Nőtt a 18-65 év közötti ukrán férfiak aránya, akik legalizációról szóló kérvényt nyújtottak be.
Augusztus 26-a és november 10-e között 49,7 ezer ukrán állampolgár kért védelmi státuszt Lengyelországban a PESEL-számukhoz kapcsolódóan – ez jóval több, mint az előző hónapokban, írta a Rzeczpospolita.
A védelmi státuszt 2022 márciusa óta kapják meg az Ukrajnából érkező hadköteles menekültek. A státusz elvész, ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja Lengyelországot. Ha azonban vissza akarnak térni, újra kérvényezhetik ezt a státuszt.
Több mint 2 millió ukrán kérelmezte már ezt a státuszt, november 12-én a Lengyelországban aktív UKR státusszal rendelkezők száma 964,4 ezer fő volt.
Megjegyezték, hogy csak az elmúlt két hónapban a 18 és 65 év közötti ukrán férfiak körében a lengyelországi tartózkodás legalizálását kérvényezők aránya 16,6%-ról 17,4%-ra nőtt, míg a nők esetében ez az arány 48,3%-ról 47,7%-ra csökkent.
Ez az ukrán jogszabályok változásainak következménye, amelyek lehetővé tették a 18 és 22 év közötti férfiak számára, hogy legálisan elhagyják az országot.
A Határőrszolgálat Főigazgatósága adatai szerint augusztus 29. és november 24. között több mint 121 ezer 18 és 22 év közötti férfi utazott Ukrajnából Lengyelországba, mintegy 62 ezer fiatal ukrán maradt Lengyelországban, vagy más uniós országokba távozott.
A lengyel határőrség szerint egy hét alatt drasztikusan emelkedett az országba érkező 18 és 22 év közötti ukrán fiatalok száma – írja a Jevropejinszka Pravda.
A határőrség szóvivője arról számolt be, hogy augusztus 28. és szeptember 3. között 6100, 18 és 22 év közötti férfi érkezett Ukrajnából a Kárpátaljai vajdaságba, és 2000-en távoztak. Egy héttel előtte az érkezők száma 500, a távozóké 650 volt.
A Lublini vajdaságba 4605 fiatal férfi érkezett, míg 1301 távozott augusztus utolsó és szeptember első napjaiban. A lap szerint nem kizárt, hogy a tanulási és a nyaralási vágy játszik ebben szerepet.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel határőrség szerint egy hét alatt drasztikusan emelkedett az országba érkező 18 és 22 év közötti ukrán fiatalok száma – írja a Jevropejinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1757771160
[modified] => 1757772430
)
[title] => Lengyel határőrség: megnőtt az országba érkező 18 és 22 év közötti ukránok száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=254047&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 254047
[uk] => 254090
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 254048
[image] => Array
(
[id] => 254048
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok.jpg
[original_lng] => 56281
[original_w] => 920
[original_h] => 465
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok-300x152.jpg
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok-768x388.jpg
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok.jpg
[width] => 920
[height] => 465
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok.jpg
[width] => 920
[height] => 465
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok.jpg
[width] => 920
[height] => 465
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-fiatalok.jpg
[width] => 920
[height] => 465
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1757761641:12
[_thumbnail_id] => 254048
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1660
[_algolia_sync] => 390486271002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2461008
[1] => 723
[2] => 46350
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 18-22 év közötti férfiak
[1] => Lengyelország
[2] => menekülés
[3] => ukrán menekültek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 253678
[content] =>
Az orosz propaganda újabb álhírt hozott nyilvánosságra a fiatal ukránok állítólagos tömeges külföldre való távozásáról. Ez az információ nem igaz, áll a Dezinformáció Elleni Központ közleményében.
Közölték, hogy egy nappal korábban az orosz propagandamédiában közlemények jelentek meg arról, hogy szeptember 6-áról 7-ére virradó éjszaka 200 000 ember, főként férfiak és tinédzserek hagyták el Ukrajnát. „Bizonyítékként” egy képernyőfotót tettek közzé egy videóból, amelyen egy csoport fiatal felszáll egy vonatra.
A Dezinformáció Elleni Központ megjegyezte, hogy ez hazugság. Az ellenőrzés kimutatta, hogy az orosz média által használt videót július 25-én tették közzé egy gyermek kosárlabdaklub oldalán, jóval azelőtt, hogy elfogadták volna a 18–22 éves férfiak kiutazásáról szóló kormányrendeletet.
Az Állami Határőrszolgálat hivatalos adatai szerint szeptember 6. és 7. között összesen mintegy 49 ezer ember lépte át Ukrajna határát.
„Az ellenség célja, hogy bizalmatlanságot keltsen az ukrán kormány döntéseiben, és azt a benyomást keltse, hogy „a fiatalok tömegesen külföldre távoznak” – magyarázta a Dezinformáció Elleni Központ.
Szerda reggelig több mint 380 ukrán erősítette meg a szándékát, hogy el akarja hagyni Izrael és Irán területét – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a közel-keleti biztonsági helyzet romlásának kezdete óta a Külügyminisztérium figyelemmel kíséri az ukrán állampolgárok jelzéseit, akik biztonságosabb régiókba akarnak távozni vagy visszatérni a hazájukba.
Az izraeli ukrán diplomáciai kirendeltségek már számos állampolgárt evakuáltak. Szerdáig a nagykövetség segélyvonala összesen több mint 400 hívást kapott ukrán állampolgároktól, akik a lehetséges evakuálási útvonalakkal kapcsolatban kértek tájékoztatást. A szükséges információk a diplomáciai képviselet forrásaiban találhatók.
Jelenleg 293 ukrán erősítette meg a szándékát, hogy a nagykövetség segítségével elhagyja Izraelt, míg 85 ukrán állampolgár és 10 külföldi, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Ukrajnában, szeretné elhagyni Iránt.
„A Külügyminisztérium konzuli szolgálatának osztálya, valamint Ukrajna izraeli és iráni nagykövetségei számos módon dolgoznak az állampolgárok evakuálásának érdekében, mind külön járatokkal, mind partnerekkel közösen. A diplomaták továbbra is tisztázzák az állampolgárok adatait és megoldják a szervezési kérdéseket” – közölte a Külügyminisztérium.
All the passengers of the ‘selfie yacht’ are safe and unharmed. They were provided with sandwiches and water. The show is over. pic.twitter.com/tLZZYcspJO
— Israel Foreign Ministry (@IsraelMFA) June 9, 2025
A leggazdagabb oroszok negyede a háború első heteiben elhagyta az országot – írja a Meduza. Ez 49 dúsgazdag üzletembert jelent, mindegyikük szerepelt a Forbes leggazdagabb oroszokat összesítő listáján.
Többségük ott volt azon a találkozón, amin Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én a Kremlben közölte az orosz üzleti élet fontosabb képviselőivel, hogy kezeljék megértéssel a helyzetet és vállaljanak szolidaritást a háborús törekvésekkel.
Közvetlenül a találkozó után a Novatek (Oroszország második legnagyobb gázipari cége) igazgatótanácsának elnöke, Leonyid Mihelszon azonnal Ciprusra repült. Másnap az EuroChem műtrágyagyártó alapítója, Andrej Melnyicsenko is elutazott és meg sem állt az Egyesült Arab Emirátusokig. A legnagyobb orosz kereskedelmi bank, az Alfa Bank vezetője, Pjotr Aven meg Olaszországba távozott.
Hozzájuk hasonlóan a háború kitörését követő napokban, hetekben hagyta el az országot a legnagyobb orosz mezőgazdasági vállaltok egyikének, a Rusagrónak az alapítója, Vagyim Moskovics,
a világ legnagyobb titánium-előállító vállalatának, a VSMPO-Avisma igazgatótanácsának alelnöke, Mihail Selkov,
az Alfa Bank két másik jelentős részvényese, Mihail Fridman és German Han és
az alumíniumiparban, az energetikai szektorban és a telekommunikációban is érdekeltségekkel rendelkező Renova Csoport alapítója, Viktor Vekszelberg.
Az orosz szupergazdagok legnépszerűbb menedéke az Egyesült Arab Emirátusok, 16-an húzták meg magukat itt, míg öten Svájcba és ugyanennyien Törökországba költöztek, négyen Franciaországban, hárman pedig Cipruson, illetve Olaszországban találtak új otthonra.
A Vlagyimir Putyin közeli barátjának tekintett Borisz Rotenberg alig néhány órával az orosz támadás megindulása előtt hagyta el Oroszországot, majd néhány hónapot Nizzában töltött és csak áprilisban tért haza, épp mielőtt felkerült volna az EU szankciós listájára.
A testvére, Arkagyij Rotenberg még nagyobb jóstehetségnek bizonyult, hiszen pont a Wagner lázadása előtt egy nappal utazott el Azerbajdzsánba, majd a Prigozsin-féle puccskísérlet kudarcát követő napon tért vissza.
Ezekben a napokban, azaz 2023 júniusának végén 15 orosz szupergazdag menekült el az országból, bár őket nehéz kárhoztatni annak fényében, hogy két, Vlagyimir Putyin által használt repülőgép is elhagyta ekkor Moszkvát.
[type] => post
[excerpt] => A leggazdagabb oroszok negyede a háború első heteiben elhagyta az országot – írja a Meduza. Ez 49 dúsgazdag üzletembert jelent, mindegyikük szerepelt a Forbes leggazdagabb oroszokat összesítő listáján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746130020
[modified] => 1746094208
)
[title] => A leggazdagabb oroszok egy része a háború első heteiben lelépett az országból
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=240358&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 240358
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 240359
[image] => Array
(
[id] => 240359
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak.jpg
[original_lng] => 471013
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/orosz-oligarchak.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1746083408:12
[_thumbnail_id] => 240359
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1657
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 934173951002
[_oembed_05cb82627e5726b90b90ba5f528dc6d1] => {{unknown}}
[_oembed_506027632425decde6c4d39f006699c1] =>
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Az Állami Határőrszolgálat szóvivője arról számolt be, hogy augusztus óta jelentősen csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma. A legaktívabb területek a Romániával és Moldovával közös határszakaszok. Az időjárási viszonyok miatt további csökkenés várható.
Augusztus óta jelentős dinamika figyelhető meg az illegális határátlépési kísérletek számának csökkenése felé, jelentette be Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője a Media Center Ukraine-ban tartott tájékoztatóján.
A legtöbb illegális határátlépési kísérlet az ellenőrző pontokon kívül, azaz a zöldhatáron történik, magyarázta Demcsenko.
Elmondása szerint továbbra is a román és a moldovai határ a legaktívabb terület. Kevesebb esetet regisztrálnak a magyar, szlovák vagy lengyel határon.
Bár ott is akadnak kísérletek a határ illegális átlépésére, de jóval kisebb mértékben, mint az említette két irányban. Ugyanakkor augusztustól kezdődően az illegális határátlépési kísérletek csökkenésének tendenciája figyelhető meg, ami a mennyiségi mutatók alapján meglehetősen jelentős, közölte az Állami Határőrszolgálat szóvivője.
Kiemelte az, hogy most közeledik a hideg idő, a hegyekben már leesett a hó.
A téli időszakban a nehéz időjárási viszonyok miatt arra számítunk, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma is csökkenni fog, fogalmazott Andrij Demcsenko.
[type] => post
[excerpt] => Az Állami Határőrszolgálat szóvivője arról számolt be, hogy augusztus óta jelentősen csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma. A legaktívabb területek a Romániával és Moldovával közös határszakaszok. Az időjárási viszonyok miatt tovább...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728557100
[modified] => 1728559977
)
[title] => Állami Határőrszolgálat: augusztus óta jelentősen csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma Ukrajnában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=217778&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 217778
[uk] => 217679
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180972
[image] => Array
(
[id] => 180972
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[original_lng] => 41477
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/hataror-hatarsav.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1728549178:12
[_thumbnail_id] => 180972
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2519
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c4efe59ecf59560c1d30c5731e07e374] =>
[_oembed_time_c4efe59ecf59560c1d30c5731e07e374] => 1733840740
[_algolia_sync] => 1203086144001
[_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Rengeteg orosz állampolgár hagyja el a hazáját, főként a katonai szolgálat elől menekülve. Dél-Koreában 2023-ban ötszörösére nőtt a menedékkérő oroszok száma az egy évvel korábbi szinthez képest. A dél-koreai bevándorláspolitika rendkívül szigorú, az elmúlt 3 évtizedben 103 ezerből alig több mint 4 ezer embernek adtak menekült státuszt.
A dél-koreai hatóság közleménye szerint rekord számú orosz menedékkérőt regisztráltak 2023-ban. Összesen 5750 orosz állampolgár kért menedékjogot a kelet-ázsiai országban, ami ötszöröse az egy évvel korábbinak. Ezzel az oroszok lettek a legnagyobb menedékkérő csoport Dél-Koreában.
A helyi bevándorlási hivatal közölte, hogy a tavalyi évben érkezett be hozzájuk a legtöbb menedékkérelem az elmúlt 8 évben.
Az oroszok mellett főként Kazahsztánból, Kínából és Malajziából érkeztek a menekültek. A CNN azt írta, hogy az oroszok még idén is nagy számban érkeznek Dél-Koreába, januárban is ők voltak a legnagyobb menedéket kérő csoport.
A menedékkérelmeket indokolni is kell, ez alapján pedig a vallási üldöztetés lett a leggyakoribb ok. Ezt követte a politikai alapú üldözés, illetve még a faji és a nemzetiségi megkülönböztetés. Érdekesség, hogy a hivatal az orosz menedékkérők indokait nem hozta nyilvánosságra.
Dél-Koreának vannak az egyik legszigorúbb bevándorlási törvényei, menedékjogot kapni pedig rendkívül nehéz.
Az elmúlt 30 évben több mint 103 ezer menedékkérelemből mindössze 4052 esetben adta meg a menekült státuszt az ország.
Az orosz állampolgárok nemcsak Dél-Koreába, hanem számos más országba is menekülnek az ukrajnai háború kirobbanása óta. Az elmúlt két évben több százezer orosz állampolgár menekült külföldre, főként a katonai szolgálat miatt.
Az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi hivatalának adatai szerint 2022 októbere és 2023 februárja között nagyjából 22 ezer orosz állampolgár próbált meg bejutni az országba a mexikói határ felől.
Az ukrán hadsereg menekülésre szólította fel csütörtökön az orosz határ menti, északkeleti fekvésű Szumi megye lakóit a folytonos tüzérségi támadások miatt.
„Mindenkit felszólítok, kérem, meneküljenek, hogy megóvhassák saját életüket!” – közölte Szerhij Najev ukrán altábornagy Telegram-oldalán. Mint írta, a helyi hatóságok az emberek segítségére lesznek az evakuációban.
Oroszország naponta rakétavetőkkel, tüzérséggel és siklóbombákkal támadja a térséget. „Szumi az északi műveleti térség legveszélyesebb szakasza” – húzta alá az ukrán altábornagy.
Since there are several people asking for this video and many discussing it on Telegram and across social media channels, here is my latest episode of Russia Hates the Truth.
The russians and their supporters are gnashing their teeth as predicted.
Ukrainian Digital Transformation Minister Mykhailo Fedorov announced the new Brave1 Market, billed as an Amazon-like marketplace where authorized service members can purchase goods using their unit’s funds or ePoints. He said it currently offers more than 1,000 different goods,… https://t.co/A0Lz60PNSEpic.twitter.com/KX7pGV5xpH
Az ukrán ellentámadás megindítása óta a Krím félsziget is felbolydult hangyaboly látszatát kelti. Az orosz adminisztráció és a helyi orosz közösség egy része a Krím északi részéről a délire menekül, vagy akár el is hagyja a félszigetet – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Több helyi Telegram-csatornán arról számolnak be a felhasználók, hogy a Krím 2014-es annektálása után a félszigetre érkező oroszok nagy számban kezdték el elhagyni a félszigetet.
Ez a jelenség leginkább a Krím északi felében található két várost, a szárazföldhöz legközelebbi, 22 ezer lakosú Armianszkot, valamint a 38 ezres Dzsankojt érinti. Az ukrán források szerint a Krímben élő, és főleg az elmúlt években beköltözött oroszok megijedtek az Ukrán Fegyveres Erők támadásától, és védekezésre készülnek.
Az sem segíti a lakosság biztonságérzetét, hogy a helyi orosz erők és rendvédelmi szervek fokozzák a félszigeten a kémelhárítási tevékenységet, sokkal gyakrabban kezdték ellenőrizni az okmányokat és az autókat. Ez különösen a két említett városra igaz.
Az ukrán hírszerzés egyik vezetője, Kirilo Budanov korábban arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők 2023 tavaszának végéig bevonulnak a Krímbe, azonban ez nem történt meg. A hírszerző úgy gondolja, hogy az oroszbarát kontingens azonnal elhagyja a félszigetet, amint Ukrajna fegyveres erői belépnek a Krím területére.
Korábban Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés szóvivője arról beszélt, hogy biztos abban, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krímet. Ugyanerről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki többször is kiemelte, hogy az ukrán ellentámadás magában foglalja a Krím visszafoglalására irányuló terveiket.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán ellentámadás megindítása óta a Krím félsziget is felbolydult hangyaboly látszatát kelti. Az orosz adminisztráció és a helyi orosz közösség egy része a Krím északi részéről a délire menekül, vagy akár el is hagyja a félszigetet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686750420
[modified] => 1686742237
)
[title] => Menekülnek a Krímről az ukrán ellentámadástól rettegő oroszok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=150992&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150992
[uk] => 150999
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150994
[image] => Array
(
[id] => 150994
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim.webp
[original_lng] => 112698
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/krim.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1686734748:3
[_thumbnail_id] => 150994
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3580
[_oembed_7c444908846003e3260eb16b4229c20c] =>
[_oembed_time_7c444908846003e3260eb16b4229c20c] => 1686731415
[_oembed_90be869832f286660b60d725e0b48ac9] =>
[_oembed_time_90be869832f286660b60d725e0b48ac9] => 1687502505
[_oembed_696226df89447d070a3e69d17a60ff03] =>
Ukrainian forces struck two key road bridges along critical Russian grounds lines of communication (GLOCs) connecting occupied Crimea and occupied Kherson Oblast on August 6, causing Russian forces to reroute road traffic from shorter eastern routes to longer western routes. pic.twitter.com/8goDzwWiJb
Ukrainian forces struck two key road bridges along critical Russian grounds lines of communication (GLOCs) connecting occupied Crimea and occupied Kherson Oblast on August 6, causing Russian forces to reroute road traffic from shorter eastern routes to longer western routes. pic.twitter.com/8goDzwWiJb
A Krími híd fontos szerepet játszhat a félsziget felszabadításában, mivel az oroszok menekülésre használhatják majd – jelentette ki szerdán Vadim Szkibickij, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának helyettes vezetője a Die Welt című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a hírszerző főtiszt arra a kérdésre, hogy a fegyveres erők tervezik-e a krími híd lerombolását, azt válaszolta: „Ezt meghagyjuk nekik (az orosz megszállóknak – a szerk.) menekülési útnak.”
„Valahányszor robbanás történik a Krím félszigeten, a hidat teljesen lezárják” – emlékeztetett Vadim Szkibickij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Krími híd, amelyet Oroszország a félsziget elfoglalása után kezdett építeni, fontos szerepet játszik az ellenség számára a logisztika és a katonai támogatás szempontjából. 2022. október 8-án robbanás történt az építmény vasúti pályáján, melynek következtében a híd autóút részének két szakasza beomlott. Oroszország a megszokott módon azonnal bejelentette a „terrortámadást”, amiért Ukrajna titkosszolgálatait tette felelőssé. Kijev soha nem erősítette meg, hogy részt vett a híd felrobbantásában. Ugyanakkor többször is hangsúlyozták, hogy az ukrán hadsereg számára a Krími híd legitim célpont.
