Magyarország Beregszászi Konzulátusa szervezésében kiállítás nyílt a Péterfalvai Képtár gyűjteményéből a külképviselet Munkácsy Mihály kiállítótermében – számolt be a Kárpátalja hetilap. A tárlat lehetőséget nyújt a látogatóknak, hogy megismerjék a Tiszahát és Kárpátalja neves művészeinek alkotásait. A kiállítás célja a különleges művek bemutatása mellett a tiszaháti képtár népszerűsítése is
A rendezvény elején dr. Gyebnár István, a beregszászi külképviselet ideiglenes ügyvivője kiemelte, hogy az 1986-ban megnyílt képtár ‒ melynek az impozáns György-kastély ad otthont ‒ teljes kiállítási anyagát kárpátaljai festőművészek alkotásai teszik ki. Ezen festmények egy részét a Tiszaháton szerzett élmények alkotják. A jelenleg 200 darabos kiállítási anyaggal rendelkező intézmény 2007-től a Magyar Nemzeti Jelentőségű Intézmények sorába tartozik. A diplomata hangsúlyozta: „Magyarország Kormányának köszönhetően az utóbbi években a gyűjteménynek helyt adó épület kívül és belül is teljesen megújulva várja az idelátogatókat. A kárpátaljai festőiskola, a kárpátaljai festőművészet erős történelmi szálakkal kötődik az anyaországhoz, amelynek alapítói Boksay József és Erdélyi Béla voltak. […] Kárpátalja több híres művésszel ajándékozta meg a világot, amelynek utánpótlás-kinevelése napjainkban is zajlik. Ma már a Révész Imre Társaságnak köszönhetően tömörülnek egybe a kárpátaljai festőművészek.”
Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Péterfalvai Képtár igazgatója felelevenítve a település történelmi múltját megjegyezte: „Egy falu, amelynek kastélya van. A György-kastélyt György Endre kárpátaljai származású jogász, politikus, Magyarország Földművelésügyi minisztere építtette a 19. század végén. A 80-as években Bíró Andor, az egykori Határőr Agrárcég elnöke kezdeményezte jeles művészek közreműködésével a Péterfalvai Képtár létrehozását benne. Az állandó kiállítási gyűjtemény neves kárpátaljai ruszin, magyar, ukrán művészek alkotásaiból áll, akik több festményt ajándékoztak a képtár számára. Többek között megtalálható: Harangozó Miklós, Balla Pál, Horváth Anna, Kassai Antal, Habda László és még sokan más művész alkotása. 2007-től a képtár gyűjteménye folyamatosan bővül, így azóta kortárs kárpátaljai alkotók műveivel is találkozhatnak az érdeklődők.” Az igazgató továbbá kiemelte, hogy a szakértők a Péterfalvai Képtár gyűjteményét a Baksai József Szépművészeti Múzeum után a legnagyobb kárpátaljai képzőművészeti gyűjteményként tartják nyilván.
A köszöntők és ismeretterjesztő gondolatokat követően a Beregszászi Rezeda Folkműhely néptáncegyüttesének előadásában bukovinai táncokat tekinthetett meg a nagyérdemű. Ezt követően lehetőség nyílott a kiállítás anyagának megtekintésére, eszmecsere folytatására. A most bemutatott kiállítás anyagának nagy részét a tiszaháti táj és az ott szerzett élmények vászonra örökített pillanatai alkotja.
Október 23. – a szabadság napja címmel hirdette meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére alkotói pályázatát a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, amelyre idén 91 család nyújtotta be pályaművét. A nyertesek díjazása mellett tanulmányi ösztöndíjak és ajándékcsomagok átadására is sor került. Fontosnak tartom, hogy a fiatalok büszkék legyenek arra, hogy kárpátaljai magyarok, hangsúlyozta Tarpai József, a szervezet elnöke. A díjátadónak a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja adott otthont. A kárpátaljai magyarság egy egymást támogató nagy család, fogalmazott Dobsa Németh Beáta, az intézmény vezetője. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is hozzájárult a fiatalok méltatásához. A nagycsaládosok egyesülete nagy részt vállal abban, hogy a kárpátaljai magyarság szülőföldjén itthon érezze magát, emelte ki Sin József, a KMKSZ alelnöke. Az ünnepi alkalmat a fiatalok verses-zenés, az 56-os forradalomnak szentelt tematikus előadása tette emlékezetesebbé. Az Október 23.-a – a szabadság napja alkotói pályázat díjátadója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja támogatásával valósult meg.
Az ukrajnai háborúnak megannyi áldozata van mind a katonák, mind a civilek körében. A pontos számokat továbbra sem ismerjük, ahogy azt sem tudjuk pontosan, hogy hány kárpátaljai magyar nemzetiségű katona esett el vagy sebesült meg a harcok során. A jelenlegi nyilvános információk szerint 53 elesett magyar származású személyt tartanak nyilván. Ezen katonák hozzátartozóit támogatja Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma az Ungvári, valamint a Beregszászi konzulátus által. Ez utóbbi intézményben adták át támogatásukat a néhai huszti honvéd, Molnár Artúr családja számára. Molnár Artúr önkéntesként vonult be a háború első napjaiban és 2023 tavaszán a bahmuti fronton vesztette életét. Molnár Artúrt két kiskorú gyermeke és felesége Alexandra gyászolja, aki könnyek között mesélt férje helytállásáról.
Október 9-én néma főhajtással emlékeztek meg Beregszászban az 1944-es szovjet bombázások áldozatairól. A Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által közösen szervezett eseményen idén is koszorúkat helyeztek el a Vérke-parti város temetőjének honvédparcellájában, valamint a vasútállomás melletti emléktáblánál.
A beregszászi temetőben dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője az egykori áldozatokra emlékezve elmondta: 1944. október 9-én a szovjet légierő két hullámban bombázta a beregszászi vasútállomást. A harci cselekményeknek mintegy 250 hallottja volt, melyek között katonák és civilek is voltak. A konzul kiemelte: a múlt eseményeinek felidézése a megmaradt közösség egyik fontos feladata, s abból erőt merítve kell törekedni a tartós béke elősegítésére. A diplomata sajnálatosnak nevezte, hogy immáron több mint két és fél éve Ukrajna területén háború dúl, amelynek egyre több magyar áldozata is van. Mint fogalmazott, jelenleg 52 olyan férfiről tudnak, akik magyar nemzetiségűek voltak és elestek a jelenleg zajló háborúban. Az ügyvivő szerint fontos lenne, hogy a béke mielőbb helyreálljon az országban, és elinduljon a békés építőmunka.
Az eseményen a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum 9. osztályos diákjainak emlékműsorát tekinthették meg az egybegyűltek, majd a történelmi egyházak képviselői mondtak imát.
Ezt követően a megemlékezés a beregszászi vasútállomás előtt elhelyezett emléktáblánál, az egykori bombázások helyszínén folytatódott.
Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársa az emlékező közösséget köszöntve felidézte: 1944-ben 27 szovjet bombázó lépett Beregszász légterébe, hogy a fontos infrastrukturális célpontot, a vasutat bombázzák. De a szőnyegbombázás során nemcsak a vasút, hanem több utca is támadás alá került. S ezenfelül a szovjet katonák sortűz alá vették a város nagyobb részét is, ahol nemcsak katonákra, de civilekre is támadtak. A támadások során közel 250 ember esett el, ezek között voltak Észak-Erdélyből érkező civil menekültek is, akik a vonatokon tartózkodtak.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere emlékezve az egykori elesettekre kiemelte: a jelenlegi helyzetünkben ismét háborús időket kell megélnünk. Nemcsak a történelemről kell beszélnünk, hanem arról is, hogy a bombázás sokkal valóságosabb itt most, mint azt gondolnánk, hiszen naponta éri országunkat bombatámadás. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a város, Kárpátalja, ez az ország, ahol most élünk, minél hamarabb a békéhez tudjon közelíteni. A katonáink minél hamarabb jöjjenek haza, s minél hamarabb a város gazdasága, oktatása, egészségügye vissza tudjon kerülni abba a mederbe, ami még a háború előtt is nehézkes volt” – jegyezte meg Babják Zoltán. Az 1944-es események sorozata Beregszász történelmének egyik legsötétebb fejezete volt, 80 évvel ezelőtt több száz család egyetlen nap alatt vesztette el szeretteit. Ez a tragédia Beregszász történelmének elválaszthatatlan része, fontos, hogy emlékezzünk rá és megőrizzük az elhunytak emlékét – mondta a polgármester.
Az emlékező gondolatokat követően Maruszics Erik, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa tartott előadást az 1944-es történésekről levéltári és más források alapján. Az eseményen Ferku Szilveszter A Kárpátokban megfújták a trombitát című katonadalt adta elő, Orbán Viktória, a Rákóczi-főiskola hallgatója pedig Reményik Sándor Catalaunum című költeményét szavalta el. A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget, majd a megjelent társadalmi és civil szervezetek, valamint egyházi és oktatási intézmények vezetői elhelyezték az emlékezés koszorúit a vasúti épület falán található emléktáblánál.
Gróf Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság mártír politikusáról emlékeztek meg Beregszászon a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban. A szlovák parlament képviselőjeként nemcsak a felvidéki magyarok jogaiért küzdött. Esterházy János 1942-ben egyedüliként tartózkodott a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmányi törvény szavazásakor (a filmmel lehet fedni). Az emlékest Magyarország Beregszászi Konzulátusa és az idén megalakulásának 10. évfordulóját méltató Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közös szervezésében valósult meg. A nehéz időszakot megélő kárpátaljai magyarság a múlt példaképeiből meríthet erőt, fogalmazott Jakab Nóra, a szervezet elnöke. A Beregszászi Konzulátus szívesen csatlakozott a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezéséhez. Buczkó István, a diplomáciai testület vezető konzulja elmondása szerint Esterházy János példaértékű életútja és tevékenysége kitartást és erős hitet ad a nehézségekkel szembesülő kárpátaljai magyaroknak. Az emlékest filmvetítéssel kezdődött. Zsigmond Dezső dokumentumfilmjében a mártírpolitikus Olaszországban élő lánya „mesél”, és a szép gyermekkori emlék mellett megrázó képeket elevenít fel a család hányatott sorsáról. A rendezvény előadója, Dr. Molnár Imre történész bemutatta „Esterházy János élete és mártírhalála” című könyvét, amelyben a kutatásainak eredményeiről számol be. A történész felidézte a felvidéki politikus a 1932-es beregszászi látogatását, valamint az 1933-as, az árvíz sújtotta Tiszaújlak megsegítésére szervezett gyűjtését. Gróf Esterházy János életútja erőt ad, hitéhez való ragaszkodása példaértékű a kárpátaljai magyarság számára.
Ökumenikus megemlékezést tartottak Farkasfalván Szent István tiszteletére. A negyedszer megszervezett programnak ezúttal is az egykori Fogarassy-kúria kápolnája, valamint a Tiszaháti Tájmúzeum adott otthont. Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszédében kiemelte, hogy a háború ellen nem tehetünk, de a túlélésért küzdhetünk, és ezért fohászkodhatunk Istenhez és hálát kell adnunk azért, hogy a legnehezebb időkben is össze tudunk gyűlni Szent Istvánra és az államalapításra emlékezvén. A megemlékezésen a kárpátaljai magyar kortárs irodalom képviselői: Vári Fábián László, valamint az újabb nemzedék tagjai, Marcsák Gergely és Shrek Tímea versekkel és elbeszélésekkel idézték fel Szent Istvánt. Ezt követően Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője tartott történelmi áttekintést államalapítónk életéről és tetteiről. Az államalapítás olyan időszak volt a magyar történelemben, amire büszkék lehetünk. Ekkor véglegesen eldőlt, hogy sok más pusztai néphez hasonlóan mi nem tűnünk el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében, hanem sikerül megkapaszkodni itt, a Kárpát-medencében, emelte ki beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője A rövid ökumenikus liturgiát és a kenyérszentelést követően a rendezvény zárásaként felhangzott a Szózat, majd a kastély udvarban közösen koszorúzták meg a hármas halomra állított kettős keresztet.
A KMKSZ Kárpátalja szerte szentmisék, koszorúzások keretében méltatta a magyar államalapítás és Szent István napját. Tiszacsomán, a honfoglalás kori temető helyén KMKSZ által létesített Honfoglalási Emlék- és Szoborparkban Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője rámutatott: a kárpátaljai magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek, Magyarország támogatására. Sin József, a KMKSZ alelnöke kiemelte: Tiszacsomán különös érzés a honalapításról, a kereszténység felvételéről, nemzeti örökségünkről beszélni, hiszen itt vannak bizonyságul őseink sírjai. Dobos András, a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora mielőtt áldását kérte a jelenlévőkre az államalapító Szent István király Istenbe vetett szilárd hitéről beszélt. Az egybegyűltek ezután elhelyezték az emlékezés koszorúit Árpád fejedelem és Szent István király szobránál. A megemlékezés kulturális műsorral zárult többek között a sárosoroszi Hangraforgó citeraegyüttes, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport valamint a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely énekegyüttesének közreműködésével.