A Tatár-hágótól nem messze fekvő Terebesfejérpatakon 2020-ban indult be a magyar óvoda. A községben már kevesen beszélik a magyart, de a szülők kérésére a KMPSZ a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési
Egyre több a jelentkező. A szülők belátják, hogy Terebesen is magyar gyökerek voltak, nagyszülők és építik lassan ezt a folyamatot, hogy a gyerekek elsajátítsák a magyar nyelvet, és hogy más nép kultúráját is megtanulják. Nagyon elégedett vagyok azért, hogy a szülők ilyen aktívan részt vesznek az óvoda életében. Szerintem iskolára is lenne szükség.
Benedek Imre szerint nagy jelentősége van annak, hogy a szülők kezdeményezésére olyan településeken is magyar nyelvű óvodák indulhattak, ahol évtizedekig nem volt magyar nyelvű oktatás.
2015 óta november 15-én ünnepeljük a magyar szórvány napját, mely egyben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének, valamint halálának évfordulója is. Ezen a napon Kárpát- medence szerte számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet azokra a közösségekre, amelyek létszámbeli kisebbségbe kerülve mindennap küzdenek a megmaradásukért, anyanyelvükért, kultúrájukért. Kárpátalján szórványvidéknek számítanak az egykori Máramaros, Ung, Ugocsa megye, valamint a Latorca, illetve a Borzsa völgyének magyarok által is lakott települései.
Online konferencia keretében ünnepli szombaton a magyar szórvány napját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Megőrizni az identitást Az eseményt megnyitó Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az oktatás kiemelt szerepét hangsúlyozta abban, hogy a szórványban élők is meg tudják őrizni identitásukat. Megemlítette: az Iskola Alapítvány által magyar állami támogatással működtetett iskola utáni (after school) program a szórványban – és vegyes családokban – nevelkedő gyermekek számára is vonzóvá teszi a magyar iskolát. Ma Románia 12 megyéjében 50 tanintézetben több mint 2300 diák a haszonélvezője a délutáni programnak. Hozzátette: az RMDSZ most azon dolgozik, hogy a délutáni oktatási programok működéséről a román állam gondoskodjék.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatéka Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját nyilvánította előbb az RMDSZ, majd a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává. Kijelentette: a szórványról való gondoskodással a magyarság Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatékát élteti.
„Ahogy eddig, a jövőben is mindenben számíthatnak ránk, mi is számíthatunk önökre”– jelentette ki az államtitkár.
Hungarikum Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke köszöntésében hungarikumnak nevezte a szórvány szót, melyet a világ több részén meg sem értenek. Hozzátette: míg az eszkimóknak, a lappoknak több száz szavuk van a hó a jég minőségének a leírására, úgy a magyaroknak a léthelyzetük leírására alakult ki bő szókincsük.
„Vannak belhoni és külhoni magyarok, anyaországi magyarok, elszakított országrészek magyarjai, határon inneni és túli magyarok, van tömb, van sziget, van szórvány”– sorolta.
A konferenciát vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő azokat a közösségeket tekintette szórványközösségeknek, amelyek identitásuk megőrzéséhez külső támogatásra, segítségre szorulnak. A felszólalók közül többen is annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a 2022-es romániai népszámláláson a szórványban. Adott esetben vegyes házasságban élő magyarok is szabadon kinyilvánítsák nemzeti hovatartozásukat.
Részt kell venni a népszámlálásban Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: a népszámlálásnak a kisebbségek szempontjából van a legnagyobb jelentősége. Elengedhetetlenül fontos, hogy a magyarság romániai lélekszáma ne essen egymillió alá a hivatalos statisztikában. Arra buzdított, hogy minél többen már az első, online, önkitöltős szakaszban vegyenek részt a népszámláláson. Hozzátette: az RMDSZ megyékre és településekre bontott struktúrát alakít ki a népszámlálással kapcsolatos tanácsadásra.
Székely István az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy fogalmazzák újra az erdélyi magyar társadalmat az interneten. Megjegyezte: a járvány miatt felértékelődött online tér a járvány elmúltával is a közösségépítés fontos eszköze és lehetősége marad. Az internet lehetőséget teremt arra, hogy a szórványban számbeli kisebbségben élők nagyobb közösségeket alakítsanak ki, amelyekbe a településeikről elszármazottakat is bevonják.
