A turisták egyik legnépszerűbb úti célja Európában Spanyolország, azon belül is Barcelona. Most azonban a város polgármestere bejelentette, hogy betiltják a lakások rövid távú kiadását. Ettől azt várják, hogy csökkenni fognak a lakásárak.
Barcelona nagyon népszerű nyaralóhely, rengeteg turista utazik oda. Most azonban radikális döntést hozott a turistákkal szemben a város vezetése.
A polgármester bejelentette, hogy 2028-ra teljesen betiltják a lakások rövid távú bérbeadását.
Ez a jelenlegi adatok szerint több mint 10 ezer lakást érint a városban. A tiltástól azt várják, hogy így a helyiek kedvezőbb áron tudnak majd lakást bérelni, vagy venni.
A polgármester szerint az elmúlt 10 évben a lakások rövid távú kiadása miatt ugrott fel radikálisan a lakások ára. Elmondása szerint, ha nem lesz nagy anyagi visszaesés, akkor 2029-re teljesen eltűnnek a turistalakások Barcelonából.
Mindezt az Airbnb még nem kommentálta.
Egyesek szerint ezzel csak azt fogják elérni, hogy meg fog nőni azoknak a száma, akik illegálisan adják ki a lakásukat turistáknak, ezzel pedig rengeteg pénzt fognak veszíteni a hatóságok.
Mindez kedvezhet a helyi szállodáknak, de a város vezetése 2015 és 2023 között betiltotta új szállodák építését a legnépszerűbb városrészeken. A polgármester ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy lazíthatnak ezeken a szabályokon, valamint hozzátette, hogy ellenőrizni fogják, kik adják ki továbbra is illegálisan a lakásukat.
Az elmúlt években már nem engedélyezték, hogy újabb lakásokat adjanak ki a turistáknak, ez azonban nem volt hatással az ide érkező turisták számára – írja a The Guardian.
Új rendeleteket szeretnének bevezetni a tengerjáró hajókra vonatkozóan az adózás, a környezetvédelem és a kevésbé szennyező üzemanyagok használata tekintetében Mallorcán. Túl sok turista utazik a szigetre, ezért korlátoznák a számukat. Később megtöltötték a strandokat a helyiek Mallorcán, így fejezték ki nemtetszésüket a hozzájuk látogatókkal kapcsolatban. Állításuk szerint, a tömegturizmus miatt emelkedtek meg például a bérleti díjak.
A Kanári-szigeteken április 20-án tüntetések voltak. A helyiek a megnövekedett turistaforgalom miatt vonulnak utcára. A brit turistákat előre figyelmeztették.
Velencében április 25-től bevezették, egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. A helyi lakosok egy része tiltakozott emiatt.
Az Európai Parlament is a tagállami Tanács szerda éjjel alkut kötött arról, hogyan szabályozzák a rövid távú lakáskiadást. Az EP közleménye szerint a tervezet az olyan szolgáltatásokkal igyekszik lépést tartani, mint az Airbnb, a Booking és az Expedia.
A kialkudott szöveg szerint azokban az országokban, amelyekben ezt megkövetelik, ingyenesen vagy arányos díjért lehet majd az interneten keresztül regisztrálni a rövid távra kiadott ingatlanokat. Ha kész a folyamat, a főbérlők egy regisztrációs számot kapnak, amivel kiadhatják az ingatlanjukat, így a hatóságok tudják és ellenőrizhetik majd az adatokat.
Az online platformoknak biztosítaniuk kellene, hogy a regisztrációs szám alapján a felhasználók azonosíthassák az ingatlant az oldalukon. A platformoknak arra is ügyelniük kellene, hogy a szolgáltatott információk megbízhatóak legyenek, ezt „ésszerűen”, véletlenszerű ellenőrzésekkel kellene biztosítaniuk. A szabálytalankodók regisztrációs számát felfüggeszthetik, leszedethetik az illegális hirdetéseket az oldalakról és büntetéseket szabhatnak ki azokra a platformokra vagy főbérlőkre, akik megsértik az előírásokat.
A tagállamok létrehoznak egy egységes felületet, és a nagyobb platformoknak erre havonta adatokat kell küldeniük a lakáskiadók tevékenységéről (a kisebbek ez alól mentesülnek).
Kim Van Sparrentak, a javaslat parlamenti felelőse szerint a városok küszködnek az illegálisan nyaralási célra kiadott ingatlanok elszaporodásával, ami „Európa-szerte nyomás alatt tartja a városok élhetőségét és megfizethetőségét.
Eddig a lakáskiadási platformok visszautasították, hogy megosszák az adatokat, így nehezítették a helyi szabályok betartatását. Szerencsére ez a jogszabály véget vet ennek és több felügyeletet ad vissza a városok kezébe”, így az internetes cégek helyett szerinte ismét az önkormányzatok határozhatják meg a szabályokat.
A hasonló intézményközi egyezségek után még a két döntéshozónak, az EP-nek és a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia a kialkudott szöveget, de általában ez csak formaság.
A jogalkotással azért kell sietniük, mert jövő júniusban újraválasztják az EP-t, amivel egy nagyobb intézményi átalakulás indul az EU-ban, így elhúzódhat vagy akár kútba is eshet az olyan javaslatok elfogadása, amelyekkel a voksolásig nem végeznek.
Ha a javaslat mindkét testületen átmegy, a tagállamoknak két évük lesz rá, hogy végezzenek a szükséges fejlesztésekkel.