Kutlán István fancsikai festőművész munkáiból nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A Tisza festőjének munkáit bemutató tárlat megnyitójára a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án került sor a külképviselet Munkácsy Mihály termében.
Az alkalom résztvevőit Fülöp Andrea konzul köszöntötte, aki elmondta, hogy a festőművész itt megtekinthető munkái Kovács László műgyűjtő tulajdonát képezik, akinek a diplomata köszönetet mondott, hogy a festményeket a tárlat időtartamáig a konzulátus rendelkezésére bocsátotta.
Kutlán István, a nagygazdacsaládból származó fancsikai festő rendkívül sokoldalú volt: már gyermekkorában sokat rajzolt és festett, tanulmányai befejezését követően rajz- és tornatanárként tevékenykedett, emellett versenyszerűen birkózott, nyaranta kisebb művésztelepeket működtetett, valamint ábécéskönyvet is írt magyar tannyelvű iskolák számára – hangzott el a megnyitón.
„A ma megnyíló kiállítással külképviseletünk a magyar kultúra napját is méltatja, s megemlékezik nemzeti imádságunk, a magyar nemzeti összetartozás jelképének, a Himnusznak a megszületéséről. Mint tudjuk, Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823-ban, a nemzeti újjászületés hajnalán írta, a reformkorban, amikor a magyarság és Magyarország új útra lépett” – fogalmazott Fülöp Andrea.
„A beregszászi konzulátus Kutlán István festőművész életművéből rendezett kiállítással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról, felhívva ezzel is a figyelmet arra a kiemelkedő teljesítményre, amellyel a kárpátaljai magyar képzőművészek hozzájárultak a magyar kultúra fejlődéséhez” – szögezte le ünnepi beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, majd a Prágában, Budapesten, Ungváron, Munkácson és Beregszászban is tárlatokkal bemutatkozott festőművészt méltatva elmondta: Kutlán István többnyire csendéleteiről és tájképeiről ismert. „Vászonra vitte a Tisza menti vidéket, a méltóságteljesen hömpölygő folyamot, a vadregényes Kis-Tiszát, s annyi festményen örökítette meg a legmagyarabb folyót, hogy méltán nevezték el a Tisza festőjének” – emelte ki a diplomata, hozzátéve, hogy a művész pedagógusként és sportolóként is ismertté vált, s emlékét ma is őrzi a Nagyszőlősön 2007 óta minden évben megrendezett, a róla elnevezett nemzetközi ifjúsági kötöttfogású birkózó-emléktorna. „A mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, de a jövőnek is építkezik, s nem rombol” – hangsúlyozta Gyebnár István.
A kiállítás anyagának tulajdonosa, Kovács László műgyűjtő beszédében az elhangzottakat azzal az érdekességgel egészítette ki, hogy Kutlán István tanult a híres francia festészeti és szobrászati magániskolában, a Julien Akadémián is, ahol egyik tanára mellszobrot készített a festőről. Elmondta továbbá, hogy a művész példaképének Hollósy Simont tekintette, valamint nagyon jó barátságot ápolt híres kárpátaljai festőkkel: Erdélyi Bélával, Boksay Józseffel (akivel együtt festették meg 1933-ban a fancsikai görögkatolikus templom ikonjait) és Koczka Andrással.
A felszólalásokat követően Bedő Dániel, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum kilencedik osztályos tanulója elszavalta a Himnuszt.
A rendezvény végén bemutatkozott a beregszászi külképviselet új munkatársa, Balogh György, aki korábban Csíkszeredán és Szabadkán látott el konzuli szolgálatot.
A magyar kultúra napja alkalmából Kutlán István fancsikai festőművész képeiből rendeztek kiállítást Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítótermében. A magyar kultúra napját 1989 óta méltatjuk, méltatván ezzel a nemzeti himnusz születését. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományaink, gyökereink, nemzeti tudatunk erősítésére, bemutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket, emelte ki Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője. Majd kiemelte, hogy a Kutlán kiállítással arra hívják fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyar képzőművészek kiemelkedő teljesítménnyel járultak hozzá a magyar kultúra fejlődéséhez. Kutlán István többnyire csendéleteiről és tájképeiről ismert. Tárlatokkal mutatkozott be Prágában, Budapesten, Ungváron, Munkácson, Beregszászban. Többek között a Tisza festőjének is nevezték, hiszen előszeretettel vitte vászonra a Tisza-menti vidéket. De festői tevékenysége mellett több magyar nyelvű tankönyv is a nevéhez fűződik, amiket természetesen saját maga illusztrált. Kovács László műgyűjtő, a tárlaton látható festmények tulajdonosa több adalékot osztott meg Kutlán István életéről, mint például azt, hogy Franciaországban a Julien Képzőművészeti Akadémián tanult, egyik tanára pedig mellszobrot készített róla, amit Franciaországban állítottak ki. Tartotta a kapcsolatot Erdélyi Bélával, Boksay Józseffel is, míg példaképének és mesterének Hollósy Simont tekintette. A tárlatmegnyitót követően természetesen elhangzott a Himnusz is, amit Bedő Dániel a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanulója szavalt el. A kiállítás megnyitó után mutatták be a beregszászi konzulátus nemrég érkezett új munkatársát, Balogh Györgyöt, aki korábban Csíkszeredán és Szabadkán tevékenykedett az ottani külképviseleteken.
