Array
(
[count_posts] => 4
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5OTQ0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 224833
[content] =>
Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a harci cselekmények következtében már több mint 1,2 millió tonna szennyezőanyag került a légkörbe, többek között 430 ezer tonna szén-monoxid, 700 ezer tonna por és 40 ezer tonna nem metán illékony szerves anyag vegyület, valamint jelentős mennyiségű nehézfém és egyéb káros anyag – jelentette be Olena Krivorucskina, a parlament Környezetpolitikai és Természetgazdálkodási Bizottságának elnökhelyettese egy kiadványnak adott interjújában.
Az orosz támadások hatására a levegő egyfajta mérgező „koktéllá” változik. Az agresszorok minden egyes nagy kockázatú objektum elleni támadása további veszélyt jelent az emberekre”, jegyezte meg Olena Krivorucskina.
Példaként említette a harkivi olajraktár elleni orosz támadás eredményeit, aminek következtében az üzemanyag és kenőanyag kiömlött, a talaj és a Nemislja folyó szennyeződött, valamint a Szumihimprom üzeme elleni támadást, ahol 67 tonna ammónia szivárgott ki a támadás következtében.
Krivorucskina arról is beszámolt, hogy az agresszor ország csapatai támadásai következtében Ukrajna természeti környezetében okozott kár összege jelenleg 2770 milliárd hrivnya. Ebből 784,1 milliárd a légkörben, 84,7 milliárd a vízben, 1,17 milliárd a szárazföldön, további 602 milliárd pedig az ukrán természetvédelmi alapban keletkezett kár.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a harci cselekmények következtében már több mint 1,2 millió tonna szennyezőanyag került a légkörbe.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733421360
[modified] => 1733382185
)
[title] => Parlamenti képviselő: a harci cselekmények következtében már több mint 1,2 millió tonna szennyezőanyag került a levegőbe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=224833&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 224833
[uk] => 224763
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 224764
[image] => Array
(
[id] => 224764
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg.webp
[original_lng] => 20274
[original_w] => 1200
[original_h] => 670
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg-768x429.webp
[width] => 768
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg-1024x572.webp
[width] => 1024
[height] => 572
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/675016783b349-dsns-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1733375151:12
[_thumbnail_id] => 224764
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2550
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1733414166
[_algolia_sync] => 508518673000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1533007
[1] => 2462
[2] => 19944
)
[tags_name] => Array
(
[0] => károsanyagok
[1] => környezetszennyezés
[2] => légkör
)
)
[1] => Array
(
[id] => 188141
[content] =>
Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel. Az alig 40 fényévre felfedezett Gliese-12b-nek ugyanis mérete és összetétele is rendkívül közel van a Földéhez, és olyan távolságban kering központi csillagától, ami alkalmas lehet az élet fenntartására. Bár az elmúlt évtizedek során a kutatóknak már több mint 5600 darab, a Naprendszeren kívüli bolygót sikerült már azonosítaniuk, de még egyetlen olyat sem találtak közöttük, ami ekkora hasonlóságot mutatna a Földdel. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó mérete ugyanis jelentősen nagyobb a Földénél, vagy olyan távolságban kering csillaga körül, ahol túl meleg vagy túl hideg van a földihez hasonló élet lehetővé tételéhez.
Ugyanakkor egy fontos kérdés még nem tisztázott a frissen azonosított bolygóval kapcsolatban. Ez pedig az, hogy van-e légköre neki, és az milyen összetételű. Ez nem csak abból a szempontból fontos, hogy az lélegezhető-e, de abból is, hogy a bolygó légköre nem-e olyan pokoli katlant alakított ki, mint amilyen a Vénuszon is található. Utóbbi bolygó méreténél és távolságánál fogva szintén képes lehetne az élet megtartására – de légköre az üvegházhatás miatt elképesztő forróságot és légnyomást alakított ki, ami miatt ez a gyakorlatban kizárt. A Gliese-12b egyébként a Földnél jóval közelebb kering központi csillagához – annyira, hogy konkrétan rajta egyetlen év alig kicsit több mint 12 földi napig tart csak. Az ok, amiért mégis alkalmas lehet az élet befogadására az az, hogy a csillag, amihez ennyire közel kering, egy ún. vörös törpe, ami sokkal kisebb és sokkal hűvösebb, mint a Föld Napja. Ezért a szűkebb keringési pálya ellenére is a földihez hasonló hőmérsékletek uralkodhatnak a bolygón – feltéve, hogy légköre megfelelő ehhez.
A kutatók most azt remélik, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével közelebbről is meg tudják majd vizsgálni a frissen felfedezett exobolygót, és azt, hogy rendelkezik-e légkörrel, illetve az milyen összetételű. „A JWST valószínűleg képes lesz tiszta képet adni arról, hogy milyen a légköre. Jelenleg egy bolygó légköre valószínűleg a legnagyobb jelentős ismeretlen, ami a lakhatóságát eldönti”, közölte a tudóscsoport egyik tagja.” A feltételezés, hogy ez a bolygó lakható lehet, nagyon izgalmas – de még izgalmasabb, hogy ezt a hipotézist valóban egyértelműen tesztelni is tudjuk”.
[type] => post
[excerpt] => Amerikai kutatók a héten számoltak be arról, hogy sikerült egy olyan bolygót azonosítaniuk szinte tőszomszédságunkban – legalábbis kozmikus távokban –, ami elképesztő hasonlóságot mutat a Földdel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716503100
[modified] => 1716493174
)
[title] => Elképesztően hasonlít a Földre egy bolygó és még lakható is lehet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=188141&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188141
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188142
[image] => Array
(
[id] => 188142
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[original_lng] => 33055
[original_w] => 728
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/exoplanet-around-red-dwarf-shared-under-cc-by-nasa-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716482374:12
[_thumbnail_id] => 188142
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3255
[_oembed_096d207b8f84261b3942580584dfd4b8] =>
[_oembed_time_096d207b8f84261b3942580584dfd4b8] => 1716482377
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1716482377
[_oembed_23efafcab807df6c664c5599020a93be] =>
[_oembed_time_23efafcab807df6c664c5599020a93be] => 1719521235
[_oembed_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] =>
[_oembed_time_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => 1719521235
[_algolia_sync] => 831881561002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 22515
[1] => 2746
[2] => 1017620
[3] => 19944
)
[tags_name] => Array
(
[0] => exobolygó
[1] => Föld
[2] => Gliese-12b
[3] => légkör
)
)
[2] => Array
(
[id] => 97584
[content] =>
A Mars légkörében másként terjednek a hangok, mint a Földön. A NASA szakemberei kiszámolták, ez pontosan mit jelent.
Valamivel több mint egy évvel ezelőtt landolt a NASA új Mars-járója, a Perseverance a vörös bolygón, azóta pedig nemcsak képeket készít ott, de hangokat is rögzít. Ezeket elemezve a szakemberek arra jutottak: a hang másként terjed a Marson, mint a Földön.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a ritka szén-dioxid-légkör miatt a hang lassabban terjed a bolygón, mint itt, a sebességét pedig a hangmagasság is befolyásolja. A Földön általában 1235 km/h sebességgel terjed a hang (ezt persze befolyásolja a hőmérséklet és a közeg), a Marson azonban más a helyzet: a mély hangok 865, míg a magas hangok 900 km/h sebességgel haladnak.
Sylvestre Maurice, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy ha a Marson hallgatna valaki egy koncertet, akkor a magas hangok hamarabb érnének el hozzá, mint a mélyek, így elcsúszva lehetne hallani a kettőt. Persze ehhez elég messzire kellene ülni a feltételezett színpadtól.
A NASA egyébként össze is állított egy meghallgatható listát arról, miként hallanánk a különböző hangokat a Marson.
[type] => post
[excerpt] => A Mars légkörében másként terjednek a hangok, mint a Földön. A NASA szakemberei kiszámolták, ez pontosan mit jelent.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649196240
[modified] => 1649117257
)
[title] => Megvizsgálták a Marson rögzített hangokat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=97584&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97584
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97586
[image] => Array
(
[id] => 97586
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg
[original_lng] => 118616
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/mars.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1649106669:12
[_oembed_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] =>
[_oembed_time_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => 1649106338
[_thumbnail_id] => 97586
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3580
[_oembed_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] => A tri of dust devils in Jezero Crater caught on camera by @NASAPersevere on sol 372 pic.twitter.com/bFd9BMp24D
— Kevin M. Gill (@kevinmgill) March 10, 2022
[_oembed_time_46abdc17400367dbbca951f7f8c533b3] => 1649106462
[_oembed_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => China National Space Administration releases latest high-definition Mars images taken and sent back by #Zhurong, the country's first Mars rover. #Tianwen1 #Tianwen #祝融 #天问 pic.twitter.com/64wVWYs8jF
— WatchTower 环球瞭望台 (@WatchTowerGW) June 11, 2021
[_oembed_time_69c7a6f3422bc2baabcc41024424858a] => 1649106462
[_oembed_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] =>
[_oembed_time_f73389d4a56b6973b8ef21bf5a795789] => 1671011870
[_oembed_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] => Starship is ready for launch ?
Awaiting regulatory approval
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
[_oembed_time_6d80054a2a165daa3b00545a76d7a2e6] => 1683630399
[_oembed_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] => Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023
[_oembed_time_eab5644198e7637d4f057ae939d6a551] => 1683630400
[_oembed_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] =>
[_oembed_time_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => 1719719790
[_oembed_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => NASA just released the clearest view of Mars ever. (sound of Mars)
pic.twitter.com/XNIYJ0f15R
— Science (@ScienceGuys_) June 17, 2024
[_oembed_time_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => 1721114682
[_oembed_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] => Starship is ready for launch 🚀
Awaiting regulatory approval
— Elon Musk (@elonmusk) April 9, 2023
[_oembed_time_10a812f7c83641a3ae60ce61420ff494] => 1721114682
[_oembed_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] => Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
— SpaceX (@SpaceX) April 6, 2023
[_oembed_time_cb76a33d4042f3b100e75479a14d80d4] => 1721114683
[_oembed_c88148efbe1c9c8d5c12f0136891b3ab] =>
[_oembed_time_c88148efbe1c9c8d5c12f0136891b3ab] => 1721114683
[_oembed_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] =>
[_oembed_time_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] => 1729697678
[_oembed_41ce0c70bfdb74e7fff3a4ae8583e2e4] => Russia’s new plasma engine could reach Mars in just 30 days.
Russia's new plasma rocket engine is engineered to cut the transit time to Mars from 7 months down to between 30 and 60 days.
This device uses magnetic forces to speed up charged hydrogen particles to nearly 100 km/s… pic.twitter.com/S20us6N1RI
— Astro Joel (@JoelWard2000) February 11, 2025
[_oembed_time_41ce0c70bfdb74e7fff3a4ae8583e2e4] => 1742194712
[_oembed_e822a8fdebda26b41a4c18f4cac727eb] => 🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
The plasma engine utilizes hydrogen as… pic.twitter.com/lTGtVYzmaA
— Brian Basson (@BassonBrain) February 9, 2025
[_oembed_time_e822a8fdebda26b41a4c18f4cac727eb] => 1742194712
[_oembed_0f2acd7bdc22e7446b5b836eea45cfbb] => Russia’s plasma engine could reach Mars in 30 days, drastically reduce space travel timehttps://t.co/JogHCC1pu9
— Interesting Engineering (@IntEngineering) February 9, 2025
[_oembed_time_0f2acd7bdc22e7446b5b836eea45cfbb] => 1742194712
[_algolia_sync] => 1202768164001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 592
[2] => 598
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Társadalom
[2] => Tudomány
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19944
[1] => 10322
)
[tags_name] => Array
(
[0] => légkör
[1] => Mars
)
)
[3] => Array
(
[id] => 29366
[content] =>
Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található – adta hírül a HVG.
Nagy bejelentést tettek hétfő délután brit és amerikai kutatók: rádióteleszkópok segítségével vizsgálták a Vénusz légkörét, és foszfint, vagyis szervetlen foszformolekulát azonosítottak. A tudósok szerint ez komoly felfedezés, mert akár arra is utalhat, hogy mikrobák lehetnek a bolygó légkörében.
Mindez azért is fontos felfedezés, mert jelenlegi tudásunk szerint a Föld-típusú, azaz a kőzetbolygókon – mint amilyen a Vénusz is – úgynevezett anaerob, vagyis az oxigéntől elzárt mikrobák képesek létrehozni a foszfint. A csillagászok régóta feltételezik, hogy a Vénusz nagy magasságba nyúló felhői mikrobáknak adhatnak otthont, mert azok a magaslégkörben lebegve elkerülhetik a felszín perzselő hőségét, ugyanakkor el kell viselniük a rendkívül savas környezetet. A kimutatott foszfin ilyen földönkívüli lebegő életformák jele is lehet.
A tudósok két műszerrel: a Hawaiin található JCMT teleszkóppal, valamint a chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel figyelték meg a Vénusz légkörét, mindkét műszerrel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni. A szakemberek sejtése beigazolódott: a hullámjel valóban eltért a megszokottól. Ahogy az az alábbi képen is látszódik, egy V alakot formázó adatot kaptak. Ha a légkörben nem lenne ott a foszfin, a piros vonal egyenes lenne.
Az amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi csoport mérései szerint a foszfin csak rendkívül alacsony koncentrációban van csak jelen a Vénusz légkörében: egymilliárd molekula között mindössze húsz található belőlük.
A szakemberek a felfedezés után megvizsgáltak minden olyan lehetséges verziót, ami miatt foszfin kerülhetett a légkörbe – például vulkanikus tevékenységet vagy a nap sugárzását –, ám arra jutottak, hogy egyik folyamat sem képes ilyen koncentrációban előállítani a szervetlen foszformolekulát.
A kutatócsoport becslése szerint a hidrogénből és foszforból álló foszfin Vénuszon kimutatott koncentrációban való megtermeléséhez a földi organizmusok teljes kapacitásának mindössze 10 százalékára volna szükség.
Clara Sousa Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa korábban már vizsgálta a foszfin alkalmazhatóságát biomarkerként, vagyis olyan vegyületként, amely biológiai folyamatokról árulkodhat távoli csillagok körül keringő exobolygók oxigénmentes környezetében. „Váratlan meglepetés volt a foszfin felfedezése a Vénuszon! Az eredmény azonnal felvet több kérdést is, például hogy hogyan maradhat ott életben bármilyen organizmus. A földön egyes mikrobák akár 5% savat is elviselhetnek a környezetükben, de a Vénusz felhői lényegében teljesen savakból állnak!” – idézte szavait az Európai Déli Obszervatórium (ESO) híroldala.
A kutatóknak meggyőződésük, hogy jelentős felfedezést tettek, hiszen a foszfin keletkezésére vonatkozó számos alternatív lehetőséget ki tudtak zárni. Ugyanakkor elismerik, hogy az élet Vénuszon való jelenlétének igazolásához még rengeteg munkára lesz szükség. Habár a bolygó magaslégkörében lebegő felhőkben kellemes 30 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, a környezet rendkívül savas – mintegy 90 százalékban kénsavból áll – ami komoly kihívást jelent minden ott életben maradni szándékozó mikroba számára.
(hvg.hu)
[type] => post
[excerpt] => Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600294800
[modified] => 1600215607
)
[title] => Élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29366&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29366
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29369
[image] => Array
(
[id] => 29369
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg
[original_lng] => 30333
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/venusz2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600204808:4
[_thumbnail_id] => 29369
[_edit_last] => 4
[views_count] => 6487
[_oembed_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] =>
[_oembed_time_de2cab78f30097905fa3838a24f05e3e] => 1649778501
[_oembed_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] =>
[_oembed_time_fb00ea73631483fce2d4abf7ab0c1d60] => 1719689651
[_algolia_sync] => 831500116002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 23
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Fotók
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19943
[1] => 19944
[2] => 19942
)
[tags_name] => Array
(
[0] => foszfin
[1] => légkör
[2] => Venusz
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 19944
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 19944
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
légkör (1 Oldal)
