A svájci hatóságok úgy döntöttek, hogy november 1-jétől korlátozzák a menedékkérők külföldre való kiutazását, ugyanakkor az ukránok nem esnek a tilalom alá, számolt be a svájci SRF kiadvány.
A tisztviselők elmondása szerint november 1-jétől a Svájcban menedékjogot kérelmező személyek – néhány kivételtől eltekintve – nem utazhatnak külföldre, beleértve a schengeni övezet országait és származási országaikat sem. Az ország parlamentje által elfogadott határozat értelmében a Migrációs Államtitkárság (SEM) csak kivételes esetekben, például egy rokon halála vagy súlyos betegsége esetén engedélyezi az ilyen utazásokat. Ezen esetekben az utazás legfeljebb 30 napra engedélyezett, pontosították a tisztviselők.
Ezenkívül Svájcban élő menekültek hazautazhatnak hazájukba, hogy megoldják a vagyonnal vagy az oktatással kapcsolatos kérdéseiket, illetve ha az utazás a svájci területen való munkavégzésükhöz szükséges.
„Az ukrán menekültek mentesülnek az utazási tilalom alól. A jövőben félévente 15 napot tartózkodhatnak Ukrajnában. A kormány konzultációkat kezdeményezett a határozat erre vonatkozó módosításairól, amelyek 2026 február elejéig tartanak” – pontosította az SRF kiadvány.
Korábban arról számoltak be, hogy a svájci hatóságok november 1-jétől megváltoztatják az ukrán menekültek védelmi státuszának (S státusz) megadására vonatkozó szabályokat, mivel az ország Szövetségi Tanácsa új megközelítést fogadott el az ideiglenes védelem megadásának eljárásával kapcsolatban. Most a parlament kérésére a svájci kormánynak figyelembe kell vennie a régiók közötti különbséget – annak meghatározása során, hogy hol tekinthető biztonságosnak a visszatérés, és hol nem.
A svájci tisztviselők többek között meghatározták Ukrajna azon régióit, ahová a visszatérés biztonságosnak tekinthető – Volinyi, Rivnei, Lembergi, Ternopili, Ivano-Frankivszki és Csernyivci megyék, valamint Kárpátalja.
Az új szabályok 2025. november 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már megkapták a védelmi státuszt Svájcban. Ezenkívül a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy az ukránok védelmi státuszának visszavonása 2027 márciusa előtt nem történik meg, összegezték a tisztviselők.
Áprilisban az előző hónaphoz képest 37 százalékkal kevesebb, 48 520 ember nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában. Az előző év azonos hónapjának vonatkozó számaitól (77 105) az idei áprilisi adat 16 százalékkal marad el – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az áprilisi adatokat rögzítő jelentés szerint a vizsgált hónapban 7245 volt azon menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket. Ez mintegy két százalékkal kevesebb a márciusi számoknál (7430), és 1 százalékkal a tavaly áprilisitól (7300).
Áprilisban a venezuelaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (7015), őket az afgán (5125), a szíriai (2895) és az ukrán (2115) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 75 százalékát négy uniós országban nyújtották be: Spanyolországban (11 305), Franciaországban (11 105), Németországban (9105) és Olaszországban (4780).
Az EU egészében százezer emberre áprilisban 10,8 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban volt a legmagasabb (29,7), megelőzve Ciprust (24,6) és Spanyolországot (23).
A vizsgált hónapban 1570 – felnőtt kísérő nélküli – kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában áprilisban. A kiskorúak legtöbbje szíriai (235), afgán (195) és egyiptomi (145) volt. Közülük a legtöbben Németországba (395), Spanyolországba (330) és Hollandiába (200) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma – közölte szerdán az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA). A legnépszerűbb célpont továbbra is Németország.
A hivatal adatai szerint összesen 1,14 millió menedékkérőt regisztráltak 2023-ban az unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban. A tavalyelőtt rögzített számokhoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent. Az EUAA adatai egy hónappal azután érkeztek, hogy az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex 2016 óta a legnagyobb növekedést regisztrálta az illegális határátlépések számában.
A menekültügyi ügynökség éves jelentése szerint a menedékkérők többsége továbbra is a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból érkezett. Az év vége felé, a Gázai övezeti háború kirobbanása után a palesztin menekültek száma is érezhetően megugrott.
Németország maradt változatlanul a legfontosabb úti cél: 334 ezer új kérelmet nyújtottak be ott január és december között, míg Cipruson adták le a lakosságszámhoz mérten a legtöbb kérelmet (78 főre jut egy menedékkérelem).
Tavalyelőtt az Európában regisztráló menedékkérők száma 996 ezer volt, tehát még az egymilliós küszöb alatt maradt. A 2010-es évek közepén jelentősen magasabb számokat rögzítettek: 2015-ben 1,4 millió, 2016-ban pedig 1,3 millió menedékkérőt jegyeztek fel az európai országokban. Az EUAA szerdán közölt adataiban nem szerepel az a több mint 4,4 millió ember, aki Ukrajnából menekült el a háború miatt és részesült ideiglenes védelemben valamelyik uniós országban.
Nagy vitákat gerjeszthet az olasz belügyminisztérium péntek este megjelent rendelete, amely szerint azok a menedékkérők, akiket rajtakapnak, hogy meg akarják úszni az ellenőrzéseket, 5000 euró ellenében kerülhetik el, hogy fogságban várják meg a kérelmük elbírálását.
A biztonságosnak ítélt országokból Olaszországba érkező menedékkérőknek, akik megpróbálják megúszni az ellenőrzéseket, mostantól csaknem ötezer euró letétet kell fizetniük, ha nem akarnak fogságba kerülni a menedékkérelmük elbírálásáig. Az intézkedést péntek este jelentette be az olasz belügyminisztérium.
2023 eddig rekordév volt az Olaszországba érkező migránsok számát illetően. Az olasz kormány szerint Lampedusa szigetén migrációs vészhelyzet alakult ki. Becslések szerint eddig csaknem 133 000 menedékkérő érkezett az országba, ami majdnem kétszerese a tavaly regisztrált számnak, és háromszorosa a 2021-es adatoknak.
Közben a rossz idő beköszöntével lecsökkent a Lampedusára érkezők száma. Néhány nap alatt valamivel több mint 6000 ember érkezett az olasz szigetre, de a migránsok többségét Olaszország más régióiba irányították. Lampedusa migránsokat befogadó központjában, amely néhány napja még túlzsúfolt volt, most alig több mint 100 ember várakozik.
Jönnek a zárt táborok Közben az olasz hatóságok arról is döntöttek, hogy Lampedusán és az olasz-francia határnál létesítik az első zárt táborokat az illegális bevándorlók visszatartására. Az olaszországi tartományokban a prefektusok feladata lesz egy hónapon belül kijelölni az illegális bevándorlók visszatartására szánt zárt táborok helyszínét – jelentette be Matteo Piantedosi belügyminiszter Bolognában pénteken, megerősítve, hogy a tervezett táborokat a nagyvárosoktól távol alakítják ki.
Matteo Piantedosi az ellenzéki vezetésű Emilia-Romagna tartomány polgármestereivel egyeztetett a migrációs helyzetről. Az északi Lombardia és Veneto régió mögött Emilia-Romagna a harmadik, mely év eleje óta a legtöbb embert átvette azok közül, akik a dél-olaszországi partokon kötöttek ki.
A belügyminiszter azoknak a táboroknak a megépítéséről beszélt, melyekről a római kormány hétfőn határozott: tartományonként egy-egy úgynevezett kiutasítási központot hoznak létre az illegális bevándorlók visszatartására, amíg, kiutasításukat követően, el nem szállítják őket az országból.
Korábban Matteo Piantedosi úgy nyilatkozott, az első tábort az olasz-francia határváros Ventimiglia térségében létesíthetik. Az illegális bevándorlók elhelyezésének megoldását a város polgármestere, Flavio Di Muro is sürgette, hangoztatva, hogy a határnál ismét naponta több százan várakoznak, ami biztonsági és ellátási problémát is okoz.
Ezzel egy időben már megkezdődött egy új tábor kialakítása Lampedusa szigetén, és ez ellen a helyiek szombatra megmozdulást hirdettek. Nem akarnak még egy tábort – hangoztatták -, miután a jelenlegi, négyszáz fős központban is több ezren szoktak szorongani, még egy táborral a sziget tényleg teljesen megtelne bevándorlókkal.
Nicola Molteni belügyi államtitkár kijelentette: szükség van ellenőrzött, zárt táborokra a veszélyes, bűncselekményért elítélt emberek elkülönítésére. A jelenlegi migrációs helyzetet rendkívülinek és sürgetőnek nevezte. „Tunézia gazdasági, társadalmi és pénzügyi csőd szélén áll. Olaszországot pedig az európai intézmények magára hagyták. Van, aki még mindig nem értette meg, hogy aki Lampedusán köt ki, Európába érkezik meg” – mondta Nicola Molteni.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
A special moment for Their Majesties as they privately met His Holiness Pope Francis at the Vatican yesterday.
The King and Queen were deeply touched by The Pope’s kind remarks about their 20th wedding anniversary and honoured to be able to share their… pic.twitter.com/5WAZu9nN5q
Németország felfüggeszti az Európai Uniót Olaszországban elérő menedékkérők önkéntes befogadását – írták német lapok csütörtökön a szövetségi kormány tájékoztatása alapján.
A német belügyminisztérium egyelőre nem folytatja az önkéntes európai szolidaritás keretében Olaszország támogatására indított programot, amelyben 3500 menedékkérő átvételét tervezték, és több mint 1700 kérelmezőt már be is fogadtak.
A döntést két okból kellett meghozni.
Az egyik a Németországra nehezedő migrációs nyomás, amely a menedékkérők elhelyezésében tapasztalható nagy kihívások révén mutatkozik meg – fogalmazott a minisztérium szóvivője. A másik ok az úgynevezett dublini eljárás alkalmazásának felfüggesztése Olaszország és más partnerországok részéről, ami azzal jár, hogy Németország az együttműködés hiányában nem tud visszaküldeni menedékkérőket a kérelmük elbírálására a menekültügyet szabályozó közösségi előírások alapján illetékes országba.
Az önkéntes átvételi program folytatásának feltétele, hogy a dublini eljárás ügyében más helyzet alakuljon ki, vagyis az olasz hatóságok visszavegyék az illetékességi körükbe tartozó kérelmezőket. – Ebben az esetben a szolidaritási mechanizmuson keresztül természetesen további menedékkérőket is befogadunk Olaszországból – emelte ki a szóvivő. Hozzátette, hogy már augusztus végén tájékoztatták az olasz illetékeseket az önkéntes befogadási program felfüggesztéséről.
A tárca az állásfoglalással megerősítette a Die Welt című lap szerdai beszámolóját, amely szerint az olasz szervek az év eleje óta következetesen megtagadják minden egyes menedékkérő visszavételét, aki Olaszországban érte el az EU-t – és így Olaszországban kellene elbírálni a kérelmét –, majd továbbutazott Németországba.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal adatai szerint az idén augusztus végéig 204 461 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 77 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
Ennél több menedékkérő csak négy évben érkezett Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992–93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám idején, 2015–16-ban.
A kormány a tervezett EU-s reformtól várja az ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhülését. Ennek legfőbb eleme az úgynevezett határeljárás, amelynek keretében a menedékjog megszerzésére csekély eséllyel rendelkező kérelmezőket az EU külső határán kialakítandó állomásokon kell elhelyezni, akár menekültügyi őrizet alatt, és a kérelem elutasítása esetén közvetlenül ezekből a létesítményekből kell őket visszajuttatni hazájukba.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A special moment for Their Majesties as they privately met His Holiness Pope Francis at the Vatican yesterday.
The King and Queen were deeply touched by The Pope’s kind remarks about their 20th wedding anniversary and honoured to be able to share their… pic.twitter.com/5WAZu9nN5q
A menedékszállásokon kialakult helyhiány miatt Hollandiában turistahajókon helyeznek el menedékkérőket.
A holland bevándorlási hatóság szóvivőjének tájékoztatása szerint az Ocean Majesty turistahajó szerdára virradóra kikötött az Amszterdamtól 30 kilométerre nyugatra található Velsen kikötőjében. Augusztus végétől mintegy 300 embert terveznek ideiglenesen elhelyezni a fedélzetén. A hatóságok hangsúlyozták, hogy olyan menedékkérőkről van szó, akik rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és lakhatásra várnak.
A csaknem ötven éves Ocean Majesty mintegy 135 méter hosszú tengerjáró. A holland illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy a hajón a luxuslétesítményeket, így például a medencéket, bárokat és butikokat bezárták. „Ez nem üdülőhely, hanem szállás, más befogadóhelyek hiányában” – emelte ki.
A hajó a tervek szerint 2024 végéig marad Velsen kikötőjében. A jóval nagyobb, mintegy 200 méteres és 12 emeletes Silja Europe jelenleg Rotterdam kikötőjében horgonyoz. A hibrid komp- és turistahajó júliustól mintegy 1200 menedékkérőnek nyújt átmeneti szállást. A luxuslétesítményeket ezen is zárva tartják.
Hollandiában nagy helyhiány van a befogadóközpontokban. Számos bevándorló, annak ellenére, hogy tartózkodási engedélyt kapott, kénytelen szükségszálláson maradni, mert nincs elegendő szociális lakás az országban. Ebből fakadóan az újonnan érkező migránsok számára sincs elegendő hely. A kormány ezért az önkormányzatokat bízta meg azzal, hogy próbáljanak áthidaló megoldást találni a problémára.
Csaknem 50 százalékkal emelkedett, megközelítette az egymilliót a menedékjogi kérelmek száma tavaly az Európai Unióban – jelentette a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi helyzetjelentését ismertetve.
A bizottsági adatok szerint a 27 tagállamban együttesen 923 991 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba 2022-ben, 46,5 százalékkal többet, mint 2021-ben.
Az első számú célország tavaly is Németország volt 226 467 kérelemmel. A második helyen Franciaország áll 154 597 kérelemmel, majd Spanyolország (116 952) és Ausztria (108 490) következik.
Németországban bő 30 százalékkal nőtt a menedékjogi kérelmek száma, és a legmagasabbra emelkedett a legutóbbi nagy menekülthullám lecsengése, 2016 óta. A legnagyobb mértékű növekedést Ausztriában regisztrálták, ott csaknem megháromszorozódott a kérelmek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A kérelmek száma alapján felállított sorrend másik végén Lettország, Szlovákia és Magyarország áll 622, 544, és 46 menedékjogi kérelemmel.
Az EU-ban menedékjogot kérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják. Utánuk az afganisztáni, a törökországi, a venezuelai és a kolumbiai kérelmezők következnek. A török állampolgárok által benyújtott kérelmek száma megduplázódott, a venezuelai és kolumbiai állampolgárok kérelmeinek száma megháromszorozódott 2021-hez képest.
A jelentésben a többi között arra is kitérnek, hogy az EU-ba irányuló menekültügyi migrációban egyre fontosabb Líbia. A Földközi-tenger partján fekvő észak-afrikai országban erősödik az embercsempész hálózatok tevékenysége. Tavaly 77 ezer embert indítottak útnak a líbiai partokról az EU felé, 2017 óta a legtöbbet.
A mintegy 950 ezer menedékkérő mellett nagyjából ötmillió ukrajnai háborús menekült is érkezett az EU-ba tavaly. Ők automatikusan, külön menedékjogi eljárás nélkül védelmet kapnak, és rendszerint azonnal munkát is vállalhatnak – írta a Welt am Sonntag, hozzátéve: az orosz támadás elől menekülő ukránok és a máshonnan érkező menedékkérők beáramlása Németországban hamarosan túlterhelheti a befogadóközpontokat.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Csaknem 50 százalékkal emelkedett, megközelítette az egymilliót a menedékjogi kérelmek száma tavaly az Európai Unióban – jelentette a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi helyzetjelentését ismerte...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674421620
[modified] => 1674392031
)
[title] => Csaknem 50 százalékkal nőtt a menedékkérelmek száma tavaly az EU-ban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=134390&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134390
[uk] => 134466
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130875
[image] => Array
(
[id] => 130875
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04.jpg
[original_lng] => 166958
[original_w] => 1280
[original_h] => 832
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04-768x499.jpg
[width] => 768
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04-1024x666.jpg
[width] => 1024
[height] => 666
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04.jpg
[width] => 1280
[height] => 832
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04.jpg
[width] => 1280
[height] => 832
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-21-10-41-04.jpg
[width] => 1280
[height] => 832
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1674472304:2
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2762
[_thumbnail_id] => 130875
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a69b700c529458492254fd2a3f646219] =>
The Russian invasion has caused huge damages on Ukrainian hospitals, putting vulnerable patients at risk.
More than 2,000 ?? patients have already been transferred to hospitals across Europe via the #EUCivilProtection Mechanism.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
