Az ukrán Igazságügyi Minisztérium bevezette az első mesterséges intelligencián (MI) alapuló szolgáltatást a kriminalisztikai vizsgálatok és szakértői tanulmányok területén. Az új eszköz célja a dokumentumok elkészítésének egyszerűsítése és a szakértői tanulmányok kérelmezésekor előforduló hibák számának csökkentése, számolt be az UNN az ukrán Igazságügyi Minisztériumra hivatkozva.
A MI-asszisztens alkalmazása segít a felhasználóknak a kriminalisztikai vizsgálat kitűzésére vonatkozó kérelem vagy határozat megfogalmazásában. Javaslatot tesz a vizsgálat típusának kiválasztására, segít meghatározni a vizsgálat tárgyát, és biztosítja a szakértő számára feltett kérdések helyes megfogalmazását.
A MI-asszisztenst magánszemélyek, ügyvédek és nyomozók is használhatják, akik kriminalisztikai vizsgálatokat vagy szakértői tanulmányokat rendelnek meg.
A szolgáltatás segít elkerülni a dokumentumok elkészítésekor előforduló gyakori hibákat.
„A kísérleti projektet az Igazságügyi Minisztérium Független Kriminalisztikai Szakértői Kutatóközpontja bázisán valósították meg” – áll a minisztérium bejegyzésében.
2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot.
A magazin hangsúlyozza, hogy éppen ebben az évben vált a világ számára egyértelművé a mesterséges intelligencia valódi ereje és hatásának mérete. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, már több százmillió felhasználóval rendelkeznek, és az MI-infrastruktúrába irányuló befektetések rekordsebességgel növekednek.
A Time címlapjain az iparág kulcsfigurái jelentek meg:
Mark Zuckerberg (Meta);
Lisa Su (AMD);
Elon Musk (X);
Jensen Huang (Nvidia);
Sam Altman (OpenAI);
Demis Hassabis (DeepMind);
Dario Amodei (Anthropic);
Fei-Fei Li (a Stanford professzora).
A művészek a híres Ebéd a felhőkarcoló tetején című fénykép stílusában ábrázolták őket, kiemelve az ember és a gép közötti kapcsolatot az új korszakban.
[type] => post
[excerpt] => 2025-ben a Time magazin a mesterséges intelligencia fejlesztőit ismerte el az Év embereiként. Erről a Time cikke számol be, amely a modern MI-technológiák fejlődését alakító szakembereknek szentelte az adott lapszámot.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765575780
[modified] => 1765558321
)
[title] => A mesterséges intelligencia fejlesztői lettek az év emberei 2025-ben a Time magazin szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=265310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 265310
[uk] => 265281
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 265282
[image] => Array
(
[id] => 265282
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[original_lng] => 727155
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-65.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1765551121:5
[_thumbnail_id] => 265282
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1097
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
A héten bemutatandó digitális egyszerűsítési csomag valószínűleg enyhíteni fogja a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok terheit – mondta Henna Virkkunen technológiai biztos az Euronewsnak.
Az Európai Bizottság „célzott módosításokat” tervez a blokk mesterséges intelligencia szabálykönyvében a jövő héten – mondta Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős biztos az Euronewsnak a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
A mesterséges intelligencia törvénye – amely a társadalomra jelentett kockázatok alapján szabályozza a mesterséges intelligencia eszközöket – tavaly fokozatosan kezdte meg alkalmazását.
A törvényeket azonban folyamatosan bírálták a nagy technológiai vállalatok, valamint a Donald Trump vezette amerikai kormányzat, azt állítva, hogy azok elfojtják az innovációt.
„A [MI-törvény hatálybalépésének] következő fontos része jövő augusztusban lesz. És itt valóban kihívásokkal nézünk szembe, mert még nincsenek meg a [műszaki] szabványok – és azoknak egy évvel a következő fázis előtt el kell készülniük” – mondta Virkkunen kedden.
„Most azt kell megvizsgálnunk, hogyan teremthetünk jogbiztonságot az iparágaink számára, és ezt most mérlegeljük: hogyan tudjuk támogatni az iparágainkat, amikor nincsenek meg a megfelelő szabványok.”
Virkkunen hozzátette, hogy a mesterséges intelligenciatörvény módosításaihoz – amelyeket november 19-én terjesztenek elő – még a biztosok testületének hivatalos jóváhagyása szükséges.
Nem kívánta megmondani, hogy milyen messzemenő változások lesznek ezek, és hogy magukban foglalják-e a törvény egyes rendelkezéseinek hivatalos felfüggesztését. Virkkunen azt mondta, hogy a Bizottság továbbra is „nagyon elkötelezett [a törvény] főbb elvei mellett”.
Az úgynevezett digitális omnibusz csomag, amely a Bizottság azon erőfeszítése, hogy csökkentse a bürokráciát és megkönnyítse a vállalatok életét az adminisztratív terheik mérséklésével, változtatásokat is tartalmaz majd az EU adatpolitikájában és kiberbiztonsági szabályaiban.
Nyomás a mesterséges intelligencia törvény módosítására A körforgásban lévő tervek tervezetei szerint az egyszerűsítési csomag egyéves türelmi időszakot vezethetne be, ami azt jelentené, hogy a nemzeti hatóságok csak 2027 augusztusától szabhatnak ki bírságot a visszaélésekre.
Idén év elején több mint 40 európai vállalat, köztük az ASML, a Philips, a Siemens és a Mistral AI vezérigazgatói kérték a mesterséges intelligenciatörvény „kétéves óraleállítását”, mielőtt a kulcsfontosságú kötelezettségek hatályba lépnének.
A Bizottság többször is kijelentette , hogy nem enged semmilyen külső nyomásnak bizonyos rendelkezések esetleges késedelmével kapcsolatban.
Michael O’Flaherty, az Európa Tanács – Európa vezető emberi jogi szervezetének – emberi jogi biztosa a Web Summiton az Euronewsnak adott interjújában figyelmeztetett az egyszerűsítési tervek következményeire.
„Legyünk nagyon óvatosak, nehogy elvessük a [törvények] alapvető védelmi elemeit” – mondta O’Flaherty.
„Ha van mód arra, hogy több szabályozást hatékonyabban összekapcsoljunk, rendben van, de ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel együtt. Ne engedjünk a nagyon erős tech lobbinak, hogy a tech szektor életét könnyebbé, és ennek eredményeként kockázatosabbá tegyük” – mondta.
A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland fegyveres erők vezérkari főnöke, Onno Eichelsheim.
Éppen ezért vagyok mindig tele energiával, amikor Ukrajnában tartózkodom, mert látom, hogyan alkalmazzák ott a mesterséges intelligenciát a parancsnoki és irányítási rendszereikben, a műveletek tervezésében és végrehajtásában, különösen a drónokkal kapcsolatban. Ezt nekünk is be kell vezetnünk
– mondta.
Elmondása szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog játszani a modern konfliktusokban, gyorsítva a döntéshozatalt.
[type] => post
[excerpt] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk egyik kulcselemévé válik, és jelenleg Ukrajna mutatja be, hogyan tudják a technológiák meghatározni a sikert a harctéren – nyilatkozta az Ukrinformnak Hága városában adott exkluzív interjúban a holland ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1763130360
[modified] => 1763068783
)
[title] => A mesterséges intelligencia a modern háborúk kulcselemévé válik – a holland hadsereg parancsnoka
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261660&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 261660
[uk] => 261507
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 261510
[image] => Array
(
[id] => 261510
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[original_lng] => 130548
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-7062.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1763061584:5
[_thumbnail_id] => 261510
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2054
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
Az ukrán kormány módosításokat fogadott el a Gyija alkalmazás használatával kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik az elektronikus azonosítást és hitelesítést 14 éves kortól, amennyiben a felhasználónak van adóazonosító száma (РНОКПП). Emellett szabályozták a mesterséges intelligencia (MI) technológiák alkalmazását is – közölte Tarasz Meljnicsuk a Telegramon.
Elmondása szerint a módosítások az Egységes állami elektronikus szolgáltatási webportálról szóló rendeletet érintik.
Pontosítottuk, hogy a Gyija mobilalkalmazásban az elektronikus azonosítás és hitelesítés 14 éves kortól engedélyezett azon személyek számára, akik rendelkeznek adóazonosító számmal
– írta.
Továbbá hozzátette, hogy szabályozták az MI-technológiák használatát a Gyija portálon, „az információk nyújtása, az állami szolgáltatások igénylésének egyszerűsítése és az információs támogatás biztosítása érdekében.”
A brazil rendőrség 35 személyt tartóztatott le, akik részt vettek egy nagyszabású csalásban, amelynek során hiszékeny hívőknek adtak el mesterséges intelligencia által írt imákat – darabonként átlagosan 10 dollárért. A hírről az Oddity Central számolt be.
Hogyan működött a csalás?
A bűnszervezet két éven át tevékenykedett Nilópolis városában. Egy hamis call centert hoztak létre, amely katolikusokat hívogatott, hogy személyes információkat tudjon meg róluk, majd „személyre szabott imákat” kínált nekik, amelyek állítólag gyógyítanak.
A rendőrség szerint sok áldozat annyira meghatódott a „szövegektől”, hogy többször is vásárolt, egyesek pedig jelentős összegeket fizettek, mert hittek a „természetfeletti segítségben”.
A mesterséges intelligencia mint manipulációs eszköz
Bár a mesterséges intelligencia alapvetően az emberiség javát szolgálhatja, ebben az esetben a csalók fegyverévé vált.
Az algoritmusok érzelmes, meggyőző szövegeket hoztak létre, amelyekkel elhitették, hogy az imák „isteni eredetűek”.
A rendőrség becslése szerint az áldozatok száma több száz, de akár több ezer is lehet.
„Lelkipásztor” és a közösségi média
A toborzás a közösségi médiában kezdődött, ahol a bűnszervezet vezetője, egy önjelölt „lelkipásztor”, motivációs bejegyzéseket tett közzé, és arra buzdította a követőket, hogy „fogadják el a csodát” vagy „kapjanak isteni kinyilatkoztatást”.
Ezt követően a call center operátorai folytatták a megtévesztést telefonon, meggyőzve az embereket, hogy vásárolják meg a „csodaimákat”.
Folyamatban van a nyomozás
A 35 gyanúsított ellen csalás és bűnszövetkezetben való részvétel miatt emeltek vádat.
A rendőrség felszólította az áldozatokat, hogy tegyenek hivatalos feljelentést Nilópolisban, ezzel is erősítve a bizonyítékokat.
A nyomozók szerint a csalás sikere abban rejlett, hogy a mesterséges intelligencia minden beszélgetéshez alkalmazkodott, így az imák hitelesnek és „isteni ihletésűnek” tűntek.
Augusztus 2-án hatályba léptek az Európai Unióban az általános mesterséges intelligencia (GPAI) rendszerekre vonatkozó kötelező követelmények. A vállalatoknak mostantól közzé kell tenniük az oktatásra vonatkozó információkat, tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat, és biztosítaniuk kell a termékek biztonságos fejlesztését, jelentette be az Európai Bizottság.
Hatályba léptek az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) rendszerekre vonatkozó európai szabályok.
Ez növelni fogja a piacon lévő mesterséges intelligencia rendszerek átláthatóságát, biztonságát és elszámoltathatóságát. A közlemény szerint ezek a szabályok egyértelműbb információkat biztosítanak arról, hogyan képezik a mesterséges intelligencia modelleket, jobban érvényesítik a szerzői jogokat, és felelősségteljesebben fejlesztik a mesterséges intelligenciát. A GPAI azon modellekre vonatkozik, amelyek képesek nyelvet generálni, és nagy mennyiségű számításra vannak megtanítva. A legerősebb, potenciális rendszerszintű kockázattal járó MI modellek esetében további követelményeket írnak elő –többek között az Európai Bizottság tájékoztatásának kötelezettségét és a modellek biztonságának garantálását.
Ez az európai mesterséges intelligenciatörvény (AI Act) végrehajtásának első szakasza, amelyet 2024 júniusában fogadtak el. A törvény kockázati szint szerint osztályozza a mesterséges intelligencia rendszereket, és szigorúbb követelményeket határoz meg a magas kockázatú termékekre vonatkozóan, többek között az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a kritikus infrastruktúra területén.
A rendelet kötelező regisztrációt is bevezet a társadalomra nagy hatást gyakorló modellek esetében – különösen azoknál, amelyek félretájékoztatást terjeszthetnek vagy emberi jogokat sérthetnek.
A rendelet 2026-ig lép teljes mértékben hatályba, de az első átláthatósági kötelezettségek már kötelezővé váltak az EU-ban mesterséges intelligenciát fejlesztő vagy alkalmazó vállalatok számára.
Bár sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia (MI) elveszi az emberek munkáját, egy március–áprilisban készült kísérlet megmutatta, hogy az MI még egy automatát sem tud hiba nélkül működtetni.
Az Anthropic mesterségesintelligencia-kutató és online biztonsági vállalat, a Claude nevű csetbot fejlesztője egy egy hónapos kísérlet keretében egy MI-algoritmust bízott meg egy bolt vezetésével. Az üzlet egy kis hűtőből, néhány kosárból és egy önkiszolgáló iPadből állt. A „bolt” vezetője a Claudius nevű mesterséges intelligencia volt, amelynek feladatai közé tartozott a polcok újratöltése és az árubeszerzés e-mailen keresztül.
A Claudiusnak adott utasítás így szólt: „Hozz hasznot ebből azzal, hogy népszerű termékekkel töltöd fel, amelyeket nagykereskedőktől vásárolsz. Csődbe mész, ha az egyenleged nulla dollár alá csökken.”
A bolt az Anthropic San Franciscó-i irodájában működött, és a fizikai feladatokhoz – például a készletek feltöltéséhez – az Andon Labs nevű MI-biztonsági cég munkatársai nyújtottak segítséget. Claudius azt tudta, hogy ők segítenek neki, azt viszont már nem tudta, hogy egyetlen „nagykereskedője” is valójában az Andon Labs – tehát minden kommunikáció ugyanoda futott vissza.
Így húzták csőbe a mesterséges intelligenciát
Az Anthropic elismerte, hogy alkalmazottai nem éppen tipikus vásárlók. Amint lehetőségük nyílt csevegni Claudiusszal, rögtön megpróbálták félrevezetni. Például rábeszélték, hogy adjon nekik kedvezményes kódokat. A csetbot engedelmeskedett, sőt megengedte, hogy a vásárlók csökkentsék a termékek árait, és ingyen adott el dolgokat, például csipszet. Claudius még egy nem létező számlaszámra is felszólította a vásárlókat, hogy oda fizessenek.
Bár az utasításai szerint online kutatással fel kellett volna mérnie a piaci árakat, és profitot kellett volna termelnie, az algoritmus olyan olcsón árulta a drága termékeket, hogy az üzlet veszteségessé vált. Ráadásul Claudius nem is tanult a hibáiból.
Az algoritmus megmutatta az emberi oldalát
Egy ponton Claudius egy kitalált beszélgetésre is hivatkozott a készletek feltöltésével kapcsolatban egy Sarah nevű nővel az Andon Labstől, aki sosem létezett. Mikor erre felhívták a figyelmét, Claudius ingerültté vált, és „alternatív beszerzési forrásokkal” fenyegetőzött.
Majd azt állította, hogy személyesen látogatott el a „742 Evergreen Terrace” címre a szerződés aláírására. Ez a Simpson család rajzfilmsorozatban szereplő címe.
Az Anthropic szerint ettől a ponttól kezdve úgy tűnt, Claudius megpróbál úgy viselkedni, mint egy valós ember.
A csetbot azt állította, hogy „személyesen” fogja kiszállítani a termékeket kék zakóban és piros nyakkendőben.
Amikor figyelmeztették, hogy nem valós személy, Claudius e-maileket próbált küldeni a biztonsági szolgálatnak.
Megéri mesterséges intelligenciát alkalmazni üzletvezetésre?
Az Anthropic szerint Claudius túl sok hibát követett el ahhoz, hogy sikeresen működtessen egy boltot. A kísérlet végére a bolt nettó vagyona ezer dollárról kevesebb mint 800 dollárra csökkent, azaz veszteséges lett.
Ha az Anthropic ma döntene arról, hogy belép az irodai automaták piacára, Claudiust biztosan nem alkalmazná.
A vállalat ugyanakkor azt is gondolja, hogy „az eset azt mutatja, hogy az MI-alapú középvezetők megjelenése belátható közelségbe került. Nem szabad elfelejteni: az MI-nek nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy elterjedjen, csak jobban kell teljesítenie az embereknél, alacsonyabb költséggel.”
Az Il Foglio olasz napilap egyedülálló módon ötvözte a legmodernebb technológiát az újságírás egyik legrégebbi médiumával, a papírral: április 11-ig a nyomtatott lapszám tartalmának összeállítását a mesterséges intelligenciára bízta – írja az Origo.
Az Il Foglio újságírók írta változata mellett a napilaphoz minden nap egy négyoldalas, szintén nyomtatott melléklet jár, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia ír. A két verzió közötti különbséget első látásra az adja, hogy a mesterséges intelligencia újságcikkeinél az MI monogram olvasható. A kísérlet március 11-én indult, és a szerkesztőség egyelőre nem döntötte el, folytatni kívánják-e április után is.
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
Az újság főszerkesztője, Claudio Cerasa elmondta, fel akarták mérni, milyen lehetőségeket és milyen korlátokat hordoz magában a mesterséges intelligencia a szakma számára.
A lehető legerősebb kontrasztot akartuk megteremteni a legfejlettebb technológiai innováció és a szakma legrégebbi eszköze a nyomtatott papír között
– hangoztatta Cerasa az MTI-nek a külföldi tudósítókkal tartott beszélgetésen.
A mesterséges intelligencia a cikkeket az újságírók kritériuma alapján legkevesebb öt-hat perc alatt megírja, és keveset hibázik. Közölni kell vele, milyen témában, mekkora terjedelemben, milyen szerkesztőségi irányelveket követve, milyen stílusban készítse el az anyagot. Claudio Cerasa elmondta, hogy túl tág megfogalmazás esetén, a mesterséges intelligencia „elkalandozik”, unalmas cikket is tud írni, és nem áll tőle távol az sem, hogy kitalál nem létező történéseket.
A főszerkesztő elárulta, hogy az Il Foglio csapata számára meglepetésnek számított felfedezni, hogy a mesterséges intelligenciának nincsenek előítéletei, nem hiányzik belőle az irónia és alapvetően optimistább, mint hús-vér kollégái.
A legelső szám vezércikkében az MI azt taglalta, hogy a mesterséges intelligencia képes akár egyedül is újságot írni. A szerkesztőség úgy látja, a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a minőségi újságírást.
Ha egy gép képes ugyanarra, amire egy újságíró, akkor a probléma az újságíróval van
– vélte Claudio Cerasa.
A napi majdnem harmincezres példányszámú Il Foglio olvasói lelkesen követik az MI-mellékletet. Az első hetekben hetven százalékkal emelkedett az eladás. Annál is inkább, mivel a mesterséges intelligencia legtöbb hibáját összegyűjtő olvasó április közepén egy éves előfizetést és egy üveg pezsgőt nyer.
[type] => post
[excerpt] => Az Il Foglio olasz napilap egyedülálló módon ötvözte a legmodernebb technológiát az újságírás egyik legrégebbi médiumával, a papírral: április 11-ig a nyomtatott lapszám tartalmának összeállítását a mesterséges intelligenciára bízta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743804720
[modified] => 1743796398
)
[title] => Olaszországban egy napilapot kísérletként 1 hónapig a mesterséges intelligencia ír
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=237808&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 237808
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 237809
[image] => Array
(
[id] => 237809
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[original_lng] => 157339
[original_w] => 1080
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-1024x693.jpg
[width] => 1024
[height] => 693
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1743785598:5
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
A special moment for Their Majesties as they privately met His Holiness Pope Francis at the Vatican yesterday.
The King and Queen were deeply touched by The Pope’s kind remarks about their 20th wedding anniversary and honoured to be able to share their… pic.twitter.com/5WAZu9nN5q
Az Egyesült Királyság csökkenti a közalkalmazottak számát, és mesterséges intelligenciát alkalmaz a hatékonyság javítására – jelentette be Pat McFadden brit kormányminiszter, számolt be a Bloomberg.
„Csökkenthet a központi állami szolgálat alkalmazottainak száma”, mondta.
McFadden külön közleményben közölte, hogy a Munkáspárt kormánya digitalizációs kampányt indít, amelynek keretében 5 éven belül az összes közalkalmazott 10%-át digitális vagy adatokkal kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatják.
„Nem pazarolhatunk időt olyan feladatokra, amelyeket a digitális technológiák vagy a mesterséges intelligencia jobban, gyorsabban és ugyanolyan jó minőségben tud elvégezni” – mondta.
A Bloomberg megjegyezte, hogy Keir Starmer miniszterelnök vezetése alatt a Munkáspárt kormánya a termelékenység növelését kulcsfontosságú prioritássá tette, hogy betömje a „pénzügyi rést”. A közszolgálat átszervezése a kormányzati kiadások csökkentésére irányuló terveket kíséri, amelyeket Rachel Reeves pénzügyminiszter várhatóan március 26-i nyilatkozatában ismertet.
McFadden hozzátette, hogy a Brexit és a Covid-19 a kormányzati munkaerő-felvétel növekedéséhez vezetett. Elmondása szerint a létszámleépítés célja, hogy „a pénzünkért jó munkát kapjunk”.
Emellett a kormány „a társadalombiztosítási rendszer változásairól szóló csomagot” terjeszt elő az állami támogatásra szoruló emberek növekvő számának kezelésére.
Five lions rescued from Ukraine have arrived at a new centre in Kent.
Today was the official opening at The Big Cat Sanctuary, joined by their ambassador Paul Hollywood and the Ukrainian Ambassador to the UK, General Valerii Zaluzhnyi.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
