A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának 60 napos korlátozását. Azok nem vonatkoznak a kísérő nélküli kiskorúakra, a terhes nőkre és a speciális igényű személyekre.
A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely korlátozza a külföldiek menedékjogát. A törvény lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának ideiglenes korlátozását, maximum 60 napig, számolt be az inPoland portál.
A törvényre 386 képviselő szavazott igennel, 38-an nemmel, senki sem tartózkodott.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a menedékkérelem benyújtása a belügyminiszter javaslatára a Minisztertanács határozatával korlátozható.
Ebben az esetben a miniszternek tájékoztatnia kell erről a Szejm bizottságát.
Az új normák bevezetésekor figyelembe kell venni „az ország belső helyzetének destabilizálásának megakadályozását”, és „minimálisan kell korlátozni azon külföldiek jogait, akik nemzetközi védelmet kívánnak kérni”. A határozatban meg kell határozni azt a határszakaszt is, amelyre a korlátozás vonatkozik. A külső határon, amelyre nem vonatkoznak a rendelet előírásai, általános szabályok vonatkoznak majd, áll a közleményben.
A korlátozások ellenére befogadják a kísérő nélküli kiskorúak, terhes nők, valamint életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt kiemelt figyelmet igénylő személyek menedékkérelmét.
A korlátozások nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik súlyos sérülést szenvedhetnek el abban az országban, ahonnan érkeztek.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel Szejm törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek befogadásának 60 napos korlátozását. Azok nem vonatkoznak a kísérő nélküli kiskorúakra, a terhes nőkre és a speciális igényű személyekre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740650100
[modified] => 1740603895
)
[title] => Lengyelország korlátozza a menedékjog megadását a külföldiek számára: mit tartalmaz az új törvény?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233698&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233698
[uk] => 233560
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233561
[image] => Array
(
[id] => 233561
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[original_lng] => 37186
[original_w] => 900
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/1740406324-3323-large.webp
[width] => 900
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740596696:12
[_thumbnail_id] => 233561
[_edit_last] => 12
[views_count] => 968
[_algolia_sync] => 1203131357001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37180
[1] => 723
[2] => 96071
)
[tags_name] => Array
(
[0] => korlátozás
[1] => Lengyelország
[2] => menedékjog
)
)
[1] => Array
(
[id] => 224956
[content] =>
Svájc meg akarja fosztani a menedékjogtól Ukrajna azon állampolgárait, akik az úgynevezett hátországi régiókban éltek, számolt be a Swissinfo.
A Képviselőház részben jóváhagyta a szenátus azon javaslatát, hogy korlátozzák az S-engedélyek kiadását a háború elől menekülő ukránok számára. A döntést a képviselők 96 igen, 87 nem szavazattal fogadták el. A jóváhagyott javaslat szerint a svájci tartózkodási jog S státuszának megadásakor az ukránokat attól függően különböztetik meg, hogy hol éltek Ukrajnában az ország elhagyása előtt.
„Csak azok számára kell védelmet nyújtani, akik Ukrajna vitatott területein vagy az Oroszország által teljesen vagy részben megszállt területeken élnek. Azok, akik az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen éltek, ahol nincsenek harcok, többé ne kapjanak S státuszt”, írta a svájci kiadvány.
Megjegyezték, hogy az elfogadott módosítás csak az ukránokra vonatkozik, és nem vonatkozik más, S státusszal rendelkező menedékkérőre.
Svájcban egyébként sok ukrán szeretne munkát vállalni, de az álláskeresés továbbra is nagyon nehéz feladat számukra. Adrian Gerber, az S státuszú személyek munkaügyi integrációjáért felelős szövetségi kormánybiztos elmondása szerint Svájcban lényegesen több a magasan specializált munkakör, mint Csehországban, de közrejátszik a magas szintű nyelvi akadály.
Norvégia megszünteti a Nyugat-Ukrajnából érkező menekültek automatikus menedékjogát – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az RTE norvég médiumra hivatkozva.
A jelentés szerin a norvég orgánum jelezte, hogy a Lemberg, Voliny, Ternopil, Rivne, Ivano-Frankivszk és Kárpátalja megyékből érkező menekültek menedékkérelmét a norvég hatóságok egyénenként bírálják el. Ez annak tudható be, hogy Norvégiában ezeket a régiókat biztonságosnak tekintik.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az 5,6 millió lakosú Norvégia 85 ezer ukrán menekültet fogadott be. Enger Mel, az ország igazságügyi minisztere ugyanakkor azt mondta, hogy Norvégia „a hasonló országokhoz képest nem tud aránytalanul nagy arányban befogadni a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket”, mivel a menekültek terheket rónak a lakhatásra, az egészségügyre és az iskolákra egyes városokban. Elmondása szerint az ukrán menekültek „növekvő része férfi, akik közül sokan hadköteles korúak”, miközben Ukrajnában nincsenek katonák.
Először kapott menedékjogot Franciaországban egy orosz férfi, aki mozgósítási felszólítás után menekült el az országból.
Franciaországban először adott menedékjogot a bíróság egy orosznak, aki elmenekült az országból, miután a mozgósítási idézést kapott. A nevét nem említették, de ügyvédje, Julija Jamova nyilatkozott az újságíróknak. Elmondta, hogy Franciaországban egy orosz egyetemet végzett férfi menedékjogot kért, akit tartalékosként tartottak nyilván a katonai szak elvégzése után az agresszor országban.
A francia tisztviselők sokáig nem hitték el, hogy besoroznak és a frontra küldenek egy olyan személyt, aki soha nem szolgált a hadseregben, és nem kapott megfelelő képzést – mondta Jamova, aki az orosz férfi érdekeit képviselte a bíróságon.
Rekordszámú, 5750 orosz kért menedékjogot Dél-Koreában tavaly, számolt be a CNN a dél-koreai bevándorlási szolgálat adataira hivatkozva, tájékoztatott az UNN.
Megjegyezték, ez ötször több, mint 2022-ben. Valamint több, mint 1994 és 2019 között regisztrált oroszok menedékkérelmeinek száma.
A Bevándorlási Szolgálat adatai szerint 2023-ban nyújtották be az elmúlt nyolc év menedékkérelmét. Az oroszokon kívül a legtöbb menedékkérelmet a Kazahsztánból, Kínából és Malajziából érkezők adták be.
Ez a tendencia idén is megmaradt: januárban az oroszok csoportja adta be a legtöbb menedékkérelmet. A menedékkérők leggyakrabban vallási és politikai üldöztetésre hivatkoztak. További okok közé tartozik a bizonyos társadalmi csoporthoz, fajhoz vagy nemzetiséghez való tartozáson alapuló megkülönböztetés.
A szolgálat nem részletezte az orosz menedékkérők indokait.
Dél-Koreának köztudottan szigorú bevándorlási törvényei vannak – különösen, ami a menedékkérelmeket illeti.
Az elmúlt három évtizedben a több mint 103 000 menedékkérelemből mindössze 4052 embert ismertek el menekültként Dél-Koreában, áll a jelentésben.
Az orosz menedékkérők áramlása jelentősen megnőtt az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetét követően. Az elmúlt két évben több százezer ember hagyta el Oroszországot, sokan közülük a sorkatonaság elől menekültek.
2022-ben Dél-Koreában öt orosz maradt a főváros, Szöul melletti Incheon nemzetközi repülőtéren, és megpróbálta kijátszani az Orosz Föderációban való mozgósítást.
A dél-koreai igazságügyi minisztérium elutasította a menekültstátusz iránti kérelmüket, így gyakorlatilag bizonytalan helyzetben maradtak a repülőtéren. A két férfi csak 2023 elején hagyhatta el a repülőteret. Egyikük a CNN-nek elmondta, hogy eredetileg Kazahsztánba tervezett utazni, de meggondolta magát, miután megtudta, hogy a volt szovjet köztársaság deportálja az orosz szökevényeket.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai háborújának kezdete óta mintegy 3500 hadköteles korú orosz férfi kért menedékjogot Németországban – közülük csak körülbelül 90 kapott menekültstátuszt.
Ezt bizonyítja a Belügyminisztérium válasza Clara Bünger baloldali országgyűlési képviselő kérdésére – írja a Jevropejszka pravda.
A Migrációs Ügynökség folyamatosan figyeli és elemzi a helyzetet a migránsok származási országaiban – jegyezte meg a hivatal. Utoljára ebben a hónapban tekintették át az oroszországi helyzettel kapcsolatos döntéshozatali gyakorlatot.
A felülvizsgálat szerint „a dezertőrök továbbra is rendszeresen kaphatnak nemzetközi védelmet. Azok a személyek, akiket besoroznak a hadseregbe és megtagadják a szolgálatot, nemzetközi védelmet kapnak, ha ennek feltételei teljesülnek.”
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Februárban Németország biztosította a legtöbb, 25 125 ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek az Európai Unió tagállamai közül – tudatta hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekülők februárban is nagy, de továbbra is csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az év második hónapjában a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt biztosító Németországot Lengyelország (24 905), Csehország (9775) és Románia (7920) követte.
Az év első hónapjához képest februárban az EU-tagállamok közül 26-ban csökkent a menekülteknek átmeneti védelmet nyújtó határozatok száma. Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (1 000 530) és Lengyelország (989 080) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva februárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,1), valamint Csehországban (0,9) volt a legnagyobb.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban 725, februárban pedig 685 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
A finn Migrációs Szolgálat bejelentette, hogy az ukránoknak az ideiglenes védelem céljából kiadott tartózkodási engedélyt automatikusan meghosszabbítják 2024. március 4-ig.
A hírt az rbc.ua közölte a SchengenVisaInfo.com-ra hivatkozva.
„Általában kérelmet kell benyújtaniuk azoknak, akik meg akarják hosszabbítani tartózkodási engedélyüket. Most, hogy az engedélyekről szóló törvényt módosították, meghosszabbíthatjuk az engedélyeket anélkül, hogy bármiféle intézkedést követelnénk a menekültektől” – jelentették ki. A letelepedési engedély meghosszabbításáról értesítik azokat, akik megfelelnek a követelményeknek. Az ideiglenes védelem céljából kiállított tartózkodási kártyák továbbra is felhasználhatók a tartózkodási engedély megerősítésére és a munkavállalás biztosítására.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Egy olyan törvény elfogadását sürgette egy német Kelet-Európa-szakértő, amely menekültstátuszhoz segítené az Oroszországban elrendelt mozgósításban érintett katonákat és családtagjaikat – számolt be a német n-tv hírtelevízió online kiadása szerdán.
Sebastian Christ, a kelet-európai történelem kutatója szerint jogosultságot kellene adni a menekültstátuszra Németországban annak a mintegy kétmillió embernek (300 ezer tartalékos katona és családjaik), akik érintettek a Vlagyimir Putyin orosz elnök által szerdán elrendelt mozgósításban.
„A menekültstátusz (megadása) jelenthetne egyedül védelmet az ellen, hogy egy, a nemzetközi jogot sértő agressziós háborúban való részvételre kényszerítsék őket” – fogalmazott Sebastian Christ.
Az n-tv megjegyzi, hogy az orosz Állami Duma kedden elfogadta a büntető törvénykönyv szigorítását. Ennek értelmében jelentősen megnőne az önkéntesen hadifogságba esők börtönbüntetése.
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Az Európai Unió tagállamainak el kell gondolkodniuk azon, hogyan biztosítsanak menedéket azoknak az orosz katonáknak, akik nem akarnak részt venni az Ukrajna elleni háborúban.
Ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette ki – írja az Associated Press.
Michel beszédében megemlítette Bucsát, ahol az orosz katonaság civileket ölt meg és végzett ki, „emberiség elleni bűnnek” nevezte a történteket. Az orosz katonákhoz fordult, és felszólította őket, hogy ne engedelmeskedjenek a parancsoknak, „dobják el fegyvereiket és hagyják abba a harcot”.
Michel támogatta az egyes uniós törvényhozók által korábban bejelentett ötletet, miszerint menedékjogot adnának az orosz dezertőröknek. Az Európai Tanács elnöke „értékes ötletnek nevezte, amelyet folytatni kell”.