Az adventi időszak elmaradhatatlan eseménye Beregszászban az ünnepi vásár, amelyet hagyományosan a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervez. A rendezvény évről évre nagy népszerűségnek örvend, sokan látogatnak el ilyenkor a színes standokhoz. Idén a vásár különleges célokat is szolgál, hiszen a befolyt adományokkal a szervezők a nehéz helyzetben élő kárpátaljai magyar nagycsaládok mindennapjait kívánják megkönnyíteni.
A közel 4 éve tartó háború súlyosan érinti Ukrajna gazdaságát. Kárpátalja egyik meghatározó ágazata, a turizmus is a megpróbáltatásokkal küzd. Az aktuális helyzetet, a túlélés és a jövőbeli újrakezdés kérdéseit vitatták meg teli Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács évértékelő közgyűlésén. A tanácskozást a Latorca-parti városban a Munkácsy Mihály Magyar Házban tartották meg.
Beregszászban az adventi időszak elengedhetetlen része az ünnepi vásár, amelyet a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervez hagyományszerűen. A rendezvény minden évben nagy érdeklődésnek örvend, kulturális programokkal, karácsonyi hangulattal várja a látogatókat, és egyúttal lehetőséget nyújt minőségi, kézműves ajándékok beszerzésére is. Az adventi forgatagnak ezúttal a beregszászi római katolikus templom udvara adott otthont. Az esemény jótékonysági célt is szolgált: a befolyt összeggel nehéz körülmények között élő kárpátaljai magyar nagycsaládosokat támogatnak majd.
A hosszú ideje tartó háború súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, így Kárpátalja egyik korábban meghatározó ágazatára, a turizmusra is. Ebben a kihívásokkal terhelt időszakban tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT), ahol a résztvevők értékelték az elmúlt év tapasztalatait, és áttekintették, milyen lehetőségeket kínálhat a turizmus béke utáni újraindulása.
Az idei évértékelőnek a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, ahol Mester András, a KMTT elnöke rámutatott: a háború következményei drámai módon érintik a kárpátaljai turizmust. A tanács tagjainak mintegy kétharmada jelenleg külföldön tartózkodik, a falusi vendéglátással foglalkozó családok pedig immár negyedik éve nem fogadnak turistákat, egyszerűen azért, mert alig érkezik látogató a vidékre belföldről és külföldről egyaránt. Ennek ellenére a szervezet készen áll arra, hogy a béke megteremtését követően azonnal újraindítsa tevékenységeit.
Mester András hangsúlyozta: a nehéz körülmények ellenére sikerült fenntartani a működőképességet és folytatni a fejlesztéseket. Tájházaink továbbra is látogathatók, a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont pedig rendszeresen fogad csoportokat. A KMTT továbbra is kiemelt feladatának tartja a térség értékeinek bemutatását: hamarosan megjelenik a Beregszász és környéke látványosságait ismertető kiadvány, amelynek ukrán nyelvű változata is készül.
A közgyűlésen felszólaló Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország ebben a nehéz időszakban is jó szomszédként tekint Ukrajnára és Kárpátaljára, és fontos számára a határon túli magyar közösségek támogatása. Mint mondta, a határok átjárhatósága és a közös turisztikai fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a két ország kapcsolatainak erősítéséhez.
Berghauer Sándor alelnök szerint a helyi turisztikai vállalkozások „túlélési üzemmódban” működnek, de a jövőbe vetett hit és az utánpótlás képzése továbbra is erős.
Tarpai József alelnök kiemelte, hogy bár a háborús helyzet nem teszi lehetővé nagyszabású rendezvények szervezését, az ünnepekről mégsem mondhatnak le, hiszen ezekkel is reményt és jövőképet kell mutatniuk a fiataloknak, bizonyítva a közösség kitartását. Ennek szellemében Beregszászban idén is megtartják az adventi vásárt, amely fontos találkozási lehetőséget teremt a kézművesek és helyi termelők számára – tette hozzá.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 11-én a jánosi Helikon Hotel rendezvénytermében. A küldöttgyűlést követően sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára is.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Szövetség elnöke online szólt a jelenlévőkhöz, aki beszámolójában az Ukrajnát nagy mértékben érintő geopolitikai helyzetet elemezve kiemelte: amíg néhány hónappal ezelőtt meglehetősen pozitívabb kilátások voltak a háború lezárására, addig mára nagyon sok kérdés van terítéken. „A kárpátaljai magyarok többsége a híreket olvasva elsősorban a béke felől érdeklődik: hogy áll a béke ügye, és mikor lesz vége a háborúnak. Sajnos nem tudunk ezzel kapcsolatban az utóbbi időszakban jó hírekkel szolgálni, hiszen azok a remények, amelyek valamennyiünkben éltek Donald Trump elnökké való megválasztásakor, nem valósultak meg. Reméljük, hogy csak egyelőre, hiszen az általa beindított szemléletváltás, a tárgyalásai jelenleg nem vezettek eredményre, azonban azt is látjuk, hogy a világban, s benne elsősorban Európában nagyon sok ellenfele van a békekötésnek, és sokan érdekeltek már a háború folytatásában, így a háború egyre inkább eszkalálódik, egyre nagyobb méreteket ölt – a keleti fronton, ha már nagy elmozdulás nincs is, az áldozatok száma folyamatosan növekszik, mint ahogyan növekszik a pusztítás mennyisége is. Új fejezet a háború történetében az, hogy felerősödött az infrastrukturális háború, az infrastruktúrának a pusztítása Ukrajnában és részben Oroszországban. Országunk egy rendkívül urbanizált ország, lakosságának döntő többsége városokban él, köztük olyan hatalmas városokban, mint például Kijev, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv vagy Lemberg. Az orosz hadsereg elkezdte lőni ezeknek a városoknak az infrastruktúráját, közeleg a tél, és egy óriási katasztrófa fenyeget, ha ez így folytatódik, hiszen egy nagyvárosban áram-, víz- és gázszolgáltatás nélkül élni nem lehet” – fejtette ki Brenzovics László, hangsúlyozva: a kárpátaljai magyar közösség továbbra is a mielőbbi béke mellett elkötelezett, a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt.
Elnöki beszámolójában Brenzovics László emlékeztetett arra is, hogy ahogyan az elnök- és parlamenti választásokat sem lehetett a jelenlegi körülmények közepette az országban megtartani, úgy az önkormányzati választások is eltolódnak – ezért a Szövetség által támogatott, a nehéz helyzet és a megannyi kihívás ellenére példás helytállást mutatott polgármestereket és képviselőket további kitartásra szólította fel. „Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk, amit lehet és kell azért, hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon” – szögezte le a KMKSZ elnöke, aki a helyi magyar közösséget ért pozitív történésekre reflektálva gratulált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemmé válásához.
Szintén online csatlakozott a gyűléshez Ferenc Viktória, a Fidesz‒KDNP európai parlamenti képviselője, aki felszólalásában kitért az elmúlt időszak eseményeire. „Utoljára önökkel nyáron találkoztunk a választmányi ülés keretében, ezért ezt az alkalmat arra használnám fel én is, hogy beszámoljak a munkámról, s arról, hogy a nyár óta mi történt az Európai Parlament berkeiben. Július elején volt egy találkozóm Christophe Kamppal, aki az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosa. Összességében elmondható, hogy ez a találkozó, amelyre Hágában került sor, egy jól sikerült találkozó volt. A kisebbségügyi főbiztos is járt már Kárpátalján, találkozott kárpátaljai magyar szervezetek képviselőivel, ezekről a találkozókról mesélt is nekem, név szerint említve, hogy kikkel miről beszélgetett, és egyetértettünk abban, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása jelenleg stagnál, és nincs ebben előrelépés, ami szomorú, és ezen változtatni kellene. Volt még egy másik téma is, amiben a nemzeti kisebbségek főbiztosa együttműködést mutatott, mégpedig a mentális egészségügyi problémáknak a kezelése, mint a háború egyik következménye, és ezen belül az anyanyelven elérhető pszichológiai segítség fontossága. A biztos úr nyitottnak mutatkozott arra, hogy ezeknek a kapcsolódási pontoknak a mentén további együttműködés valósuljon meg majd közöttünk” – tájékoztatott Ferenc Viktória, így folytatva: „A nyári hónapok ismét kihívások elé állították a kárpátaljai magyar közösséget, hiszen én például Strasbourgban voltam, amikor a hír érkezett Sebestyén József tragikus haláláról, vagy a határátkelőkön tapasztalt diszkriminatív bánásmódról a kárpátaljai magyar közösség tagjaival szemben, továbbá a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása, falának magyarellenes feliratokkal való meggyalázása mind olyan esetek, amelyek megengedhetetlenek egy demokratikus országban, amely uniós tagságra törekszik. Ezekre a magyarellenes incidensekre mind a júliusi, mind a szeptemberi plenáris felszólalásaimban felhívtam az európai döntéshozók figyelmét, hogy ezek megengedhetetlen dolgok, és kérjük az azonnali kivizsgálásukat.”
A kárpátaljai származású EP-képviselő elmondta, hogy az ősz az őshonos nemzeti kisebbségek számára egy másik szomorú hírrel kezdődött, hiszen a Minority SafePacket követően az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett polgári kezdeményezést is elutasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy „az EU már megfelelő és elegendő intézkedéseket tett az őshonos nemzeti kisebbségek támogatásáért”.
„Mindezek ellenére pozitív dolgok is történtek: azokon a kárpátaljai látogatásokon, melyekre már ősszel két alkalommal is lehetőségem volt, láthattam, hogy az Európában zajló turbulens folyamatok mellett a kárpátaljai magyarok teszik a dolgukat. Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a kárpátaljai magyar közösségnek a töretlen kitartásért” – hangsúlyozta Ferenc Viktória, majd kitért Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosának kárpátaljai látogatására is: „Sajnos nekem még nem sikerült találkozni a biztos asszonnyal, pedig nagyon sokszor szerettem volna személyesen tájékoztatni őt arról, hogy a kárpátaljai magyarok jogérvényesítésével kapcsolatban mik a meglátásaim, de a biztos asszony erre nem mutatott nyitottságot.”
„Rengeteg történés van jelenleg az európai közéletben Ukrajnával és ezen belül a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is. Ebben a kavalkádban próbáljuk megszervezni azt a Brüsszeli Kárpátalja Napot, melyet hagyományosan minden évben, immár tizedik alkalommal is elviszünk Európa szívébe” – mondta a képviselő, aki folytatva Bocskor Andrea korábbi EP-képviselő kezdeményezését, nagy erőkkel készül csapatával a jubileumi eseményre.
A választmányi ülés további részében a Szövetséghez tartozó intézmények vezetői számoltak be az elmúlt időszak történéseiről. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységét Gulácsy Géza igazgató ismertette: „Úgy, ahogy az előző években, idén is lebonyolítottuk az összes pályázatunkat. Több mint 28 ezer pályázatot fogadtunk be. Ha egészében nézzük, akkor ez egy közel 8%-os csökkenést jelent a pályázatok számában, amit elsősorban az okozott, hogy kevesebb gyermekétkeztetési pályázatot nyújtottak be, hiszen az ukrán állam átvállalta az ingyenes étkeztetését egy sor kategóriának, így ezek a gyermekek már nem pályáztak most. Az első körben az oktatási-nevelési támogatás már kifizetésre is került. A következők az oktatási intézmények dolgozói lesznek, akik reményeink szerint hamarosan megkapják a támogatást.”
A Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda programjairól Mester András számolt be, aki elmondta, hogy a háború miatt a komplexum megnyitása óta sajnos még továbbra is csupán előzetes bejelentkezést követően tudnak látogatókat fogadni. Az év egy lovas képzés lebonyolításával kezdődött, melynek eredményeként mára a lovarda munkatársai lovas oktatással is foglalkoznak. Januárban a KMKSZ immár harmadik alkalommal szervezte meg a középszintű szervezetei számára a disznótoros napot. Tavasszal megalakult a Csodaszarvas Bábszínház, amely nyáron a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával húsz kárpátaljai magyar óvodába látogatott el és varázsolt mesés hangulatot a gyerekek számára. Augusztusban első alkalommal szerveztek a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete megkeresésére napközis lovastábort, mely nagy sikert aratott a résztvevők körében. Ősszel a Szövetség a helyszínen hagyományőrző napokat szervez a járási szervezetek részvételével. Az elmúlt héten indult el a KMKSZ általános iskolásokat megszólító programja, melynek keretében az őszi és tavaszi félévben összesen közel 4 ezer kárpátaljai magyar 6–8. osztályos tanuló vesz részt a központ foglalkozásain. Mindezek mellett számos fejlesztés is sikeresen megvalósult: új tárolók és árnyékolók épültek, s megújultak az emlékpark padjai.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi Egyetem elnöke beszámolt az általa vezetett intézmények nyelvi akadálymentesítéssel foglalkozó projektjének eredményeiről. „Ez a program egy HUSKROUA nemzetközi pályázat eredménye, amelyben magyarországiakkal és romániaiakkal együttműködve azt tártuk fel, hogy különböző országokban hogyan lehet a közigazgatásban és az élet bármely színterén a kisebbségek nyelvét használni” – emelte ki Orosz Ildikó, aki felvázolta, hogy mely törvénymódosítások okozták az országban a jelenlegi helyzetet, amikor is az ukrán államnyelv használatáról szóló törvény „lényegében felülírta az alkotmányt”. „Érdekes következtetésekre jutottunk, végigtanulmányozva az összes rendelkezést, törvényeket, amelyek a kisebbségekre vonatkoznak, az alkotmánytól a legutóbbi rendelkezésig: nagyon sok helyen lehetne az anyanyelvet használni, ahol a kisebbség többségben van, tehát azokban a kistérségekben, csak ehhez el kell fogadni egy külön határozatot. Ez abszurd egyébként, mert ha van egy törvény, akkor annak érvényesnek kellene lenni, és azt végre kellene hajtani, arról nem kellene egy újabb határozatot elfogadni egy kistérségben” – foglalta össze a KMPSZ elnöke.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a még erre az évre tervezett rendezvényeket ismertette a küldöttekkel, kiemelve: a jövőben még inkább nyitni fognak a kevésbé frekventált települések felé. „A rendezvényeink a tavaly elfogadott terv szerint kerülnek megrendezésre, azonban néhány pluszrendezvényünk is van. Ilyen a Déryné Program, melyet a magyar kormány tavasszal indított el. Ennek keretében Kárpát-medence-szerte olyan helyszínekre is elviszik a magyar kultúrát, ahová egyébként nehezebben jutna el. Nálunk ez a program májusban indult el a Rákóczi Szövetség, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a KMKSZ közös projektjeként. Eddig a Nagydobronyi, a Beregszászi és a Tiszapéterfalvai kistérségekben szerveztünk nagyszabású rendezvénysorozatot, s a következő a Munkácsi kistérség lesz, majd azt követi az Ungvári kistérség és a Felső-Tisza-vidék. „Október 23-án megemlékezünk az ’56-os forradalomról, november 9-én ismét megrendezésre kerül Técsőn az Arany Ősz Kórustalálkozó, november 15-én csatlakozunk a Szolyvai Emlékpark Bizottság megemlékezéséhez Szolyván, majd az alapszervezetek minden helyi emléktáblánál megemlékeznek a málenkij robot áldozatairól. Decemberben pedig ismét csatlakozunk a Közös Advent programhoz és a jótékonysági adventi vásárt is lebonyolítjuk” – tette hozzá.
A beszámolókat követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul tájékoztatta a küldötteket az október 12-étől az Európai Unió külső határain bevezetett európai határregisztrációs rendszer szabályairól, majd Sin József, a KMKSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy el kell készíteni a helyi emlékparkok és emlékjelek leltárát, illetve bejegyzését.
A KMKSZ választmányi ülése után megtartotta közgyűlését a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány. A tagok döntöttek arról, hogy az alapítvány már meglévő fiókintézetei mellett a Tiszaújlaki kistérségben is létrehoznak és bejegyeznek egy új fiókot, amely a Tiszaújhelyi Tulipán Tanodában kap majd helyet.
A közgyűlést követőn sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára, melyen megerősítették a korábbi tisztségviselők pozícióit, így biztosítva a párt legitimációjának folyamatosságát, frissítették az alapszabályt, valamint elfogadták a párt ukrán megnevezésének módosítását is, ugyanakkor ez a magyar fordításban nem jelent változtatást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a tervek szerint az őszi és tavaszi szemeszterben közel 4 ezer hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos kárpátaljai magyar gyermeket fogad a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban és Lovardában. Az első, mintegy száz fős csoport a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumból érkezett október 7-én az impozáns komplexumba, ahol a tanulmányi kirándulás keretében felejthetetlen élményekkel gazdagodtak.
„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2024-ben indította el ezt a hiánypótló programot, ugyanis a Határtalanul Programot sajnos a háború miatt a kárpátaljai gyerekek nem tudják igénybe venni, hiszen nagyon nehézkes jelenleg külföldi utazásokra csoportokat szervezni. Az elmúlt évben a KMKSZ Elnöksége úgy döntött, hogy a kárpátaljai magyar iskolák hetedik osztályosait hívják meg az Árpád Vezér Látogatóközpontba, ahol tanulmányi kirándulásokat szerveznek a tanulók számára. A program keretében az elmúlt évben több mint ezer gyermek látogatta meg a helyet. A tavalyi év sikerét követően idén úgy döntött az Elnökség, hogy ebben a tanévben valamennyi kárpátaljai magyar iskola 6–7–8. osztályos diákjai számára biztosítanak lehetőséget az élménydús programon való részvételre, így ősszel és tavasszal összesen közel 4 ezer gyermek fog ellátogatni a központba” – mondta Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára.
A foglalkozások előtt a jelenlévők rendszerint kisebb csoportokba szerveződnek, s ezután egymást váltva interaktív tárlatvezetésen vesznek részt a látogatóközpont épületében, megtekintenek egy Tiszacsomát és az itt található Honfoglalási Emlékparkot bemutató kisfilmet, népi játékokat sajátítanak el, megismerkednek az elmúlt évszázadban a vidéken elterjedt használati tárgyakkal és a rovásírással is, majd a központ munkatársainak vezetésével íjászkodnak és kipróbálják a lovaglást. A KMKSZ célja a programmal, hogy az ide ellátogató gyerekek egyszerre játékos és tevékeny részvétellel járó keretek között ismerhessék meg a honfoglalás korának történelmét, őseink életmódját, hitvallását, harcászati modorát, miközben meghatározó élményekkel is gazdagodnak.
„A népi játékokat az időjárástól függően vagy az emlékpark területén, vagy a jurtamúzeumban szoktuk a gyerekekkel megismertetni. Rendszerint olyan régi játékokat mutatunk be nekik, amelyeket elődeink játszottak gyermekkorukban. Ilyen például a zsákban ugrálás és a mocsárjárás. Ha az időjárás nem engedi, hogy a szabadban foglalkozzunk, akkor a jurtamúzeumba invitáljuk a gyerekeket, ahol először közösen tekintünk meg egy Tiszacsomát és a központot bemutató rövidfilmet, majd megismerkednek számos, az elmúlt századból való autentikus használati tárggyal, s végül a rovásírás rejtelmeibe is betekinthetnek” – foglalta össze Vári Katalin, aki a népi játékokat mutatta be a résztvevőknek. A gyerekek a részletes ismertető után nagy örömmel vettek részt a kvízen, melyen a korábban látott eszközöket – parazsas vasaló, petróleumlámpa, szilke, gyékényből font kosarak, tárolóedények, terítők – kellett tapintás alapján kitalálniuk.
„A hetedik és a nyolcadik osztály már volt itt osztálykirándulás keretén belül, a hatodikosok most vannak itt először. Amikor osztálykiránduláson voltak, akkor is élvezték a programokat, örültek annak, hogy van ilyen lehetőség, és ezen részt vehetnek. Amikor meghallották, hogy újra jönnek, akkor természetesen örültek neki, és mi, tanárok is nagy örömmel jöttünk ma ide. A gyerekek négy különböző programon vesznek részt, s én úgy látom, hogy nagyon élvezik azokat. A mostani világunkban, ahol minden digitális, interaktív és mozgalmas, a gyerekek is sokkal jobban élvezik azt, amikor ilyen jellegű óráik vannak, az pedig, hogy nem az iskola falain belül zajlanak ezek a tanórák, még érdekesebbé teszik a foglalkozásokat” – fogalmazott Barta-Nyistyák Gabriella, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára, hozzátéve: „Az itt szerzett információkat mind történelem, mind magyar irodalom órán is felhasználhatjuk majd. Biztos, hogy jobban fognak emlékezni rá, hiszen nemcsak hallják, hanem látják, kipróbálhatják, megfoghatják az itt található tárgyakat, és biztos, hogy mélyebb információt gyűjtenek maguknak.”
A szórakoztató és egyben ismeretterjesztő program végén a központ munkatársai üstben főtt babgulyással és almás süteménnyel vendégelték meg a látogatókat, akik megannyi élménnyel és új ismeretekkel a tarsolyukban indultak haza.
2024-ben nyitotta meg kapuit a magyar kormány támogatásával létrejött és a KMKSZ által működtetett Árpád Fejedelem Látogatóközpont és Lovarda Tiszacsomán. A KMKSZ a múlt évben vendégül látta az összes kárpátaljai magyar iskola hetedik osztályos tanulóját. Az igényeket tapasztalva a szövetség vezetése a hátrányos helyzetű gyermekek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy eltöltsenek egy napot a központban. Megismerkedhetnek a honfoglalás történetével, elődeink életmódjával, népi játékokkal, valamint lovagolhatnak és íjászkodhatnak.
Elődeink nyomdokain – ezzel a címmel szerveztek hagyományőrző programot a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban. Az egész napos rendezvényen a gyerekek kézműves foglalkozásokon, lovaglásban és íjászkodásban próbálhatták ki magukat, miközben játékos formában ismerkedtek a honfoglaló magyarok világával.
Az összetartozás napja a magyar nemzet számára a közös gyökerek és a megmaradás üzenetét hordozza. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben számos megemlékezést szervez ezen a napon, hogy együtt hajtsanak fejet a múlt előtt, és közösen erősítsék az összetartozás érzését. Mezőgecsében a Magyar Élettér Emlékparkban gyűltek össze a résztvevők, hogy emlékezzenek a történelmi eseményekre.
Mezőgecsében a Kajdy-kúria előtt található Magyar Élet terén csendes főhajtással emlékeztek meg, a nemzeti összetartozás napjáról.
A nemzeti összetartozás napját minden évben június 4-én méltatja a világ magyarsága. A történelmi esemény 105. évfordulójára emlékeztek idén Kárpát-medence- és világszerte. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította ezt a napot hivatalosan a nemzeti összetartozás napjává. A megemlékezés célja, hogy kifejezze: a határok megváltozása ellenére a magyar nemzet tagjai – éljenek bárhol a világban – összetartoznak, és közös múltjuk, kultúrájuk, nyelvük összeköti őket.
A rendezvény kezdetén Mester András, Mezőgecse előjárója, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági- és önkormányzati titkára köszöntötte a résztvevőket. Majd a mezőgecsei református lelkipásztor és mezőgecsei görögkatolikus egyházközség vezetője osztotta meg gondolatait az alkalom kapcsán, melyet a mezőgecsei Tüzes Liliom hagyományőrző csoport dalösszeállítása követett.
Az esemény további részében koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Az életfa előtt csendes főhajtással koszorúzott: Balogh György, beregszászi magyar konzul, Sin József, a KMKSZ alelnöke, valamint Mester András elöljáró és a hagyományőrző csoport tagjai.
Sin József, a KMKSZ alelnöke hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „Kárpátalján ma számos helyen tartanak megemlékezéseket és gyújtanak őrtüzeket majd. Úgy gondolom, hogy ezek által üzenünk a nagyvilágnak és üzenünk az anyaországnak is, és a határon túli magyar közösségeknek, hogy mi Kárpátalján megvagyunk. Reméljük, a jövőben is meg tudjuk ezt tenni, hiszen be kell bizonyítanunk, hogy megőriztük az anyanyelvünket, megőriztük az identitástudatunkat, és van kinek továbbadni a nemzeti örökségünket. […] Hiszen ezzel bizonyítjuk, hogy a történelmet, a hagyományt, a kultúrát nem lehet határokon megállítani, és esetleg megvámolni. Mi megtartottuk a nemzeti örökségünket, történelmünket, anyanyelvünket ‒ amit fiataljainknak is szeretnénk átadni. 105 év után, ahogy Magyarországból csonka ország lett, ma is azt valljuk: vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk.”
Mester András az esemény kapcsán aláhúzta: „Immár 105 éve annak, hogy a kárpátaljai magyarság határon kívülre szorult. Hála Istennek, van egy olyan nap, amelyet jelenleg már nem gyásznapként tartunk számon, hanem a magyar nemzet összetartozás napjaként. Az a jó, hogyha az év során mindennap érezzük, hogy magyarok vagyunk, illetve úgy élünk, hogy magyarok vagyunk. Úgy gondolom, a mezőgecseiek, a kárpátaljai magyarok bizonyították, hogy a magyar nemzethez hűek, akármilyen körülmények között megmaradnak magyarnak. Ezen a napon még inkább egymásra gondolunk, gondolunk az anyaországi magyarokra, a többi határon túli magyarra, és érezzük, hogy egy nemzet vagyunk.”
A csendes megemlékezés méltó módon erősítette meg a közösség összetartozás-tudatát és a nemzeti identitás megőrzésének fontosságát. A résztvevők üzenete egyértelmű: a magyar nemzet él, emlékezik és összetart, bárhol is éljenek tagjai a világban.
