A hajdani máramarosi koronaváros magyar közössége is tisztelettel emlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. A viskiek a Kölcsey Ferenc Líceumban gyűltek össze, ahol színvonalas előadással idézték fel a történelmi eseményeket, majd a megemlékezés a református templomnál koszorúzással folytatódott.
A viski magyarság minden évben kulturális műsorral emlékezik meg a március 15-ei és az azt követő történésekről. A helyi magyar iskola diákjai idén is színvonalas előadással készültek. A műsor keretében a fiatalok ‒ felelevenítve az egykori magyar szabadságharc és forradalom eseményeit ‒ számot adtak ismereteikről, a haza iránti elkötelezettségükről és a magyar közösséghez való ragaszkodásukról. A költő visszatér című előadás hazafias dalok és versek összekapcsolása által, valamint egy kisebb színdarab prezentálásával elevenítette fel a ’48-as eszmeiséget.
A műsort követően Czébely Ilona, a líceum igazgatója köszönetét fejezte ki a fiataloknak és felkészítő tanáruknak, hogy a helyi közösség évente színvonalas műsorral emlékezik meg a márciusi eseményekről.
A megemlékezők átvonultak a református templomhoz, ahol Szabó Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Viski Alapszervezetének elnöke köszöntve a megjelenteket kiemelte: március 15-e nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a magyar nemzet egyik legfényesebb napja. „Ezen a napon emlékezünk azokra a bátor férfiakra és nőkre, akik 1848-ban kiálltak a szabadságért, az igazságért és egy olyan országért, amely minden polgárának egyenlő jogokat biztosít. Ez a nap az összefogás erejéről, a bátorságról és a kitartásról szól, amely a későbbi nemzedékek számára is példát mutatott – fogalmazott az alapszervezeti elnök. – 177 évvel később nem fegyverrel, hanem szavakkal, tettekkel és közös munkával kell harcolnunk a szabadságunkért és a nemzetünk boldogulásáért. A 19. századi forradalmárok álma ma is aktuális: egy erős, független, fejlődő ország, amelynek polgárai szolidaritásban, békében és egymást segítve építik a jövőt.” Kiemelte: március 15-e arra tanít minket, hogy egy nemzet ereje az összefogásban rejlik.
Ezt követően a Kölcsey Ferenc Líceum diákjai néhány verssel, a református gyülekezet kórusa egyházi és hazafias énekekkel színesítette a templom előtti megemlékezést.
A program koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
A hagyományokhoz híven idén is megemlékezett a Felső-Tisza-vidék magyarsága a március 15-ei eseményekről Técsőn. A háborús helyzet miatt immár harmadik éve csendes koszorúzással tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei és mártírjai előtt.
A megemlékezés délelőtt a técsői református templomban istentisztelettel vette kezdetét, melyen László Károly helyi református lelkész tolmácsolta Isten igéjét. A tiszteletes elmondta: Técső a felső-Tisza-vidéki magyarság centruma. Büszkeséggel tölti el, hogy egy olyan közösségben szolgálhat, ahol erős nemzettudattal rendelkeznek a helyi magyarok. Bár nagyon sokan elhagyták a háború alatt a gyülekezetet, csak a református egyházból több mint háromszázan költöztek el külföldre, de akik maradtak, hiszik azt a vezérigét: „ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” – fejtette ki László Károly. Mint mondta, az itt élő magyarok hűen őrzik Kossuth Lajos emlékét, a técsőiek már 1898-ban szobrot állítottak neki, amely ma is ott áll a város központjában. Az 1848–49-es események momentumai mindmáig óriási jelentőséggel bírnak a nemzet számára, amelyekre emlékezni kell.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke kifejtette: fontosak ezek az ünnepek, hiszen az ilyen alkalmak lehetőségeket teremtenek a találkozásokra. „Bár 177 éve volt a szabadságharc, mégis mind a mai napig erősen él az akkori történések üzenete és szellemisége a magyar népben. A szabadságharc üzenete elsősorban az, hogy a szabadságért és a függetlenségért minden időben meg kell küzdeni. Most is ezt a küzdelmet vívjuk, ehhez viszont szabadságszerető, tenni kész ifjúságra van szükség – hangsúlyozta. – Hiszen 1848-ban is az ifjúság volt az a rétege a magyarságnak, akik bátrak voltak. Azonban felelősségteljes politikusokra van szükségünk: mint amilyen volt Kossuth, Széchenyi, de nem utolsósorban Deák Ferenc.” A KMKSZ felső-Tisza-vidéki elnöke kiemelte: Deák Ferencekre van szükség, amikor befejeződik a háború, mert hazajönnek katonáink és embereink. „Mert a haza itt van, és higgadt, bölcs vezetőkre van szükség, akik összefogják közösségeinket. Napjaink feladata a függetlenség és a szabadságunk megtartása, valamint felkészülni a békés időszakra, és folytatni ott, ahol abbahagytuk” – tette hozzá Sari József.
Az eseményen jelen volt a Balogh György beregszászi magyar konzul, aki beszédében kiemelte, hogy 1848-ban a teljes nemzet összefogott. „Nagyon fontos, hogy a ’48-as eseményeket megelőzte az a tény, hogy a nép nemcsak felkelt, de előtte kezet fogott; kezet fogott jobbágy a nemessel, és nemzetté vált. Egymásra támaszkodva könnyebb felállni” – jegyezte meg. „A mai napon Kárpátalja magyarsága együtt ünnepel a Kárpát-medence magyarságával. Azt, hogy 105 év szétszakítottság távlatából még mindig együtt ünnepelhetünk, azt 1848 tavaszának is köszönhetjük. Bár nagy terhekkel áldott meg minket a Mindenható, megadta azt a kegyelmet is, hogy olyan egységet teremtett bennünk, melyet nem szakíthat szét semmilyen határátrajzolás” – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar kormány a jövőben is igyekszik segíteni és támogatni a kárpátaljai magyarságot a nehéz időkben is.
Az istentiszteletet követően az emlékező közösség a város központjában megkoszorúzta Kossuth Lajos mellszobrát. A programra Takár Károly Katyó túrakerékpáros tisztelegve az egykori ’48-as hősök előtt kerékpáron tette meg az Aknaszlatina–Técső távot.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Badalóban idén is méltó tisztelettel emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a hagyományokhoz híven. Az ünnepséget követően a helyi KMKSZ-alapszervezet éves közgyűlésére is sor került, amelyet emelkedett hangulatban tartottak meg.
Az ünnepi eseményre március 16-án került sor, amikor a helyi református templomban tartott istentiszteleten Sápi Zsolt lelkipásztor hirdette Isten igéjét, s a megemlékezők tisztelegtek a magyar szabadság hősei előtt. Az ünnepség szónokai kiemelték, hogy a márciusi események üzenete ma is élő és aktuális, különösen a kárpátaljai magyarság számára, amely napjainkban is számos kihívással néz szembe.
Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar történelem tele van sorsfordító eseményekkel, de 1848 tavasza kiemelkedik mind közül. Az akkori forradalmi lendület és a nemzet összefogása ma is iránymutató. „177 évvel ezelőtt a forradalom jelszava a béke, a szabadság és az egyetértés volt. De vajon ma, 2025-ben melyiket gyakorolhatjuk szabadon? A békét? Negyedik éve emlékezünk meg 1848 hőseiről háborús körülmények között. A szabadságot? Aligha, hiszen a kárpátaljai családok számos tagja távol van szeretteitől” – fogalmazott az elnök. Beszédét az I. korinthusi levél 13. részének híres soraival zárta: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”
Orosz Viktória előadásában elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye, majd dr. Trieb Gergely beregszászi magyar konzul szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott, hogy a nemzeti ünnepek nem csupán múltidézések, hanem a jelenre és a jövőre is hatással vannak. „Március 15-e a nemzet egyik legdicsőségesebb napja, amikor a magyarok félretették sérelmeiket, hogy együtt harcoljanak a szabadságért” – mondta. Hangsúlyozta, hogy 1848 üzenete, a szabadság és a hazaszeretet fontossága ma is érvényes, különösen a határon túli magyar közösségek számára, amelyek nap mint nap küzdenek identitásuk megőrzéséért.
A történelmi évfordulók szerepe is kiemelt hangsúlyt kapott. „Ha azt mondják 1848. március 15-e, azonnal eszünkbe jutnak a márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, a Nemzeti Múzeum és a sajtószabadság. Ha pedig azt mondják 1849. október 6-a, az aradi vértanúk neve jut eszünkbe” – emelte ki a konzul.
A megemlékezés további részében Méhes Laura, Sápi Anna és Szalai Gréta előadásában felcsendült a Kossuth-nóta, majd Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. „1848. március 15-e a magyar nép egyik legfontosabb ünnepe” – kezdte beszédét, majd rámutatott, hogy a határon túli magyar közösségeket gyakran érik támadások, és sokan próbálják elhallgattatni őket. „Mi, kárpátaljai magyarok nem vagyunk akarat nélküli kisebbségiek. Öntudatos magyarok vagyunk, és ezt minden időben bizonyítani fogjuk” – fogalmazott határozottan. Kiemelte, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a legfontosabb cél a béke megteremtése. Beszédét Babits Mihály fohászával zárta: „…béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen.”
A templomi megemlékezés végén az egybegyűltek megkoszorúzták az épület falán elhelyezett Petőfi- és Kölcsey-emléktáblát.
Ezt követően a résztvevők átvonultak a Petőfi Sándor Kulturális Központ dísztermébe, ahol a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlése vette kezdetét.
Jakab Lajos elnök ismertette a közgyűlésen az elmúlt év legfontosabb eseményeit és eredményeit. Elmondása szerint a KMKSZ Badalói Alapszervezetének létszáma 300 fő körül mozog, és idén 7 új taggal bővült.
A szervezet az elmúlt évben számos fontos eseményen vett részt és szervezett megemlékezéseket. Június 4-én a trianoni békediktátum évfordulóján tisztelegtek az áldozatok előtt, valamint emléktáblát állítottak Keresztyén Balázs irodalmár és helytörténész tiszteletére. A Magyarok Kenyere programhoz 11 helyi gazda csatlakozott, akik közel fél tonna búzával segítették a nagydobronyi gyermekotthont.
November harmadik vasárnapján a sztálini elhurcoltak áldozataira emlékeztek, január elsején hagyományosan méltatták Petőfi Sándor születésének évfordulóját, majd a magyar kultúra napján tartottak lélekemelő rendezvényt.
A közgyűlésen Sin József, a KMKSZ alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezet vezetője is felszólalt, aki az aktuális világpolitikai és ukrajnai helyzetről tartott előadást. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatása elengedhetetlen a kárpátaljai magyarság számára, és reményét fejezte ki, hogy ez a segítség a jövőben is folytatódik.
Zárszavában hangsúlyozta, hogy feladatunk nem csupán az identitásunk megőrzése, hanem annak erősítése is. Arra kell törekednünk, hogy azok, akik elhagyták Kárpátalját, visszatérjenek, és Kárpátalja továbbra is a magyar közösség otthona maradjon.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Március 14-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) ünnepélyes díjátadót tartott. A szervezet „Március idusán…” címmel alkotói pályázatot hirdetett az 1848–49-es szabadságharc emlékére, amelyre az Ung-vidéktől a Felső-Tisza-vidékig 172 családtól összesen 220 pályamunka érkezett. Az eredményhirdetés helyszíne az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ volt.
A rendezvény kezdetén a megjelentek, a fiatal alkotók és családjaik közösen énekelték el a Himnuszt. Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmény ismét a nagycsaládok zsivajától hangos. Majd Tarpai József, a KMNE elnöke szólt a nagycsaládosok közösségéhez. Mint mondta: „Azt gondolom, hogy ez is szimbolikus, hogy itt vannak az oltárnál a rajzaitok, a nagyon aranyos bábuk, virágok, nemzeti jelképek, egyéb alkotások. Nagyon gyönyörűek. Amikor megalakult az egyesület, akkor kis kézműves-foglalkozások voltak, eljött két-három-négy család, kokárdákat készítettünk. Most már látjuk, hála a Jóistennek, hogy 172 család, 220 pályamunka, majdnem 60 településről – tehát nagyon sokan pályáztatok s éltétek meg családi körben az ünnep jelentőségét.”
Ezt követően Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője mondott beszédet. „A kitartás, a hazaszeretet ma is meg kell, hogy jelenjen a kárpátaljai magyarság életében, hiszen nagyon nehéz életet élünk, nagyon nehezek a mindennapjaink, és sok kihívással kell szembenézniük a családoknak – hangsúlyozta. – Én azt gondolom, hogy amikor együtt alkottak ezek a fiatalok a családtagjaikkal – hiszen családi projekteket lehet megtekinteni, amelyekben anyuka, apuka is részt vett a gyerekek mellett –, akkor az alkotáson keresztül megjelenhetett a hazaszeretet ápolása […], s az alkotáson keresztül kialakul egyfajta sikerélmény. Maga az alkotási folyamat nagyszerű dolog, és a téma, amit a nagycsaládosok választottak, az is egy kimagasló és nagyon fontos téma itt, Kárpátalján.”
A képviselő asszony maga is hozzájárult az ajándékokhoz, hiszen Brüsszelből hozott a nagyvilágról és az Európai Unióról szóló érdekességeket.
Ezután Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője mondta el ünnepi gondolatait. Majd Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkára adta át Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének üdvözletét: „Brenzovics László üdvözletét hoztam el, aki nagyon örül annak, hogy a kárpátaljai nagycsaládosoknak ilyen pezsgő élete van. Külön öröm az is, hogy a gyerekek díjazásához a KMKSZ hozzá tud járul. Mindez az anyaországi segítségnek köszönhető. Szeretnék gratulálni a nagycsaládosok egyesületének ahhoz, hogy összekapcsolta ezt a pályázatot az 1848–49-es forradalommal, hiszen a gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha játszva tanulnak.”
Az üdvözlő gondolatok után Szemere Judit református lelkipásztor kért áldást a rendezvényre, majd a KMNE ének-zene klubjának 7 növendéke mutatott be zenés-verses előadást.
A továbbiakban a nyeremények átadása következett. Az ajándékokhoz a KMKSZ, valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa járult hozzá. A beküldő 172 család pályamunkái: versek, kisvideók, plakátok, kézimunkák, egyéb kreatív alkotások 1–3. helyezettként kaptak jutalmat. Első helyen 50 család végzett, 65 család második helyezett lett, s 57 család került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, továbbá 12 család részesült különdíjban.
Az alkotói pályázat méltó módon tisztelgett az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt, miközben a családok közös alkotása révén erősítette a közösség összetartozását. A díjátadó nemcsak az ünnep jelentőségét hangsúlyozta, hanem a kárpátaljai magyarság élni akarását és hagyományőrző elhivatottságát is megmutatta.
Március 15-én Nagydobronyban is tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei előtt. A KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezete által szervezett csendes koszorúzásra a helyiek a nemzeti összetartozás emlékművénél gyűltek össze.
Varga Sándor, a Nagydobronyi Líceum történelemtanára idézte fel az akkori eseményeket, hangsúlyozva, hogy március 15-e csúcspontja volt egy folyamatnak, amely már a reformkorban elkezdődött. A reformkor nagyjai évtizedekkel korábban megkezdték küzdelmüket a magyar polgári fejlődés előrelendítéséért. 1848-ra érett meg a nemzet, a magyar haladó nemesi réteg arra, hogy a szabadságért politikai eszközökkel és fegyverrel is kiálljon. „A magyar nemzet még akkor is küzdött, helytállt, amikor Európa forradalmai elcsendesedtek. A magyar nép példát mutatott az európai népeknek, hogyan kell küzdeni a szabadságért. Bár a szabadságharc elbukott, ennek a nagy nemzeti felbuzdulásnak, erkölcsi emelkedésnek az emléke ott parázslott minden magyar lelkében az önkényuralom időszakában. És aztán, ha nem is fegyverrel, de a szavak és paragrafusok fegyverével Deák Ferencnek sikerült elérnie, hogy a nemzet folytassa az önálló polgári fejlődés útját. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak most a 12 pont jelmondata cseng különösen tisztán: »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«” – fogalmazott Varga Sándor tanár úr, majd felidézte, hogy milyen lehetett a 177 évvel ezelőtti Nagydobrony, amikor a Hatrác patak partján toboroztak, s amikor a dobronyiak önkéntesen beálltak nemzetőrnek – mert beálltak a beregi nemzetőrök közé.
Badó Annamária 5.b osztályos tanuló Dutka Ákos Március 15 című versét szavalta, a 9. osztályos Hidi András pedig elmondta a Nemzeti dalt, majd a Nagydobronyi Líceum három tehetséges diákja énekelte a Kiss Kata Zenekar Magyar vagyok, valamint a Kormorán Petőfi visszatér című dalát.
A helyi KMKSZ-alapszervezet és a Nagydobronyi Kistérségi Tanács vezetői megkoszorúzták a községben 2020-ban felavatott nemzeti összetartozási emlékművet. A megemlékezés a Nagydobronyi Magyar Házban folytatódott, ahol Őr Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke mondott pohárköszöntőt, párhuzamba állítva a magyar forradalom és szabadságharc, illetve a mostani háború eseményeit. Az addig nagyon sikeresen hadakozó Görgei Artúr honvédtábornok és fővezér 1849. augusztus 13-án az orosz túlerő előtt letette a fegyvert, megmentve ezzel több tízezer magyar katona életét. Mások szerint elárulta a magyar szabadságharc eszméjét. Az, hogy áruló volt vagy hős, mind a mai napig eldöntetlen. „Mi történik majd a mi országunkban, ha aláíródik az a béke, amely az ukrán álmot nem valósítja meg, esetleg az ország területi egysége, integritása is csorbul. Aki aláírja áruló lesz-e vagy hős?” – kérdezte Őr Hidi László, aki kifejtette, hogy szerinte: „Hős az, aki a közösség érdekében többet tesz, erősebben küzd, határozottabban, okosabban, ügyesebben, mint ahogyan egy embertől elvárható, és ezen túl akár még az életét is hajlandó feláldozni azért a szent ügyért, amiben hisz…”
Az ünnepi program a Magyar Ház filagóriájában közös szalonnasütéssel és baráti beszélgetésekkel ért véget.
Március 15-én a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharc méltó megemlékezését. Az ünnepségen diákok, pedagógusok és meghívott vendégek tisztelegtek azok előtt a hősök előtt, akik életüket és szabadságukat áldozták a magyar nemzet függetlenségéért. A rendezvény keretében versek, történelmi visszaemlékezések és zenés előadások elevenítették fel a forradalom eseményeit, kiemelve annak máig érvényes üzenetét: a szabadság és a nemzeti összetartozás jelentőségét.
Az eseményen tiszteletét tette dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, dr. Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, valamint Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere.
A megemlékezést Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnöke nyitotta meg. A nemzeti imádságunk eléneklése után a résztvevők egyperces csenddel adóztak a háború áldozatai előtt. Beszédében Kudron Zoltán kiemelte, hogy március 15. a magyar történelem egyik legfontosabb piros betűs ünnepe, mely a bátorság, a remény és a szabadság jelképe. Jókai Mórt idézve hangsúlyozta, hogy a szabadságot és a nemzeti nagyságot nem adják ingyen, hanem közös erőfeszítéssel kell megőrizni és továbbadni a jövendő nemzedékeinek.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja is üdvözölte a jelenlévőket, majd tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének határon túl élő magyar honfitársaihoz szóló üzenetét.
Az ünnepi beszédeket követően a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora egy színvonalas, lélekemelő előadással tették felejthetetlenné az alkalmat.
A megemlékezés során egy különleges pillanatra is sor került: Keresztény Balázs emléktáblájának avatására. Az eseményt Margitics Ildikó, a Szelíd Lovas Népfőiskola vezetője és Nyibilevics Mónika, a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola igazgatónője kezdeményezte.
Az iskola növendékei ismertették egykori pedagógusuk, Keresztény Balázs (1949–2007) életútját. A helytörténész és irodalomkutató Nagyberegen született, tanulmányait Beregszászban és az Ungvári Állami Egyetemen végezte. Tanított a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskolában, valamint vezette a Bartók Béla Művelődési Kört. Kutatásai a kárpátaljai irodalmi hagyományokat gazdagították. Emlékét a 2011 óta megrendezett Keresztyén Balázs Olvasótábor őrzi Beregszászban.
Margitics Ildikó elmondta, hogy az emléktábla-avatás gondolata eredetileg Nyibilevics Mónika igazgatónő ötlete volt, s közösen döntöttek úgy, hogy tiszteletüket fejezik ki egykori tanáraik és példaképeik előtt. Keresztény Balázs munkássága, elhivatottsága, valamint a helyi irodalmi és kulturális életben betöltött szerepe mindannyiuk számára meghatározó volt. A Bartók Kör általa nyerte el jelentőségét, és sokak kulturális érdeklődését inspirálta.
Nyibilevics Mónika meghatottan emlékezett meg egykori tanáráról: „Keresztény Balázs nem csupán pedagógus volt, hanem iránymutató fénypont is a közösségünk számára. Egész lényével, tűzzel, szenvedéllyel adta át nekünk a tudást, a hazaszeretet és a kulturális értékek iránti elhivatottságot. Emléke bennünk él tovább, és hisszük, hogy a következő generáció is megismeri majd az általa hagyott szellemi örökséget.”
Az esemény zárásaként az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták az iskola udvarán található báró Perényi Zsigmond mellszobrát.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Március 15-én a kárpátaljai magyarság ismét tisztelettel adózott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi megemlékezését Munkácson, a podheringi emlékműnél tartotta, ahol a helyi magyar közösség képviselői mellett Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője is jelen volt. A sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: „Petőfi Sándor és Kossuth Lajos emléke példát mutat számunkra: legyünk bátrak a nehéz időkben itt, Kárpátalján is. A dicső múlt mellett egy megtartó jelenünk is van, hiszen nemzeti kormányunk és anyaországunk mindig segítő kezet nyújt számunkra.”
A podheringi emlékmű egy jelentős, de kevésbé ismert eseménynek állít emléket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetében. Azon a helyszínen található, ahol 1849. április 22-én magyar és ruszin nemzetőrök, honvédek és népfelkelők egyesített erővel sikeresen megállították a császári csapatokat.
A szabadságharc során Kárpátalja területe is hadszíntérré vált, és a helyi lakosság aktív szerepet vállalt a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben. Az ütközet során a magyar fél határozott ellenállást tanúsított a túlerőben lévő osztrák erőkkel szemben, megakadályozva ezzel a császári csapatok előrenyomulását. A harcok során magyar és ruszin katonák vállvetve küzdöttek a közös célért, ami a térségben élő nemzetiségek összefogásának egyik meghatározó példája lett.
A szabadságharc leverése után a császári hatóságok igyekeztek eltörölni az ellenállás emlékét, azonban a helyi közösségnek hála az itt álló emlékmű az utókor számára hirdeti az 1848–49-es szabadságharc szellemiségét, és minden évben a magyar közösség egyik legfontosabb megemlékezési helyszínévé válik március 15-én.
Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszmeisége ma is iránytűként szolgál a kárpátaljai magyarság számára, hiszen a márciusi ifjak bátorsága és kitartása példát mutat a jelen és a jövő nemzedékeinek is.
Fotó: Makó András
Ezután a megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a Himnuszt, majd elhelyezték az emlékezés és tisztelet koszorúit az obeliszknél. A koszorúzás során a helyi magyar szervezetek, intézmények és közösségek képviselői rótták le kegyeletüket a szabadságharc hősei előtt, ezzel is kifejezve a múlt iránti tiszteletet és az összetartozás erejét.
A csendes koszorúzást követően a megemlékezés a Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott, ahol Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezetője felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz intézett ünnepi üzenetét. A levélben a kormányfő kiemelte, hogy az 1848-as forradalom szellemisége ma is összetartja a magyarságot, és bátorítást ad a közösségek számára, hogy hűek maradjanak gyökereikhez és identitásukhoz. „Mi, magyarok ezért 2025-ben sem kívánunk mást, minthogy teljes életet élhessünk: szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, amely Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel bennünket” – írta levelében a miniszterelnök. „Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek, és együtt kell gátat vetnünk minden olyan őrült tervnek, amely háborúba taszíthatja Európát. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta levelét Orbán Viktor.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő ünnepi beszédében a kárpátaljai magyarság kitartását és élni akarását hangsúlyozta, miközben párhuzamot vont az 1848–49-es szabadságharc hősei és a mai kárpátaljai magyar közösség küzdelmei között. „Számunkra, kárpátaljai magyarok számára nem idegen a küzdelem, a történelem viharai nem kíméltek bennünket, és jelenleg is, akaratunkon kívül lettünk főszereplői a világot olykor kegyetlenül formáló folyamatnak. Az idő sodrásában elszakadtunk anyaországunktól, különböző hatalmak uralmai alá kerültünk, elszenvedtük a kommunista diktatúra szörnyűségeit, a kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiáját, a málenkij robotot, kisebbségi létbe kényszerültünk, s annak minden árnyoldalát megéltük és megéljük, és már több mint három éve egy szörnyű háború viszontagságai között éljük mindennapi életünket.”
A képviselő arra is kitért, hogy bár a kárpátaljai magyarok napjainkban is számos nehézséggel küzdenek, de hisznek a jövőben, és mindennapi hősként dolgoznak közösségük megmaradásáért. „Bár rengeteg nehézséggel és kihívással szembesülünk, nem adjuk fel! Hiszen van múltunk, dicső történelmünk, melyet hűen őrzünk, van jelenünk és van jövőnk is” – mondta.
Beszéde végén Isten áldását kérte a magyar nemzetre és a kárpátaljai magyarságra, valamint reményét fejezte ki, hogy mielőbb elérkezik a béke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke beszédében a nemzeti összefogás fontosságáról és a történelem ismétlődő kihívásairól szólt. Rámutatott, hogy a magyarság történelme sokszor együtt járt a megpróbáltatásokkal, de mindig sikerült újra talpra állni.
Minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusa is egy ilyen történelmi mércével is példaadó összefogás ideje volt. A szabadságvágy egy pillanatra összekovácsolta a nemzetet úgy, hogy az rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján
– mondta.
Gulácsy Géza kiemelte, hogy a magyar állam több mint ezer éve dacol a történelem viharaival, és mindig megtalálta a módját a megújulásnak. Az állam ereje nem csupán a területéből vagy hadseregéből fakad, hanem abból az összetartó erőből, amely a közösség tagjait egy cél felé irányítja. Beszédét Hamvas Béla gondolatával zárta: „A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne.”
Az ünnepi beszédeket követően a program művészi előadással folytatódott. A Kárpátalja Táncegyüttes és a Sodró zenekar közösen mutatta be a közönség előtt az Itt az idő című előadást. A KMKSZ felkérésére készült produkció egy különleges táncszínházi élményt kínált, amely a Kárpát-medence hagyományos táncait ötvözte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emblematikus pillanataival.
A táncszínházi produkciót prózai elemek is színesítették: Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze, valamint Balogh Marianna, a Sodró zenekar szólistája korabeli költők gondolatait idézték meg, összekötve a múltat a jelennel.
Március 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában tartották az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulójára rendezett megemlékezést. Az ünnepséget koszorúzás követte a főiskola, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, valamint a Petőfi-szobor előtt, amely az Arany Páva étterem mellett található.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött. Ezután a jelenlévőket Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ vezetője köszöntötte, aki aláhúzta, hogy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc az egyéni, nemzeti szabadság eszméjének kiteljesedését jelentette, amely a rendi társadalom lebontására és a polgári jogegyenlőség megteremtésére irányult. A március 15-én útjára indult eszmék – mint a szabadság – hosszú távon beépültek a magyar társadalmi fejlődésbe.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a honfitársaihoz írott levelét. A miniszterelnök üzenetében kifejezte, hogy a márciusi ifjak által elindult forradalom különleges helyet foglal el a világtörténelem forradalmainak sorában. Továbbá kifejtette: „Emlékezzünk hőseinkre, a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomás felett, hogy […] az életet tűzték zászlajukra.”
Ezt követően Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő mondott beszédet. A képviselő asszony kiemelte: „Felemelő érzés, hogy ma EP-képviselőként itt, Kárpátalján, a szülőföldemen, a beregszászi Rákóczi-főiskolán, az alma materemben önökkel együtt fejezhetem ki legmélyebb tiszteletemet az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hősei előtt, akik elszántan hittek a magyar szabadságban és a magyar jövőben. Tisztelet a bátraknak, tisztelet 1848 magyar hőseinek, tisztelet minden nemzetnek, amely a szabadságáért harcol. És tisztelet minden kárpátaljai magyarnak, mert legalább akkora hit és bátorság szükséges ma itt, a háború sújtotta Ukrajnában az emberként való túléléshez és a magyarként való megmaradáshoz, mint amilyen a márciusi ifjak szívében izzott. De higgyék el, mert épp onnan jövök, bátorság ma Európában is magyarnak lenni. Bátorság ma nem a fősodorhoz tartozni, kiállni az igazunkért, akkor is, ha nem népszerű az álláspontunk. De hisszük, hogy a történelem minket igazol majd. Ez a hit, ez a vízió segített át minket a történelem viharain, melyek számtalanszor tépázták meg közösségünket. A kárpátaljai magyarság sok tragédiát megélt és túlélt. Átvészeltük a málenkij robotot, a szovjet elnyomást, a megfélemlítéseket, és át fogjuk vészelni a mostani háborús időszakot is. […] Az igazi belső erőt és találékonyságot az ember épp a krízisekben fedezi fel magában. Nem vagyon, ház vagy autó, hanem bátorság, problémamegoldó készség és kitartás. Ez a mi kárpátaljai magyar DNS-ünk.”
Ezt követően Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének munkatársa adott elő egy Kormorán-dalt.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára is szólt az ünneplő közönséghez. Beszédében kifejtette: „Éljen a világ bármely pontján magyar, március 15-én ugyanúgy dobban a szívünk. Nemzeti ünnepeink ugyanis az összetartozás ünnepeivé is váltak Washingtontól Londonig, Csíkszeredától Szabadkáig, Beregszásztól Sopronig. A szórványban és Kárpát-medence-szerte készülnek az iskolákban, óvodákban a kis piros-fehér-zöld zászlók, és ilyenkor koszorúk kerülnek az 1848-as emlékművekre.”
Ezután Béres József, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének másodéves alkalmazott matematika szakos hallgatója mondott beszédet, összekötve a 177 éve történt eseményeket napjaink érzésvilágával.
Az ünnepi beszédeket követően a Rákóczi-főiskola falán, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház falán s a beregszászi Petőfi-szobornál helyezték el koszorúikat a képviselők, oktatási és civil szervezetek vezetői. A Petőfi-szobornál Ferku Szilveszter előadta a Nemzeti dalt.
Az eseményen részt vett Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
Március 17-én ünnepi istentisztelettel egybekötve méltatták Badalóban az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét.
A helyiek a település református templomában gyűltek össze, ahol Sápi Zsolt lelkész a János evangéliumának 16. részéből vett 4–9. igeszakasz alapján hirdette Isten igéjét, párhuzamot vonva a Bibliában leírtak és a jelenkor történései között. „Megvigasztal, megsegít és megtart az Isten, s szeret, úgy, ahogy vagyok. Ez egy csodálatos üzenet ma nekünk, s ez adjon erőt ahhoz, hogy kérjük az Isten Szent Lelkét, hogy kezdjen el bennünk munkálkodni, hogy tárjon elénk egy tükröt, s nézzünk bele a bűn, igazság és ítélet kérdésébe, s olyannak lássuk magunkat, amilyenek vagyunk” – emelte ki a hívekhez szólva, majd biztatóan így folytatta: „Krisztus legyen a mi megtartónk, benne higgyünk. Adja az Úr, hogy az Isten Szent Lelke munkálkodjon bennünk és adjon nekünk bátor szívet, hogy fel merjük vállalni nemzeti hovatartozásunkat is, hiszen akik itt vagyunk, akik itt maradtunk, nekünk kell ápolni és őrizni hagyományainkat, továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak.”
Az istentiszteletet követően Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. „Kárpátalja legrégebbi Petőfi-emlékhelyének szellemi örökösei lévén szent kötelességünk, hogy ne csak a költő születésnapjának emléknapján emlékezzünk meg közösen, hanem ilyenkor, március 15-e környékén is idézzük fel hőseinket” – hangsúlyozta. „Immáron 176 év választ el minket a szabadságharc hőseitől, de Kárpátalján ma is olyan időket élünk, hogy szabadságvágyunk, az anyanyelvhez, kultúránkhoz, keresztény hitünkhöz, szülőföldünkhöz való ragaszkodásunk igénye és vágya nem változott. Ezeknek az értékeknek a megélése sajnos manapság is erősen korlátozva van számunkra. Az anyaország mellettünk van ezekben a nehéz időkben is, nekünk pedig az a feladatunk, hogy kitartsunk szülőföldünk, hitünk, nemzetünk mellett, s átadjuk örökségünket a következő generációknak” – húzta alá ünnepi beszédében Jakab Lajos.
Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy március 15. napja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem „az összetartozásunk, az elszántságunk és a szabadságvágyunk napja; ma emlékezünk azokra, akik bátorságukkal és áldozatukkal hozzájárultak a magyar nemzet függetlenségéhez és szabadságához. Közülük Petőfi Sándor nem csupán a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, hanem az egész nemzetünk szellemi és kulturális örökségének egyik legnagyobb vezéregyénisége. Legyen emléke áldott, és legyen inspiráció számunkra, hogy továbbvigyük azokat az értékeket és ideákat, amelyekért ő oly bátran küzdött” – fogalmazott a diplomata, majd felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz írt ünnepi üzenetét.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője a 176 évvel ezelőtti eseménysorozat kapcsán elmondta: „1848-ban budapesti bátor fiatalok mertek cselekedni, és kiálltak a magyar szabadságért, kiálltak azért, hogy Magyarország egy szabad ország legyen, és a magyar nemzet megmaradhasson. Mit kértek? Sajtó- és szólásszabadságot, felelős kormányt, s egy békés Európában szerettek volna élni. Az ő bátorságuk nagyon sok esetben nekünk is erőt és hitet adott. A két éve tartó háború mindannyiunknak megnehezítette az életét, de azt látom, hogy a Teremtő Isten most is a tenyerén hordoz minket, hiszen van hitünk. Akik itt maradtak Kárpátalján és kitartanak, azok a ’48-as hősökhöz hasonlóan mindannyian hősök, hiszen feladatunk, hogy megtartsuk Kárpátalján a magyarságot, megőrizzük magyar nyelvünket és kultúránkat, s önök mindnyájan hozzájárulnak ehhez” – szólt az emlékezőkhöz, kiemelve: „Mit sem kívánhatnék mást, mint amit a márciusi ifjak a zászlajukra tűztek: »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«”
„A magyarok 1848-ban példát mutattak egész Európának. Megmutatták, hogy képesek közös hittel, akarattal és erővel cselekedni egy szebb jövőért” – konstatálta Szalai Imre, Badaló elöljárója, hozzátéve, hogy a kárpátaljai magyarság oly sok megpróbáltatáson ment keresztül, s bár ma sem könnyű a helyzet, de „mi, akik itt maradtunk, ragaszkodunk az 1848–49-es szabadságharc eszméihez, a szabadsághoz és megmaradásunkhoz itt, szülőföldünkön”.
Az elhangzott gondolatokat erősítette Orosz Viktória szavalata, Sápi Anna és Szalai Gréta éneke, valamint id. Sárközi Gyula felszólalása, aki saját költeményét is előadta.
A Himnusz eléneklését követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a templom külső falán lévő Petőfi Sándor-emlékjel és a tavaly novemberben felavatott Kölcsey Ferenc-emléktábla alá.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére alkotópályázatot hirdetett „Talpra magyar!” címmel, melyen összesen 142 tagcsalád vett részt. Az első helyezettek ünnepélyes díjátadójára a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor március 15-én.
A díjátadó ünnepség kezdetén Zán Fábián Sándor református püspök imádsággal kérte Isten gazdag áldását a jelenlévőkre, a kárpátaljai nagycsaládosokra, a kárpátaljai magyarokra.
„Különleges ez a mai nap több szempontból is: egyrészt ma van nemzeti ünnepünk, másrészt kiemelkedő azért is, mert együtt vagyunk itt egy közösségben” – emelte ki köszöntőében Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, hozzátéve: fontosnak tartják a magyar családok megmaradását szülőföldjükön, Kárpátalján.
Tarpai József, a KMNE elnöke felszólalásában aláhúzta: büszkeség tölti el, amikor végigtekint a beérkezett alkotásokon és előadásokon, melyek az egyesület közösségi oldalainak adatai alapján több tízezer emberhez jutottak eddig el Kárpát-medence-szerte, bizonyítva, hogy „van magyar élet Kárpátalján, s mennyire fontos nekünk – bármilyen körülmények vannak éppen – nemzeti ünnepeink méltatása”. Beszédének végén Tarpai József köszönetet mondott a pályázat támogatóinak, valamint az alkotókedvű nagycsaládosoknak, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben már békében ünnepelhetnek együtt.
A rendezvényen jelen volt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki március 15-e alkalmából felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz írt ünnepi levelét.
A „Talpra magyar!” című pályázatra beküldött 166 pályamunka 142 családtól érkezett be a vidék mintegy 60 településéről. Az alkotások között volt számos kézzel készített munka, de sokan szavaltak hazafias verseket vagy énekeltek ismert dalokat. Az ünnepségen néhányan személyesen is előadták produkciójukat, mely mosolyt csalt a közönség soraiban ülők arcára. Az előadásokat követően a szervezők és a támogatók együtt adták át az első helyezettek ajándékcsomagjait.
Az alkotópályázat minden résztvevője értékes ajándékban részesül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtatkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Beregszászi Szent Anna Karitász, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, valamint a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács jóvoltából.
Az alkalom kézműves-foglalkozással folytatódott, ahol a legkisebbek rajzoltak és festettek, míg az idősebb gyerekek kokárdát készítettek.
