Az EU-országokba utazó ukránok ezentúl „otthoni” tarifákkal fizetnek a mobilkommunikációért.
A Legfelső Tanács május 22-én második olvasatban elfogadta az Európai Unióval egységes roamingrendszerről szóló 10265. számú törvénytervezetet.
„Mostantól az EU-országokba utazó ukránok nemzeti mobiltelefon-díjakat fognak használni, és nem fizetnek további díjat a roaming-szolgáltatásokért” – közölték.
A Legfelső Tanács nem szavazta meg második olvasatban azt a törvényt, amelynek alapján bírsággal sújthatták volna a kijárási tilalom megsértőit – jelentette a korrespondent.net Jaroszlav Zseleznyak képviselőre (Hang) hivatkozva május 22-én, szerdán.
Tájékoztatása szerint a kijárási tilalom megsértéséért viselt közigazgatási felelősségről szóló 10195. számú törvényjavaslatot mindössze 190 képviselő támogatta. Nem szavazták meg a honatyák azt az indítványt sem, hogy tárgyalják újra a törvényjavaslatot első olvasatban.
A tavaly beterjesztett dokumentum szerint a kijárási tilalom megsértőit 8,5–17 ezer hrivnya pénzbírsággal sújtották volna, ismételt szabálysértés esetén pedig ennek kétszeresét kellett volna kifizetnie a jogsértőnek.
A vállalkozásokat 51 000–102 000 hrivnya, ismételt szabálysértés esetén 170 000–340 000 hrivnya pénzbírsággal sújtották volna.
A Legfelső Tanács még 2023 decemberében fogadta el a törvényjavaslatot első olvasatban.
A Legfelső Tanács új törvényt fogadott el a szárazföldi járművek tulajdonosainak kötelező biztosításáról, amely a 2005 óta van hatályban.
Jelenleg a biztosító felelősségének határa az életben és egészségben okozott károk esetén 320 000 hrivnya/sértett, függetlenül a károsultak számától, az áldozatok vagyonában okozott kár esetén pedig 160 000 hrivnya áldozatonként, s legfeljebb 800 000 hrivnya esetenként.
A törvény szerint két év leforgása alatt a sértettek életében és egészségében okozott károk összege fokozatosan emelkedik sértettenként 1 millió hrivnya, biztosítási esetenként 20 millió hrivnya összegre, függetlenül az áldozatok számától, az áldozatok vagyonában okozott kár pedig esetenként legfeljebb 2 millió hrivnyára, függetlenül a sérültek számától.
Az EU-hoz való csatlakozást követő négy évben ezek az összegek 52, 258 és 52 millió hrivnyára nőnek.
A Legfelső Tanács rendészeti bizottsága új pénzbírságok kiszabását javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt. A hírt a bizottság elnöke közölte.
Elmondta, hogy a mai napon a parlamenti képviselők azt javasolták az Legfelső Tanácsnak, hogy a 10379. számú törvényjavaslatot a bizottsági módosító indítványokkal egészében fogadja el.
A bizottság javaslatai szerint a katonai elszámolás szabályainak megszegése esetén békeidőben 3400-tól 5100 hrivnyáig terjedő, ismétlődő vagy kiemelt időszakban 17 ezertől 22500 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki.
A békeidőben történő védelemről és mozgósításról szóló jogszabályok megsértése esetén a bizottság 5100–8500 hrivnya pénzbírságot javasol az állampolgárok számára, 17–34 ezer hrivnyát a tisztviselők és jogi személyek esetében. A hadiállapot idején elkövetett jogszabálysértés az állampolgárok számára 17 000-től 22 500 hrivnyáig terjed a pénzbírság összege, a tisztviselők és jogi személyek esetében 34 000 és 59 500 hrivnya közötti pénzbírsággal jár.
A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a megszállók a videók alapján meg tudják határozni az ukrán katonák földrajzi elhelyezkedését.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosításáról szóló törvénytervezetet. A jogok kiterjesztése mellett megtiltják bizonyos információk internetes közzétételét, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon február 22-én.
A 10313-as számú törvénytervezet olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a katonai személyzetnek nincs joga a sajtóban és az interneten olyan információkat terjeszteni, amelyek lehetővé teszik (többek között feldolgozás, elemzés és speciális szoftver segítségével való összefoglalás révén):
a katonai létesítmények, katonai egységek és a katonai állományra vonatkozó földrajzi adatok közzétételét;
a harci feladatok jellegre és a végrehajtásukban részt vevő erőkre és eszközökre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát.
A törvényjavaslat ezen túlmenően szabályozni fogja a katonáknak gyermek születése esetén a teljes anyagi támogatás fenntartásával járó egyszeri szabadság megadásának szabályait, valamint a katonák nyugdíjának kérdését.
A Legfelső Tanács támogatta az állami garanciák létrehozásáról szóló 8011. számú törvénytervezetet a katonai állomány biológiai apaságának/anyaságának megőrzésére vonatkozóan.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte.
A törvénytervezet állami szinten rögzíti az ivarsejtek leadását és tárolását a katonaság és rendőrség számára, hogy amennyiben az őket ért sérülés ellenére is szülőkké válhassanak.
Az ivarsejtek leadása férfiak számára körülbelül 450 hrivnyába, a nőknek pedig 1425 hrivnyába kerül. Ezt a kötelező orvosi vizsgálat során is megtehetik.
Amennyiben a katona meghal, a kormány határozza meg biológiai anyagai felhasználásának rendjét, figyelembe véve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok előírásait.
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén első olvasatban támogatta az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek betiltásáról szóló törvénytervezetet – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A törvénytervezet elfogadása esetén Ukrajnában betilthatják a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház tevékenységét. A jogszabálytervezetet 267 képviselő támogatta szavazatával. Ugyanakkor a Platform az Életért és Békéért 11 képviselője, valamint az Ukrajna Helyreállítása 3 képviselője ellen voksolt. További két képviselő tartózkodott, 17 pedig nem szavazott.
Ebben az évben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) számos házkutatást tartott a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház egyházmegyéiben. A Moszkvai Patriarchátus több tucat papját gyanúsították meg ellenségeskedés szításával, a háború tagadásával, sőt hazaárulással.
A kormány és a Legfelső Tanács készíti elő elfogadásra a törvényjavaslatot a hadiállapot idején Ukrajnát illegálisan elhagyó férfiak megbüntetésére – emlékeztetett szombaton az rbc.ua hírportál Ihor Klimenko belügyminiszter május végi bejelentésére.
A kiadvány felidézte a belügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint „a háború után az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy minden állampolgárnak felrója, amit a háború alatt tett”, így az Ukrajnából történt illegális távozást. Mint megjegyezte, jelenleg vizsgálják a nemzetközi tapasztalatokat, és a határátlépés tilalmának megszegése a jövőben büntetéssel jár.
A Legfelső Tanács 2023 márciusában nyilvántartásba vette a 9074. számú törvénytervezetet, amely azoknak az állampolgároknak a büntetőjogi felelősségre vonását indítványozza, akik hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát, és alapos indok nélkül megszegték az országba való visszatérés kötelező határidejét.
A dokumentum kimondja, hogy az ilyen állampolgárok elkerülhetik a büntetést, ha minden további Ukrajnán kívüli tartózkodás után a létminimumnak megfelelő összeget önként átutalnak egy speciális számlára a fegyveres erők támogatására. Ez a törvényjavaslat is a mérlegelés szakaszában van.
Azonban már most is büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak azok, akik nem térnek vissza időben külföldről a Sjlah (Útvonal) rendszer alapján Ukrajna büntetőtörvénykönyvének 336. cikkelye alapján a katonai szolgálatra történő behívás kijátszásáért a tartalékosok mozgósítása során a hadiállapot idején.
A 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés akkor alkalmazható, ha az előzetes nyomozó hatóság bizonyítja, hogy az érintett férfi szándékosan tért ki a mozgósítás elől.
A 2023-as nyári idény kezdetével a határőrök fokozottan ellenőrzik a férfiak Sljah rendszer alapján történő kiutazását. Több mint 1300 gépkocsivezetőtől megtagadták a kilépést, 20 engedélykiadótól pedig ideiglenesen megtagadták a hozzáférést a rendszerhez.
Az Állami Határőrszolgálat korábbi közlése szerint a hadköteles férfiak közül az államhatárt engedéllyel átlépők 45%-a sofőr, további 16%-a többgyermekes szülő, 16%-a fogyatékos, 7%-a katonai szolgálatra alkalmatlan, 6%-a humanitárius rakományt szállít.
A Legfelső Tanács 2024. szeptember 1-ig jóváhagyta a 9332-es számú, az ukrán nyelvre való áttérésről szóló törvényjavaslatot azokban az iskolákban, amelyekben az EU-s országok valamelyik nyelvén folyik a tanítás.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte Telegram-csatornáján.
„A parlament jóváhagyta a 9332. számú törvényjavaslatot azon iskolák ukrán nyelvre való áttérésének 2024. szeptember 1-ig való meghosszabbításáról, amelyekben valamelyik uniós ország nyelvén folyik az oktatás” – olvasható a bejegyzésben.
A törvényt 262 parlamenti képviselő támogatta. A törvény értelmében, az azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-ig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek oktatásban, az ukrán nyelven tanított tantárgyak számának fokozatos növelésével. Tehát az intézményeknek idén még nem kell átállniuk az ukrán nyelvű tanításra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban a magyar kormány álláspontját ismertetve arról beszélt, amennyiben a tavaly decemberben elfogadott törvény életbe lép, idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. „Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan” – szögezte le. A tárcavezető ismertette, Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyeket az új törvény érintene, melynek másik következménye az, hogy a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is megszűnik.
A Legfelső Tanács elfogadta a 2022. évi felvételivel kapcsolatos törvényjavaslatot, mely szerint eltörlik az állami összegző attesztációt (DPA), a külső független tesztet (ZNO), az egységes felvételi vizsgát és az egységes szakmai felvételi vizsgát. A felsőoktatási intézményekbe való felvételi egyegységes multidiszciplináris online-teszt eredménye alapján történik majd.
Natalija Pipa parlamenti képviselő elmondása szerint a törvényjavaslatot hosszas tárgyalások után fogadták el, számba véve a kialakult helyzetet. „Lehetségesek még módosítások a fronttól függően. Jelenleg a következő a terv: multidiszciplináris online-teszt (ukrán nyelv, Ukrajna történelme, matematika), melyet a biztonságos régiókban adhatnak majd le. Nem három, hanem egy tesztet kell majd leadni. Az is tervben van, hogy a tesztet a külföldi nagykövetségeken is leadhatják majd a diákok. A vizsgát júliusban rendeznénk meg” – mondta el.
