Idén már negyedik alkalommal gyűltek össze a gyerekek a Munkácsy Mihály Magyar Házban, hogy egy hétre belekóstoljanak a magyar nyelvbe és kultúrába. A magyar mint idegen nyelv tábor évek óta a nyár egyik élményekkel teli programja a munkácsi gyerekek körében. Nem véletlenül: a szervezők ezúttal is színes, tartalmas és vidám hetet állítottak össze.
A tábor nem bentlakásos, a résztvevők reggeltől kora délutánig töltik idejüket a Magyar Házban. Idén 50 gyerek vett részt, akiket 16 segítő – tanárok, cserkészlányok és helyi pedagógusok – kísért végig a programokon. A legfiatalabb táborozó mindössze hétéves, a legidősebb pedig tizenöt volt.
A nap délelőtti része magyarnyelv-órákkal telt. A gyerekeket tudásszint és kor szerint csoportokra osztották. Voltak teljesen kezdők, akik ukrán anyanyelvűként itt találkoztak először a magyar nyelvvel, mások már haladó szinten gyakorolták a beszédet. A tanórák célja az volt, hogy a gyerekek bátrabban használják a nyelvet, és játékos feladatokon keresztül bővítsék szókincsüket.
A délutáni foglalkozások a magyar hagyományokra építettek. Idén különlegességként a gyerekek furulyázni is tanultak. A hét végére a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt nemcsak elénekelni, hanem eljátszani is megtanulták, amit a pénteki gálakoncerten mutattak be a szülőknek.
A hét során a nyelvi órák mellett számos színes program várta a táborlakókat. Ellátogattak a Munkács melletti berezinkai állatsimogatóba, ahol közelről ismerkedhettek meg lemurokkal (gyűrűsfarkú makikkal) és más állatokkal. Nem maradt el az aktív pihenés sem: lézerharc, darts-foci, ügyességi játékok biztosították a mozgás örömét. A Csipkés Zenekar érkezése különleges hangulatot hozott, hiszen a közös éneklés és tánc a tábor emlékezetes élményévé vált.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere, a tábor főszervezője szerint a cél minden évben ugyanaz: közösséget építeni, lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy magyar közegben töltsenek időt, megismerjék és gyakorolják a nyelvet, valamint betekintést nyerjenek a hagyományokba.
– Vannak visszatérő táborozóink, akik egész évben nem tanulnak magyarul, csak itt, a táborban – mesélte. – Nagy öröm látni, hogy évről évre visszajönnek, és mennyit fejlődnek.
A táborban tanító Figyász Erika is fontosnak tartja a kezdeményezést:
– Szerintem ez remek lehetőség a gyerekeknek, hogy találkozzanak a magyar nyelvvel, használják, és közben jól érezzék magukat – mondta. – A programok változatosak, a hét végén pedig a gálán mindannyian megmutathatják, mit tanultak.
A pénteki zárókoncert az egész hét fénypontja volt: a gyerekek énekkel, tánccal, zenével adtak számot frissen szerzett tudásukról. A taps és az elismerő szavak nemcsak nekik szóltak, hanem a szervezőknek, segítőknek és a szülőknek is, akik évről évre támogatják a programot.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház magyar mint idegen nyelv tábora idén is tartalmas programot biztosított a résztvevőknek. A gyerekek tanultak, játszottak, új barátokat szereztek, és közelebb kerültek a magyar nyelvhez és kultúrához. Akár kezdők, akár haladók voltak, a hét végére mindannyian új szavakat, dallamokat és jó emlékeket vittek haza.
Egy elfogadott törvénytervezet szerint lehetővé válhat a magyar nyelvű oktatás az ukrán szakképzésben. A tervezettől azt várják, hogy hozzájárulhat a kisebbségek társadalmi és szakmai integrációjához, valamint nagy mértékben segítheti a kárpátaljai magyarságot nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében.
Az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot a szakképzésről, amely jelentős változásokat hozhat a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar közösség számára. Ennek értelmében hivatalosan is lehetővé tenné a magyar nyelvű oktatást az ukrajnai szakképzési intézményekben – írja az Index.
A törvényjavaslat célja rendezni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait a szakképzés területén. A tervezet továbbra is az ukrán nyelvet az oktatás alapjául, de bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít az EU hivatalos nyelveinek – így a magyarnak is – kiegészítő használatára a szakképzési intézményekben – írták.
A javaslat főbb rendelkezései szerint az EU hivatalos nyelveit – így a magyart – párhuzamosan lehet alkalmazni az ukrán mellett azokban a tanulócsoportokban, ahol ilyen nemzetiségi háttérrel rendelkező diákok tanulnak. Egy szakképző csoportban az adott kisebbség nyelvén is folyhat az oktatás az államnyelv mellett, ha ezt legalább nyolc tanuló igényli. Továbbá, amennyiben a képzést jogi személyek finanszírozzák, a képzés teljes egészében történhet a kisebbség nyelvén, az ukrán nyelv kötelező külön tantárgyként való oktatása mellett. A magánszakképző intézmények szabadon választhatnak EU-tagállamhoz tartozó hivatalos nyelvet az oktatás nyelveként, az ukrán nyelv tanításának fenntartása mellett.
A tervezettől azt várják, hogy hozzájárulhat a kisebbségek társadalmi és szakmai integrációjához, valamint nagy mértékben segítheti a kárpátaljai magyarságot nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
A mai napon, november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját. Ezen a napon fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Addig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – Európában szinte utolsóként – a latin volt.
A magyar nyelv napja lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre. Alkalmat ad az oktatási, a tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelv ápolásával foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv közös megünneplésére.
Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre érte el, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. 1805-től a törvényeket már két nyelven fogalmazták (magyarul és latinul), és a megyék saját hatáskörükben dönthettek úgy, hogy bevezetik a magyar nyelv használatát. 1830-tól törvény kötelezte a Helytartótanácsot, hogy a magyar nyelvű beadványt író megyéknek ezen nyelven válaszoljon, és a felsőfokú bíróságok is magyarul hozhatták ítéleteiket. Ugyancsak ettől kezdve írták elő a magyar nyelv ismeretét az állami vagy megyei hivatalnokok és az ügyvédek számára. 1840-től az anyakönyvezést is magyarosították, és ennek érdekében a lelkészek magyar nyelvtudását is törvényben írták elő.
1844-ben a II. törvénycikk értelmében magyart államnyelvvé nyilvánították. Ennek értelmében a király az országgyűléssel és a magyar hivatalokkal kizárólag magyar nyelven értekezhetett. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt részekben pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé. Az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett, de a horvátországi képviselők hat évre felmentést kaptak ez alól, így ők, ha akartak, latinul is felszólalhattak.
Melyek a legszebb magyar szavak?
A tíz legszebb magyar szó első listáját francia példára Kosztolányi Dezső állította össze. Az általa kiválasztott szavak az 1900-as évek ízlését és kultúráját, na meg persze Kosztolányi költői vénáját tükrözik. A legszebb magyar szavak szerinte: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.
Kosztolányi Dezső így ír erről 1933. november 19-én a Pesti Hírlapban: „Erre komolyan nem lehet felelni. Olyan, mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja. Minden a hangok viszonyától és pillanatnyi lelkiállapotunktól függ. Ha azonban játéknak fogjuk föl a kérdést, akkor válaszolhatunk rá, játékosan.”
[type] => post [excerpt] => A mai napon, november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját. Ezen a napon fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Addig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1699875180 [modified] => 1699873987 ) [title] => Ma méltatjuk a magyar nyelv napját [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=168766&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 168766 [uk] => 168837 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 168767 [image] => Array ( [id] => 168767 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [original_lng] => 133388 [original_w] => 535 [original_h] => 292 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2-300x164.jpg [width] => 300 [height] => 164 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [width] => 535 [height] => 292 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [width] => 535 [height] => 292 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [width] => 535 [height] => 292 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [width] => 535 [height] => 292 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/magyar-nyelv-napja-2.jpg [width] => 535 [height] => 292 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1699878693:2 [_thumbnail_id] => 168767 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 3638 [_oembed_8155f6ae05cad253cc505b55985e6132] => [_oembed_time_8155f6ae05cad253cc505b55985e6132] => 1699866700 [_oembed_467a6c3621fb4c06c03cecda08d86ae7] => [_oembed_time_467a6c3621fb4c06c03cecda08d86ae7] => 1699866700 [_oembed_8236a40c65a03a9ca6704209a5eac746] => [_oembed_time_8236a40c65a03a9ca6704209a5eac746] => 1699866700 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9ece83250f80b57b00f1171387c74b52] => {{unknown}} [_oembed_7c97db39ac0fcfd251177066504ecb5b] => {{unknown}} [_oembed_bf8b99731634557fa9c7e19c960628e3] => {{unknown}} [_algolia_sync] => 1202967963001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 64065 ) [tags_name] => Array ( [0] => magyar nyelv ) ) [3] => Array ( [id] => 140756 [content] =>
Idén két korcsoportban, 14 kárpátaljai magyar iskola képviseletében, húsz általános és középiskolás mutathatta be a Kazinczy szépkiejtési verseny kárpátaljai döntőjén a zsűrinek szép kiejtését. A Nagydobronyban megrendezett kárpátaljai döntőn a hagyományokhoz hűen mindenkinek egy saját maga választott, valamint egy kötelező szöveg által kellett bizonyítani. A középiskolás korosztályhoz tartozókra pluszban egy írásbeli feladat is várt.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által lebonyolított verseny szervezője és egyben a megyei döntőnek helyszínt biztosító Nagydobronyi Líceum igazgatója, Katona-Mironova Berta köszöntötte a versenyző diákokat és kísérőtanáraikat. Az igazgató asszony hangsúlyozta: „Anyanyelvünkért érdemes küzdenünk. Nem szabad megengednünk, hogy Kárpátaljáról eltűnjön a magyar nyelv. Az oktatásunk nyelveként is meg kell maradjon a magyar, ezért pedig senki más nem tehet többet, mint mi, pedagógusok és ti, gyerekek.”
A szakmai zsűri elnöke Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke volt, tagjai: Bak Éva a KMPSZ és a KMKSZ képviseletében, Uszkai Valéria és Varga Sándor magyartanárok.
A zsűri elnöke az 1960-ban Péchy Blanka színművésznő által kezdeményezett verseny történetét ismertette, felolvasva annak az öt kárpátaljai diáknak a nevét, akik az elmúlt években a Kárpát-medencei versenyen elnyerték a Kazinczy-díjat.
A kétfordulós döntőben külön korcsoportban mérhették össze felkészültségüket, tehetségüket a 7‒9., illetve a 10‒11. osztályosok. Mindkét korcsoportba tartozók előbb a magukkal hozott, szabadon választott esszét, egy XX–XXI. századi magyar szerző által köznyelven írt, értekező jellegű szöveget olvashatták fel három percben. Majd egy, a szervezők által adott kötelező szöveget is felolvastak. A versenykiírásnak megfelelően a zsűri nem a színészi produkciót, hanem a tiszta kiejtést, a pontos hangképzést, a megfelelő hangsúlyozást és hanglejtést értékelte. A 10‒11. osztályosokra egy írásbeli forduló is várt, ahol többek között a mondat- és szakaszhangsúlyokat, a szüneteket és az egybeolvasandó szókapcsolatokat kellett jelölniük egyezményes jelölési rendszerrel.
A 7‒9. osztályosok korcsoportjában Balogh Zsófia lett az eső helyezett, aki a Nagydobronyi Líceum tanulója, felkészítő tanára Katona-Mironova Berta. Második Juhász Réka, a Nagydobronyi Református Líceum diákja, felkészítő tanára Hidi Csilla. Harmadik Pércsi Márton, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákja, felkészítő tanára Orbán Erika.
A 10‒11. osztályosok korcsoportjában öt helyezést osztott ki a zsűri: 1. Pinte Szófia, Nagydobronyi Líceum, felkészítő tanára Katona-Mironova Berta; 2. Kacsó Anna Júlia, Nagydobronyi Református Líceum, felkészítő tanára Kriczky Krisztina; 3. Gleba Patrícia, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma, felkészítő tanára Király Katalin; 4. Karmacsi Bence, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítő tanára Kocsis Marianna; 5. Ferku Boglárka Flóra, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma, felkészítő tanára Kudlotyák Krisztina. Ők, a felső tagozat első öt helyezettje képviselhetik majd Kárpátalját április 20-án Győrben a Kárpát-medencei döntőben.
Szántó Edit, a zsűri elnöke kiemelte: „Nem mindegy, hogyan beszélünk, hogyan szólalunk meg, mert az a lelkünk kisugárzása, és azt is tükrözi, hogy milyen művelt az ember. […] A versenyre való felkészülésnél nagyon fontos a szövegválasztás, a hangsúlyozás, a megfelelő hangerő és a beszédtempó. A felolvasás során mindig a természetesség legyen a zsinórmérték” – hangsúlyozta Szántó Edit.
Az idei versenyt értékelve Varga Sándor, a házigazda Nagydobronyi Líceum magyartanára elmondta: „A háború okozta elvándorlás miatt óhatatlanul csökkent a merítés lehetősége, ennek megfelelően változó volt az idei verseny színvonala. Vannak kiválóan felkészült, a szép magyar beszédre született adottságokkal rendelkező gyerekek, műveltséggel a háttérben. Ugyanakkor olyanok is voltak idén, akik felkészültsége sok kívánnivalót hagyott maga után, sok hibát ejtettek, nem azt olvasták, ami oda van írva, idegen szavakat nem tudtak kiolvasni, stb. A résztvevők száma örvendetes módon nem csökkent a korábbi évekhez képest.
Jellemzően, a vegyes lakosságú területekről jött gyerekeknél idegen akcentust is fel lehetett fedezni. Ők egy kicsit másként, a magyarban megszokottól eltérő módon képzik a hangokat. Például hosszú mássalhangzókat nem nagyon tudnak kiejteni. Ettől függetlenül vannak gyerekek, akik nagyon szépen, az értelemnek megfelelően, hangsúlyozva olvasnak, a szüneteket is oda teszik, ahova kell. Én a nyelvjárási eltérések mellett az akcentust sem vettem hibának, hisz ezektől függetlenül egy gyerek jól értheti a szöveget, és ha érti, el is tudja olvasni jól” – összegezte tapasztalatait Varga Sándor magyartanár.
A Covid járvány kezdete óta számolják a hívásokat a magyar lelkisegély-szolgálatnál. Egyre több a valós problémával jelentkezők száma, egyre kevesebb a hecchívásoké – írja az infostart.hu. A lelki segélyszolgálatokat legfőképp a háborús és az egzisztenciális problémákkal keresik meg az emberek.
Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a háború kitörése óta fokozott az aggodalom a határon túli és a határon belüli hívók esetében is. Május–június óta azonban már az egzisztenciális problémák is egyre gyakoribbak.
Dudás Erika hozzátette: a koronavírus-járvány kitörése óta egyre több fiatal fordul a telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz, és a hívók között folyamatosan jelen vannak a nyugdíjasok is, akik például egészségi vagy anyagi problémák miatt telefonálnak.
„Jelen pillanatban tudjuk fogadni a hívásokat, hiszen az elmúlt évben és idén is többen szereztek tanúsítványt képzéseink során. A telefon mellett e-mailben is tudnak írni a problémáikról, amelyekre válaszolunk. Ezek az információk is megtalálhatók a honlapon. Nemcsak Magyarországon, hanem határon túl is fogadjuk magyar nyelven a hívásokat, és a Beregszászban működő stábunk tagjai a háborús helyzetben is folyamatosan fogadják a hívásokat a megadott üzemidejükben” – tájékoztatott Dudás.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház 7–16 év közötti gyerekek számára szervezett magyar mint idegen nyelv elsajátítását ösztönző ötnapos nyári tábort. Interaktív órák keretében csiszolhatta magyar nyelvtudását, bővíthette szókincsét, s ismerkedhetett meg magyar népdalokkal, mondókákkal, a magyar néphagyományokkal, valamint népi játékokkal és hangszerekkel az 45 résztvevő, akik ott lehettek az augusztus 15–19. között tartott foglalkozásokon.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere a programot összegezve rámutatott: „Ez egy nappali tábor, ahol a gyerekek reggel 9 órától délután 3 óráig vannak itt, a Magyar Házban. A nap folyamán délig tanórákon, interaktív foglalkozásokon vesznek részt, délután pedig a magyar kultúrát, magyar népi szokásokat, hagyományokat mutatjuk be nekik, illetve részt vehetnek és kipróbálhatják ők is a délutáni foglalkozásokon ezeket.”
A tanórák levezetésére tapasztalt, szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusokat kértek fel. Erdős Andrea, aki egy magán nyelviskola tanára, a TV21 Ungvár stábjának nyilatkozva elmondta, a felkérésre kihívásként tekintett, ugyanakkor nagy örömmel vett részt a tábor munkájában. „Inkább felnőttekkel szoktam dolgozni, s most nagyon érdekes a gyerekekkel, fiatalabbakkal. Az embernek egy kicsit fejlődni kell, ahogyan nekem is, mert a gyerekekkel egészen más az anyag, a hozzáállás, ezért nekem is készülni kellett az órákra, hogy azokat érdekesnek találják a gyerekek” – osztotta meg gondolatait a tanárnő, majd hozzátette: úgy véli, a táborozóknak elnyerte tetszését a foglalkozás, melyet alátámaszt az is, hogy amikor rövid szünetre adódott lehetőség, ők inkább a teremben maradva lelkesen dolgoztak tovább a kapott feladatokon.
„Kicsit meglepetés volt, hogy a csoportom kezdő, a gyerekek sem írni, sem olvasni nem tudnak, ezért a leggyakrabban játékos, illetve énekes módszereket használtam, mondókákat és énekeket tanulunk. Minden nap van egy téma, amin belül dolgozunk. A cél, hogy naponta legalább tíz szót megjegyezzenek, s ezért a következő napot igyekszünk azzal kezdeni, hogy játékos formában visszakérdezzük a korábban tanult szavakat” – mondta Mészár Karina, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanára, aki a legkisebbeknek tartott órákat.
Pfeifer Anita kiemelte, hogy a visszajelzések alapján a nyelvi tábor elnyerte mind a résztvevők, mind a szülők tetszését. „Túljelentkezés volt a táborba. Az utolsó héten sajnos nagyon sok jelentkezőt vissza kellett utasítanunk, de negyven fővel terveztük ezt a tábort, amit végül negyvenöt gyerekkel indítottuk el. Már a tábor második napján a szülők arra kértek minket, hogy jövő héten is folytassuk, sőt tervezzünk ilyet ősszel, télen, nyáron, akár minden évszakban. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk” – közölte nagy örömmel a Magyar Ház kulturális menedzsere, aki azt is elmondta, hogy a táborba 90%-ban teljesen ukrán anyanyelvű családokból érkeztek a gyerekek, akik valamilyen szinten különórákon vagy más helyszíneken tanultak vagy jelenleg is tanulnak magyar nyelvet. „Célunk az volt, hogy mélyítsük a tudásukat, bővítsük a szókincsüket, és magyar közösségben legyenek ezek a gyerekek” – emelte ki Pfeifer Anita.
A szervezők a tábor ideje alatt étkezést is biztosítottak a gyerekek számára. Az oktatók munkáját önkéntes nevelők, a munkácsi cserkészcsapat tagjai segítették. A magyar mint idegen nyelv nyári tábor Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
A hétvégén 8. alkalommal startolt el a magyar, mint idegen nyelv és az ukrán, mint idegen nyelv tanfolyam a beregszászi főiskola felnőttképzési központjának szervezésében.
2755 fő 225 csoportban 66 helyszínen 83 tanár közreműködésével tanulhatta a magyart, mint idegen nyelvet az elmúlt fél évben a beregszászi főiskola felnőttképzési központjának szervezésében. A beregszászi oklevélátadó ünnepségen Grezsa István miniszteri biztos online köszöntötte a résztvevőket és bejelentette: a programot tovább támogatják, így 2022-ben is folytatódhatnak a tanfolyamok.
Megrendezték a 21. Élőnyelvi Konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
Mivel Kárpátalja a Szovjetunió kötelékébe tartozott, a rendszerváltásig a magyar–magyar kapcsolattartás szinte lehetetlen volt. A tudományos élet területén sem lehetett szorosabb együttműködést kialakítani. A magyarországi és határon túli magyar nyelvészek közötti szervezett kapcsolattartás fórumát az 1988-ban indult Élőnyelvi Konferenciák sorozata indította. A kétévente tartott magyar szociolingvisztikai konferenciát idén a járványügyi helyzet miatt online formában rendezték meg.
Nincs nép a világon, amelyet ne töltene el jogos büszkeség, és ne igyekeznék ezt az oktatásban is tudatosítani, ha nyelvének múltja hirtelen meghosszabbodik négyszáz évvel – áll a gondola.hu cikkének bevezetőjében, melyet a Magyar Nemzet idéz.
Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadó Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója volt. A vele készült interjúban a tudós elmondta, azt, hogy milyen nyelven beszélt egy népcsoport a VIII. században vagy akármikor, csak nyelvi természetű bizonyítékok alapján állapíthatjuk meg.
A jánoshidai tűtartó Fotó: Központi Adattár és Digitális Képarchívum, Magyar Nemzeti Múzeum
– Ahogy jogos elvárása a régész-történész szakmának, hogy nyelvészeti érvekből ne vonjunk le történeti következtetést, a nyelvészet számára sem elégséges alátámasztás egy régészeti érv – szögezte le Fehér Bence, hozzátéve: az avar birodalom lakóiról egyelőre nincs semmi adat, nem tudni, magyarnak vagy avarnak vallották magukat.
Rajz a tudományos szenzációról Fotó: Magyarságkutató Intézet
– Jelenleg a jánoshidai tűtartón olvasható a legvilágosabban magyar nyelvű szöveg – jelentette ki a professzor. Rámutatott: ha további kutatások bizonyítékokkal szolgálnak a nagyszentmiklósi feliratcsoport nyelvére, az lehet, hogy újraírja majd a magyar nyelv történetét.
Rajz a magyar nyelvtörténetet átíró leletről Fotó: Magyarságkutató Intézet
– A mai oktatásban evidencia, hogy az írott magyar nyelvtörténet lényegében a Tihanyi Alapítólevéllel kezdődik. Ehhez képest most négyszáz évvel korábbi szöveg került elő – fejtette ki Fehér Bence. – A honfoglalás mint történelmi, politikai, államszervezési esemény nem változik. Bőven elég forrás bizonyítja, hogy Árpád vezér és népe közelítőleg ebben az évben vonult be és alapított egy nomád államszervezetet, amely néhány év alatt európai hatalommá lett. Az avar államnak a mai Magyarország államjogilag nem lett jogutódja. Azt is tudjuk – ezt a régészet bizonyítja –, hogy nem légüres térbe érkeztek, hanem egy hasonló kultúrájú nép élt itt, az avarok, akikkel rövid idő alatt egy közös néppé olvadtak. László Gyula kutatásai óta arról folyik a vita: az avarok nyelve eltűnt-e, vagy a mi mai magyar nyelvünknek ez az elődje. Ez a kérdés látszik most részben eldőlni. Az lehet, sőt valószínű, hogy az avar birodalomban nem egy, hanem több nyelvet is beszéltek, de bizonyosra vehető, hogy ezek közt volt az ősmagyar nyelv is, ami aztán idővel, legkésőbb a II. évezred elejére, népünk közös nyelvévé vált.
