Újabb tárlat nyílt meg a beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án. Ezúttal a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek – Erfán Ferenc, Villásek Tibor, Réti János, Klisza János, id. Hidi Endre, Soltész István – csoportos kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola égisze alatt működő Na’Conxypan Galéria évadzáró eseményének résztvevőit elsőként Kutasi Csaba festőművész, grafikus, a Rákóczi-főiskola művészeti részlegének laboránsa köszöntötte, aki elmondta: a kiállító alkotók a kárpátaljai festőiskola hagyományait követő második, illetve harmadik generációs művészek. „Ahogy ők hatan Boksay Józseftől, Erdélyi Bélától, Szvida Lászlótól, Soltész Zoltántól és Bendik Jánostól tanulhattak, én is több momentumot lestem el a munkáikból, főleg egy-egy közös alkotótábor alkalmával, amikor tényleg lehull a lepel a jól őrzött műhelytitkokról, és betekintést nyerhetünk a különböző alkotói fogásokba és egyéni technikai megoldásokba. Pedagógusként én is abban reménykedem, hogy a fiatal diákjaimnak átadhatom ezeket a titkokat, vagy megfogan valamelyikükben az a kíváncsiság, ami engem is az alkotói pályára irányított” – fogalmazott a fiatal művész.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével az éppen vidékünkön tárgyalásokat folytató Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, aki felszólalásában gratulált a hat kiállító művésznek, s örömét fejezte ki, amiért meghívást kapott a tárlat megnyitójára. „Hiszem, hogy amit önök tesznek, az nagyban hozzájárul az egyetemes magyar kultúrához, hiszen értékes műalkotásokkal gazdagítják a magyarságot” – hangsúlyozta Stifter Ádám az alkotókhoz szólva.
A köszöntőket követően Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypan Galéria kurátora a tárlatot megnyitó beszédében kiemelte: nagyon örül, hogy ilyen nagyszerű kiállítással zárhatják a Na’Conxypan Galéria első évadát. Elmondta, hogy amikor a RIT 2024-es évi programtervét készítették elő, még nem volt tervben ez a csoportos kiállítás, azonban később szembesültek azzal, hogy hány tag ünnepli idén jubileumi születésnapját. Ez volt az egyik oka annak, hogy létrejött a tárlat, a másik pedig, hogy az év folyamán Munkács és Ungvár művészetkedvelő közönsége a most itt szereplő hat művész többségét már ünnepelte különböző egyéni, valamint retrospektív kiállításokkal, s most a Vérke-parti városban szerették volna bemutatni a munkákat.
A hat művészt több dolog is összekapcsolja. Elsősorban ők képviselik azt a generációt, akik a kárpátaljai festőiskola alapítóitól tanulhattak, s szinte mindenki tanulmányainál ott szerepel az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskola, amely most Erdélyi Béla nevét viseli. Három művész nemcsak tanár-diák kapcsolatban áll a kárpátaljai festőiskola nagyjaival, hanem családi szálak is összekötik őket: Soltész István követte édesapját, Zoli bácsit, aki barátjával, Boksay Józseffel együtt járta a Kárpátokat; Villásek Tibor is egy ilyen kárpátaljai festőgeneráció tagja, hiszen édesapja testvére Erdélyi Béla festőművésznek; Erfán Ferenc pedig Boksay József unokájaként rengeteg történetet tudna mesélni a festőiskola nagyjairól, akik nagyapjánál fordultak meg az asztal körül
– jegyezte meg Kulin Ágnes.
A galéria kurátora leszögezte, hogy nehéz lenne a hat közül akár egy életművet is teljességében bemutatni ezen a helyszínen: „Nincs is rá elég hely, ezért nehéz feladat elé állítottam magunkat, amikor hat képzőművész munkásságát próbáltuk egy csokorba gyűjteni. Az expozícióban mégis van rendszer” – tette hozzá. A bejáratnál, a színes boltíveken mind a hat művész egy-egy rá jellemző munkával szerepel, valamint minden művésztől igyekeztek úgy válogatni, hogy alkotói palettáját bemutassák, minden témából és stílusból választottak legalább egy-egy alkotást. A kiállítótérben, a bejárattól befelé haladva a paravánok szerint korosztályos szekciókra osztották a teret, mintha kis szobákban lépkedne a látogató. Az első szekcióban a 65 évesek munkáit láthatjuk: bal oldalon Erfán Ferenc festményeivel, jobb oldalon Villásek Tibor alkotásaival találkozunk. A következő szekcióban a 75-ösök mutatkoznak be: jobbra Klisza János pasztellképei kaptak helyet, míg balra Réti János grafikái és csendéletei jelennek meg. Az utolsó szekcióban a 80-asok munkái tekinthetők meg: Soltész István festményei és id. Hidi Endre írott tányérjai és mázas kerámiái. Id. Hidi Endre kerámiáival más szekciókban is találkozunk, ez részben a kiállításra épülő művészetpedagógiai foglalkozások miatt is van így, melyekre a szervezők már várják a csoportok jelentkezését a galéria elérhetőségein (e-mail: naconxypan.galeria@kmf.org.ua vagy telefonszám: +380665238816). Ezeken a foglalkozásokon egy rövid tárlatvezetés után a résztvevők csendéleteket és zsánerportrékat készíthetnek pasztellkrétával. Külön érdekesség, hogy a portrékhoz a galéria egyik munkatársa fog beöltözni kárpátaljai népviseletekbe.
A hat jól ismert kárpátaljai művész – Nagydobrony paprikaillatú utcáitól a Róna-havasok eldugott falvaiig otthonosan mozgó alkotók – csoportos tárlata december 13-ig tekinthető meg a Na’Conxypan Galériában.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága újabb kiállítást szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Na’Conxypan Galériájában. Ezúttal hat, idén jubiláló művész: Erfán Ferenc, Villasek Tibor, Klisza János, Réti János és Soltész István ,valamint id. Hidi Endre munkáit mutatták be a beregszászi közönség számára. A tárlat három részre oszlik, ahol előbb a 65, 75 majd a 80 éves művészpáros munkái kapnak teret. A művészek sokat dolgoznak együtt, így evidens volt számunkra, hogy közösen ünnepeljék a kerek évfordulóikat is, emelte ki Kulin Ágnes a RIT elnöke, a NaConxypan Galéria kurátora. A Rákóczi-főiskola számára mindig is fontos volt, hogy teret adjunk a művészeteknek, a galériánk megnyitása pedig ebbe a tevékenységünkbe engedi be az érdeklődőket, mondta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Amint korábban, úgy most is a galéria kiállításához több élménypedagógiai program is csatlakozik. A kiállítás megtekintésére, illetve az élménypedagógiai foglalkozásokra a Na’Conxypan Galéria, valamint a RIT közösségi oldalán lehet jelentkezni.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) Benkő György képzőművész műveiből szervezett emlékkiállítást, melynek ünnepélyes megnyitójára szeptember 18-án került sor a Beregszász központjában található Na’Conxypán Galériában.
Az esemény résztvevőit elsőként Kutasi Csaba festőművész, grafikus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola művészeti részlegének laboránsa köszöntötte, majd ismertette a néhai művész életének legfontosabb állomásait.
Benkő György 1947. október 31-én született Beregszászban, s egész életét szülővárosában élte le. 1967 és 1971 között az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanult festészetet. Mesterei Petky Sándor, Demigyuk Viktor és a szintén beregszászi szobrászművész-keramikus Horváth Anna voltak. Alkotásaival már 1967-től részt vett számos megyei és külföldi kiállításon. Tanulmányai befejezését követően a Vérke-parti városban helyezkedett el, ahol cégéreket, utcatáblákat, plakátokat festett, valamint köztéri munkák elkészítésében is szerepet vállalt. 1990-ben alapító tagja volt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. Több éven át volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára. 2007-ben a Magyar Köztársaság elnöke Benkő György festőművésznek a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetését adományozta. 2020. december 1-jén hunyt el Ungváron, a beregszászi római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1990-es években Olena Prihogyko művészettörténész így írt Benkő Györgyről: „Filozofikus-elemző beállítottságú művész. Vásznain egyidejűleg van jelen a valós és a képzeletszülte világ, a reális életanyag és a fantázia. Műveiben a lágyan plasztikus formák, folyamatos kontúrvonalak, a visszafogott, matt tónusok élénk színekbe és expresszív formákba csapnak át, olykor a kontrasztos színek ütköznek egymással.”
Személyes emlékeivel díszítette fel a nagybácsiról szóló beszédét Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora. „Benkő György – vagy ahogy a családban hívtuk, Gyuri – mindenki számára másképp ismerős. Van, akik úgy ismerik mint tanárt, van, akik úgy mint egy beregszászi jó ismerőst, akivel meg lehetett inni egy kávét és akár egy egész délutánt eldiskurálni a főtéren. Én művészként és családtagként ismertem, hiszen a nagybátyám volt” – fogalmazott. Kulin Ágnes elmondta azt is, hogy Benkő György nagyon fiatalon, tinédzser korában kezdett el a művészettel foglalkozni, azonban elsősorban nem festőnek, hanem papnak készült. A későbbiekben viszont tanárai, Drávai Gizella és Horváth Anna is felfigyeltek kézügyességére, és külön feladatokat adtak számára, ezzel támogatva őt a művészi pályán való elindulásban. A festészet mellett Benkő Györgyöt az irodalom is érdekelte, a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve jelentek meg versei, novellái és kritikái a helyi lapokban. „Ezt a kettősséget szem előtt tartva igyekeztünk a kiállításon erre az oldalára is rávilágítani néhány kiválasztott versrészlet bemutatásával” – tette hozzá a RIT elnöke, hozzátéve: „A kiállítási anyag összeállításakor az volt a célunk, hogy minél több arcát mutassuk be Gyurinak, és remélhetőleg azoknak is nyújtsunk valami újat, akik hosszú éveken át ismerték őt. Ha végigsétálnak a kiállításon, láthatják, hogy sok munka alatt olvasható a befejezetlen szó. Több munkát eddig nem is láthattak, mert Gyuri műhelyében eldugva várták a megfelelő alkalmat. A műtermi munkák mellett magántulajdonban lévő alkotásokkal egészítettük ki a tárlatot, ezúton is köszönjük az Orosz, Kohut és Kulin családnak a felajánlásokat” – mondta a galéria kurátora.
Benkő György munkafolyamatához hozzátartozott, hogy az alkotást rendszerint hosszú inkubációs folyamat előzte meg. A festő mindent – kifogyott olajfestékek tubusait, eltört képkeretek díszítéseit, az újságok, magazinok lapjaiban megjelenő illusztrációkat és fotókat – összegyűjtött, amiről úgy gondolta, hogy felhasználhatók művei elkészítésekor. „A XX. századi avantgárd mozgalmak, a kubizmus, a szürrealizmus, a futurizmus és a vadak absztrakt expresszionista művészete volt rá hatással, ez az időszak nagyon vonzotta. Szerintem nem tűnt volna ki Henri de Toulouse-Lautrec vagy Picasso montmartre-i bohém sötét kávézókban ülő társaságából” – tette hozzá Kulin Ágnes.
A galéria bejáratánál Benkő György kedvenc témáiból látható egy válogatás, majd tovább haladva kronológiai sorrendben ismerkedhet meg a néző a munkákkal: először a szakközépiskolás évekből megmaradt temperamunkák láthatók, melyeket grafikák – elsősorban kollázsok, montázsok, színes ceruzával és tussal készített rajzok – követnek. Ezután sorakoznak az absztrakt relief festmények, amelyek egy képzeletbeli világba repítik a nézőt. A legbelső tér falain pedig az örök kedvenc témája, Beregszász városa elevenedik meg.
A kiállítás előkészítése során a galéria munkatársai több mint 200 alkotást archiváltak, beleértve Benkő György megjelent verseit is, amelyek a közeljövőben elérhetővé válnak a kiállítótér honlapján. Kulin Ágnes ennek kapcsán arra kérte a jelenlévőket, hogy akinek a birtokában még van Benkő György-festmény, az egy reprodukció erejéig juttassa el hozzájuk az archívum teljessége érdekében.
A RIT elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy október 18-án, a magyar festészet napja alkalmából egy kollázs-montázs műhelymunkát tartanak, melyen felhasználják Benkő György mappákba gyűjtött kincseit is, s végül a programsorozatot október 31-én, a festőművész születésnapján koszorúzással zárják. Ezen a napon a kiállítás kiegészül a Benkő Györgyről készült karikatúrákkal és portrékkal. Ezt követően a Kulin család egy életműgyűjteményt adományoz a Rákóczi-főiskola számára, hogy a festő emléke szeretett városának szívében éljen tovább.
A Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága egykori alapító tagjuk, a 2020-ban elhunyt Benkő György emlékére rendezett kiállítást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola NaConxypan Galériájában. Benkő György az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után később, a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának alapító tagjaként aktív feladatot vállalt a kárpátaljai magyar kultúra és művészet fejlesztésében. Munkáinak egyik fő témája szülővárosa, Beregszász volt , ahol egész életét töltötte. Különböző stílusokkal, anyagokkal és technikákkal szabadon kísérletezve egyéni képi nyelvet hozott létre. Életében fontos szerepet töltött be a tanítás. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének munkatársaként, a vizuális nevelést célzó tantárgyak oktatásával képezte a jövő óvoda- és tanító pedagógusait. Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora beszédében kiemelte, hogy Benkő György munkáiból korábban is állítottak már ki a galéria elődjében, így lényegében a képei visszatértek a főiskolára.
A Rákóczi-napok programsorozatához kapcsolva nyitották meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának 2024-es tavaszi tárlatát. A kiállítás a nemrég a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által átadott, Na’Conxypán Galériában került bemutatásra. Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora beszédében kiemelte, hogy utoljára hat évvel ezelőtt, 2018-ban volt tavaszi kiállítás a Rákóczi-napokon. Isten hozott mindenkit a Na’Conxypánban, abban a városban, ami immár a miénk is részben, hiszen ez az a hely, ahol mindenki megmutathatja a saját világát, mondta megnyitó beszédében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, a Rákóczi Napok házigazdája. A Rákóczi főiskola intézményhálózata nem csak teret biztosít az alkotóknak munkáik széles körű bemutatására, de számos képzést is folytat, melyekkel a következő generáció művészeit igyekszik támogatni. Az eddigi szokásoktól eltérően a RIT munkatársai több programot is csatolnak majd egy- egy kiállításhoz, így a tavaszi tárlathoz is. A kiállító művészek között volt Hrabár Natália grafikus, keramikus, aki 2023-ban nyerte el a Révész Imre-díjat. A RIT tavaszi tárlata május 17-ig tekinthető meg. A Na’Conxypán Galéria Beregszász főterén, minden hétköznap délelőtt 10.00 és délután 16.00 óra között várja a látogatókat.
Március 27-én a Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretein belül nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) tavaszi tárlata a közelmúltban átadott Na’Conxypán Galériában.
A tárlatmegnyitóval egy korábban megszakadt hagyomány éledt újra, hiszen a Rákóczi Napok programjai között legutóbb 2018-ban szerepelt az egyesület tavaszi tárlatának bemutatása. „A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rendkívül fontosnak tartja a kultúra támogatását és a művészetek pártolását, azonban az elmúlt hat évben helyhiány miatt nem volt lehetőség nagyobb tárlatok bemutatására” – fogalmazott Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora, konstatálva, hogy a Beregszász központjában található kiállítóterem már megfelelő helyszín ezekre az alkalmakra. Elmondta, hogy a kiállításon 23 kárpátaljai művész több mint 40 szobrászati, festészeti és grafikai alkotása kapott helyet. „Olyan, Beregszászban még korábban nem bemutatott vagy 2024-ben készült munkákat láthatunk itt, amelyek erre a tavaszi hangulatra reagálnak valamiféleképpen” – fejtette ki Kulin Ágnes, majd nagy örömmel számolt be arról, hogy művésztársaságuk két új taggal bővült – Román János Pál szobrászművésszel és Ruszin Noémi festőművésszel –, így a taglétszám 25-re nőtt. „Reméljük, hogy ez a kis tavaszi virágcsokor segít a tavaszi felkészülésben az újjászületést várva” – tette hozzá a RIT elnöke a tárlat anyagának ismertetésére térve.
A RIT a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és Magyarország Ungvári Főkonzulátusával közösen létrehozta a Révész Imre Díjat, amelyet 2015 óta minden évben egy támogató-mecénás és egy alkotóművész kap meg. A tavalyi évben Hrabár Natália grafikus-keramikus nyerte el az elismerést, ezért a művésznő munkái kiemelt helyet kaptak a tavaszi tárlaton.
A galéria bejáratától befelé haladva különböző tematikájú alkotásokkal találkozunk. A kiállítás anyaga két részre osztható: az első szekcióban a realisztikusabb, kárpátaljai magyar festőiskola hagyományait követő munkák sorakoznak, melyekben a Kárpátok vonulatai, valamint a tavaszi táj újjáéledése mutatkozik meg Soltész István, Erfán Ferenc, Klisza János és Réti János ecsetvonásaiban; továbbhaladva a valóságtól elrugaszkodóbb művek következnek: itt először „a RIT virágoskertjében” gyönyörködhet a néző Berecz Margit, ifj. Habda László, Kalitics Erika, Dikun György, Gogola Zoltán és Hrabár Natália munkáit szemlélve, majd a kiállítótér utolsó szakaszába érve tekinthetők meg Kulin Ágnes, Baraté Ágnes, Matl Péter, Ruszin Noémi és Kopriva Attila szürrealisztikus, nonfiguratív művei.
„Isten hozta önöket Na’Conxypánban, abban a városban, ami immár a miénk is részben, hiszen ez az a hely, ahol mindenki megmutathatja a saját világát” – mondta Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, majd gratulált azoknak a művészeknek, akik „egy ilyen korszakban is látják a tavaszt, látják a nagypéntek utáni feltámadást”. A Rákóczi Napok rendezvénysorozat házigazdája örömét fejezte ki, amiért ennek a tavaszváró hangulatnak a főiskola ismét otthont adhatott. „Visszatértünk oda, ahol 2002-ben tartottuk a kiállításainkat” – jelentette ki, hozzátéve: azt kívánja, hogy a korábbi kiállításhoz hasonlóan ezt is több százan tekintsék meg, s a galéria legyen része a helyi művészeti nevelésnek. Utóbbi kapcsán felhívta a jelenlévők figyelmét a Kárpátaljai Magyar Líceumban nyíló művészeti osztályra, ahová szeptembertől várják a 9. osztályt befejező, művészetek iránt érdeklődő tanulókat.
Az ünnepélyes megnyitót követően a galéria látogatói körbejárták a termet, elidőzve egy-egy festmény, grafika vagy kisplasztika előtt, szemügyre véve az alkotásokat. A RIT tavaszi tárlata május 17-ig tekinthető meg hétköznaponként nyitvatartási időben a Na’Conxypán Galériában.