Ukrajnában elindult egy új mesterséges intelligencia alapú asszisztens, a Lapathoniia, amely nyelvi modellekre épül. A fejlesztők szerint a rendszer egyelőre demonstrációs platformként működik, és tesztelhető online.
A projektről a fejlesztők a LinkedInen számoltak be, kiemelve, hogy a rendszer az ukrán AI-szektor egyik kísérleti irányát képviseli.
Ukrán fejlesztésű LLM-ekre épül
A Lapathoniia Chat mögött az ukrán fejlesztésű modellek, köztük a MamayLM és a Lapa LLM állnak. A szolgáltatás a De Novo felhőinfrastruktúrán fut, amely ukrán adatközpontokban található, így az adatok az országon belül maradnak.
A fejlesztők szerint a cél egy olyan helyi alternatíva létrehozása, amely versenyezhet a nyugati rendszerekkel, például a ChatGPT-vel, miközben az ukrán nyelvi és kulturális kontextusra optimalizált.
Funkciók és technikai háttér
A rendszer többek között beszélgetésalapú használatot, webes keresést, beszélgetéstörténetet, „memóriát”, fájlkezelést és úgynevezett deep research funkciókat kínál. A platform akár 32 000 tokenes kontextusablakot is támogat, valamint streaming választ generál valós időben.
A Lapathoniia kompatibilis OpenAI-szerű API-val is rendelkezik, így külső fejlesztők egyszerűen integrálhatják saját rendszereikbe. Emellett támogatja a hozzáférés-kezelést, költségkereteket és csapatmunkát is.
Fejlesztési szakasz
Jelenleg a Lapathoniia zárt bétában működik, a fejlesztők pedig a sebességre, válaszminőségre és felhasználói élményre vonatkozó visszajelzéseket gyűjtik. A tervek szerint a jövőben további modellekkel bővítik a rendszert.
Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét.
Ez egy algebrai hipotézis, amelyet Dan Anderson amerikai matematikus fogalmazott meg 2014-ben. Azóta is nyitott volt a probléma – azaz olyan, amelyre nem volt bizonyított megoldás.
A fejlesztést a Pekingi Egyetem egy csapata végezte, élén Dong Bin matematikussal. Rendszerük képes volt nagyszámú tudományos publikáció elemzésére, és ezek alapján megoldást találni. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak javasolt egy választ, hanem ellenőrizte is annak helyességét az összes matematikai szabály szerint – emberi beavatkozás nélkül.
A kutatók elmagyarázták, a rendszer nagyjából ugyanúgy működik, mint egy matematikus személy. Először is „kiválogatja” a probléma megoldásának különböző megközelítéseit, logikai kapcsolatokat keres, és kialakít egy lehetséges választ. Ezt követően a rendszer egy másik része ezt a megoldást szigorú matematikai bizonyítássá alakítja át, és hibákat keres benne. Ehhez egy speciális környezetet használnak, amely egy hatalmas adatbázist tartalmaz a már ismert tételekből és definíciókból.
Ennek eredményeként a rendszernek körülbelül 80 órába telt megoldani a feladatot, írta az Independent. Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint személynek nem kellett beavatkoznia a folyamatba.
A tudósok megjegyezték, hogy ez egy fontos előrelépés. A mesterséges intelligencia általában már segít a matematikában, de állandó ellenőrzésre van szükség, mert még egy apró hiba is helytelenné teszi a bizonyítást. Ebben az esetben a rendszer nemcsak megoldást tudott találni, hanem annak pontosságát is meg tudta erősíteni.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy még nem lehet teljesen helyettesíteni egy embert. Ha egy matematikus csatlakozik a folyamathoz, és korrigál egyes szakaszokat, az eredmény gyorsabban elérhető. Azonban az ilyen összetett problémák automatikus megoldásának képessége azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia szerepe a tudományban gyorsan növekszik, és jelentősen megváltoztathatja a kutatáshoz való megközelítéseket a jövőben.
[type] => post [excerpt] => Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776377040 [modified] => 1776337676 ) [title] => Kínai MI 80 óra alatt oldott meg egy feladatot, amin a tudósok több mint 10 éve dolgoztak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280215&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 280215 [uk] => 280081 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 280082 [image] => Array ( [id] => 280082 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [original_lng] => 73600 [original_w] => 650 [original_h] => 420 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-300x194.jpg [width] => 300 [height] => 194 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1776326880:12 [_thumbnail_id] => 280082 [_edit_last] => 12 [views_count] => 847 [_oembed_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] => [_oembed_time_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] => 1776326879 [_algolia_sync] => 19466490000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 590 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => IT [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3845080 [1] => 1127 [2] => 1395417 ) [tags_name] => Array ( [0] => feladat megoldása [1] => Kína [2] => mesterséges intelligencia (MI) ) ) [2] => Array ( [id] => 279388 [content] =>
Denis Bisma, egy amszterdami IT-s, több hónapig napi szinten használta a ChatGPT-t, ami után 100 ezer eurót költött egy startupra, háromszor kórházba került és öngyilkosságot is megkísérelt. Az esetét példaként említik arra, hogyan hathatnak a chatbotok a felhasználók mentális állapotára.
Bisma eleinte szórakozásból és kísérletként beszélgetett a mesterséges intelligenciával, amelyet „Evának” nevezett, majd fokozatosan a chatbot mindenben igazolta és bátorította, ami elmélyítette az elszigeteltség érzését és az irracionális üzleti döntéseket.
A helyzet odáig fajult, hogy a férfi kapcsolatai megszakadtak, agresszívvá vált, és háromszor kórházba került „mániákus pszichózis” diagnózissal. Csak a telefon nélküli időszak, a pénz elfogyása és más betegekkel való kapcsolódás segített visszanyerni a valóságérzékét.
Szakértők az úgynevezett „AI-pszichózisra” figyelmeztetnek: a chatbotok emberi tulajdonságokkal való felruházása, a hosszú, elmélyült beszélgetés és az önmegerősítő környezet pszichés problémákhoz vezethet, még egészséges felhasználóknál is.
Dél-Korea bevezette a világ első átfogó, mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagját, amelynek célja a szektor iránti bizalom és biztonság erősítése. Azonban a startupok attól tartanak, hogy visszavetheti őket a törvény betartása.
Csütörtökön a világon elsőként élesített széles körű AI-törvényt Dél-Korea, amely a világ három legnagyobb mesterséges intelligencia nagyhatalmának egyike szeretne lenni. A törvények teljes egészében hamarabb lépnek hatályba, mint az Európai Unió AI Act törvénye, amelyet fokozatosan vezetnek be 2027-ig – írja az economx.
Arról továbbra is megoszlik az általános vélemény, hogyan is kellene az AI-t szabályozni: az Egyesült Államok egy enyhébb megközelítést támogat, hogy elkerülje az innováció gátlását, Kína pedig néhány szabály bevezetése mellett egy globális szabályozó és koordináló testület létrehozását javasolta – írja a Reuters.
Ezzel szemben a dél-koreai törvények szerint a vállalatoknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet az úgynevezett nagy hatással bíró mesterséges intelligencia területén, amely magában foglalja az olyan területeket, mint a nukleáris biztonság, az ivóvíz előállítása, a közlekedés, valamint az egészségügy és a pénzügyi felhasználások, mint a hitelértékelés és a hitelek szűrése.
További szabályok előírják, hogy a vállalatoknak előre tájékoztatniuk kell a felhasználókat a nagy hatással bíró vagy generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó termékekről vagy szolgáltatásokról, és egyértelmű jelöléssel kell ellátniuk azokat az eseteket, amikor az AI által generált eredmények nehezen megkülönböztethetők a valóságtól.
Bár a vállalatok egyéves türelmi időt kaptak a szabályok alkalmazására, a be nem tartásuk súlyos büntetést jelenthetnek a vállalatoknak: akár 30 millió won, azaz átszámolva 20 400 dolláros pénzbírságot.
Lim Jung-wook, a dél-koreai Startup Alliance társelnöke elmondta, hogy sok alapító csalódott amiatt, hogy a törvény legfontosabb részletei még mindig rögzítették, mások szerint pedig a törvény szövege homályos, és a vállalatok a szabályozási kockázat elkerülése érdekében biztonságos, de kevésbé innovatív megközelítéseket alkalmazhatnak.
Lee Jae Myung elnök csütörtökön megértően fogadta az aggodalmakat és arra kérte a politikai döntéshozókat, hogy hallgassanak az iparág aggodalmaira, és biztosítsák, hogy a kockázati tőketársaságok és a startupok elegendő támogatást kapnak.
Megkezdődött az átrendeződés: már nem előny, hanem alapfeltétel ez a készség a munkaerőpiacon
A mesterséges intelligencia már nem „extra skill”, hanem egyre több területen alapelvárás: a magyar álláshirdetésekben egyszerre jelenik meg igényként, kihívásként és kompetenciaként. Horváth Ágnes, a WHC Heads vezetője szerint a cégek egy része kész, azonnal használható AI-tudással érkező jelölteket keres, míg mások inkább a tanulási agilitást és a technológiai nyitottságot értékelik. Az automatizációval kapcsolatos félelmek valósak, de sokszor a digitális készséghiány mélyíti őket. A következő években az AI látványosan alakíthatja át az SSC-ket, az irodai munkát, a logisztikát és a gyártást is.
2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot.
A magazin hangsúlyozza, hogy éppen ebben az évben vált a világ számára egyértelművé a mesterséges intelligencia valódi ereje és hatásának mérete. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, már több százmillió felhasználóval rendelkeznek, és az MI-infrastruktúrába irányuló befektetések rekordsebességgel növekednek.
A Time címlapjain az iparág kulcsfigurái jelentek meg:
Mark Zuckerberg (Meta);
Lisa Su (AMD);
Elon Musk (X);
Jensen Huang (Nvidia);
Sam Altman (OpenAI);
Demis Hassabis (DeepMind);
Dario Amodei (Anthropic);
Fei-Fei Li (a Stanford professzora).
A művészek a híres Ebéd a felhőkarcoló tetején című fénykép stílusában ábrázolták őket, kiemelve az ember és a gép közötti kapcsolatot az új korszakban.
[type] => post [excerpt] => 2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1765575780 [modified] => 1765558321 ) [title] => A mesterséges intelligencia fejlesztői lettek az év emberei 2025-ben a Time magazin szerint [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=265310&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 265310 [uk] => 265281 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 265282 [image] => Array ( [id] => 265282 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png [original_lng] => 727155 [original_w] => 1040 [original_h] => 585 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png [width] => 1040 [height] => 585 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png [width] => 1040 [height] => 585 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png [width] => 1040 [height] => 585 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1765551121:5 [_thumbnail_id] => 265282 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1823 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
A héten bemutatandó digitális egyszerűsítési csomag valószínűleg enyhíteni fogja a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok terheit – mondta Henna Virkkunen technológiai biztos az Euronewsnak.
Az Európai Bizottság „célzott módosításokat” tervez a blokk mesterséges intelligencia szabálykönyvében a jövő héten – mondta Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős biztos az Euronewsnak a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
A mesterséges intelligencia törvénye – amely a társadalomra jelentett kockázatok alapján szabályozza a mesterséges intelligencia eszközöket – tavaly fokozatosan kezdte meg alkalmazását.
A törvényeket azonban folyamatosan bírálták a nagy technológiai vállalatok, valamint a Donald Trump vezette amerikai kormányzat, azt állítva, hogy azok elfojtják az innovációt.
„A [MI-törvény hatálybalépésének] következő fontos része jövő augusztusban lesz. És itt valóban kihívásokkal nézünk szembe, mert még nincsenek meg a [műszaki] szabványok – és azoknak egy évvel a következő fázis előtt el kell készülniük” – mondta Virkkunen kedden.
„Most azt kell megvizsgálnunk, hogyan teremthetünk jogbiztonságot az iparágaink számára, és ezt most mérlegeljük: hogyan tudjuk támogatni az iparágainkat, amikor nincsenek meg a megfelelő szabványok.”
Virkkunen hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciatörvény módosításaihoz – amelyeket november 19-én terjesztenek elő – még a biztosok testületének hivatalos jóváhagyása szükséges.
Nem kívánta megmondani, hogy milyen messzemenő változások lesznek ezek, és hogy magukban foglalják-e a törvény egyes rendelkezéseinek hivatalos felfüggesztését. Virkkunen azt mondta, hogy a Bizottság továbbra is „nagyon elkötelezett [a törvény] főbb elvei mellett”.
Az úgynevezett digitális omnibusz csomag, amely a Bizottság azon erőfeszítése, hogy csökkentse a bürokráciát és megkönnyítse a vállalatok életét az adminisztratív terheik mérséklésével, változtatásokat is tartalmaz majd az EU adatpolitikájában és kiberbiztonsági szabályaiban.
Nyomás a mesterséges intelligencia törvény módosítására A körforgásban lévő tervek tervezetei szerint az egyszerűsítési csomag egyéves türelmi időszakot vezethetne be, ami azt jelentené, hogy a nemzeti hatóságok csak 2027 augusztusától szabhatnak ki bírságot a visszaélésekre.
Idén év elején több mint 40 európai vállalat, köztük az ASML, a Philips, a Siemens és a Mistral AI vezérigazgatói kérték a mesterséges intelligenciatörvény „kétéves óraleállítását”, mielőtt a kulcsfontosságú kötelezettségek hatályba lépnének.
A Bizottság többször is kijelentette , hogy nem enged semmilyen külső nyomásnak bizonyos rendelkezések esetleges késedelmével kapcsolatban.
Michael O’Flaherty, az Európa Tanács – Európa vezető emberi jogi szervezetének – emberi jogi biztosa a Web Summiton az Euronewsnak adott interjújában figyelmeztetett az egyszerűsítési tervek következményeire.
„Legyünk nagyon óvatosak, nehogy elvessük a [törvények] alapvető védelmi elemeit” – mondta O’Flaherty.
„Ha van mód arra, hogy több szabályozást hatékonyabban összekapcsoljunk, rendben van, de ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel együtt. Ne engedjünk a nagyon erős tech lobbinak, hogy a tech szektor életét könnyebbé, és ennek eredményeként kockázatosabbá tegyük” – mondta.
A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland fegyveres erők vezérkari főnöke, Onno Eichelsheim.
Éppen ezért vagyok mindig tele energiával, amikor Ukrajnában tartózkodom, mert látom, hogyan alkalmazzák ott a mesterséges intelligenciát a parancsnoki és irányítási rendszereikben, a műveletek tervezésében és végrehajtásában, különösen a drónokkal kapcsolatban. Ezt nekünk is be kell vezetnünk
– mondta.
Elmondása szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog játszani a modern konfliktusokban, gyorsítva a döntéshozatalt.
[type] => post [excerpt] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1763130360 [modified] => 1763068783 ) [title] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk kulcselemévé válik – a holland hadsereg parancsnoka [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261660&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 261660 [uk] => 261507 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 261510 [image] => Array ( [id] => 261510 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [original_lng] => 130548 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-300x171.jpeg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1763061584:5 [_thumbnail_id] => 261510 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4383 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
Az ukrán kormány módosításokat fogadott el a Gyija alkalmazás használatával kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik az elektronikus azonosítást és hitelesítést 14 éves kortól, amennyiben a felhasználónak van adóazonosító száma (РНОКПП). Emellett szabályozták a mesterséges intelligencia (MI) technológiák alkalmazását is – közölte Tarasz Meljnicsuk a Telegramon.
Elmondása szerint a módosítások az Egységes állami elektronikus szolgáltatási webportálról szóló rendeletet érintik.
Pontosítottuk, hogy a Gyija mobilalkalmazásban az elektronikus azonosítás és hitelesítés 14 éves kortól engedélyezett azon személyek számára, akik rendelkeznek adóazonosító számmal
– írta.
Továbbá hozzátette, hogy szabályozták az MI-technológiák használatát a Gyija portálon, „az információk nyújtása, az állami szolgáltatások igénylésének egyszerűsítése és az információs támogatás biztosítása érdekében.”
A brazil rendőrség 35 személyt tartóztatott le, akik részt vettek egy nagyszabású csalásban, amelynek során hiszékeny hívőknek adtak el mesterséges intelligencia által írt imákat – darabonként átlagosan 10 dollárért. A hírről az Oddity Central számolt be.
Hogyan működött a csalás?
A bűnszervezet két éven át tevékenykedett Nilópolis városában. Egy hamis call centert hoztak létre, amely katolikusokat hívogatott, hogy személyes információkat tudjon meg róluk, majd „személyre szabott imákat” kínált nekik, amelyek állítólag gyógyítanak.
A rendőrség szerint sok áldozat annyira meghatódott a „szövegektől”, hogy többször is vásárolt, egyesek pedig jelentős összegeket fizettek, mert hittek a „természetfeletti segítségben”.
A mesterséges intelligencia mint manipulációs eszköz
Bár a mesterséges intelligencia alapvetően az emberiség javát szolgálhatja, ebben az esetben a csalók fegyverévé vált.
Az algoritmusok érzelmes, meggyőző szövegeket hoztak létre, amelyekkel elhitették, hogy az imák „isteni eredetűek”.
A rendőrség becslése szerint az áldozatok száma több száz, de akár több ezer is lehet.
„Lelkipásztor” és a közösségi média
A toborzás a közösségi médiában kezdődött, ahol a bűnszervezet vezetője, egy önjelölt „lelkipásztor”, motivációs bejegyzéseket tett közzé, és arra buzdította a követőket, hogy „fogadják el a csodát” vagy „kapjanak isteni kinyilatkoztatást”.
Ezt követően a call center operátorai folytatták a megtévesztést telefonon, meggyőzve az embereket, hogy vásárolják meg a „csodaimákat”.
Folyamatban van a nyomozás
A 35 gyanúsított ellen csalás és bűnszövetkezetben való részvétel miatt emeltek vádat.
A rendőrség felszólította az áldozatokat, hogy tegyenek hivatalos feljelentést Nilópolisban, ezzel is erősítve a bizonyítékokat.
A nyomozók szerint a csalás sikere abban rejlett, hogy a mesterséges intelligencia minden beszélgetéshez alkalmazkodott, így az imák hitelesnek és „isteni ihletésűnek” tűntek.
