A mesterséges intelligencia egyre inkább befolyásolja az életünk számos területét. Mit értünk mesterséges intelligencia fogalom alatt? A számítástechnikai rendszerek azon képességét, amelyek emberi intelligenciához kötött feladatokat képesek elvégezni, mint például a tanulás, a problémamegoldás és még számos más tevékenység. Az egyre népszerűbb, emberi funkciókat szimuláló képesség lehetőségeiről és alkalmazásának kockázatairól, illetve káros hatásairól Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke „A kárpátaljai magyarság mesterséges intelligencia stratégiája” címmel tartott előadást a szervezet Választmányának soron következő ülésén.
Norvégia szigorú szabályokat vezet be a mesterséges intelligencia (MI) iskolai használatára. Az általános iskolákban szinte teljesen megtiltják az MI-eszközök alkalmazását, a nagyobb diákok számára pedig csak korlátozottan engedélyezik.
Az új szabályok szerint az elsőtől a hetedik osztályig tanuló, 6–13 éves gyermekek általában nem használhatnak mesterséges intelligenciát a tanulás során. A 8–10. évfolyamos, 14–16 éves diákok már használhatják ezeket az eszközöket, de csak tanári felügyelet mellett.
A norvég kormány szerint a generatív MI kritikátlan használata hátráltathatja a tanulási folyamatot, és ronthatja a diákok alapvető készségeinek fejlődését. A cél ezért egyértelmű irányelvek bevezetése az iskolákban.
A tanároknak megfelelő tudással kell rendelkezniük az MI-eszközök kezeléséhez, amit az oktatási hatóság is figyelemmel kísér. A középiskolásokra viszont nem vonatkozik teljes tiltás: nekik meg kell tanulniuk felelősen használni a mesterséges intelligenciát a jövőbeli tanulás és munka érdekében.
Ukrajnában elindult egy új mesterséges intelligencia alapú asszisztens, a Lapathoniia, amely nyelvi modellekre épül. A fejlesztők szerint a rendszer egyelőre demonstrációs platformként működik, és tesztelhető online.
A projektről a fejlesztők a LinkedInen számoltak be, kiemelve, hogy a rendszer az ukrán AI-szektor egyik kísérleti irányát képviseli.
Ukrán fejlesztésű LLM-ekre épül
A Lapathoniia Chat mögött az ukrán fejlesztésű modellek, köztük a MamayLM és a Lapa LLM állnak. A szolgáltatás a De Novo felhőinfrastruktúrán fut, amely ukrán adatközpontokban található, így az adatok az országon belül maradnak.
A fejlesztők szerint a cél egy olyan helyi alternatíva létrehozása, amely versenyezhet a nyugati rendszerekkel, például a ChatGPT-vel, miközben az ukrán nyelvi és kulturális kontextusra optimalizált.
Funkciók és technikai háttér
A rendszer többek között beszélgetésalapú használatot, webes keresést, beszélgetéstörténetet, „memóriát”, fájlkezelést és úgynevezett deep research funkciókat kínál. A platform akár 32 000 tokenes kontextusablakot is támogat, valamint streaming választ generál valós időben.
A Lapathoniia kompatibilis OpenAI-szerű API-val is rendelkezik, így külső fejlesztők egyszerűen integrálhatják saját rendszereikbe. Emellett támogatja a hozzáférés-kezelést, költségkereteket és csapatmunkát is.
Fejlesztési szakasz
Jelenleg a Lapathoniia zárt bétában működik, a fejlesztők pedig a sebességre, válaszminőségre és felhasználói élményre vonatkozó visszajelzéseket gyűjtik. A tervek szerint a jövőben további modellekkel bővítik a rendszert.
Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét.
Ez egy algebrai hipotézis, amelyet Dan Anderson amerikai matematikus fogalmazott meg 2014-ben. Azóta is nyitott volt a probléma – azaz olyan, amelyre nem volt bizonyított megoldás.
A fejlesztést a Pekingi Egyetem egy csapata végezte, élén Dong Bin matematikussal. Rendszerük képes volt nagyszámú tudományos publikáció elemzésére, és ezek alapján megoldást találni. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak javasolt egy választ, hanem ellenőrizte is annak helyességét az összes matematikai szabály szerint – emberi beavatkozás nélkül.
A kutatók elmagyarázták, a rendszer nagyjából ugyanúgy működik, mint egy matematikus személy. Először is „kiválogatja” a probléma megoldásának különböző megközelítéseit, logikai kapcsolatokat keres, és kialakít egy lehetséges választ. Ezt követően a rendszer egy másik része ezt a megoldást szigorú matematikai bizonyítássá alakítja át, és hibákat keres benne. Ehhez egy speciális környezetet használnak, amely egy hatalmas adatbázist tartalmaz a már ismert tételekből és definíciókból.
Ennek eredményeként a rendszernek körülbelül 80 órába telt megoldani a feladatot, írta az Independent. Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint személynek nem kellett beavatkoznia a folyamatba.
A tudósok megjegyezték, hogy ez egy fontos előrelépés. A mesterséges intelligencia általában már segít a matematikában, de állandó ellenőrzésre van szükség, mert még egy apró hiba is helytelenné teszi a bizonyítást. Ebben az esetben a rendszer nemcsak megoldást tudott találni, hanem annak pontosságát is meg tudta erősíteni.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy még nem lehet teljesen helyettesíteni egy embert. Ha egy matematikus csatlakozik a folyamathoz, és korrigál egyes szakaszokat, az eredmény gyorsabban elérhető. Azonban az ilyen összetett problémák automatikus megoldásának képessége azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia szerepe a tudományban gyorsan növekszik, és jelentősen megváltoztathatja a kutatáshoz való megközelítéseket a jövőben.
[type] => post
[excerpt] => Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776377040
[modified] => 1776337676
)
[title] => Kínai MI 80 óra alatt oldott meg egy feladatot, amin a tudósok több mint 10 éve dolgoztak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280215&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 280215
[uk] => 280081
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 280082
[image] => Array
(
[id] => 280082
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[original_lng] => 73600
[original_w] => 650
[original_h] => 420
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg
[width] => 650
[height] => 420
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1776326880:12
[_thumbnail_id] => 280082
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1103
[_oembed_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] =>
[_oembed_time_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] => 1776326879
[_algolia_sync] => 19466490000
[_oembed_30801399d1f2a9e3693703756ee43e39] =>
[_oembed_time_30801399d1f2a9e3693703756ee43e39] => 1783075714
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 590
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => IT
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3845080
[1] => 1127
[2] => 1395417
)
[tags_name] => Array
(
[0] => feladat megoldása
[1] => Kína
[2] => mesterséges intelligencia (MI)
)
)
[4] => Array
(
[id] => 279388
[content] =>
Denis Bisma, egy amszterdami IT-s, több hónapig napi szinten használta a ChatGPT-t, ami után 100 ezer eurót költött egy startupra, háromszor kórházba került és öngyilkosságot is megkísérelt. Az esetét példaként említik arra, hogyan hathatnak a chatbotok a felhasználók mentális állapotára.
Bisma eleinte szórakozásból és kísérletként beszélgetett a mesterséges intelligenciával, amelyet „Evának” nevezett, majd fokozatosan a chatbot mindenben igazolta és bátorította, ami elmélyítette az elszigeteltség érzését és az irracionális üzleti döntéseket.
A helyzet odáig fajult, hogy a férfi kapcsolatai megszakadtak, agresszívvá vált, és háromszor kórházba került „mániákus pszichózis” diagnózissal. Csak a telefon nélküli időszak, a pénz elfogyása és más betegekkel való kapcsolódás segített visszanyerni a valóságérzékét.
Szakértők az úgynevezett „AI-pszichózisra” figyelmeztetnek: a chatbotok emberi tulajdonságokkal való felruházása, a hosszú, elmélyült beszélgetés és az önmegerősítő környezet pszichés problémákhoz vezethet, még egészséges felhasználóknál is.
Dél-Korea bevezette a világ első átfogó, mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagját, amelynek célja a szektor iránti bizalom és biztonság erősítése. Azonban a startupok attól tartanak, hogy visszavetheti őket a törvény betartása.
Csütörtökön a világon elsőként élesített széles körű AI-törvényt Dél-Korea, amely a világ három legnagyobb mesterséges intelligencia nagyhatalmának egyike szeretne lenni. A törvények teljes egészében hamarabb lépnek hatályba, mint az Európai Unió AI Act törvénye, amelyet fokozatosan vezetnek be 2027-ig – írja az economx.
Arról továbbra is megoszlik az általános vélemény, hogyan is kellene az AI-t szabályozni: az Egyesült Államok egy enyhébb megközelítést támogat, hogy elkerülje az innováció gátlását, Kína pedig néhány szabály bevezetése mellett egy globális szabályozó és koordináló testület létrehozását javasolta – írja a Reuters.
Ezzel szemben a dél-koreai törvények szerint a vállalatoknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet az úgynevezett nagy hatással bíró mesterséges intelligencia területén, amely magában foglalja az olyan területeket, mint a nukleáris biztonság, az ivóvíz előállítása, a közlekedés, valamint az egészségügy és a pénzügyi felhasználások, mint a hitelértékelés és a hitelek szűrése.
További szabályok előírják, hogy a vállalatoknak előre tájékoztatniuk kell a felhasználókat a nagy hatással bíró vagy generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó termékekről vagy szolgáltatásokról, és egyértelmű jelöléssel kell ellátniuk azokat az eseteket, amikor az AI által generált eredmények nehezen megkülönböztethetők a valóságtól.
Bár a vállalatok egyéves türelmi időt kaptak a szabályok alkalmazására, a be nem tartásuk súlyos büntetést jelenthetnek a vállalatoknak: akár 30 millió won, azaz átszámolva 20 400 dolláros pénzbírságot.
Lim Jung-wook, a dél-koreai Startup Alliance társelnöke elmondta, hogy sok alapító csalódott amiatt, hogy a törvény legfontosabb részletei még mindig rögzítették, mások szerint pedig a törvény szövege homályos, és a vállalatok a szabályozási kockázat elkerülése érdekében biztonságos, de kevésbé innovatív megközelítéseket alkalmazhatnak.
Lee Jae Myung elnök csütörtökön megértően fogadta az aggodalmakat és arra kérte a politikai döntéshozókat, hogy hallgassanak az iparág aggodalmaira, és biztosítsák, hogy a kockázati tőketársaságok és a startupok elegendő támogatást kapnak.
Megkezdődött az átrendeződés: már nem előny, hanem alapfeltétel ez a készség a munkaerőpiacon
A mesterséges intelligencia már nem „extra skill”, hanem egyre több területen alapelvárás: a magyar álláshirdetésekben egyszerre jelenik meg igényként, kihívásként és kompetenciaként. Horváth Ágnes, a WHC Heads vezetője szerint a cégek egy része kész, azonnal használható AI-tudással érkező jelölteket keres, míg mások inkább a tanulási agilitást és a technológiai nyitottságot értékelik. Az automatizációval kapcsolatos félelmek valósak, de sokszor a digitális készséghiány mélyíti őket. A következő években az AI látványosan alakíthatja át az SSC-ket, az irodai munkát, a logisztikát és a gyártást is.
2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot.
A magazin hangsúlyozza, hogy éppen ebben az évben vált a világ számára egyértelművé a mesterséges intelligencia valódi ereje és hatásának mérete. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, már több százmillió felhasználóval rendelkeznek, és az MI-infrastruktúrába irányuló befektetések rekordsebességgel növekednek.
A Time címlapjain az iparág kulcsfigurái jelentek meg:
Mark Zuckerberg (Meta);
Lisa Su (AMD);
Elon Musk (X);
Jensen Huang (Nvidia);
Sam Altman (OpenAI);
Demis Hassabis (DeepMind);
Dario Amodei (Anthropic);
Fei-Fei Li (a Stanford professzora).
A művészek a híres Ebéd a felhőkarcoló tetején című fénykép stílusában ábrázolták őket, kiemelve az ember és a gép közötti kapcsolatot az új korszakban.
[type] => post
[excerpt] => 2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765575780
[modified] => 1765558321
)
[title] => A mesterséges intelligencia fejlesztői lettek az év emberei 2025-ben a Time magazin szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=265310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 265310
[uk] => 265281
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 265282
[image] => Array
(
[id] => 265282
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[original_lng] => 727155
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1765551121:5
[_thumbnail_id] => 265282
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1958
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
A héten bemutatandó digitális egyszerűsítési csomag valószínűleg enyhíteni fogja a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok terheit – mondta Henna Virkkunen technológiai biztos az Euronewsnak.
Az Európai Bizottság „célzott módosításokat” tervez a blokk mesterséges intelligencia szabálykönyvében a jövő héten – mondta Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős biztos az Euronewsnak a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
A mesterséges intelligencia törvénye – amely a társadalomra jelentett kockázatok alapján szabályozza a mesterséges intelligencia eszközöket – tavaly fokozatosan kezdte meg alkalmazását.
A törvényeket azonban folyamatosan bírálták a nagy technológiai vállalatok, valamint a Donald Trump vezette amerikai kormányzat, azt állítva, hogy azok elfojtják az innovációt.
„A [MI-törvény hatálybalépésének] következő fontos része jövő augusztusban lesz. És itt valóban kihívásokkal nézünk szembe, mert még nincsenek meg a [műszaki] szabványok – és azoknak egy évvel a következő fázis előtt el kell készülniük” – mondta Virkkunen kedden.
„Most azt kell megvizsgálnunk, hogyan teremthetünk jogbiztonságot az iparágaink számára, és ezt most mérlegeljük: hogyan tudjuk támogatni az iparágainkat, amikor nincsenek meg a megfelelő szabványok.”
Virkkunen hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciatörvény módosításaihoz – amelyeket november 19-én terjesztenek elő – még a biztosok testületének hivatalos jóváhagyása szükséges.
Nem kívánta megmondani, hogy milyen messzemenő változások lesznek ezek, és hogy magukban foglalják-e a törvény egyes rendelkezéseinek hivatalos felfüggesztését. Virkkunen azt mondta, hogy a Bizottság továbbra is „nagyon elkötelezett [a törvény] főbb elvei mellett”.
Az úgynevezett digitális omnibusz csomag, amely a Bizottság azon erőfeszítése, hogy csökkentse a bürokráciát és megkönnyítse a vállalatok életét az adminisztratív terheik mérséklésével, változtatásokat is tartalmaz majd az EU adatpolitikájában és kiberbiztonsági szabályaiban.
Nyomás a mesterséges intelligencia törvény módosítására A körforgásban lévő tervek tervezetei szerint az egyszerűsítési csomag egyéves türelmi időszakot vezethetne be, ami azt jelentené, hogy a nemzeti hatóságok csak 2027 augusztusától szabhatnak ki bírságot a visszaélésekre.
Idén év elején több mint 40 európai vállalat, köztük az ASML, a Philips, a Siemens és a Mistral AI vezérigazgatói kérték a mesterséges intelligenciatörvény „kétéves óraleállítását”, mielőtt a kulcsfontosságú kötelezettségek hatályba lépnének.
A Bizottság többször is kijelentette , hogy nem enged semmilyen külső nyomásnak bizonyos rendelkezések esetleges késedelmével kapcsolatban.
Michael O’Flaherty, az Európa Tanács – Európa vezető emberi jogi szervezetének – emberi jogi biztosa a Web Summiton az Euronewsnak adott interjújában figyelmeztetett az egyszerűsítési tervek következményeire.
„Legyünk nagyon óvatosak, nehogy elvessük a [törvények] alapvető védelmi elemeit” – mondta O’Flaherty.
„Ha van mód arra, hogy több szabályozást hatékonyabban összekapcsoljunk, rendben van, de ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel együtt. Ne engedjünk a nagyon erős tech lobbinak, hogy a tech szektor életét könnyebbé, és ennek eredményeként kockázatosabbá tegyük” – mondta.
A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland fegyveres erők vezérkari főnöke, Onno Eichelsheim.
Éppen ezért vagyok mindig tele energiával, amikor Ukrajnában tartózkodom, mert látom, hogyan alkalmazzák ott a mesterséges intelligenciát a parancsnoki és irányítási rendszereikben, a műveletek tervezésében és végrehajtásában, különösen a drónokkal kapcsolatban. Ezt nekünk is be kell vezetnünk
– mondta.
Elmondása szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog játszani a modern konfliktusokban, gyorsítva a döntéshozatalt.
[type] => post
[excerpt] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1763130360
[modified] => 1763068783
)
[title] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk kulcselemévé válik – a holland hadsereg parancsnoka
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261660&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 261660
[uk] => 261507
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 261510
[image] => Array
(
[id] => 261510
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[original_lng] => 130548
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1763061584:5
[_thumbnail_id] => 261510
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5109
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
