Évtizedek óta a tavalyi volt a legszárazabb év a folyók szempontjából, a gleccserek is elkeserítő helyzetben vannak.
A globális vízkészletek állapotáról szóló jelentés szerint az elmúlt öt évben a folyók és a tározók vízhozama világszerte a szokásosnál alacsonyabb volt, ami fokozta a világ vízkészletével kapcsolatos aggodalmakat.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése átfogó képet fest a világ vízkörforgásáról, a szélsőséges árvizektől a szélsőséges aszályokig, vizsgálva a folyók, a gleccserek állapotát, valamint a talajvíz telítettségét.
„Vészjelzéseket kapunk az egyre szélsőségesebb aszályok és esőzések kapcsán, amelyek súlyos áldozatokat szednek. És mégsem tesszük meg a szükséges sürgős lépéseket” – fogalmazott Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
2023-ban a folyók lefolyása – a folyón egy adott időpontban átfolyó vízmennyiség – a szokásosnál gyengébb volt a globális vízgyűjtő területek több mint 50 százalékán – idézte a jelentést az Euronews.
Más folyókon azonban pusztító árvizek tomboltak, Afrika keleti partvidékén a szokásosnál nagyobb vízhozam és áradás volt tapasztalható, csakúgy, mint Új-Zéland északi szigetén és a Fülöp-szigeteken egyaránt.
A tudósok szerint az éghajlati válság miatt az ilyen – egyébként bizonyos szintig – természetes időjárási jelenségek egyre szélsőségesebbé válnak, a hatások súlyosbodnak, a minták pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, így nehezebb előre jelezni őket.
Már 2027-re átlépheti a világ az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – közölte a Meteorológiai Világszervezet. A tudósok szerint, ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte. Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.
A Meteorológiai Világszervezet 2020 óta becsüli meg évente, hogy mekkora az esély az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés átlépésére. Az első évben 20 százalékra valószínűsítették, hogy ez öt éven belül megtörténhet. 2021-ben az arány már 50 százalékos volt, idén pedig már 66 százalékos esélyt adtak annak, hogy öt éven belül bekövetkezik a küszöb átlépése.
A tudósok magyarázata szerint a 66 százalékos valószínűség azt jelzi, hogy az 1,5 Celsius-fokos növekedés „inkább bekövetkezik, mint nem”.
Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet, amely hosszú távú, sokéves felmelegedésre vonatkozik – magyarázta Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára. Hozzátette azonban, hogy a jelentéssel azért meg akarták kongatni a vészharangot, hogy átmenetileg egyre többször léphetjük majd át a küszöböt. A határérték átlépésének esélyét az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás növekedése és az idei nyáron érkező El Nino időjárási jelenség is növeli.
A tudósok ugyanakkor hozzáfűzték, hogy ha átlépi is a világ a határértéket, ez valószínűleg átmeneti lesz.
A küszöbérték elérése azt jelenti, hogy a 19. század második feléhez, az iparosodás fellendüléséhez képest a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lenne melegebb.
A 2015-ös párizsi klímamegállapodás keretében az országok vállalták, hogy erőfeszítéseket tesznek, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést legfeljebb 1,5 Celsius-foknál megállítsák.
A tudósok szerint ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte.
Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R