Pénteken már a második leprás esetet regisztrálták Romániában – számolt be róla a Romania Journal. A hírek szerint összesen négy gyanús pácienst tartanak számon, akik mind egy kolozsvári wellness szalonban dolgoztak. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közlése szerint a szalon ügyfelinek nem kell aggódniuk.
„A szalon ügyfeleinek nem kell aggódniuk és nem kell vizsgálatra menniük, mert az Országos Közegészségügyi Intézet és a Közegészségügyi Igazgatóság kiterjedt epidemiológiai vizsgálatot végez, amelybe bevonják a közelmúltbeli ügyfeleket is” – mondta az egészségügyi miniszter.
A most megerősített két esetet egy testvérpár kapta el, akik szeptemberben Ázsiában jártak, valószínűleg az ott-tartózkodásuk alatt kapták el, majd visszatértek Romániába.
Rogobete tisztázta, hogy a betegség továbbadásához hosszan tartó kontaktus szükséges: „Ehhez 2-4 hétig tartó, tartós érintkezés kell. Egy egyszeri masszázs nem tudja könnyen továbbadni a betegséget.”
„Az Országos Közegészségügyi Intézet által előírt összes fertőtlenítési intézkedést megtettük, így nincs veszély. Ezt meg kell értsék az emberek” – mondta.
Rogobete hangsúlyozta, hogy nem közegészségügyi vészhelyzetről van szó: A hír megdöbbentő, mert Romániában 1981 óta nem volt igazolt lepra-eset, de ez nem jelent közegészségügyi vagy járványügyi riadót. Figyelemmel kísérjük és kézben tartjuk a helyzetet. Ha további eseteket erősítenek meg, akkor meghozzuk a szükséges intézkedéseket, de jelenleg erre nincs szükség – jelentette ki.
A hét elején Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, majd pénteken újabb esetről számoltak be, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
A Tulcea megyében, Tichilești településen működő intézmény egy leprás betegek kezelésére és elszállásolására szolgáló kórház. A lepratelepet a 20. század elején építették, majd 1916-ban a Dobrudzsába bevonuló bolgár hadsereg lerombolta. 1928-ban újjáépítették, és azóta is működik, mint Románia egyetlen ilyen intézménye.
Ugyanakkor inkább szanatórium, mint a kifejezés régebbi jelentése szerint a betegek elszigetelésére szolgáló hely.
A sajtóbeszámolók szerint két éve még kilenc beteget kezeltek az intézményben.
A falu a leprakórház körül szerveződött, és lakóépületekből, kiszolgáló helyiségekből és temetőből áll. Nincsenek ipari vagy mezőgazdasági létesítmények.
A kórház lakóépületein kívül kertes házak is épültek, ahol egyes betegek zöldségeket termesztenek. Az ellátás nem zavartalan: 2018-ban az egyik alkalmazott a Facebookon kért élelmiszer- és egyéb adományokat a betegek számára.
A kommunista rendszer idején a kórház létét eltitkolták, az objektumot katonákkal őriztették.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részére minden évben azt jelentették, hogy a leprások száma nulla. 2005-ben a kórház egyik épületében európai uniós forrásokból öregotthont létesítettek. 2015-ben azt tervezték, hogy a leprakórházat szociális gondozó intézetté alakítják át, de ez nem valósult meg.
Egyébként bár a helyet Európa utolsó lepratelepeként emlegetik, egyes források szerint a 21. században még Ukrajna és Oroszország területén is voltak ilyen intézmények.
A légutakon keresztül terjedő mikobaktérium által okozott lepra egy régóta ismert fertőző betegség, amely azonban a nyugati országokban az életszínvonal és a higiéniai szint emelkedésével párhuzamosan spontán módon eltűnt.
Kezdetben a bőrt támadja meg, majd kezelés nélkül végül az idegeket is, és bénulást, végtagcsonkulást, valamint a szem károsodását okozhatja, ami vaksághoz vezethet. Rendkívül lassú lefolyása, tíz év vagy annál hosszabb lappangási ideje miatt a lepra nehezen kontrollálható húsz szegény országban, például Dél-Ázsiában és Afrikában, ahol endemikus.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint India a leginkább érintett ország (2013-ban több mint 127 000 új esetet fedeztek fel), a sorban a következők: Brazília (31 000 eset), Indonézia (17 000 eset) és két afrikai ország – Etiópia és a Kongói Demokratikus Köztársaság (3500, illetve 4500 új eset).
Egy férfinél Ausztriában leprát állapítottak meg, miután orvos ismerőse a tünetei alapján felvetette a betegség lehetőségét. A vizsgálatok a lepra legsúlyosabb típusát igazolták – írja az Index.
Még másfél évvel ezelőtt jelentkeztek a lepra tünetei egy 60 éves ausztriai férinál, a bénulás enyhe jeleivel a talpán. A Kronen Zeitung beszámolója szerint több orvosnál is járt, de hosszú ideig nem derült ki, hogy mi áll a tünetek hátterében.
A bénulás enyhe jeleivel kezdődött a talpamon. Először azt hittem, hogy magától elmúlik. De a zsibbadás idővel egyre rosszabb lett. A diagnózis teljesen váratlanul ért. Hirtelen úgy éreztem, mintha visszarepültem volna az időben
– fogalmazott a bécsi férfi.
Egy orvos barátja gyanakodott először a leprára, majd a távdiagnózis után a férfit a bécsi egyetemi kórhzában – Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien – is kivizsgálták, ahol beigazolódott a gyanú.
Mint kiderült, az orvosok szerint a betegség legsúlyosabb formájával küzd – a baktériumok az egész testében elterjedhetnek. A férfi úgy gondolta, hogy Európában már kihalt ez a betegség, és nemcsak őt lepte meg a diagnózis, hanem mindenki mást is a környezetében. A férfi sokat utazik munkája miatt, főleg trópusi helyekre, így egyelőre azt sem lehet tudni, hol fertőződött meg.
A diagnosztizáció után három speciális antibiotikumot kell szednie és rendszeres kontrollvizsgálatokra kell járnia. A családját is megvizsgálta az osztrák egészségügyi minisztérium, ám esetükben kizárta a fertőzésveszélyt.
A skót Edinburgh-i Egyetem kutatói úgy vélik, a leprabaktériumok jelenthetik a kulcsot a szervezet biztonságos regenerálódásához. A BBC azt írja, az állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy az egészséges növekedés serkentésével majdnem megkétszerezték a máj méretét.
A kutatók szerint a folyamat mögött az áll, hogy a baktérium igyekszik minél több szövetet megfertőzni, így ha gyorsabban nő a szerv, akkor erre nagyobb lehetősége van a kórokozónak.
A megbetegedést okozó Mycobacterium leprae baktérium fogyatékosságot okoz, ha megfertőzi a bőrt, az idegeket vagy a szemet. A kutatók szerint azonban más képessége is van, amit kifejezetten lenyűgözőnek tartanak. Hogy ezt közelebbről is megvizsgálják, a tatukat vették górcső alá.
A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az amerikai kísérletek során azt találták, hogy az átprogramozott baktérium képes regenerálni az állat máját – a szerv mérete csaknem megkétszereződött.
A kutató először arra számítottak, hogy a felgyorsult szövetszaporulat rákosodáshoz fog vezetni, de kiderült, hogy a szerv tökéletesen működőképes, az erek és az epevezeték is kialakult benne. Anura Rambukkana, az Edinburgh-i Egyetem tudósa szerint jelenleg nincs olyan sejtterápia, ami ennyire eredményes lenne.
A megfigyelések szerint a baktérium visszatekeri a májsejtek biológiai óráját: ismét fiatalokká teszi őket, hogy szaporodjanak, amíg azok újra vissza nem térnek a „felnőtt korba”. A folyamat pontos részletei egyelőre ismeretlenek.
A kutatók bíznak benne, hogy a terápiával a transzplantációra váró betegek állapotán lehet segíteni: vagy helyreállítani a májukat, vagy visszafordítani a szervezetben máshol okozott károsodásokat.
[type] => post
[excerpt] => A skót Edinburgh-i Egyetem kutatói úgy vélik, a leprabaktériumok jelenthetik a kulcsot a szervezet biztonságos regenerálódásához. A BBC azt írja, az állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy az egészséges növekedés serkentésével majdnem megkéts...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668982920
[modified] => 1668894184
)
[title] => Leprával kísérleteztek a kutatók, hihetetlen felfedezést tettek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=126286&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126286
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 126287
[image] => Array
(
[id] => 126287
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832.jpg
[original_lng] => 74441
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/110b1936-c47b-4724-ae96-173d4235a832.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1668886985:12
[_thumbnail_id] => 126287
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2796
[_oembed_d9f0dc759eeba77ee598eeab10e9d9e6] =>
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Abszurdnak hangzó és heves tiltakozásokat kiváltó rendelet lépett életbe Oroszországban: az év végétől minden ott élő külföldinek kötelező többek között koronavírusra, tbc-re, szifiliszre, leprára tesztelni magukat háromhavonta, emellett ujjlenyomatot és biometrikus fotót is kell adniuk, továbbá drogtesztet is el kell majd végezniük. Az egyetlen kivétel ez alól Belarusz.
Aki nem végzi el a kötelező tesztelést – vagy pozitív lesz valamelyik tesztje – azt nemkívánatos személlyé nyilvánítják.
A lap emlékeztet, hogy Oroszországba tavaly összesen 6 leprás megbetegedést regisztráltak.
A szigorítást azzal indokolták, hogy fennáll a veszélye, hogy a külföldiek becsempészik és szétterjesztik a veszélyes fertőző betegségeket Oroszországban.
A szigorítás több mint 2 millió külföldi munkavállalót érint; sokan azért is kifogásolják a szabályt, mert az ügyintézés több napig tart, ráadásul emiatt rengetegen zsúfolódnak össze a bevándorlási hivatalban – távolságtartás nélkül -, így félő, hogy pont itt fogják elkapni a koronavírust.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Leprát mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok – írta a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg.
Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel – mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time – which is really unusual for a few reasons.
„Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell” – tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
A lepra legyőzése szempontjából ez azt jeleni, hogy nem szabad csak az emberekre összpontosítani, hanem az állatvilágot is figyelembe kell venni – hangsúlyozta August Stich, a Würzburgi Klinika trópusi betegségekért foglalkozó intézetének főorvosa.
A lepra olyan fertőző betegség, amelynek kórokozója a bőrt és az idegrendszert támadja meg. Baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed. Pontosabbat azonban az 1873-as felfedezése óta eltelt 150 évben nem tudott meg a tudomány.
Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszantartónak kell lennie. Az átlagos lappangási időszak 3-4 év, de olykor 20 év is lehet – fejtette ki Gabel.
Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat.
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták.
Az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes úton állatról emberre terjednek. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az új koronavírus denevérektől származik.Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.
A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie.
Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak.
A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immunisak a leprára.Kutatók mintegy 20 éve dolgoznak a lepra elleni oltóanyag kifejlesztésén. A klinikai tesztek a koronavírus-járvány miatti halasztás után várhatóan tavasszal folytatódni fognak. Amennyiben az eddigi eredményeket sikerül megerősíteni, 2025-re várható az oltóanyag engedélyeztetése.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
