A brüsszeli hatóságok ismét rákaptak a közösségi óriások nyomára. Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok és a Meta megsértette az uniós digitális szolgáltatási törvényt azzal, hogy akadályozták a kutatók hozzáférését a nyilvános adatokhoz, és nem biztosítottak átlátható panaszkezelést.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy a TikTok és a Meta megszegte a digitális szolgáltatási törvényt (DSA), mivel nem tette lehetővé a kutatók számára, hogy megfelelően hozzáférjenek a platformjaikon elérhető nyilvános adatokhoz – írja az Euractiv.
A vizsgálat szerint a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot üzemeltető vállalatok „terhes követelményeket” támasztottak a kutatókkal szemben, ami sok esetben megbízhatatlan adathozzáférést eredményezett.
A Bizottság szerint az ilyen akadályok megnehezítették annak megállapítását, hogy a felhasználók milyen mértékben találkoznak illegális vagy káros tartalommal.
A testület most új szabályokat vezet be, amelyek alapján a „megbízható” kutatók belső platformadatokat is kérhetnek a legnagyobb online szolgáltatóktól.
A TikTok szóvivője az Euractivnak azt mondta, a cég felülvizsgálja a brüsszeli megállapításokat, ugyanakkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy a DSA adat-hozzáférési követelményei ütközhetnek az uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR).
Szerinte „világos iránymutatásra van szükség”, hogyan kell a két jogszabályt összeegyeztetni.
A Meta esetében a Bizottság azt is megállapította, hogy a Facebook és az Instagram nem biztosított elég egyszerű és átlátható módot a felhasználóknak az illegális tartalom bejelentésére.
A jelentés szerint a vállalat „sötét mintázatokat” – megtévesztő formaterveket – alkalmazott, amelyek elrettentették a felhasználókat a problémás tartalom bejelentésétől.
A Meta továbbá megsértette a DSA fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályait is, mivel nem adott megfelelő magyarázatot a tartalmak vagy fiókok eltávolításakor. A cég szerint azonban a jogszabály hatályba lépése után végrehajtott változtatásai összhangban vannak az uniós előírásokkal.
Ha a mostani előzetes megállapításokat a Bizottság véglegesen is megerősíti, a TikTok és a Meta akár éves globális bevételük hat százalékát is kitevő pénzbírságra számíthatnak.
A vizsgálatok februárban, illetve áprilisban indultak a két vállalat ellen, és várhatóan a jövő év elején zárulhatnak le.
[type] => post
[excerpt] => A brüsszeli hatóságok ismét rákaptak a közösségi óriások nyomára. Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok és a Meta megsértette az uniós digitális szolgáltatási törvényt azzal, hogy akadályozták a kutatók hozzáférését a nyilvá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761423000
[modified] => 1761394479
)
[title] => Az EU korábban elismerte, hogy a TikTok és a Meta megsértette az átláthatósági szabályokat: milliós bírságra számíthatnak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259299
[uk] => 259287
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259288
[image] => Array
(
[id] => 259288
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[original_lng] => 38532
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761383680:12
[_thumbnail_id] => 259288
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1136
[_oembed_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] =>
[_oembed_time_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] => 1761383684
[_oembed_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] =>
[_oembed_time_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => 1761383684
[_algolia_sync] => 517721011000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1164023
[1] => 1072
[2] => 71331
[3] => 14746
)
[tags_name] => Array
(
[0] => birság
[1] => Európai Unió
[2] => meta
[3] => TikTok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 251983
[content] =>
A Meta a PlayCity céggel közösen hét Instagram-fiókot blokkolt az illegális szerencsejátékok rendszeres reklámozása miatt. Erről a szervezet számolt be.
A szabálysértők között híroldalak, néhány ezer követővel rendelkező influenszerek fiókjai, valamint a több mint egymillió követőt számláló ismert blogger, Szimbocska profilja is szerepelt. Ezeken az oldalakon rendszeresen jelentek meg reklámjellegű Stories-bejegyzések, amelyekben „könnyű nyereményeket” mutattak be, és aktív linkeket helyeztek el online kaszinókhoz. Az ilyen tevékenység sérti a hatályos jogszabályokat, amelyek szigorúan szabályozzák a szerencsejátékok reklámozását.
A szabályok szerint a szerencsejátékok reklámozása kizárólag meghatározott felületeken engedélyezett – az éjszakai televíziós műsorsávban, felnőtteknek szóló szaklapokban, illetve legális üzemeltetők weboldalain és alkalmazásaiban.
Irán szigorít a WhatsApp használatával szemben: az állami televízió felszólította a lakosságot, hogy távolítsák el készülékeikről a népszerű üzenetküldő alkalmazást – számolt be az Origo. A hivatalos indoklás szerint – bár konkrét bizonyítékokat nem közöltek – a WhatsApp állítólag izraeli szervezeteknek továbbítja a felhasználói adatokat. A Meta cáfolja a vádakat, miközben a vita egyre élesebb formát ölt a digitális térben – az AP News.
A WhatsApp egy közleményben reagált a vádakra, hangsúlyozva:
Aggodalommal figyeljük, hogy ezek a hamis állítások esetleg ürügyként szolgálhatnak arra, hogy blokkolják szolgáltatásainkat – éppen akkor, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk.
A cég emlékeztetett arra, hogy a WhatsApp végpontok közötti titkosítást használ, ami azt jelenti, hogy az üzeneteket kizárólag a küldő és a címzett láthatja – harmadik fél, így a szolgáltató sem férhet hozzájuk – írja a The Washington Post.
„Nem követjük nyomon a felhasználók pontos tartózkodási helyét, nem rögzítjük, hogy ki kivel lép kapcsolatba, és nem figyeljük az emberek személyes üzenetváltásait” – tették hozzá. „Emellett semmilyen kormányzatnak nem adunk át tömeges adatokat.”
A végpontok közötti titkosítás lényege, hogy az üzenetek kódolt formában közlekednek, és csak a feladó és a címzett tudja azokat elolvasni. Ha valaki lehallgatná ezeket az üzeneteket, csupán értelmezhetetlen karakterhalmazt látna, amelyet a titkosítási kulcs nélkül lehetetlen megfejteni.
— South West Defender (@SouthernDefence) June 17, 2025
Szakértő figyelmeztet: A WhatsApp nem annyira biztonságos
Gregory Falco, a Cornell Egyetem mérnöki karának adjunktusa és kiberbiztonsági szakértő szerint bizonyított tény, hogy a WhatsApp titkosítással nem védett metaadatai értelmezhetők.
„Így nyomon követhető, hogyan használják az emberek az alkalmazást – és ez folyamatos problémát jelent, mivel a felhasználók többsége nincs is tudatában annak, hogy ilyen módon is elemezhető a tevékenységük” – mondta Falco.
Hozzátette: egy másik komoly kihívás az adatok szuverenitása, vagyis az, hogy az egyes országokban élő felhasználók adatait nem feltétlenül abban az országban tárolják, ahol azok keletkeztek. Példaként említette, hogy az iráni WhatsApp-felhasználók adatai nagy valószínűséggel nem Irán területén található adatközpontban vannak.
Az lenne az ideális, ha az országok saját adataikat a határaikon belül tárolnák, és azokat helyben, saját algoritmusaikkal dolgoznák fel. Egyre nehezebb ugyanis megbízni a globális adatkezelési infrastruktúrában
– tette hozzá.
A WhatsApp a Facebookot és az Instagramot is birtokló Meta Platforms tulajdonában van.
Irán az évek során több közösségimédia-platformhoz is korlátozta a hozzáférést, ám sokan még mindig proxy szerverek és VPN-ek (virtuális magánhálózatok) segítségével érik el ezeket a szolgáltatásokat.
2022-ben, amikor országos tiltakozások robbantak ki egy fiatal nő halála miatt – akit az erkölcsrendészet tartóztatott le –, a hatóságok betiltották többek között a WhatsApp és a Google Play használatát is. Ez a tilalom csak 2024 végén szűnt meg.
A WhatsApp korábban az Instagrammal és a Telegrammal együtt az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás volt Iránban.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 200 francia médiaorgánum, köztük a TF1, a France Télévisions, a Radio France és a Le Figaro pert indított a Párizsi Gazdasági Bíróságon a Facebook és az Instagram amerikai anyavállalata, a Meta ellen online hirdetési csalással és személy...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745705220
[modified] => 1745694137
)
[title] => Le Figaro: 200 francia médiaorgánum perelte be a Metát személyes adatok titkos gyűjtése miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=239854&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 239854
[uk] => 239804
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 239805
[image] => Array
(
[id] => 239805
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg.webp
[original_lng] => 41346
[original_w] => 1200
[original_h] => 670
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg-768x429.webp
[width] => 768
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg-1024x572.webp
[width] => 1024
[height] => 572
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/66b45f8d88712-depositphotos-656716896-l-1200x670jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1745683338:12
[_thumbnail_id] => 239805
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2278
[_algolia_sync] => 588250984000
[_oembed_67d51890908f4f6a107f19f4a82ee963] =>
[_oembed_time_67d51890908f4f6a107f19f4a82ee963] => 1750187562
[_oembed_213d19d4947b81d6b9a00cb220952fec] =>
A Facebook anyavállalata a világ leghosszabb tenger alatti kábelrendszerének kiépítését tervezi Waterworth néven. A projekt 50 ezer kilométer hosszú lesz, és összeköti az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát. A vállalat szerint a beruházás célja az érintett régiók gazdasági együttműködésének előmozdítása és technológiai fejlődésének támogatása – számolt be a BBC-re hivatkozva a Portfolio.
A technológiai óriás közleménye szerint az új kábelrendszer az összeköttetés biztosítása mellett segíti a vállalat mesterséges intelligencia projektjeit. A Meta blogbejegyzésében kiemelte: „Ez a projekt lehetővé teszi a gazdasági együttműködést, megkönnyíti a digitális integrációt, és lehetőségeket nyit a technológiai fejlődés előtt ezekben a régiókban.”
A tervezett kábel 24 szálpáros rendszert használ majd, ami a cég szerint nagyobb kapacitást biztosít. Ez különösen fontos, hiszen a tenger alatti kábelek egyre jelentősebb szerepet játszanak a globális adatforgalom lebonyolításában. Szakértők szerint a világ internetes forgalmának több mint 95%-át ilyen kábeleken keresztül továbbítják.
A TeleGeography távközlési piackutató cég adatai szerint jelenleg világszerte több mint 600 nyilvánosan ismert tenger alatti kábelrendszer létezik. Ezek közé tartozik a 45 ezer kilométer hosszú 2Afrika kábel is, amelyet a Meta és több mobilhálózat-üzemeltető támogat. Az elmúlt években a nagy technológiai vállalatok egyre aktívabban fektetnek be a tenger alatti kábelinfrastruktúrába.
A tenger alatti kábelek növekvő jelentősége miatt viszont aggodalomra ad okot, hogy ezek a rendszerek sebezhetőek lehetnek támadásokkal vagy balesetekkel szemben. Az elmúlt időszakban több incidens is történt, ami ráirányította a figyelmet erre a problémára. A Meta a Waterworth-projekt bejelentő blogbejegyzésében kitért a biztonsági kérdésekre is. A vállalat közölte, hogy olyan technikákat alkalmazna a nagy kockázatú területeken, például a partközeli sekély vizekben, amivel elkerülheti a hajók horgonyai és más veszélyek okozta károkat.
Egy professzor szerint a projekt útvonala eltér a már bevált irányoktól, például azáltal, hogy kihagyja Európát és Kínát, és elkerüli a Szuezi-csatorna és a Dél-kínai-tenger geopolitikai forró pontjait. Az elemző úgy véli, hogy az USA összekötése a déli félteke nagy, vitatott piacaihoz úgy tekinthető, mint az USA gazdasági és infrastrukturális hatalmának megerősítése külföldön.
[type] => post
[excerpt] => A Facebook anyavállalata a világ leghosszabb tenger alatti kábelrendszerének kiépítését tervezi Waterworth néven. A projekt 50 ezer kilométer hosszú lesz, és összeköti az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740050820
[modified] => 1739980127
)
[title] => Rekordhosszú kábelt húzna keresztül a világon a Meta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=232926&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 232926
[uk] => 232889
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 232890
[image] => Array
(
[id] => 232890
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[original_lng] => 63262
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/photo-2025-02-18-16-24-47.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1739972928:5
[_thumbnail_id] => 232890
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2139
[_algolia_sync] => 1203131163001
[_oembed_213d19d4947b81d6b9a00cb220952fec] =>
A brazil kormány 72 órás határidőt szabott a Meta számára a vállalat tényellenőrzési programjában bevezetett változtatások tisztázására.
A brazil kormány aggodalmát fejezte ki a közösségi médiaóriás legújabb döntésével kapcsolatban, amely szerint megszünteti tényellenőrzési programját, valamint lazít az olyan témák körüli korlátozásokon, mint a bevándorlás és a nemi identitás kérdésköre.
Jorge Messias brazil főügyész kemény szavakkal bírálta a vállalatot: „A Meta olyan, mint egy szélzsák a repülőtéren, folyamatosan a széljárásnak megfelelően változtatja az álláspontját. A brazil társadalom nem lehet kiszolgáltatva az ilyen jellegű politikának.”
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök is „rendkívül súlyosnak” minősítette a fejleményeket, és azonnal válságértekezletet hívott össze az ügy megvitatására, írja a France24.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója a döntést korábban azzal indokolta, hogy „túl sok volt a hiba és a cenzúra”, a vállalat szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a változtatások egyelőre csak az amerikai piacot érintik.
A Meta felhagy tényellenőrzési programjával a hozzá tartozó közösségimédia-felületeken és enyhít a vélemények szabad kifejtésének korlátain – jelentette be Mark Zuckerberg, a technológiai óriáscég tulajdonos-elnöke kedden.
Az üzletember egy videóban közölte, hogy a továbbiakban nem veszik igénybe külsős úgynevezett „tényellenőrök” (fact checkers) munkáját, hanem az X közösségi oldalon alkalmazott „közösségi bejegyzések” (community notes) módszerére térnek át, aminek lényege, hogy maguk a felhasználók jelezhetik, ha egy-egy megjelent tartalmat kifogásolnak.
„Visszatérünk gyökereinkhez, a hibák csökkentésére összpontosítunk, egyszerűsítjük működési politikáinkat, és helyreállítjuk a véleménykifejtés szabadságát felületeinken” – fogalmazott a Facebook alapítója, a Meta tulajdonos-elnöke. A cég a Facebook mellett az Instagram és más közösségi platformok tulajdonosa is.
A Meta a 2016-os amerikai elnökválasztást követően indította el úgynevezett tényellenőrzési programját, amelyben külsősöket alkalmaztak a platformokon megjelent tartalmak kezelésére. Az eljárást komoly viták kísérték, és számos alkalommal érte a közösségi médiumot az a kritika, hogy politikai nyomásra cselekedett, az általa alkalmazott „tényellenőrzés” pedig szelektív, és jórészt a konzervatív vélemények lehalkítására szolgál. A cég vezetői a közelmúltban elismerték, hogy törekvésük „túlságosan messzire ment”.
Joel Kaplan, a Meta globális igazgatója a Fox News Digitalnak adott interjúban felidézte, hogy független, külső szereplőkhöz fordultak a tényellenőri program keretében, de kiderült, túl sok a politikai elfogultság abban, hogy mely tartalmakat választanak ki „tényellenőrzésre”, és nem minden tartalomra vonatkozik a figyelem.
Elmondta, ahelyett, hogy „úgynevezett” szakértőkhöz fordulnának, a jövőben a közösségre támaszkodnak, arra, hogy a felhasználók maguk tehetnek saját megállapításokat arra, amit olvasnak.
Joel Kaplan arról is beszámolt, hogy módosítanak a Meta belső tartalommoderáló előírásain is, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyekről úgy érzik, „túlságosan megszorítók, és nem engednek elegendő párbeszédet olyan érzékeny témákról, mint a bevándorlás, a transzneműség és a gender”.
„Biztosítani akarjuk, hogy a párbeszéd szabadon, a cenzúrától való félelem nélkül történhessen a felületen” – tette hozzá a Meta globális igazgatója.
Kaplan a Trump-adminisztráció közelgő hivatalba lépését igazi lehetőségnek nevezte a változtatások megtételére, mert egy „olyan adminisztráció lép hivatalba, amelytől mi sem áll távolabb, mint hogy vállalkozásokra nyomást gyakoroljon a cenzúra érdekében, és, amely óriási támogatója a szólás szabadságának”.
A közösségi tartalomellenőrzésre először a Meta egyesült államokbeli felületein térnek át.
Döntött pénteken az uniós bíróság: a Meta amerikai internetes óriásvállalatnak korlátoznia kell a Facebookról gyűjtött személyes adatok célzott reklámozásra való felhasználását.
Az ügy hátterében Maximilian Schrems osztrák adatvédelmi aktivista panasza áll, amely szerint a személyes adatainak a Meta általi feldolgozása sérti az EU általános adatvédelmi rendeletét (GDPR).
Schrems azzal érvelt, hogy a Meta a Facebook online közösségi hálózatról a személyes adatait – köztük korábban nyilvánosságra hozott szexuális orientációját ‒ véleménye szerint jogellenes módon kezelte.
Az osztrák legfelsőbb bíróság az uniós testülethez fordult annak érdekében, hogy értelmezést kapjon ez ügyben EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján.
Különösen két kérdés merült fel ebben az ügyben: feldolgozható-e minden személyes adat időbeli korlátozás nélkül, vagy az „adattakarékosság” elve érvényesül, illetve milyen feltételek mellett használhatja a Facebook a közzétett érzékeny adatokat célzott reklámokra.
A bíróság határozata szerint az „adattakarékosság” GDPR-ban előírt elvével ellentétes az, hogy az adatkezelő által megszerzett összes személyes adatot célzott hirdetések céljából, időbeli és az adatok jellege szerinti korlátozás nélkül összesítik, elemzik és kezelik.
A testület ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az a körülmény, hogy az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott egy, a saját szexuális irányultságára vonatkozó adatot, azzal a következménnyel jár, hogy ez az adat ‒ a GDPR rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett ‒ kezelhető. Ez a körülmény azonban önmagában nem teszi lehetővé az adott személy szexuális irányultságával kapcsolatos más személyes adatok kezelését ‒ teszi hozzá a határozat.
„Az a körülmény, hogy a felperes egy nyilvános beszélgetésen nyilatkozott a szexuális irányultságáról, nem hatalmazza fel az online közösségi hálózati platform üzemeltetőjét arra, hogy az illető szexuális irányultságára vonatkozó egyéb olyan adatokat kezeljen, amelyeket adott esetben e platformon kívül, harmadik személy partnerek alkalmazásaiból és weboldalairól szerez be az annak érdekében, hogy személyre szabott hirdetéseket kínáljon számára” ‒ álla a luxemburgi székhelyű testület határozatában.
A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, az amerikai Meta csoport hétfőn bejelentette, hogy világszerte megtiltja az orosz állami média hozzáférését platformjaihoz, hogy elkerüljön minden „külföldi beavatkozási tevékenységet”.
A tilalom bevezetésére azt követően kerül sor, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken elítélte a Russia Today (RT) orosz médium destabilizáló tevékenységét, amelyet az orosz hírszerzés „ágának” nevezett. „Alapos mérlegelés után kiszélesítettük az orosz állami média elleni fellépésünket” – mondta Meta az AFP francia hírügynökség megkeresésére.
„A Rosszija Szevodnya nevű orosz médiavállalat, RT és más kapcsolódó szervezetek mostantól világszerte ki vannak tiltva alkalmazásainkból külföldi beavatkozási tevékenységük miatt” – közölte az amerikai vállalat.
Mintegy tíz nappal ezelőtt az amerikai hatóságok számos intézkedést, köztük büntetőeljárást és szankciókat hoztak, amelyek elsősorban az orosz médiát célozták meg, válaszul az amerikai választásokba való beavatkozási kísérletekre, amelyekért Oroszországot okolták. A külügyminisztérium akkor vízumkorlátozást rendelt el az RT-hez tartozó médiacsoporttal, a Rosszija Szevodnyával, valamint a cég más leányvállalataival szemben.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova pénteken a Telegramon közzétett üzenetében úgy reagált: „azt hiszem, az Egyesült Államokban új szakmának kellene lennie: az Oroszország elleni szankciók specialistájának”.
A 2005-ben indított orosz közszolgálati médiát, az RT-t a Nyugat a Kreml melletti tiszta propaganda szervnek tekinti. Honlapja és televíziós csatornái több nyelven sugároznak, többek között angolul, spanyolul, franciául, németül és arabul.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, az amerikai Meta csoport hétfőn bejelentette, hogy világszerte megtiltja az orosz állami média hozzáférését platformjaihoz, hogy elkerüljön minden „külföldi beavatkozási tevékenységet”.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726580400
[modified] => 1726569727
)
[title] => Kitiltja platformjairól a Meta az orosz állami médiát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214816&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214816
[uk] => 214971
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180281
[image] => Array
(
[id] => 180281
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook.png
[original_lng] => 545729
[original_w] => 985
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook-768x389.png
[width] => 768
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook.png
[width] => 985
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook.png
[width] => 985
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook.png
[width] => 985
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/meta-facebook.png
[width] => 985
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726654557:8
[_thumbnail_id] => 180281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3670
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508473663000
[_oembed_213d19d4947b81d6b9a00cb220952fec] =>
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
A WhatsApp, a Facebook és az Instagram a legnépszerűbb közösségi médiaplatformok közé tartozik Nigériában.
A nigériai trösztellenes hatóság 220 millió dolláros (79,3 milliárd forint) bírsággal sújtotta a Facebook és az Instagram anyavállalatát, a Metát. A felügyeleti szerv szerint az technológiai óriás visszaélt piaci erőfölényével és a nigériaiak személyes adataival. A vállalatnak 60 napja befizetni az összeget.
Nigéria, Afrika legnépesebb országának számít 200 millió lakossal, közül mintegy 164 millióan rendelkeznek internet-előfizetéssel. A nigériaiak közel háromnegyede 24 év alatti, akik előszeretettel használják a közösségi médiát: több mint 38 millió nigériai használja a Facebookot, 51 millió WhatsAppot.
A Metára rájár a rúd: az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta „Fizess vagy egyezz bele!” modelljével – a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék – szintén megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását, ezért nagy bírságra számíthat a vállalat.
A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak. Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki.
Nem a Meta az egyetlen technológiai óriás, ami célpontba került: az unió az Apple ellen indított számos vizsgálatot, miközben a Biden-kormányzat alatt a trösztellenes ügyekért felelős vezető tisztviselők – az FTC-t vezető Lina Khan és az igazságügyi minisztérium trösztellenes részlegét irányító Jonathan Kanter – fokozták fellépésüket a Big Tech ellen.
