1993. október 18-án kárpátaljai magyar szervezetek összefogtak, hogy létrehozzanak egy alapítványt, amelynek célja egy önálló, magyar felsőoktatási intézmény létrehozása volt Kárpátalján. Ennek eredményeként, 1994-ben megnyitotta kapuit Beregszászban az akkori, Nyíregyházán működő Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzése. Napra pontosan harminc évvel később, 2023. október 18-án a Rákóczi-főiskola és az égisze alatt működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont jubileumi emlékkonferenciát szervezett az intézmény Átriumában nagyszámú közönség előtt megszólaltatva azokat, akik részesei, alakítói voltak az akkori eseményeknek.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora korabeli újságok tudósításainak alapján ismertette az általa vezetett intézmény indulásának körülményeit. Megtudhattuk, hogy a kezdeti viták után, az októberi kezdeményező fórumot követően, 1994. január 13-án a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal bejegyezte a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melyet négy jogi személy hozott létre, a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyházkerület és a Beregszászi Városi Tanács. A Beregi Hírlap 1994. május 21-i számában meg is jelent a Kárpátaljai Magyar Főiskola első felvételi hirdetése, ahol óvodapedagógus, tanító, angol‒történelem és angol‒földrajz szakokra és szakpárokra hirdettek felvételt, az 1994–95-ös tanévre. Az újság 1994. szeptember 8-án már a sikeresen lebonyolított felvételi vizsgákról tudósított. Száznál többen felvételiztek, közülük 42 hallgatót vettek fel. A tanárképző tagozat kezdetben csak a hétvégeken, péntek, szombat, vasárnap működött a magyar gimnázium épületében, ahol a nyíregyházi főiskola tanárai oktatták a leendő tanárokat. 1994. szeptember 17-én, szombaton a Beregszászi Járási Tanács üléstermében sor került a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola első tanévnyitójára, amelyről a Beregi Hírlap ezzel a címmel számolt be: „Szellemi műhely lesz”. „Hosszú volt az út, de végül valóban az lett a főiskola, szellemi műhely…” – fogalmazott Csernicskó István rektor, megköszönve mindenkinek, aki részt vett a főiskoláért folytatott küzdelemben, mindenkinek, „aki segített abban, hogy ma itt lehetünk és harmincadik évfordulót ünnepelhetünk”.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja kijelentette: „A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítói elérték céljukat. Azok a pedagógusok, akik ebben az intézményben szerezték diplomájukat, elismert és sikeres szakemberek lettek. A főiskola eltelt három évtizedét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a fiatal intézmény ez idő alatt a kárpátaljai magyarság tudományos műhelyévé nőtte ki magát. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a főiskola vezetősége a kezdetektől fogva tudatosan és fokozatosan bekapcsolta az intézményt az anyaországi tudományos életbe. Együttműködési szerződések sorozatát kötötték magyarországi egyetemekkel és főiskolákkal, kutatóintézetekkel, sőt a Magyar Tudományos Akadémiával is. Ezzel az intézmény megteremtette azokat az alapokat és lehetőségeket, amelyek segítségével az itt tanuló kárpátaljai fiatalok tovább képezhetik magukat az anyaországban, valamint résztvevői lehetnek a magyar tudományos életnek. Ma már a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák egész intézményrendszere alakult ki a főiskola égisze alatt kiváló infrastruktúrával és humán kapacitásokkal, ami a kárpátaljai magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb záloga a háború okozta vészterhes időszakban is” – összegezte a főiskola eredményeit és biztosította hallgatóságát a magyar állam támogatásáról a beregszászi magyar külképviseletet irányító diplomata.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérségi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője Babják Zoltán polgármester köszöntő levelét olvasta fel, amelyben a településvezető köszönetet mondott a Rákóczi-főiskolán zajló magas szintű oktatásért.
Majd a főiskola indulásában különféle szerepet vállalók vették birtokba a színpadot, akik egy id. Debreceni Mihály által vezetett pódiumbeszélgetés keretében idézték fel három évtizeddel korábbi emlékeiket.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a Rákóczi-főiskola elnöke elmondta, hogy bár a főiskola létrehozása napra pontosan harminc évvel ezelőtt indult, az intézményt az ukrán állam csak öt évvel később ismerte el hivatalosan.
Virtuálisan csatlakozott a beszélgetéshez Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki 1993-tól a KMKSZ elnökségi tagjaként aktív szerepet töltött be a főiskola létrehozásában, a képzés elindításában.
Tóth Mihály nemzetközi jogász, Ukrajna elnökének egykori beregszászi járási megbízottja a főiskola létrehozói közül kiemelte néhai Gulácsy Lajos püspök urat, „aki jelentős kérdésekben járt el akkor”, az anyaországból Szabó Tibort és Orosz Ildikót, utóbbit a legfontosabb szereplőként emelt ki. Valamint megemlítette két akkori hivatali kollégáját, akik szintén támogatták a főiskola ügyét, Pataki István néhai polgármestert és Bodó Pál akkori járási tanácsi elnököt.
Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke, mint egykori köztisztviselő elmondta, hogy a rendszerváltás utáni magyar közigazgatásban meg volt a lelkesedés, de a hozzáértés kevésbé. Elismerően szólt továbbá azokról a kárpátaljai hivatalnokokról, akik a főiskola ügye mellé oda tudtak és mertek állni.
Vinnai Győző országgyűlési képviselő, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a beregszászi speciális képzés egykori oktatója fiatal főiskolai adjunktusként vállalta, hogy minden hétvégéjét feláldozza és Beregszászba jön, ahol a történelem szakos hallgatókat tanította 1994–98 között. Családiasabbnak élte meg a beregszászi hangulatot a nyíregyházi főiskolán tapasztaltnál, Beregszászban a lelkesedés óriási volt. „Jó embereket találtam itt és rossz körülményeket” – összegezte akkori emlékeit a Fidesz országgyűlési képviselője.
Vass Ilona, a speciális képzés első koordinátora, a főiskola egykori rektorhelyettese a korai nehézségekre és az alapszabályok és hivatalos dokumentumok jóváhagyatása okozta kihívásokra emlékezett vissza.
Ugyancsak az induláskori emlékeiről beszélt Molnár József, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője, a speciális képzés tanára, aki kezdetben nem hitt abban, hogy Beregszászban lehet egy magyar főiskola, de ma már hálás a kezdeményezőknek és az anyaországi támogatóknak, hogy az intézmény eljuthatott oda, ahol jelenleg tart.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés egykori elnöke, volt államtitkár és parlamenti képviselő sikeresnek nevezte azt a missziót, amit a főiskola felvállalt, hisz dupla nyomás alatt él ma a kárpátaljai magyarság, a háború árnyékában, másrészt a kijevi kormányzat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszűkítő intézkedéseinek a nyomása alatt. Hangsúlyozta: „Számunkra fontos ennek a főiskolának a léte.”
Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori főosztályvezetője, korábbi beregszászi magyar főkonzul az anyaországi támogatások alakulásáról beszélt, magyar szigetnek nevezve a beregszászi intézményt, ahová mindig örömmel tért be.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, a főiskola egykori diákja, az első Hallgatói Önkormányzat elnöke ‒ Brenzovics Lászlóhoz hasonlóan ‒ online kapcsolaton keresztül, valamint Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, a speciális képzés első évfolyamának végzőse arról beszéltek, hogy diákként mit jelentett számukra és mit adott nekik a főiskola.
A pódiumbeszélgetés végén a főiskola vezetői oklevéllel köszönték meg a beszélgetés résztvevőinek, valamint a kezdeti speciális képzés jelen lévő oktatóinak és hallgatóinak a megjelenését.
Az esemény végén a Rákóczi-főiskola égisze alatt működő Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola oktatói adtak koncertet az Esztergom teremben.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a magyar kormány támogatásával felújított magyar óvodát adott át Királyházán. Az intézmény a P. Frangepán Katalin Gimnázium kilencedik egységeként kezdi majd meg munkáját. Több mint 100 év után ismét magyar oktatásban részesülhetnek a település gyermekei. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 2021-ben kezdte el a megvásárolt egykori református parókia épületének felújítását, mely ezentúl az óvodások „háza” lesz.
Az ünnepélyes megnyitón Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke megjegyezte: „Királyházának kiemelkedő személyisége volt P. Frangepán Katalin, aki ittléte során úgy döntött, gyermekét anyanyelvén szeretné taníttatni, ebből adódóan mecénásként felfogadta Komjáthy Benedeket, s ezenkívül megbízta azzal is, hogy fordítsa le Pál apostol leveleit magyar nyelvre. Az elmúlt száz évben semmilyen intézményi oktatás nem volt Királyházán, ezért most egy hatalmas hiányt törlesztünk. Számunkra azért fontos ez az óvoda, mert ezáltal is segíthetjük a helyi szórvány magyar közösséget, és ha lesz rá lehetőség, akkor az óvoda után egy elemi iskolát is szeretnénk majd elindítani. Itt mintegy száz éve bármilyen hatalom jött, nem volt érdekelt abban, hogy ezt a kultúrát megőrizze és segítse, generációk nőttek fel, akik nem tanultak magyar iskolában. Ezért nagyon fontos, hogy akik igénylik a magyar nyelvet, azok megtanuljanak írni és olvasni” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kijelentette: „A magyar kormány elkötelezett a magyar családok támogatása érdekében, és ez igaz a határon túl is. Magyar gyerekek nélkül nincsen magyar jövő. Az, hogy vannak ilyen intézmények, mint ez az óvoda, az garanciát jelent arra, hogy meg tudnak maradni a gyerekek magyarnak, meg tud maradni a magyar kultúra, magyar nyelvi közegben tudják a szülők őket biztonságban. Nekünk ez továbbra is stratégiai kérdés lesz, háborús időkben különösen fontosak az ilyen átadások, szimbolikus jelentőségük is van. Bízunk benne, hogy ezentúl még eggyel jobban érzik a kárpátaljai magyarok, hogy számíthatnak az anyaországra. Természetesen a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél előbb tűzszünet és béke legyen, hiszen csak így jöhet vissza az a pezsgő és fejlődő élet ide, Kárpátaljára is, ami a háború előtt jelen volt.”
Tarasz Zadorozsnij, a Királyházai kistérség alpolgármestere köszönetet mondott a magyar kormánynak és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy egy új, korszerű óvoda kezdheti meg működését a térségben.
A királyházai óvoda közel 25 millió forintos anyaországi támogatással nyílhatott meg. Az épületen teljes körű javítást végeztek. A tervek szerint 15 fős vegyes korosztályú óvodai csoporttal kezdik meg az oktatást. Egy évvel ezelőtt pedig a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola kihelyezett szakköre is megkezdte működését a településen, akik hegedűjátéka színesítette az átadóünnepséget. Az eseményen Peleskei Béla, Máramaros-Ugocsa Református Egyházmegye lelkészi főjegyzője mondott áldást az intézmény dolgozóira és növendékeire.
Az átadót követően Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Beregszászba látogatott, ahol a Perényi Zsigmond Kultúrkúriában átadta a csodasarkokat azon kárpátaljai gyerekek számára, akik kiemelkedő eredményeket értek el a Miénk a város online játék keretében. Az idei verseny legjobbjai most is értékes ajándékokat és csodasarkokat vehetettek át oktatási intézményeik részére, melyek értékes könyveket tartalmaztak. Ezt követően a kormányszóvivő meglátogatta az Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi központját, majd a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat raktárát és az önkéntesek szálláshelyét is megtekintette.
