A Kiotói Egyetem tudósai felfedezték, hogy az emberi vérsejtek érése teljes mértékben ismétli a legősibb egysejtű ősök fejlődési útját, számolt be az Interesting Engineering.
Az első vérsejtek megjelenésének és védőelemekre való felosztása idejének megértése érdekében a tudósok egy új módszert alkalmaztak a gén-expresszió összehasonlítására különböző állatokban és mikroorganizmusokban.
Hogyan működik? A csapat a FOS gén eredetét egy 700 millió évvel ezelőtt élt élőlényig követte nyomon. Ez az idősík egybeesik a többsejtű állatok megjelenésével, amelyek a régi genetikai anyagot használták fel vér előállítására.
Az ősi ősökre leginkább a makrofágok emlékeztetnek, amelyek elnyelik a törmeléket és a kórokozókat. A tudósok szerint ez arra utal, hogy a bolygó legkorábbi vérsejtjei egyfajta felderítőként működtek. A feltérképezés feltárta a családfa elágazásának folyamatát. Először a hízósejtek váltak el a korai makrofágoktól, később eritrociták és prototípus T-sejtek keletkeztek, míg a B-sejtek külön vonalat alkottak.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban május 25-én megjelent tanulmány új lehetőségeket nyit az orvostudomány számára az összetett betegségek, köztük a rák evolúciós eredetének nyomon követésében.
„Mélyen megindítottak ezek az eredmények, amelyek munkánk csúcspontját jelentik, és azt illusztrálják, hogy a gerinces vérsejtek differenciálódási útvonalai tükrözik ezen sejtek 700 millió éves evolúciós történetét” – mondta Hiroshi Kawamoto, a csapat vezetője.
A jövőben a tudósok abban reménykednek, hogy mélyebben megértik a mögöttes sejtmechanizmusokat azáltal, hogy az evolúció szemszögéből tanulmányozzák a betegségek kialakulását.
Napi három óra elegendő ahhoz, hogy egy gyermek közösségimédia-használata hosszú távon szorongást és depressziót okozzon tinédzser korára. Brit kutatók kimutatták, hogy a késő esti görgetés nem csupán rossz szokás, de komoly mentális problémákat okozhat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ausztrálok által már bevezetett tiltás hatásait még vizsgálják, így további kutatásokra van szükség.
Akik gyermekkorukban naponta több mint három órát töltenek a közösségi média görgetésével, nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással és depresszióval tinédzser korukban – derül ki egy brit kutatásból. A szakértők szerint a kulcs az alváshiány, mivel a késő esti online jelenlét lerövidíti a fiatalok alvásidejét, ami hosszú távon komoly mentális egészségügyi következményekkel jár − írja a The Guardian.
A londoni Imperial College kutatói egy 2014-ben indított, a kognitív képességeket, a serdülőket és a mobiltelefon-használatot vizsgáló tanulmány adatait elemezték. A felmérésben 31 londoni iskola 2350 tanulója vett részt: a diákok kétszer töltöttek ki kognitív teszteket és kérdőíveket digitális szokásaikról, mentális egészségükről és életmódjukról – először 11-12, majd 13-15 éves korukban.
Az eredmények egyértelműek: azok a gyerekek, akik naponta több mint három órát töltöttek a közösségi médiában, jóval nagyobb valószínűséggel mutattak szorongásos és depressziós tüneteket tinédzser korukban, mint azok, akik naponta legfeljebb fél órát tartózkodtak az online térben. A depresszió viszont sokkal nagyobb eséllyel fordult elő a lányok körében.
Az alvás a hiányzó láncszem
A kutatók szerint a kapcsolat mögött elsősorban az alváshiány húzódik meg. Azok a fiatalok, akik főleg késő este használják a közösségimédia-platformokat, kevesebbet alszanak – különösen tanítási napokon. Ez az összefüggés magyarázhatja, miért mutatkoznak náluk hosszabb távon is mentális egészségügyi problémák.
Elemzésünk egyértelmű tendenciát mutat a közösségi médiában töltött idő és a mentális egészségügyi problémák között – mondta Mireille Toledano, a kutatás vezetője. „Azok a gyerekek, akik hosszabb ideig és késő estig használják a közösségimédia-alkalmazásokat, valószínűleg az egészséges működéshez szükséges alvásidőt veszik el maguktól. Úgy gondoljuk, ez a legfontosabb oka annak, hogy ez hosszú távon is kihat a mentális egészségükre” − tette hozzá a szakember.
Csak a tilalom használ?
A tanulmány különösen érdekes annak fényében, hogy a brit kormány nemrég indított konzultációt a gyermekek online védelméről, amelynek keretében felmerült, hogy a 16 éven aluliak számára megtiltsák a közösségi oldalak használatát. Ausztrália 2025-ben már megtette ezt a lépést – az ország a világon elsőként tiltotta meg, hogy a 16 éven aluliak közösségi médiát használjanak, majd a szabályozás decemberi bevezetését követően néhány napon belül 4,7 millió fiatal fiókját törölték, tiltották le vagy korlátozták.
Mireille Toledano ugyanakkor óvatosságra int a hasonló brit lépésekkel kapcsolatban. Elmondása szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy törvénybe iktassanak egy tiltó szabályozást. „A kép összetett, és sokféle tényezőtől függ, és jobban meg kell értenünk, mi vezet az általunk látott összefüggésekhez. Ahelyett, hogy Nagy-Britannia egy önkényes tilalomhoz folyamodna, célszerűbb lenne megvárni, mi történik Ausztráliában ebben az évben, és milyen hatással lesz a tilalom a fiatalok egészségére” − hangsúlyozta a kutató.
Több kutatásra van szükség
A BMC Medicine folyóiratban publikált tanulmány szerzői a tilalom helyett a középiskolai oktatásban látják a megoldás kulcsát: a digitális írástudás és az egészséges alvási szokások tudatosítása szerintük hatékonyabb és megalapozottabb beavatkozást jelentene.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy az adatokat 2014 és 2018 között rögzítették, azóta pedig a közösségi média világa gyökeresen megváltozott. „Tudjuk, hogy a platformok az elmúlt évtizedben óriási mértékben átalakultak, és a következő öt-tíz évben legalább ennyit, ha nem még többet változnak” – mutatott rá Chen Shen, az Imperial College kutatója. „Ahogy a platformok, a használati szokások és a tartalmak fejlődnek, folyamatos kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogyan befolyásolja a közösségi média használata a gyermekek mentális egészségét a mai digitális környezetben.”
[type] => post [excerpt] => Napi három óra elegendő ahhoz, hogy egy gyermek közösségimédia-használata hosszú távon szorongást és depressziót okozzon tinédzser korára. Brit kutatók kimutatták, hogy a késő esti görgetés nem csupán rossz szokás, de komoly mentális problémákat o... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774797000 [modified] => 1774739599 ) [title] => Riasztó eredményekre jutottak a kutatók a fiatalok telefonfüggőségéről [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=277931&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 277931 [uk] => 278090 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 277932 [image] => Array ( [id] => 277932 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [original_lng] => 193321 [original_w] => 1108 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/telefonfuggo.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1774860106:2 [_thumbnail_id] => 277932 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 704 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 832672101000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 590 [3] => 2098684 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => IT [3] => IT [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 17679 [1] => 729 [2] => 710 [3] => 3785891 [4] => 805 ) [tags_name] => Array ( [0] => fiatalok [1] => függőség [2] => kutatás [3] => telefonfüggőség [4] => vizsgálat ) ) [2] => Array ( [id] => 247848 [content] =>
Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését szolgáló vízmegőrző megoldások után kutatnak az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Lublini Marie Curie-Skłodowska Egyetem szakértői egy közös, 24 hónapos projekt keretében. A gyakorlati eredményekről kiadványok és előadások fognak születni, amelyek akár egy kertes ház, akár egy település esővíz megtartásában is segíthetnek majd.
A Kijevi Megyei Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat ismertette a csernobili atomerőmű szarkofágját ért orosz csapás következményeit.
„A február 23-i adatok szerint újabb parázsló gócokat nem észleltek. A helyzet megfigyelése hőkamerás drónokkal és kézi hőkamerákkal folytatódik. Az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat hegymászói és mentői szükség esetén készen állnak a munkavégzésre”, áll a bejegyzésben.
A csernobili atomerőmű ipari telephelyén a sugárzási szint a normál határokon belül van, a lakosságot nem fenyegeti veszély.
Crisis averted inside #GoldenGlobes backstage press room as catering knocked over a coffee holder and the sterno underneath was lit. For a brief moment, the carpet was on fire and smoke wafted up around the curtains. They put it out quickly fortunately. Yikes! pic.twitter.com/FTFixnZppT
Pepper, a házimacska, egy elpusztult egeret „ajándékozott” gazdájának, a floridai Gainesville-ben élő dr. John Lednickynek, aki történetesen virológusként dolgozik, és a vírusok fajok közötti terjedésének egyik szakértője. Az egér hamar gyanússá vált a kutatónak, így laboratóriumba vitte, és megvizsgálta a tetemet.
Lednicky eredetileg arra gyanakodott, hogy a rágcsálóval a szarvashimlő kórokozója végzett. Ez egy olyan vírusos megbetegedés, amely a vadon élő szarvasokat fertőzi; tünetei közé tartozhatnak a bőrelváltozások, fekélyek, és esetenként szisztémás megbetegedéshez is vezethet, amely gyengíti az állatok immunrendszerét. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az állat haláláért felelős kórokozó egy egészen másfajta vírus; olyan, amilyet eddig nem láttak még a szakemberek. Bár sok mindent nem tudni még róla, annyi biztos, hogy az ún. jeilongvírusok közé tartozik. Ez a csoport elsősorban Afrikában, Ázsiában, Európában és Dél-Amerikában fordul elő, és képes emlősöket, madarakat, halakat és hüllőket is megfertőzni, sőt időnként komoly betegséget okozhat emberekben is.
Mitől különleges a most felfedezett vírus?
Az újonnan talált kórokozó a GRJV1 (angolul Gainesville rodent jeilong virus 1) nevet kapta, és genetikailag eltér rokonaitól, a többi jeilongvírustól – olvasható a kiadott közleményben. Lednicky szerint a vírus egyaránt képes szaporodni a rágcsálók, az emberek és a főemlősök sejtjeiben, ami arra utal, hogy potenciálisan egyik fajról a másikra terjedhet.
Az ilyen „fajugrásnak” hívott események során egy vírus képes átlépni a fajok közötti határokat, ami új járványok megjelenéséhez vezethet.
Egyelőre nem érdemes pánikba esni
Emily DeRuyter, a kutatás vezető szerzője és doktorandusz hallgató kiemelte, hogy bár a vírus több különböző fajt is képes megfertőzni, egyelőre nem érdemes pánikba esni miatta. Az emberek ritkán kerülnek közvetlen kapcsolatba vadon élő rágcsálókkal, amelyek a vírus elsődleges gazdaszervezetei. Példaként említette a hantavírust, amely szintén rágcsálók által terjed, de ritkán fertőzi meg az embereket. Hantavírus-fertőzések többnyire akkor fordulnak elő, ha valaki rágcsálók ürülékével vagy vizeletével kerül kapcsolatba, például belélegzi annak szennyezett részecskéit.
Jelenleg is elemzik a vírus viselkedését
A kutatók jelenleg is elemzik a GRJV1 hatásait az állatkísérletekben; elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vírus okoz-e betegséget a rágcsálókban vagy más kisállatokban. Lednicky professzor szerint később azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az embereket mennyire veszélyezteti az újonnan talált kórokozó.
A környezetünkben és az állatvilágban jelenlévő vírusok folyamatos monitorozása létfontosságú.
Mi a helyzet a felfedezést lehetővé tévő macskával?
Bár Pepper érintkezett a vírust hordozó egérrel, egyelőre nincs jele annak, hogy megfertőződött volna. Lednicky szerint a macskák evolúciósan alkalmazkodtak a rágcsálók fogyasztásához, így valószínűleg kevésbé fogékonyak az általuk hordozott kórokozókra.
Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak magyarországi kutatók elpusztult görények májmintáiban. A kutatás arra is kitért, hogy a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat. A szakértők az irtószerek körültekintőbb és felelős használatára, illetve az ellenőrzések fontosságára hívják fel a figyelmet.
Világszerte elterjedt védekezési forma, hogy véralvadásgátló rágcsálóirtó szerekkel (ezek az úgynevezett kumarin típusú antikoaguláns rodenticidek, röviden AR-ek) próbálják gyéríteni a kártevőket a mezőgazdasági területeken vagy lakóterületek környékén.
„A sokszor szabálytalanul kihelyezett, például a felszínre kiszórt mérgek a rágcsálókat fogyasztó állatokra is súlyos veszélyt jelentenek, köztük ritka és veszélyeztetett ragadozóemlős- és ragadozómadár-fajokra is” ‒ írja a Magyar Kutatási Hálózat közleménye.
Magyarországi kutatók főleg járműgázolás miatt elpusztult molnárgörények és közönséges görények májmintáiban vizsgálták különböző rágcsálóirtó szerek koncentrációját. A molnárgörények esetében hasonló vizsgálat még nem készült, míg a közönséges görényeknél ez volt az első Közép-Európában.
A vizsgált májminták csaknem felében (46%) találtak valamilyen szermaradványt, számos esetben pedig többfélét is. A molnárgörényekben magasabb koncentrációértékeket mértek, míg a közönséges görényekben többféle méreg maradványa halmozódott fel. A felhalmozódás a környező területek népsűrűségével emelkedett, míg a természeti területek (pl. gyepek, vizes élőhelyek, erdők) kiterjedésével mérsékeltebb volt. A mintaértékű felmérésben most a görényfajokat vizsgálták, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeket a fajokat érinti a másodlagos mérgezés problémája.
Lanszki József, a HUN-REN BLKI kutatója elmondta: aggasztó, hogy különösen a manapság használt második generációs rágcsálóirtók (ezek sokkal erősebb mérgek, mint az első generációs szerek) kis mennyiségben is letálisak. A ragadozók szervezetébe jutva, ha nem okozzák azonnal az állat pusztulását, nagymértékben hozzájárulnak a korai elhulláshoz.
Mindezek ellenére a vizsgált görények között találtak nagyon jó kondícióban lévő példányokat is, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy hörcsögben gazdag időszakban gyűjtötték be a mintákat. Ugyanis hörcsögös években több rágcsálóirtó szert használnak a gazdák, így a ragadozók szervezetébe is több méreganyag jut, ugyanakkor a görények kondíciója is jobb a táplálékbőség miatt.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyarországi közönséges görényekben kisebb mértékű volt a véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek felhalmozódása, mint más európai országokban, azonban e mérgek a táplálékhálózatba bejutva kis mennyiségben is károsak az élőlényekre.
Ugyanakkor házi kedvenceink is veszélyben lehetnek, mivel nemcsak mezőgazdasági területeken, hanem lakóházaknál, közintézményeknél is nem egy rágcsálóirtó dobozzal találkozhatunk, ráadásul sokszor felelőtlenül helyezik ki azokat. A kutatók ezek miatt is fontosnak tartják a környezetre káros szerek betiltását, vagy azok jóval kisebb mértékű és körültekintőbb használatát javasolják, mert csak így válhatnak az élővilág és az ember hasznára.
Lanszki József szerint szintén aggodalomra adhat okot, hogy a szermaradványok ragadozókban, köztük a csúcsragadozókban is felhalmozódhatnak.
Egy német vizsgálat kimutatta, hogy vidrákban is találtak rágcsálóirtószer-maradványokat, noha a vizes élőhelyeken élő csúcsragadozó vidra közvetlenül nem találkozik mérgezett rágcsálókkal, és mérget sem fogyaszthat. Ezért idén a BLKI elkezdi az elmúlt két évtizedben talált elpusztult és begyűjtött vidrák májmintáinak vizsgálatát is, tehát a kutatás nem ért véget a görények elemzésével.
A mostani vizsgálatból még kiderült, hogy más európai országokban sokkal kevesebb szermaradványos mintát találtak, bár azokban a méreg koncentrációja sokkal magasabb volt, mint a magyar mintákban. A BLKI kutatója szerint ennek az a magyarázata, hogy például Dániában vagy Franciaországban hiába tiltottak be bizonyos rágcsálóirtó szereket, illegálisan a mai napig használhatják azokat, továbbá a régi szerek sokkal lassabban bomlanak le, így tovább megmaradnak a környezetben.
Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
Ukrajnában alig akad felnőtt, akit ne ért volna valamilyen stresszhatás a háború miatt, sőt minden negyedik ember poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteiről számol be.
Ezt mutatja egy nemzetközi tudóscsoport – a brit Mark Shevlin pszichológus és kollégái – tanulmánya.
A szerzők azt mondják, ez az első eset, amikor egy még zajló háború közepette mérik a PTSD (pontosabban annak komplex, azaz nem egyszeri, hanem tartós változata, a CPTSD) előfordulását.
Bár a 2004 fős minta nem reprezentatív, és az adatok önbevallás útján érkeztek, a tanulmány jelzi, mennyire jelentősek a lelki sebek a fizikai sérülések mellett.
A PTSD civilek és katonák körében is megjelenik – a harcok hatására az utóbbiaknál nyilván erősebben.
Bár az ukrajnai pszichiátriai gondozás még mindig magán viseli a szovjet időkből örökölt elhanyagoltság nyomait, igyekeznek rövidebb kezelésben részesíteni a katonákat, és a páciensek valamennyire feljavított lelkiállapotban térhetnek vissza a frontra.
Mivel nem jut elég szakember a kezelésükre, létezik telefonos vagy számítógépes alkalmazás is, chatbottal, amely alapszintű kérdésekre válaszol és egyszerű tanácsokat ad. A Drug app a háború kezdete óta működik.
A nem sokkal korábban fejlesztett First Aid to Terror alkalmazásra épül, melyet egy nemzetközi pszichológuscsoport terrortámadások vagy háborúk áldozatai részére dolgozott ki.
Az alkalmazás lehetőséget kínál arra, hogy a megrázó élmény óta eltelt időnek megfelelő útmutatást kapjon a felhasználó.
A jövedelemkülönbségek és a magas lakhatási költségek teszik hajléktalanná az embereket Kaliforniában, ahol az idősebbek és a színes bőrűek a leginkább veszélyeztetettek – derült ki az 1990-es évek közepe óta készült legátfogóbb kutatásból.
Kaliforniában él az összes amerikai hajléktalan harminc százaléka annak ellenére, hogy az állam csupán az ország teljes népességének 12 százalékát adja.
A University of California San Francisco héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint 171 ezer hajléktalan él Kaliforniában – több mint kétszer több a második helyen álló New York államban. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Kalifornia GDP-je tavaly megközelítette a 3600 milliárd dollárt, amellyel önálló államként a világ ötödik legnagyobb gazdasága lenne, megelőzve Indiát és az Egyesült Királyságot.
A legtöbben a munkájuk elvesztése miatt kerülnek utcára.
A gazdasági periférián élő, magas lakhatási költségekkel, alacsony jövedelemmel és kevés megtakarítással rendelkező résztvevők számára kevés a hibalehetőség. A jövedelem elvesztése vagy a munkaidő csökkenése sok, a gazdasági periférián élőt taszított hajléktalanságba – idézte a tanulmányt az ABC News.
A megkérdezettek 22 százaléka nevezte meg a keresete elvesztését vagy csökkenését a hajléktalansága indokaként. Tíz százalékuk egyéb okból, például egészségügyi kiadások vagy az élelmiszerárak növekedése miatt nem volt képes lakbért fizetni, ezért veszítette el az otthonát. Nyolc százalék pedig a lakbérek emelkedése miatt került utcára.
A felmérésből az is kiderült, hogy a hajléktalanná válásuk előtti utolsó hat hónapban az érintettek átlagos bevétele havi 960 dollár volt, amelynek több mint harminc százalékát elvitte a lakbér.
A gazdasági, egészségügyi és szociális problémák azonban gyakran elválaszthatatlanok egymástól. A kutatásban részt vevők egy része baleset, betegség vagy amiatt veszítette el az állását, mert egy családtagjáról kellett gondoskodnia. A megkérdezettek 13 százalékának kellett lemondania a lakhatásról kábítószerezés miatt, 11, illetve kilenc százalékának pedig azért, mert közeli hozzátartozója vagy ő maga beteg vagy munkaképtelen lett.
Sokan számoltak be arról, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesültek a munkaerőpiacon a fogyatékosságuk, a bőrük színe, a bevándorlói státuszuk vagy a nyelvismeret hiánya miatt.
Ez kevesebb munkalehetőséget, csökkentett munkaidőt, alacsonyabb bért jelentett, és néha még azt a pénzt sem kapták meg, amit ígértek nekik.
Kaliforniában a mítosszal ellentétben nem azért ilyen sok a hajléktalan, mert a kellemes időjárás odavonzaná a legszegényebbeket az ország más részeiről.
Az utcán élők többsége helyi, kilencven százalékuk itt élt utoljára bérlakásban, 75 százalékuk ugyanabban a megyében lakik, ahol korábban.
A hajléktalanpopuláció ráadásul egyre idősebb, a felmérésben részt vett felnőttek 47 százaléka ötvenéves vagy idősebb.
Etnikai hovatartozásukat illetően a hajléktalanok 27 százaléka fehér, 26 százaléka fekete, 26 százalék latino, 12 százaléka pedig amerikai őslakos. A feketék és az őslakosok azonban messze felülreprezentáltak a hajléktalanok között, a teljes kaliforniai népességben ugyanis az arányuk csak hat, illetve két százalék.
Minden ötödik érintett volt korábban valamiféle állami intézmény, például börtön lakója. Ők mindannyian arról számoltak be, hogy nehéz elhelyezkedniük, és semmiféle hivataltól nem kaptak segítséget, ezért végezték az utcán.
A hajléktalanok 69 százaléka férfi, 30 százaléka nő, a maradék egy százalék transznemű vagy olyan, akinek a nemi önkifejezése nem követi a sztereotíp konvenciót. Kilencven százalékuk egyedülálló felnőtt.
A kutatók hat ajánlást fogalmaztak meg a jelentésben.
Többek között szükségesnek tartják növelni a legalacsonyabb jövedelműek számára is megfizethető lakások számát, szélesíteni és célzottá tenni a hajléktalanságot megelőző intézkedéseket, így például anyagi és jogi segítség nyújtását a börtönből szabadultaknak, mentális betegeknek, addikcióval küzdőknek.
„Mivel saját bőrömön tapasztaltam meg a hajléktalanságot, élénken emlékszem a túlélésért folytatott könyörtelen küzdelemre, az állandó szégyenérzetre, ami kísértett, és sikertelen erőfeszítéseimre, hogy egyedül legyőzzem a hajléktalanságot. A tanulmány nagy jelentőséggel bír számomra, mert célja a hajléktalanság átfogóbb megértése. Remélem, hogy hozzájárul hatékony stratégiák, szakpolitikák és programok kidolgozásához” – írta közleményében Claudine Sipili, aki egykori érintettként segítette a munkát.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.
A közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.
„Sajnálatos módon ez nem tekinthető éghajlati különlegességnek vagy egyszeri eseménynek” – hangsúlyozta Carlo Buontempo, az EU műholdas Föld-megfigyelési programján, a Copernicuson belüli klímaváltozást figyelő szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) igazgatója.
A klímaváltozást és annak fejlődését tekintve a kutatócsoport jelenlegi meglátásai szerint az olyan időjárásbeli események, mint amelyeket múlt évben tapasztalhattunk Európában egy minta részét képzik, mely szerint nemcsak gyakoribbá, de intenzívebbé is válnak a szélsőséges hőhullámok – tette hozzá Buontempo.
Az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója. Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.
A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Nino, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentés... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1687724580 [modified] => 1687694845 ) [title] => 2022 volt minden idők legforróbb nyara Európában – ENSZ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=152152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152152 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 152153 [image] => Array ( [id] => 152153 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [original_lng] => 546549 [original_w] => 2560 [original_h] => 1213 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-300x142.jpg [width] => 300 [height] => 142 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-768x364.jpg [width] => 768 [height] => 364 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1024x485.jpg [width] => 1024 [height] => 485 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1536x728.jpg [width] => 1536 [height] => 728 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-2048x971.jpg [width] => 2048 [height] => 971 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1213 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1687684046:5 [_thumbnail_id] => 152153 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2857 [translation_required_done] => 1 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
