A Finn Migrációs Szolgálat bejelentette, hogy idén 18 menedékkérők befogadóállomását zárja be – közölte a Jevropejszka Pravda az Yle-re hivatkozva. További nyolc központot 2026 februárjában zárnak be.
Oka a menedékkérők számának jelentős csökkenése. Tavaly 45 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be, mint 2023-ban. Csökkent például az Ukrajnából érkezők száma is.
A jövőben bezáró központokban élő mintegy 2200 embernek van lehetősége tartózkodási engedélyt kérni Finnországban.
A finn kormány azt kérte a parlamenttől, hogy 2026 végéig hosszabbítsa meg azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszországgal közös, lezárt keleti határszakaszt átlépő migránsok menedékkérelmének elutasítását és azok hazaküldését.
A Kreml célja, hogy megossza Európát, aláássa a határvédelem hitelességét, és elvonja a figyelmet, ezzel csökkentve Ukrajna támogatását.
A migrációs hullámok manipulálása nem a határokon kezdődik. A sikeres instrumentalizációhoz már a kibocsátó régiókban is komplex stratégiákat kell alkalmazni, így jár el Oroszország Afrikában is, ahonnan tömegek érkeznek Európába. A Kreml politikai és katonai befolyást épít ki a kontinensen, valamint gazdasági és biztonsági együttműködéseket alakít ki annak országaival.
Oroszország olyan államokban erősíti jelenlétét, mint Mali, a Közép-afrikai Köztársaság, Szudán és Líbia. Az államilag finanszírozott – gyakran Afrikai Hadtestnek nevezett – Wagner-csoport több afrikai államban is aktív. A magánhadsereg líbiai és szudáni jelenléte, valamint fegyveres csoportjaikkal való kapcsolatok révén Oroszország képes lehet migrációs válságok generálására, például a Földközi-tengeren át vezető útvonalakon. A Wagner-csoport befolyása miatt Líbia és Szudán fontos állomása lehet az orosz migrációs manipulációnak.
Az orosz és belorusz határon feltűnt migránsok között nagy számban vannak afrikaiak (pl. szomálik, szudániak, eritreaiak), ami arra utal, hogy Oroszország szerepe nemcsak a közvetlen nyomásgyakorlásban, hanem az elvándorlási motiváció elősegítésében is tetten érhető. Oroszország nem akadályoztatja az embercsempész-hálózatok működését sem.
Az afrikai elvándorlás továbbra is jelentős geopolitikai eszköz Oroszország kezében, különösen, amennyiben Líbiában, Szudánban vagy más instabil államokban aktívan támogatja az embercsempész-hálózatok működését, fokozza a migránsok Európába jutását, vagy újabb migrációs válságokat generál. Oroszország a migráció instrumentalizálásával hatékony hibrid hadviselési eszközt alkalmaz, amely destabilizálja Európát, és növeli Moszkva geopolitikai befolyását.
Az afrikai és európai migrációs útvonalak manipulálása révén a Kreml nemcsak politikai megosztottságot szít, hanem stratégiai előnyökre is szert tesz. Amíg Európa nem talál megfelelő választ erre a fenyegetésre, Oroszország továbbra is hatékony fegyverként tudja lebegtetni a migrációt a kontinens felett.
Finnország és Oroszország közötti határ megnyitása jelenleg nem reális, számolt be a Yle Antti Häkkinen finn védelmi miniszter kijelentésére hivatkozva.
„Nem fogjuk megnyitni a határt. Tudjuk, hogy Oroszországnak az a vágya, hogy továbbra is Finnország irányába irányítsa a migránsok hullámát”, jegyezte meg.
Pavel Kuznyecov finnországi orosz nagykövet javasolta a határ megnyitását. Hakkänen azonban azt mondta, hogy Oroszország szavai és tettei ellentmondanak egymásnak.
„Kénytelenek vagyunk komolyan venni a közös biztonsági kérdéseket. Legyen szó határbiztonságról, kábelekről vagy ingatlanügyletekről, ezeken a területeken meg kell erősíteni az ellenőrzést” – hangsúlyozta a finn védelmi tárca vezetője.
Häkkinen elmondása szerint Oroszország hajlamos megszépíteni tetteit, annak ellenére, hogy ez volt az oka a szomszédjaival fennálló kapcsolatok megromlásának.
„Megtámadták Csecsenföldet, Georgiát, Krímet, majd teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Oroszország több százezer embert ölt meg és sebesített meg, és elfoglalta szomszédja területének jelentős részét”, szögezte le a védelmi miniszter.
Érvelése szerint, ha Oroszország valóban igyekszik kapcsolatba lépni szomszédjaival, először magatartásán kell változtatnia. A jelenlegi helyzetben Oroszország nem számíthat a turizmus és a kereskedelem folytatására.
„Az első lépés a kapcsolatok javítása felé az lenne, ha Oroszország beszünteti a katonai műveleteket Ukrajna területén, és kivonulna a megszállt területekről. Amíg folytatódik a támadás, nehéz elfelejteni, mit tett Oroszország az elmúlt három évben”.
Häkkiänen a Keskisuomalainen kiadványnak adott interjújában képmutatással vádolta Oroszországot, megjegyezve, hogy nem veszi észre, hogy jelenleg az országok közötti hivatalos párbeszéd főként a határ menti együttműködésre és a nagykövetségek munkájára vonatkozhat.
„A bizalom elveszett, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát és ultimátumokat hirdetett egész Európának.
A védelmi tárca vezetője kiemelte az EU és a NATO egységes álláspontjának fontosságát Oroszországgal kapcsolatban, amely az egyes országokkal folytatott párbeszéden keresztül kívánja megosztani Európát.
Algéria, Marokkóhoz és Tunéziához hasonlóan az irreguláris migrációra, mint súlyos biztonsági kockázatra tekint, ezért 2015 óta a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó migránsokat nagy számban toloncolja ki. Az algériai hatóságok 2024-ben rekordszámú deportálást hajtottak végre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet értesülései szerint több mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomszédos Nigerbe.
Algéria egyértelműen központi szerepet játszik az Afrikából Európába tartó migrációban. Amellett, hogy Európa felé hagyományosan kibocsátóország, évtizedek óta fontos tranzit- és befogadóország is a szubszaharai térségből érkezők számára. A 2011-ben kezdődött líbiai polgárháború, valamint a Maliban és Nigerben tapasztalható politikai bizonytalanság azonban jelentősen átrajzolta a térség migrációs dinamikáit. Algéria, tartva a keleti és déli szomszédainál tapasztalható erőszak továbbgyűrűzésétől és a biztonsági helyzet romlása miatt menekülő tömegek megjelenésétől, idővel lezárta határait.
A tömeges deportálások kezdete
Az algériai határvédelmi rendszerben régóta mutatkozó repedések és a határokon átívelő törzsi kapcsolatok következtében a térségben működő ember-, kábítószer-, áru- és fegyvercsempészetre szakosodott bandák gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez. Ezért a szigorú biztonsági intézkedések ellenére a migrációs nyomás tovább erősödött.
A tömeges és ellenőrizetlen migráció ‒ Mali esetéhez hasonlóan ‒ Niger irányából is komoly veszélyt jelent. Algéria és Niger közel ezer kilométer hosszú közös határszakaszán három, a nigeri tuaregek által üzemeltetett nagyobb embercsempész-útvonal működik. A legnagyobb forgalom az In Guezzam városát Assamakával és El Aklával összekötő háromszögben összpontosul.
A migrációs nyomás erősödésével Algéria 2015-től tömeges kitoloncolást rendelt el a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó külföldiekkel szemben. A hatóságok a migránsokat jellemzően rendőrségi razziák során gyűjtik össze, majd ideiglenes létesítményekbe szállítják és ott fogva tartják őket. A Nigerrel 2014 decemberében megkötött – nem hivatalos – megállapodást követően a déli Tamanrassetből a nigeri állampolgárokat katonai konvojokkal hazájukba deportálják, míg más országok állampolgárait a sivatagos algériai–nigeri határ közelében élelem és innivaló nélkül magukra hagyják.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint a megállapodást követő öt évben (2015 és 2019 között) körülbelül 40 ezer embert deportáltak Nigerbe. A kitoloncolások száma később emelkedett, sőt 2020 és 2023 között megduplázódott. Három év leforgása alatt több mint 100 ezer menekültet toloncoltak ki: 2020-ban 23 ezret, 2021-ben 27 ezret, 2022-ben 24 ezret, 2023-ban pedig 26 ezret.
Tavaly több mint 31 ezer kitoloncolás történt
A kitoloncolások 2024-ben is folytatódtak. A nigeri Alarme Phone Sahara (APS) civil szervezet adatai szerint az algériai hatóságok minden eddiginél több migránst toloncoltak ki, ugyanis a deportáltak száma meghaladta a 31 ezret. Az agadezi központú NGO értesülései szerint a kitoloncoltak jelentős része nő vagy kiskorú. A deportáltak között nagy számban találhatók Maliból, Kamerunból, Szenegálból, Elefántcsontpartból vagy Burkina Fasóból származók. Az algériai hatóságok erőszakos fellépése miatt a nigeri kormány és számos nemzetközi szervezet is felszólalt. Algír azonban konzekvensen visszautasítja a jogsértésekre vonatkozó vádakat.
A 47 milliós Algériában jelenleg 100 ezer főre becsülik a szubszaharai migránsok számát. A hatóságok arra készülnek, hogy az országra nehezedő migrációs nyomás tovább fog nőni, mivel az afrikai terrorizmus egyik központjának és az Európába irányuló migráció egyik legfontosabb elosztópontjának számító Nigerben 2023 nyarán puccsot hajtottak végre. Néhány hónappal később pedig visszavonták az embercsempészetet büntető törvényt, amit még 2015-ben az Európai Unió nyomásának engedve fogadtak el.
Niger északi szomszédja a terrorizmusra és az irreguláris migrációra egyaránt mint az országot destabilizálni képes veszélyforrásra tekint. Ennek az aggodalomnak az elmúlt években az algériai kormány több tagja nyíltan hangot is adott, amikor az irreguláris migránsokat a „nemzetbiztonságra leselkedő veszélyként” vagy a „bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem és egyéb gonosz dolgok forrásaként” azonosították.
Mások is követik Algéria példáját
Algéria nem egyedüli országként folytatja ezt a gyakorlatot, ugyanis a szomszédos Tunézia és Marokkó hasonló politikát követ a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó külföldi állampolgárok egy részével szemben. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a tunéziai hatóságok 2023 júniusa óta legalább 10 ezer szubszaharai migránst, köztük sok nőt és kisgyermeket szállítottak az algériai és líbiai közös határvidékre, majd magukra hagyták őket élelem és ivóvíz nélkül.
A sivatagos tunéziai–líbiai határ közelében otthagyott migránsok közül legalább százan meghaltak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) értesülései szerint Marokkó is hasonlóképpen jár el, amikor a biztonsági erők a szubszaharai migránsokat a Mauritániához közeli sivatagos határvidékre szállítják. Algériához és Tunéziához hasonlóan Marokkó is elutasította a jogsértéssel kapcsolatos vádakat.
Tunézia és Marokkó hosszú évek óta együttműködik az Európai Unióval migrációs kérdésekben. A két észak-afrikai ország az irreguláris migráció és az embercsempész-hálózatok visszaszorításáért cserébe jelentős gazdasági és pénzügyi támogatásban részesül, így az EU szervei, a tagállamok és a nemzetközi szervezetek megfelelő nyomásgyakorlással változást érhetnek el a két ország gyakorlatában. Kérdéses azonban, hogy Algírra a nemzetközi bírálatok miként fognak hatni. Algéria ugyanis hagyományosan szuverenitási kérdésként tekint a migrációs politikára, így elzárkózik attól, hogy az Európai Unióval ezen a téren szorosabb együttműködést alakítson ki.
Hatékonyabb módszert talált a felépítése idején megrökönyödést kiváltó magyar határkerítésnél a nem kívánt behatolók ellen Finnország. Korábban az országban betiltott eszközöket, aknákat telepítenének az orosz határra, néhány hónappal azután, hogy törvényt fogadtak el a kopogtató migránsok elutasítására ugyanott.
Finnország korábban kivezette gyakorlatából az aknák alkalmazását, miután 2012-ben csatlakoztak az ezek használatát, felhalmozását, gyártását és átadását tiltó Ottawai Egyezményhez.
Határozat vagy jogszabály erről egyelőre nem született, Petteri Orpo miniszterelnök azt közölte a Bloomberg jelentése szerint, hogy az elképzelést az aknák újrabevezetéséről meg kívánja tárgyalni a kormányával, a parlamenttel és Alexander Stubb államelnökkel.
Finnország tavaly csatlakozott a NATO katonai szövetséghez, miután Oroszország ukrajnai inváziója felerősítette a történelmi gyökerű félelmeket a hatalmas szomszéddal szemben. Finnország népessége 5,6 millió, a töredéke az orosznak, ugyanakkor 1300 kilométeres közös határt kellene megvédeniük a NATO keleti végvidékein. Háború idején 280 ezer finn lenne mobilizálható a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint.
A kiszállásra az Ottawai Egyezményből erősödik az igény az északi országban.
A biztonsági környezet teljesen megváltozott – idézte a hírügynökség Janne Jaakkola, a finn haderő parancsnoka tévényilatkozatát –, és az orosz gyalogság tömeges bevetése Finnország számára is „új hátteret” teremtett azt illetően, hogyan használják a rendelkezésre álló katonai erőt.
A döntéshozóknak nyitottnak kellene lenniük, hogy megbeszéljék a gyalogság elleni taposóaknák ügyét.
Ez a vita a hét végén lobbant fel, napokkal a hírt követően, hogy az Egyesült Államok taposóaknákat ad át Ukrajnának az orosz csapatok előrehaladásának meggátlására. Joe Biden távozó adminisztrációja megerősíti a katonai segítséget Ukrajnának, mielőtt még hivatalba lép január 20-án a békét ígérő Donald Trump elnök.
Két legyet egy csapásra: a migránsok sem szeretik az aknát
A jelentés nem említi a migráció ügyét, de egy aknazárral egy füst alatt a finn vezetés egy másik problémát is megoldana. Könnyen lehet, hogy megúszva a határkerítés felépítésének idején és azóta is Magyarország ellen felsorakozók össztüzét, hiszen az oroszokkal szembeni védekezésről van szó.
Finnország a múltban gyakran vádolta Moszkvát azzal, hogy segíti az illegális migránsok átjutását a határon, „hibrid hadviselést” alkalmazva. (Ugyanerről panaszkodott Lengyelország is.)
A finn törvényhozás a nyáron jogszabályt is elfogadott, hogy megkönnyítse a határőröknek a harmadik országból érkező migránsok visszafordítását a határátkelőhelyeken.
A Svéd Statisztikai Hivatal szerint több mint fél évszázad után először tapasztalható az országban olyan helyzet, hogy a kivándorlás meghaladja a bevándorlást, vagyis az országot elhagyók száma meghaladja az érkezők számát. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a The Localra hivatkozva.
Maria Malmer Stenergaard svéd migrációs miniszter szerint az ország jelenlegi migrációs elmozdulása annak a szélesebb trendnek a része, hogy kevesebb menedékkérőt és tartózkodási engedélyt adnak ki.
„A menedékjog iránti kérelmek száma történelmi mélyponthoz közelít, a menedékjoggal kapcsolatos tartózkodási engedélyek száma tovább csökken, és Svédországban 50 év után először van nettó kivándorlás” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Statisztikai Hivatal előzetes statisztikái azt mutatják, hogy az ország nettó bevándorlási száma idén májusig negatív volt.
Ráadásul Svédország július végéig mindössze 5600 menedékkérelmet regisztrált, ami 27%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Svédország az 1990-es évek óta nagyszámú migránst fogad, főként olyan konfliktusokkal sújtott országokból, mint a volt Jugoszlávia, Szíria, Afganisztán, Szomália, Irán és Irak.
[type] => post
[excerpt] => A Svéd Statisztikai Hivatal szerint több mint fél évszázad után először tapasztalható az országban olyan helyzet, hogy a kivándorlás meghaladja a bevándorlást, vagyis az országot elhagyók száma meghaladja az érkezők számát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723242180
[modified] => 1723212683
)
[title] => Svédországban 50 év után először haladta meg a népesség kiáramlása a bevándorlást
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=210553&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 210553
[uk] => 210465
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 210466
[image] => Array
(
[id] => 210466
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg
[original_lng] => 184700
[original_w] => 1300
[original_h] => 867
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg
[width] => 1300
[height] => 867
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg
[width] => 1300
[height] => 867
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/92-big-v1714749907.jpg
[width] => 1300
[height] => 867
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1723201884:5
[_thumbnail_id] => 210466
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2141
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d96710fca7b46a437b3891ab63c6ae45] =>
Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani.
Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és menekültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve – a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) – megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcsfontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jónéhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat.
Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való belépés feltételeit nem teljesítő személyek kötelező átvilágítását és hatékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadó központok építését a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a származási országba.
A migráció kezeléséről szóló rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelenlegi szabályozást – amely az EU-ba történő első belépés helyszínét jelöli ki erre a feladatra – felváltja egy új szolidaritási mechanizmus.
A területükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamokat kötelező lesz támogatni, a szolidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga választhatja meg.
A migránsok elosztása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatásig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik ország állampolgára illegálisan érkezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás miatt nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte.
A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított elbírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, amelyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tagállam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hónapot tölthetnek ezekben a határmenti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek.
A magyar kormány azzal riogatja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán “migráns gettók” fognak létrejönni a határokon. Ylva Johansson belügyi biztos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjújában cáfolta és “félretájékoztatásnak” nevezte a kijelentést. “Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskodnak majd, hogy a befogadó központok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosítsanak a menedékkérőknek.
Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását.
A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet – jelentette ki hétfőn Olekszij Poznyak, az M. V. Ptuh Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet tudósa, a Nemzeti Tudományos Akadémia demográfia- és migrációkutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Poznyak szerint „legvalószínűbb, hogy Ukrajna lakossága megközelíti a 30 milliót. És ez feltéve, ha hatékony migrációs politika lesz. Akkor többé-kevésbé ezen a szinten lehet stabilizálni.” Hozzátette, hogy ez többé-kevésbé normális forgatókönyv, mert a 30 millió „nem az elnéptelenedés mértéke, hanem az a szint, amikor kellő mértékben fenntartható a terület fejlesztése”. „Annál is inkább, mert az agresszor állammal határos területek nyugtalanok maradnak és nem lesznek sűrűn lakottak” – mutatott rá.
A demográfus úgy vélte, hogy az ország keleti részén bizonyos lélekszám fenntartása szükséges lesz. Ugyanakkor – jegyezte meg – e területek nagy népsűrűsége egyszerűen veszélyes lehet a lakosokra nézve. „Ennek megfelelően ilyen feltételek mellett 30 millió ember elegendő lesz a lakosság eltartására minden régióban” – vázolta. Egyúttal megemlítette azt a minimális lakosságszámot is, amely kritikussá válhat az állam működése szempontjából. „Szerintem 20 millió. Ez kritikus szint lesz” – jelezte.
Ennek kapcsán a kutató elmondta: előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy migránsokat kell bevonzanunk. „És nem azon múlik, hogy a menekültjeink mekkora hányada tér vissza. Ha feltételezzük is, hogy az összes ukrán menekült és háború előtti vendégmunkás visszatér, ez lehetővé teszi számunkra, hogy csak bizonyos ideig tartsuk fenn a szükséges munkaerőszintet. Hosszú távon pedig előbb-utóbb mégiscsak be kell vonzani a migránsokat. Ez egy elkerülhetetlen folyamat, és már most fel kell készülni rá, fel kell készíteni a lakosságot, el kell magyarázni, hogy a migránsok nem veszélyt jelentenek, hanem a fejlődés forrásait. Évente 300 ezerről lehet szó, és ez a munkaerőpiac háború utáni kapacitásától függ” – vázolta Ukrajna demográfiai jövőjét Olekszij Poznyak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702325400
[modified] => 1702321751
)
[title] => Ukrajna lakosságát fel kell készíteni a migránsok befogadására a romló népesedési helyzet miatt – demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172112&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172112
[uk] => 172116
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172113
[image] => Array
(
[id] => 172113
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[original_lng] => 46037
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702315110:3
[_thumbnail_id] => 172113
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4774
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e5b226150c60f7a2229b4b9ab7004c1d] =>
[_oembed_time_e5b226150c60f7a2229b4b9ab7004c1d] => 1733246950
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 598
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Tudomány
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 499697
[1] => 19808
[2] => 23424
[3] => 639108
[4] => 706166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lakosságcsere
[1] => migráció
[2] => migránsok
[3] => népességfogyás
[4] => Olekszij Poznyak
)
)
[8] => Array
(
[id] => 164000
[content] =>
Továbbra is nagy a migrációs nyomás a Fehéroroszországgal közös határszakaszon – közölte szerdán Guntis Pujats, a balti ország határőrségének parancsnoka.
Mint azt a lett televíziónak nyilatkozva elmondta, hetente nyolc-tíz eljárást is indítanak illegális migráció szervezése miatt, ideértve az emberek átcsempészését a határon, illetve a migránsok tovaszállítását egy harmadik európai országba.
Lettország az utóbbi időben megnövekedett számban regisztrált határsértéseket. Pujats szerint csak vasárnap 220 embert tartóztattak fel a fehérorosz határon, hétfőn pedig 146-ot.
Mint mondta, a migránsok származási országai változatos képet mutatnak, vannak köztük afgánok, Srí Lankából érkezők, irakiak, irániak, indiaiak. Mindemellett Lettország nem a célállomásuk, hanem az esetek többségében Németországba igyekeznek eljutni.
A lett határőrség fokozódó agresszivitásról is beszámolt a migránsok részéről. Egy alkalommal megtámadtak egy határőrt, négy esetben pedig a határőröknek lőfegyvert is be kellett vetniük, hogy megállítsanak migránsokat szállító járműveket. Fehérorosz területről kövekkel dobálják a lett rendészeket.
Észtország rendőrségi- és határőrségi hatósága szerdán jelentette be az ellenőrzések fokozását a lettországi határszakaszon, valamint a kikötőkben és a közlekedési csomópontokon az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Legyen szabad a választás a migráció és a maradás között mottóval jelent meg Ferenc pápa üzenete a szeptemberben esedékes migránsok és menekültek világnapjára, amelyet előzetesen a Vatikán sajtótájékoztatón mutatott be csütörtökön.
Az olaszul és további hét nyelven közölt pápai dokumentum előszava emlékeztetett, hogy a Szabadok elindulni, szabadok maradni jelszó az olasz püspöki kar (Cei) egy korábbi kezdeményezésének volt a címe, mellyel a Cei a kortárs migráció kihívásaira igyekezett gyakorlati megoldásokkal szolgálni.
„A helyi egyházak folyamatos meghallgatása tudatosította bennem, hogy ennek a szabadságnak a biztosítása elterjedt és megosztott pasztorációs feladatot képvisel” – írta a pápa a migránsoknak és menekülteknek szentelt százkilencedik világnap alkalmából kiadott üzenetében.
Ferenc pápa kifejtette, a kivándorlásnak mindig szabad döntésből kellene fakadnia, de nagyon sok esetben, ahogyan korunkban is történik, nem így van, mivel háborúk, természeti katasztrófák vagy egyszerűen az a tény, hogy az embereknek nincsen lehetősége méltó életkörülményekre saját hazájukban, milliókat késztet indulásra.
A katolikus egyházfő szerint a mai migrációt a „kényszer” okozza, vagyis szegénység, félelem vagy elkeseredés miatti menekülésről van szó. Ezeknek a kiváltó okoknak a felszámolása véget vethet a „kényszerített migrációnak” – vélte Ferenc pápa, aki a fegyverkezés, a gazdasági gyarmatosítás, mások forrásainak kizsákmányolása, a teremtett világ pusztítása leállítását sürgette. „Ott, ahol a körülmények lehetővé teszik a választást a migráció vagy a maradás között, mindenképpen garantálni kell, hogy ez a döntés tudatos és mérlegelt legyen, elkerülve, hogy oly sok férfi, nő és gyermek váljon veszélyes illúziók vagy gátlástalan embercsempészek áldozatává” – írta Ferenc pápa.
Hozzátette: az országok és a nemzetközi közösség közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy „mindenki számára biztosított legyen a jog, hogy ne kelljen emigrálnia, vagyis, hogy joga legyen békében és méltóságteljesen élni saját földjén”. Kifejtette, alapvető jogról van szó, amely jelentősége ellenére még nem szerepel a nemzetközi törvénykezésben.
A pápai dokumentum emlékeztetett, hogy a migránsban nem csak nehézségben levő testvért kell látnunk, hanem „magát Krisztust, aki az ajtónkon kopogtat”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Legyen szabad a választás a migráció és a maradás között mottóval jelent meg Ferenc pápa üzenete a szeptemberben esedékes migránsok és menekültek világnapjára, amelyet előzetesen a Vatikán sajtótájékoztatón mutatott be csütörtökön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1683884580
[modified] => 1683860871
)
[title] => Ferenc pápa: A migrációhoz hasonlóan a hazában való maradás jogát is biztosítani kell
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147087
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147088
[image] => Array
(
[id] => 147088
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[original_lng] => 749154
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1683850072:12
[_thumbnail_id] => 147088
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1861
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e647737b909887796675c2c7473cd0a4] =>
[_oembed_time_e647737b909887796675c2c7473cd0a4] => 1683873789
[_oembed_b33788be8b82a0f207c99d417ec87b3b] =>
[_oembed_time_b33788be8b82a0f207c99d417ec87b3b] => 1683873789
[_oembed_9c8f0a35ff562f4efedb9ed8e8a30cf5] =>
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
