésig, de eljött, és ehhez szükség volt Petőfiék kiállására” – fogalmazott az alapszervezeti elnök.
A megemlékezésen Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a köszöntőlevelét Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul olvasta fel. A miniszterelnök levelében hangsúlyozta: „1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjaira akarnak emelkedni. A magyar szabadság fénye ma is hirdeti, hogy a magyar nemzet kéri és követeli vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört” – írta Orbán Viktor.
A megemlékezést a Perényi Zsigmond Középiskola, valamint a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora tette emelkedetté. A verses-zenés-táncos összeállításban a hazaszeretet, hit, remény és szabadság témaköröket, valamint az 1848. március 15-i eseményeket elevenítették fel.
Az eseményen megemlékeztek a híres magyar zeneszerző, népdalgyűjtő Bartók Béláról is. A zeneszerző szellemiségét méltatva a Bartók nevét viselő helyi zeneiskola zenekara ünnepi hangversenyt adott Maruska Viktor vezénylésével. Bartók Béla több szállal kötődik Nagyszőlőshöz, hiszen 1889 és 1892 között ott élt. Élete első zongorakoncertjét is Nagyszőlősön adta. A hangversenyen felcsendülő zeneművek többek között Bartók Béla, Lehár Ferenc, Peter Martin alkotásai. A zenekar vérbeli profizmussal lehengerlő zenei élményt nyújtott.
Az esemény végén az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták az iskola udvarán található báró Perényi Zsigmond mellszobrát.
Kárpátalja-szerte zajlanak a soron következő közgyűlések a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteiben. Ugocsa egyik legnépesebb magyarlakta községében, Salánkon a tájház Rákóczi-szobájában gyűlt össze a tagság, hogy megtartsa hagyományos évértékelő közgyűlését. Az ülés kezdete előtt egy perces néma felállással emlékeztek meg Barta Józsefről, a KMKSZ alelnökéről, a Nagyszőlősi Középszintű Szervezete elnökéről. Kalanics Éva, évértékelő beszámolójában hangsúlyozta, az elmúlt év kiemelkedő eseménye a tájház átadása volt. A KMKSZ tevékenységét, a kulturális és politikai élet eseményeit, és a kárpátaljai magyarság aktuális problémái megoldásának lehetséges útjait vázolta beszédében Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke. Salánkon, az egykori módos mezővárosban, a történelmére és hagyományaira büszke ugocsai településen múlt év októberében avatták fel a tájházat, amely átadása óta közösségerősítő szerepet játszik a település életében. A közgyűlés végén Kalanics Éva köszönetet mondott az elmúlt év munkájáért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszak is eredményes lesz, és mihamarabb elérkezik a béke ideje.
Kudron Zoltánnal, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnökével, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezetének elnökével a 2023-as évről beszélgettünk. A középszintű szervezet 24 alapszervezetet foglal magában, a múlt évi adatok szerint összesen 8 387 taggal.
– Elöljáróban érdekelne, hány tagja volt a középszintű szervezetnek a háború kitörése előtt, és hány háborús menekült távozott külföldre?
– A harcok kirobbanása előtt mintegy 9 500 főt számlált a szervezet, mára kb. 10-15 százalékkal csökkent a taglétszám: voltak, akik a háború kitörése után menekültek el, általában egész családok, mások pedig azóta települtek ki a vendégmunkásokként dolgozó családfőkhöz.
–Miként tudja a KMKSZ a jelenlegi helyzetben szolgálni az ugocsai magyarságot?
– Előbb a Covid–19-járvány, majd a háború kitörése erősen rányomta a maga bélyegét a KMKSZ tevékenységére. A kulturális rendezvényeink minimalizálódtak. Továbbra is megtartjuk nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket, ám ezek koszorúzásokra és legfeljebb egy odaillő vers elszavalására korlátozódnak, a tagság széles körű bevonása nélkül, a málenkij robot áldozatai előtt pedig csak koszorúzással hajtunk fejet. A két megyei szintű rendezvény közül a nagypaládi trianoni megemlékezés keretében minimális kulturális programra került sor (szavalat, ének előadása), az október 6-i nagyszőlősi megemlékezésen pedig Panyi Miklós államtitkár tartott rövid beszédet, majd a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola növendékei adtak elő egy húszperces irodalmi összeállítást. Rendezvényeink sorában pedig még megemlíteném, hogy a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában a KMKSZ helyi alapszervezetének a szervezésében Mikulás-napi ünnepségre került sor, melyen Magyarország Beregszászi Konzulátusa mindegyik tanulónak ajándékcsomaggal kedveskedett.
–Mit tesz a KMKSZ politikai téren az ugocsai magyarságért?
– Mind a négy kistérségi tanácsban képviseltetjük magunkat. A tiszapéterfalvaiban a KMKSZ-frakció alkotja a többséget, így könnyebben tud megoldást találni a helyi magyarsággal kapcsolatos kérdésekre. A tiszaújlakiban erős KMKSZ-képviselőcsoport tevékenykedik, még ha ellenzékben is politizál. A királyháziban ugyancsak ott vagyunk. A nagyszőlősiben pedig – bár csak hárman alkotjuk a frakciót – tekintélyünk van, a hat szakbizottság közül kettőnek körünkből kerülnek ki a vezetői: én a költségvetésit vezetem, Bánik József nagyszőlősi vállalkozó pedig a szociális-egészségügyit. Képviselőcsoportunk elérte, hogy igazgatót jelölhetett a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola élére, Nyibilevics Mónika magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő személyében, aki korábban igazgatóhelyettes volt, s ő lett az iskola új vezetője. A KMKSZ-frakció munkájának köszönhetően gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a városi alapszervezet és az iskola között, nagyobb pénzösszeget tudtam kieszközölni a városi tanácstól a tanintézet számára, amit a folyosók paneljeinek az újrafestésére, valamint a lemeszelésükre fordítottak.
Jórészt a magyar iskolák, iskolai tagozatok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét, nyelvünk, kultúránk fennmaradását, ezért a KMKSZ a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel karöltve támogatja a tanintézményeket. De ugyancsak fontos, hogy a KMKSZ a tanácsokban is képviseltesse magát, mert csak akkor tehetünk valamit a magyar közösségekért, ha részt veszünk az önkormányzatok munkájában, hallatva ott a szavunkat.