Lengyelország további ötezer Starlink terminált adott át Ukrajnának, amelyek biztosítják a megbízható kommunikációt a kritikus infrastrukturális létesítményekben és a frontvonalban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Mihajlo Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Fedorov jelezte, hogy az új Starlink terminálok zavartalan kommunikációt biztosítanak azokon a helyeken, ahol a legnagyobb szükség van rá – kórházakban, iskolákban és kritikus infrastrukturális létesítményekben. „A Starlink segít a frontterületek lakóinak a kapcsolattartásban: hívhatják a rokonokat, hívhatják a segélyszolgálatokat, olvashatják a híreket” – jegyezte meg.
A miniszter hozzátette, hogy a megszállt területeken a bázisállomások bombázása és megsemmisítése miatt a normál kommunikáció nem elérhető. Ezért a Starlinknek segítenie kell ebben a helyzetben. Mint elmondta, a Digitális Átalakítás Minisztériuma nemzetközi partnerekkel és adományozókkal való együttműködésének köszönhetően Ukrajna több mint 50 ezer Starlink terminált kapott, amelyek közül a legtöbb – 29 500 – Lengyelországból érkezett.
„Köszönettel tartozunk Krzysztof Hawkowski lengyel miniszterelnök-helyettesnek és digitalizációs miniszternek, valamint a lengyel kormánynak, hogy hozzájárultak Ukrajna ellenálló képességéhez. A nemzetközi támogatásnak köszönhetően továbbra is kapcsolatban maradunk a legnehezebb körülmények között is” – hangsúlyozta Mihajlo Fedorov.
Lengyelország április 1-től bekapcsolódik a balti államok légterének védelmébe. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentése szerint az ország négy F–16-os vadászgépet és 150 katonát vezényel Litvániába a légtérellenőrzési misszió keretében, amely július 31-ig tart – számolt be az Index.
Ez a mi hozzájárulásunk a szolidaritáshoz és a balti államok légterének szövetséges védelméhez
– nyilatkozta Kosiniak-Kamysz.
A védelmi miniszter a Balti-tenger közös védelmét is érintette beszédében, kiemelve a Balti Őrség hadműveletet, amely Lengyelország kezdeményezésére jött létre. „NATO-műveletként részt veszünk benne közösen. Telepítjük egységeinket, védjük területi vizeinket és tevékenykedünk a Balti-tenger térségében” – magyarázta.
A megnövelt biztonsági intézkedések különösen időszerűek, tekintettel a közelmúlt eseményeire. 2024 végén több incidens is történt a Balti-tengeren, többek között megrongálódtak a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kommunikációs kábelek. A hatóságok feltartóztatták az Eagle S nevű hajót, amely az orosz árnyékflotta része. A nyomozás szerint a hajó személyzete további kritikus infrastruktúrák, köztük az Estlink 1 energiakábel és a BalticConnector gázvezeték megrongálását tervezte.
Az amerikai fegyverek szállítása Ukrajnába a lengyelországi gyűjtőpontról újraindult. Ezt a lengyel védelmi miniszterhelyettes, Zalewski közölte az X platformon.
Újraindult az amerikai fegyverek szállítása Ukrajnába
– írta.
Korábban a Bloomberg, hivatkozva egy magas rangú amerikai védelmi minisztériumi tisztviselőre, arról számolt be, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az összes jelenlegi katonai segítséget Ukrajnának, amíg Donald Trump meg nem győződik arról, hogy az ukrán vezetés kész a békére.
A tisztviselő szerint minden amerikai fegyverszállítmány, amit még nem adtak át Ukrajnának, le lett állítva – beleértve a repülőgépeken, hajókon és a lengyelországi tranzitzónákban lévő rakományokat.
Jelenleg már több mint 1,5 ezer önkéntes jelentkezett az Ukrán Légióhoz.
Lengyelországban az Ukrán Légió harmadik csoportja aláírta szerződését az Ukrán Fegyveres Erőkkel. Erről az Ukrinform számolt be szombaton, március 1-jén.
A jelentések szerint a csoport tagjai többnyire ukránok, akik az Egyesült Államokban, Kanadában, Észtországban, Norvégiában és Németországban élnek.
Oleh Kuc ukrán konzul elmondta, hogy a harmadik csoport aláírása azt mutatja, hogy „a projekt működik, stabilitást mutat, és jelentős érdeklődést vált ki”.
„Érdekeltek vagyunk abban, hogy az önkéntesek három oktatási szakaszon menjenek keresztül. Ezt követően bemutathatjuk a projektet külföldi partnereinknek, és más országokban is elterjeszthetjük” – mondta a konzuli hivatal vezetője.
A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának 60 napos korlátozását. Azok nem vonatkoznak a kísérő nélküli kiskorúakra, a terhes nőkre és a speciális igényű személyekre.
A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely korlátozza a külföldiek menedékjogát. A törvény lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának ideiglenes korlátozását, maximum 60 napig, számolt be az inPoland portál.
A törvényre 386 képviselő szavazott igennel, 38-an nemmel, senki sem tartózkodott.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a menedékkérelem benyújtása a belügyminiszter javaslatára a Minisztertanács határozatával korlátozható.
Ebben az esetben a miniszternek tájékoztatnia kell erről a Szejm bizottságát.
Az új normák bevezetésekor figyelembe kell venni „az ország belső helyzetének destabilizálásának megakadályozását”, és „minimálisan kell korlátozni azon külföldiek jogait, akik nemzetközi védelmet kívánnak kérni”. A határozatban meg kell határozni azt a határszakaszt is, amelyre a korlátozás vonatkozik. A külső határon, amelyre nem vonatkoznak a rendelet előírásai, általános szabályok vonatkoznak majd, áll a közleményben.
A korlátozások ellenére befogadják a kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők, valamint életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt kiemelt figyelmet igénylő személyek menedékkérelmét.
A korlátozások nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik súlyos sérülést szenvedhetnek el abban az országban, ahonnan érkeztek.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának 60 napos korlátozását. Azok nem vonatkoznak a kísérő nélküli kiskorúakra, a terhes nőkre és a speciális igényű személyekre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740650100
[modified] => 1740603895
)
[title] => Lengyelország korlátozza a menedékjog megadását a külföldiek számára: mit tartalmaz az új törvény?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233698&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233698
[uk] => 233560
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233561
[image] => Array
(
[id] => 233561
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[original_lng] => 37186
[original_w] => 900
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740596696:12
[_thumbnail_id] => 233561
[_edit_last] => 12
[views_count] => 914
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37180
[1] => 723
[2] => 96071
)
[tags_name] => Array
(
[0] => korlátozás
[1] => Lengyelország
[2] => menedékjog
)
)
[5] => Array
(
[id] => 233652
[content] =>
Lengyelország kész amerikai csapatokat elhelyezni a területén, ha Németország ezt nem kívánja megtenni. Erről Andrzej Duda lengyel elnök beszélt.
Andrzej Duda lengyel elnök kifejezte készségét az amerikai csapatok lengyelországi befogadására, amennyiben Németország nem tart igényt rájuk. Ezzel reagált Friedrich Merz, a német választások győztesének kijelentésére, miszerint Európának saját védelmi képességeit kell erősítenie az Egyesült Államok helyett – írja a Magyar Nemzet.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy ha Németország nem kívánja az amerikai csapatok jelenlétét a területén, Lengyelország szívesen fogadja őket, közölte a Politico brüsszeli hírportál. Duda ezzel Friedrich Merz, Németország választási győztesének szavaira reagált, aki szerint Donald Trump amerikai elnök nem törődik Európával, ezért a kontinensnek sürgősen meg kell erősítenie saját védelmi képességeit.
Ha Németország nem akar amerikai csapatokat, nem akar partnerséget az Egyesült Államokkal, mi nagyon szívesen vállaljuk a partnerséget az Egyesült Államokkal – mondta a lengyel elnök a Polsat Newsnak adott interjújában.
Érdekel, hogy minden együttműködést, amit Németország az Egyesült Államokkal folytat, áthelyezzünk Lengyelországba. Nagyon szívesen tenném
– tette hozzá Duda.
A lengyel elnök szkeptikusan viszonyult Merz azon javaslatához is, hogy Európának esetleg alternatívát kellene találnia a NATO helyett.
NATO az Egyesült Államok nélkül? … Minden lehetséges, de mi értelme? Ha van egy biztonsági szövetség az Egyesült Államok nélkül, akkor annak garanciái a világ legerősebb hatalma nélkül csak látszólagosak lennének
– fejezte ki kételyeit Duda.
Duda a transzatlanti kapcsolatok jövője kapcsán Donald Trump visszatéréséről is beszélt. Az elnök nemrég az Egyesült Államokba utazott, hogy részt vegyen a konzervatív CPAC konferencián, ahol röviden találkozott is az amerikai elnökkel.
A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges, és történelmi példákat hozott fel ennek alátámasztására:
A megbízható szövetséges mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely az elmúlt száz évben többször is bizonyította, hogy amikor visszatér a játékba, képes megszakítani és lezárni bármilyen fegyveres konfliktust. Láttuk ezt az első világháborúban, láttuk ezt a második világháborúban, éppen itt, Európában.
Duda szerint Trump nem fogja elárulni Ukrajnát, annak ellenére, hogy az amerikai elnök jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal és többször bírálta Volodimir Zelenszkijt.
Amerika hatalmas összeget fektetett be Ukrajnába. Teljesen érthető, hogy Donald Trump elvárja, hogy az Egyesült Államok is profitáljon ebből. Ebben az értelemben Trump inkább arra figyel, hogy Ukrajna ne kerüljön orosz kézbe
Az UCE Research közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felmérése szerint a lengyelek körülbelül 53 százaléka támogatja atomfegyverek telepítését hazájukban – számolt be róla az MTI.
A február 18-án és 19-én 1025 fős mintán készített felmérésben – amelyet a onet.pl német tulajdonú lengyel hírportál tett közzé – a megkérdezettek 52,9 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak rendelkeznie kell-e atomfegyverrel. Ezen belül 20,8 százalék határozottan támogatta ezt, 32,1 százalék pedig „inkább igen” választ adott.
A válaszadók 27,9 százaléka ellenezte atomfegyver telepítését. E csoporton belül 11,2 százalék a „határozottan nem” opciót választotta, 16,7 százalék pedig az „inkább nem” választ adta.
A megkérdezettek 19,2 százaléka nem nyilvánított véleményt az ügyben.
Andrzej Duda elnök az utóbbi években többször felvetette, hogy Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén a Nuclear Sharing NATO-program keretében. Az elnök azzal érvelt, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben látja el fegyverekkel a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is.
Tavaly áprilisi litvániai látogatásán Duda kijelentette: a Nuclear Sharing programot ki kellene terjeszteni a NATO keleti szárnyán fekvő országokra. Az 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a nukleáris arzenál esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.
Andrzej Dudának „már megmondták a legmagasabb szinten – nem a lengyelországin – hogy […] erre egyelőre semmi esély” – reagált az államfő szavaira Radoslaw Sikorski külügyminiszter, melyet a hirado.hu idézett.
Csütörtökön a lengyel elnök egy vidéki találkozón elmondta: „nagymértékben támogatja”, hogy Lengyelország biztonsága az Egyesült Államokhoz kötődjön. Fontosnak találta, hogy az amerikai hadsereg a „jól felfegyverzett lengyel katonák” mögött álljon, a lengyelekével kompatibilis fegyverzettel.
Két F-35-ös vadászgépet, amelyeket Norvégia helyezett el Lengyelországban, először küldtek a magasba 2024. január 15-én orosz rakétatámadásra való válaszként. Erről az NATO Légierő Parancsnoksága tájékoztatott.
A norvég vadászgépeket a „nagy számú orosz repülőgépek jelenléte” miatt küldték fel.
A parancsnokság hangsúlyozta, hogy ez az első eset, amikor norvég gépeket emeltek a levegőbe „aktív légvédelem céljából a lengyel légteret védve, demonstrálva az Északi Szövetség elkötelezettségét a NATO keleti szárnya iránt”.
Ukrajna és Lengyelország bejelentette szerdán bejelentette, hogy a történelmi kérdésekkel foglalkozó közös munkacsoport ülését 2025. január végére tervezik – számolt be az rbc.ua hírportál Ukrajna Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériumára hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán szakminisztérium szerdán tette közzé Ukrajna és a Lengyel Köztársaság kulturális minisztereinek közös nyilatkozatát. „A két ország kulturális minisztériumai által létrehozott, történelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport munkája megkezdődött, amelynek célja, hogy a lengyel–ukrán kapcsolatokban rendezze a háborúk és elnyomások áldozatainak méltó eltemetéséhez való joggal kapcsolatos kérdéseket. A párbeszéd sikere, mint eddig is, a nyitottságon alapult” – áll a közleményben.
A minisztérium szerint a munkacsoport első ülésére ebben a kérdésben 2024 decemberében Lembergben került sor. Ezt követően a felek információkat cseréltek azokról a helyekről, amelyek az egyes felek megítélése szerint kiemelt kutatási és exhumálási munkákat, valamint további odafigyelést igényelnek.
„Fontos volt tehát, hogy megfeleljünk a közvélemény elvárásainak, különös tekintettel a háborúk és elnyomások áldozataivá vált személyek hozzátartozóira. A megbeszélés tárgyát képező témák köre mindkét országban különböző történelmi időszakokra és helyszínekre terjedt ki” – írta a minisztérium.
A tárca ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán fél már meghozta az első pozitív döntést az exhumálási munkálatok engedélyezéséről, míg a lengyel fél az ukrán javaslatokat fontolgatja helyette.
„A munkacsoport második ülését 2025. január végére tervezik Lembergben. Meggyőződésünk, hogy a csoport további munkája és annak eredményei mindkét fél készségét mutatják a halottak emlékének tiszteletére – a lengyelek Ukrajna, az ukránok pedig Lengyelország területén!” – jegyezte meg a Kulturális Minisztérium, amely szerint ezek a munkálatok a kölcsönös tisztelet, a párbeszédre való nyitottság és más, mindkét nép számára közös értékek jegyében zajlanak majd.
Január 11-én, Ukrajna Lublini Főkonzulátusán aláírták a szerződéseket azokkal az Ukrajnában élő külföldi állampolgárokkal, akik csatlakoztak az Ukrán Légióhoz, most először nők is beléptek a csapathoz – tájékoztatott Ukrajna Védelmi Minisztériuma.
„Ma több újoncot fogadtunk, mint novemberben, ami azt mutatja, hogy növekvő bizalom van a polgáraink részéről ezen kezdeményezés iránt. Olyan motivált emberek csatlakoznak hozzánk, akik tudatosan hozták meg döntésüket” – mondta a csapat parancsnokságának képviselője, Petro Horkusa ezredes.
Azt is hozzátette, hogy most először csatlakoztak nők az Ukrán Légióhoz, akik orvosi és kommunikációs szakmákban vállaltak szolgálatot.
A jelentés szerint az új önkéntesek többsége Lengyelországban él, de vannak ukrán állampolgárok is Dániából, Csehországból, Németországból, Litvániából és más európai országokból. Horkusa elmondása szerint az Ukrán Légió toborzó központjához már mintegy 1 300 jelentkezés érkezett.
A szerződések aláírása után az önkéntesek egy csoportja Lengyelország egyik katonai kiképző központjába indult katonai kiképzésre. A kiképzés NATO országok modern fegyvereivel és lengyel oktatók vezetésével zajlik.