A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind az ipar, mind a közlekedés csökkentett kapacitásokkal üzemelt. A szervezet szerint katasztrófafilmekbe illő forgatókönyv várható, ha a trend így folytatódik – számolt be az euronews.
2020-ban magasabb volt a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintje, mint az elmúlt 10 év bármelyik évének átlaga, és a világjárvány miatti szigorítások is csupán 5,6 százalékos csökkenést értek el a szén-dioxid kibocsátás terén – adta hírül a Meteorológiai Világszervezet. Publikációjuk szerint a Földön 3-5 millió éve volt utoljára ehhez hasonlítható koncentrációjú a szén-dioxid, mikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint ma.
A szervezet vezetője szerint így nem tartható a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedés, és annál nagyobb mértékben fog nőni a globális hőmérséklet – írja a BBC. Ez pedig azt vonja maga után, hogy egyre melegedő világunk minderre természetes forrásból származó, megnövekedett gázkibocsátással fog reagálni.
Miért rossz ez?
A Meteorológiai Világszervezet éves üvegházhatású gázkibocsátás kiadványa szerint az atmoszférában mért szén-dioxid szint 2020-ban elérte a 413,2/1.000.000-s szintet, ami 149 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben volt. „Ez több, mint egy adat egy grafikonon. Óriási negatív hatása van a mindennapi életünkre és jóllétünkre, a bolygónk állapotára és a gyerekeink, unokáink jövőjére” – mondta Taalas.
A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt. Így még ha a tavalyi évben a szén-dioxid kibocsátás csökkent is, az atmoszférában mért szintje még így is magasabb volt, mint a 2011 és 2020 között mért átlag.
Ez pedig nagyon rossz hír a Föld hőmérséklet-növekedését illetően.
„Az üvegházhatású gázkoncentráció növekedésének mostani szintjét tekintve a hőmérséklet-emelkedés jóval meghaladja majd a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5-2 fokot az évszázad végére. Nagyon rossz úton járunk” – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas.
A mesterséges gázkibocsátás felgyorsítja a természetes forrású gázokét is
Az emberi tevékenységből származó gázkibocsátás nagyjából felét nyelik el a fák, földek és óceánok – ám az ő szén-dioxid elnyelő képességük nagyban változik, attól függően, hogy milyen magas a hőmérséklet vagy épp mennyi eső esik.
A kutatók legnagyobb aggodalma emellett az, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a természetes forrásból érkező gázok mennyisége is nőhet, mint mondják, épp ez történik most a metánnal. És bár a metán élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, annál sokkal veszélyesebb kémiai anyag.
Az atmoszférába kiszabaduló metán nagyjából 60 százaléka emberi tevékenységből – mezőgazdaságból, szén-alapú energiahordozók kitermeléséből, szeméttelepekből és biomassza égetéséből származik. A maradék negyven százalék természetes biológiai forrásokból, például mocsarakból szabadul fel.
Az elmúlt évben mért metánszint-növekedés a legnagyobb volt, mióta 2007-ben ismét elkezdett nőni a gáz koncentrációja – és a mért mennyiség nagy része természetes forrásból származott.
„Ha növeled a csapadékmennyiséget a mocsarak környékén, és ehhez nő a hőmérséklet is, akkor olyan baktériumok kezdenek el szaporodni, melyek még több metánt termelnek. Mivel a jövőben csak még inkább nőni fog a hőmérséklet, ez több, mint aggodalomkeltő” – mondta Dr Okszana Taraszova, a világszervezet munkatársa.
Már nem nyelik el az erdők a szén-dioxidot, hanem ők is kibocsátják azt
A tudósok azt is vizsgálják, miért van az, hogy az idei évben az Amazonas-menti őserdő bizonyos részei már több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek. „Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb a csapadék, és annál több stressz éri a fákat – teszi hozzá a kutató. – A fák közti halandóság növekszik, így már nem vesznek fel szén-dioxidot. Hosszútávon a saját kibocsátásunkhoz még az erdőkből származó kibocsátás is hozzáadódik majd.”
A szervezet a dinitrogén-oxid emelkedése miatt is aggódik, melynek egy része szintén emberi tevékenységből származik, mint amilyen a műtrágyázás – más része azonban természetes úton szabadul fel. A dinitrogén-oxid szintje folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.
„Az üvegházhatású gázok növekedése egyenes út a katasztrófa felé. Olyan, mint egy autóbaleset. Egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, és ordítunk, mert látjuk, hogy mi következik, de semmit se tehetünk ellene, nincs rá mód, hogy megállítsuk” – mondta Prof Euan Nisbet a londoni egyetemről.
[type] => post
[excerpt] => A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1635356160
[modified] => 1635269419
)
[title] => A Meteorológiai Világszervezet szerint katasztrófa közeledik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=76695&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76695
[uk] => 77087
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 19902
[image] => Array
(
[id] => 19902
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[original_lng] => 45434
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635429915:2
[_thumbnail_id] => 19902
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2182
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1635196982
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675869039
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
