Június 30-án Spanyolországban lezárult az illegális migránsok legalizálását célzó nagyszabású programra vonatkozó kérelmek befogadása. A spanyol hatóságok adatai szerint június közepéig már több mint 900 000 ember nyújtotta be kérelmét, bár a kormány kezdetben körülbelül 500 000 kérelmezőre számított.
Az extraordinaria regularización (rendkívüli szabályozási program) megújítható tartózkodási engedélyt biztosít azoknak a migránsoknak, akik legalább öt hónapja Spanyolországban élnek és büntetlen előéletűek.
A kormány adatai szerint mintegy 360 000 kérelmező kapott már ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt.
A kezdeményezés egy 2024-es nyilvános kampányból ered, amelyet több mint 700 000 spanyol állampolgár, több száz humanitárius szervezet, üzleti szövetség és a katolikus egyház támogatott. Idén áprilisban Pedro Sanchez miniszterelnök kormánya jóváhagyott egy erre vonatkozó királyi rendeletet, amely valamivel több mint három hónapot szabott meg a jelentkezések benyújtására.
Pedro Sanchez a programot a spanyol gazdaságban már dolgozók hozzájárulásának elismeréseként nevezi. Ugyanakkor a Néppárt és a Vox pártok bírálják a legalizálást. Megpróbálták bíróságon megakadályozni a kormányrendeletet, de a múlt hónapban a spanyol Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérés teljesítését.
A migránsok tömeges legalizálása az Európai Unió migrációs politikájának szigorításával párhuzamosan történik. A hónap elején az EU befejezte migrációs rendszerének reformját, amely magában foglalja az illegális migránsok gyorsabb hazaküldését, szigorúbb határátlépési eljárásokat és az EU-n kívüli visszaküldési központok létrehozásának lehetőségét azok számára, akik esetében elutasították a menedékjog megadását.
A spanyol kormány a hónap elején az EU-tagállamok állandó képviselőinek küldött levelében tiltakozását fejezte ki az új megközelítésekkel szemben, hivatkozva „a visszaküldő központokkal kapcsolatos súlyos jogi, külpolitikai és operatív aggályokra, valamint egyes intézkedések aránytalan jellegére”. Ehelyett az ország felszólította az EU-t, hogy fogadjon el a „nemzetközi és az európai uniós jog teljes tiszteletben tartásán” alapuló migrációs szabálycsomagot.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint az Egyesült Királyságba irányuló nettó migráció 2025-ben négy év legalacsonyabb szintjére esett vissza, jelentette a Sky News.
Az adatok azt mutatják, hogy a nettó migráció az előző 12 hónapban mért 331 000-ről a tavalyi évre 171 000-re csökkent – ez 48,3%-os csökkenést jelent. Ez a legalacsonyabb szint 2021 eleje óta.
A nettó migráció az Egyesült Királyságba bevándorlók és a kivándorlók száma közötti különbség.
2021-ben a nettó migráció 132 000 fő volt. Ez akkor volt, amikor bevezették a Brexit utáni migrációs rendszert, és a Covid–19 miatti utazási korlátozások még érvényben voltak.
A nettó migráció rekordmagasságot ért el 944 000 fővel a 2023 márciusáig tartó évben, de azóta folyamatosan csökken.
Az adatok azt mutatják, hogy 2025-ben 813 000 ember vándorolt be az Egyesült Királyságba, míg 642 000 ember elhagyta az országot.
🇬🇧 🇺🇸 It can survive bullets, explosions and chemical weapons, but 'The Beast' -- Donald Trump's famed armoured limousine was brought to a standstill by Larry the Downing Street cat 📸 @lealolivaspic.twitter.com/Twaa0OkFCw
A migrációs adatok csökkenése ellenére Alexander Dobrindt német belügyminiszter tervei szerint meghosszabbítja a határellenőrzést, számolt be a Spiegel.
„A kérdés jelenleg az, hogy meg akarjuk-e tartani ezeket a határellenőrzéseket” – mondta Dobrindt vasárnap este az ARD csatornán. Megjegyezte azt is, hogy továbbra is vannak olyan esetek, amikor az embereket visszafordítják a határon.
A miniszter elmondása szerint középtávon a német kormány arra számít, hogy az európai migrációs rendszer úgy fog működni, hogy „újra megszüntethetjük a határellenőrzéseket”. Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor jön el ez az idő. Dobrind szerint a német kormány folytatni kívánja az afganisztáni deportálásokat, még akkor is, ha ehhez közvetlen tárgyalásokra van szükség a radikális iszlamista tálib kormány képviselőivel.
Kijelentette, hogy nem érti a kritikát: „Aki azzal vádol, hogy bűnözőket, súlyos bűnözőket, nemi erőszaktevőket és gyilkosokat deportálok Afganisztánba, annak inkább azt kellene megkérdeznie: biztonságos ország lenne Németország, ha ezek az emberek itt maradhatnának? Nem, és ezért deportálják őket.”
Anke Rehlinger, Saar-tartomány miniszterelnöke szkepticizmusát fejezte ki a határellenőrzés folytatásával kapcsolatban. „A határellenőrzéshez mindig is kritikusan álltam hozzá” – mondta. „Továbbra is hiszem, hogy az állandó határellenőrzés nem a legjobb megoldás Európa, Európa szíve számára. Végső soron több kárt okoznak, mint hasznot” – tette hozzá.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2026 áprilisában 6144 első menedékjog iránti kérelmet regisztrált. Németországban utoljára 2020 júniusában, a koronavírus-válság idején fordult elő, hogy kevesebb új menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be egyetlen hónapon belül, amikor Európa teljesen leállt, és a menekültáradat ennek megfelelően lefagyott.
Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
Európa, az EU demográfiája, lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború következményeképp. A berlini Rockwool Alapítvány tanulmánya kimutatta, tavaly 64 millió ember (egy közepes nagyságú állam teljes lakossága) mondhatta el, hogy ugyan az EU polgára, mégis a gazdasági – politikai övezeten kívül született.
Ezek soraiban természetesen benne vannak azon családok leszármazottai, akiknek szülőképes tagjai az USA-ban hozták világra gyermekeiket, hogy azok amerikai állampolgárságot kapjanak. Donald Trump amerikai elnök – sikertelenül – megkísérelte bevándorlásellenes lépései sorában ennek az ősi jognak az eltörlését.
Spanyolország és Németország a rekorderek
Tavaly a bevándorlás üteme erős maradt. Mint az Rfberlin.com honlapja megállapítja, az elmúlt esztendőben az (ily módon való) európai (EU) lakossággyarapodás elérte a 2,1 millió főt.
Ez erős növekedést jelez, bár annak üteme csökkenőben van a 2023–2024 évek rekordja (évi 2,6 millió plusz lakos) mögött.
Az európai rekorder tavaly Spanyolország volt, ide áramlott be a bevándorlók közel egyharmada.
Abszolút értelemben Németország vitte el a pálmát, írják a tanulmány szerzői, Tommaso Frattini és Camilla Piovesan. Frattini vezető kutatója és publikáló személyisége a berlini szervezetnek. Frattini a milánói egyetem gazdasági professzora és Londonban szerzett PHD-fokozatot.
Spanyolország, a másik rekorder és Németország végeztek tavaly előtt is az első helyen Európában.
A különböző okokból befogadott menekültek abszolút számát illetően magasan Németországé az elsőbbség, míg a lakosságban a menekültek száma százalékarányosan a legmagasabb Cipruson. A migránsok által benyújtott legtöbb menedékkérő folyamodványt
Spanyolország,
Olaszország,
Németország és
Franciaország hatóságai dolgozták fel.
Ukrán háború: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el
Európára, Ukrajnára drámai hatást gyakorolt, hogy Oroszország 2022-es támadása – az EU egyesített kutatóközpontjának (JRC) legújabb tanulmánya. Az elemzés legdrámaibb megállapítása: Ukrajna népességcsökkenése, amely még az 2022-ben kirobbant „nagy” háború előtt is megfigyelhető volt a harci cselekmények hatására felgyorsult és visszafordíthatatlan népességcsökkenési folyamatokat indított el.
A „visszafordíthatatlan”, egészében véve negatív jelző használata különösen meglepő az Ukrajnával szemben feltűnő jóindulatot mutató EU egyik kutatóintézete esetében. Ez a megállapítás tulajdonképpen kétségbe vonja az EU egész jövőbeni, Ukrajnát az európai államok közösségébe gazdaságilag-politikailag-katonailag integráló politikájának alapját, az újjáépítés, Ukrajna felemelkedése megalapozottságát.
Ismeretes, hogy a 2022-es háború kitörésekor már Ukrajna Európa legszegényebb állama volt.
Mint a JRC egy még 2023-ból datált elemzése megállapítja, az évben a közösség lakosságának 79 százaléka elfogadta a véleményt, amely üdvözli az ukrán menekültek befogadását. Nagyon valószínű, hogy 2023 óta ez az elfogadottsági szint – már ha akkoriban valóban ennyi volt – lényegesen csökkent. Az ukrán menekültek Európa legtöbb befogadó államában vesztettek népszerűségükből.
A kétségek már csak azért is erősek, mert Ukrajna térségében lévő, vagy a vele határos államok döntő többségében ez a „jóváhagyás” a lakosság körében – még a kétséget kizáróan a kijevi hatalmi centrummal jóindulatú felmérés esetén is – alig haladja meg az 50 százalékot (példa rá Csehország és Szlovákia).
A migránsok „szabadtéri börtöne”
Az átlagnál jóval alacsonyabb a jóváhagyás mértéke Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Bulgáriában. Az átlagnál magasabb az elfogadottság a portugáloknál (messze vannak, nem érzékelik a problémát és Portugália nem a magas szociális támogatottságú országokhoz sorolt, így nem célországa az ukrajnai menekülteknek) és a skandinávoknál, dánoknál svédeknél, finneknél.
Ennek ellenére a Magyarország nagyságú, lakosságú ibériai államban az 1,6 millió főként afrikai migráns komoly problémát teremt.
Külföldi megfigyelők az országot „a migránsok szabadtéri börtönének” nevezik.
Tavalyelőtt az ország, amely korábban híres volt „liberális” bevándorlási politikájáról, kemény immigrációs korlátozásokat vezetett be.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777283400
[modified] => 1777238301
)
[title] => EU lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281385&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281385
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281386
[image] => Array
(
[id] => 281386
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[original_lng] => 65558
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777227501:12
[_thumbnail_id] => 281386
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 677
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 40765255000
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777272609
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779375362
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter kijelentette, hogy az Irán elleni amerikai-izraeli háború eddig nem vezetett az Európában menedékkérők számának növekedéséhez, számolt be a Jevropejszka Pravda a DW-re hivatkozva.
Megjegyezte, hogy a hatóságok figyelemmel kísérik a migrációs áramlatokat olyan országokban, mint Irán és Libanon.
„Jelenleg mindkét országban magas szintű belső migrációt tapasztalunk, de a török határon még nem tapasztalunk nyomást. Ez lenne az első jele a további migrációnak Európa felé” – mondta Dobrindt.
Megjegyezte, hogy a következő hetek megmutatják, hogyan alakul a helyzet, különösen a Közel-Keleten, és milyen migrációs áramlatok következhetnek.
A DeZIM központ tanulmánya szerint, amelyre a DPA hivatkozik, minden ötödik német lakos azt mondja, hogy fontolóra vette az ország elhagyását.
A Német Integrációs és Migrációs Kutatóközpont (DeZIM) felmérése szerint a válaszadók 21%-a mondta azt, hogy szándékában áll kivándorolni. A migrációs háttérrel nem rendelkező németek körében ez az arány 17% volt. Azok, akik maguk is bevándoroltak Németországba, kétszer nagyobb valószínűséggel fontolták meg a távozást (34%).
A leggyakoribb motiváció a jobb élet reménye volt, amelyet a távozást fontolgatók körülbelül fele említett. A migrációs háttérrel rendelkezők gyakran említettek diszkriminációs eseteket is.
A konkrét kivándorlási tervek azonban ritkák: mindössze 2%-uk szándékozott egy éven belül külföldre költözni.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 1,2 millió ember hagyta el Németországot.
A tanulmány megjegyezte, hogy a bevándorlásról szóló nyilvános viták gyakran nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az emberek rendszeresen elhagyják Németországot, ami hatással van a demográfiai változásokra és a munkaerőhiányra az országban.
A Törökországhoz, a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához családi szálakkal rendelkezők (39%) fontolgatták a kivándorlást leggyakrabban, őket követték a volt Szovjetunióból érkező bevándorlók (31%) és az EU-országokból érkezők (28%).
A kutatók 2933 embert kérdeztek meg 2024 nyara és 2025 nyara között, és minden résztvevőt ötször kértek meg, hogy nyomon kövessék az ingadozásokat.
Rekordszintű bevándorlás, túlterhelt iskolák, párhuzamos társadalmak: egyre súlyosabb következményekkel jár a kontrollálatlan migráció Skócia legnagyobb városában. A friss adatok szerint Glasgow általános iskoláiban már minden harmadik gyermek nem angol anyanyelvű, ami komoly kihívások elé állítja az oktatást és az integrációt.
Döbbenetes adatokat hozott nyilvánosságra a glasgow-i városi tanács: az általános iskolás gyerekek 31 százaléka nem beszél angolul anyanyelvi szinten, és külön nyelvi támogatásra szorul – derül ki a Telegraph riportjából. Ez több mint 7000 diákot jelent, miközben mindössze öt évvel ezelőtt még „csak” a tanulók egynegyede tartozott ebbe a csoportba. A növekedés hátterében Skócia példátlan migrációs hulláma áll, amely az elmúlt években alapjaiban változtatta meg a város demográfiai összetételét, erről ír a Modernity.
A helyzet az osztálytermekben mindennapos feszültségeket szül. A pedagógusok idejük jelentős hányadát tolmácsolásra és az elhangzottak újramagyarázására kénytelenek fordítani, így mind az angol anyanyelvű, mind a bevándorló hátterű gyerekek lemaradnak az alapvető tantárgyakban.
Egy névtelenül nyilatkozó iskolaigazgató szerint a szülői értekezleteken már rendszeresen a Google fordítóra támaszkodnak, ami hosszú távon tarthatatlan.
A leggyakrabban beszélt idegen nyelvek között
az arab,
a lengyel,
az urdu és
a pandzsábi szerepelnek.
Ez jól mutatja, hogy Glasgow egyszerre vált célpontjává a közel-keleti és ázsiai menekülthullámnak, valamint az Európai Unióból érkező, a brexit után is Skóciában letelepedő bevándorlóknak.
Christina Cannon, a városi tanács oktatási vezetője elismerte: az iskolák hatalmas nyomás alatt működnek. Bár több mint száz intézményben dolgoznak kifejezetten az angol mint idegen nyelv oktatásáért felelős koordinátorok, a finanszírozás messze nem tart lépést az igényekkel. A tanárok túlterheltek, az oktatási rendszer pedig már így is mintegy ezer pedagógussal kevesebbel működik, mint amennyire szükség lenne.
🎒 Almost one in three pupils in Glasgow does not speak English as their main language, analysis shows
Olyan negyedekben, mint Pollokshields, egyes beszámolók szerint az arab nyelv vált dominánssá, és a szülők egyre gyakrabban beszélnek „párhuzamos társadalmak” kialakulásáról. Egy glasgow-i anya szerint bár elméletben szép dolog a sokszínűség, a gyakorlatban a gyermeke nehezen boldogul, mert az órák jelentős része fordítással telik.
A politikai vita is egyre élesebb. Az SNP oktatási minisztere, Jenny Gilruth szerint a migráció alapvetően jót tesz Skócia gazdaságának, de elismeri, hogy több pénzre lenne szükség az integrációhoz.
Az ellenzék viszont úgy látja, a nyitott ajtók politikája gettósodáshoz vezet.
Murdo Fraser konzervatív képviselő szerint hatalmas beruházások nélkül az iskolák képtelenek lesznek kezelni a helyzetet.
A számok önmagukért beszélnek: míg Angliában átlagosan a diákok 20 százaléka szorul nyelvi támogatásra, Glasgow 31 százalékos aránya az egyik legmagasabb az Egyesült Királyságban.
Szakértők szerint ez egyértelmű figyelmeztetés: a migráció gyors üteme messze meghaladta az infrastruktúra és a közszolgáltatások alkalmazkodóképességét. Ha nem érkezik azonnali, célzott finanszírozás, Glasgow iskolái valóban a szakadék szélére sodródhatnak – és velük együtt az integráció esélye is.
Nagy a baj az osztrák iskolákban is
Szeptemberben arról is beszámoltunk, hogy Ausztriában egyre több gyerek és fiatal kerül olyan helyzetbe, hogy jóval idősebb osztálytársainál. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felmérése szerint a migráns hátterű tanulók különösen érintettek, mivel a német nyelv hiányos ismerete gyakran visszaveti őket az iskolakezdésben és a továbbhaladásban.
A jelenség hátterében elsősorban a bukás és a német nyelv hiányos ismerete áll. A Kurier beszámolója szerint az általános iskolákban a túlkorosok körülbelül fele, a középiskolák alsó tagozatában pedig harmaduk bukott tanuló.
Annak ellenére, hogy 2024-ben Németországban a születések száma alacsonyabb volt, mint a halálozások száma, az ország népessége – a migrációnak köszönhetően – növekedett. Ezt bizonyítják a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, számolt be a Welt.
2024 végén közel 83,6 millió ember élt Németországban, ami a valaha feljegyzett legnagyobb adat. A növekedés 2023-hoz képest 0,1%, azaz 121 ezer fő volt.
A német lakosság növekedése a külföldiek érkezésének köszönhető: a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a németországi külföldi lakosság 283 ezer fővel, azaz 2,3%-kal nőtt.
A külföldiek aránya Németország lakosságán belül 2023 végére 14,5%-ról 2024 végére 14,8%-ra nőtt. A külföldiek legnagyobb csoportjait a törökök (körülbelül 1,4 millió), az ukránok (közel 1,1 millió) és a szíriaiak (körülbelül 890 ezer) alkották.
Ugyanakkor Németországban 2024-ben nem regisztráltak természetes népességnövekedést, mivel az elhalálozások száma 330 000-rel meghaladta a születések számát.
[type] => post
[excerpt] => Annak ellenére, hogy 2024-ben Németországban a születések száma alacsonyabb volt, mint a halálozások száma, az ország népessége – a migrációnak köszönhetően – növekedett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750626060
[modified] => 1750583075
)
[title] => Németországban ismét nőtt a lakosság száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246188&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246188
[uk] => 246069
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246070
[image] => Array
(
[id] => 246070
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[original_lng] => 245532
[original_w] => 2000
[original_h] => 957
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-300x144.jpg
[width] => 300
[height] => 144
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-768x367.jpg
[width] => 768
[height] => 367
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-1024x490.jpg
[width] => 1024
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl-1536x735.jpg
[width] => 1536
[height] => 735
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[width] => 2000
[height] => 957
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/bevoelkerungszahl.jpg
[width] => 2000
[height] => 957
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1750572276:12
[_thumbnail_id] => 246070
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3883
[_algolia_sync] => 188063591000
[_oembed_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] =>
Márciusban az előző hónaphoz képest 2 százalékkal kevesebb, 57 925 ember nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában. Az előző év azonos hónapjának vonatkozó számaitól (75 040) az idei márciusi adat 23 százalékkal marad el – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
A márciusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 7430 volt azon menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, mintegy 3 százalékkal kevesebb a februárinál (7630), és 4 százalékkal több a tavaly februárinál (7170).
2025 első negyedévében az illetékes tagállami hatóságok 198 570 elsőfokú határozatot hoztak az EU-ban, ami 1 százalékos csökkenést jelent az előző negyedévhez (199 980), és 7 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához (184 865) képest. Ezen elsőfokú határozatok 33 százaléka (66 315) volt kedvező a kérelmező számára.
Márciusban a venezuelaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (8600), őket az afgán (5650) és a bangladesi (3145) állampolgárságúak követték.
A menedékkérelmek 78 százalékát négy uniós országban nyújtották be: Spanyolországban (13 335), Olaszországban (12 390), Franciaországban (10 690) és Németországban (8975).
Az EU egészében százezer emberre márciusban 12,9 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban volt a legmagasabb (39,6), megelőzve Ciprust (31) és Spanyolországot (27,4).
A vizsgált hónapban 1595 – felnőtt kísérő nélküli – kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, míg számuk februárban 1720 volt. A kiskorúak legtöbbje szíriai (250), afgán (240) és venezuelai (150) volt.
Közülük a legtöbben Németországba (485), Spanyolországba (330) és Görögországba (160) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Idén további 200 ezer állampolgár hagyhatja el Ukrajnát. A migránsok visszatérése csak a biztonsági kockázatok jelentős csökkenése után várható – számolt be az RBC-Ukrajina az Ukrán Nemzeti Bank 2025 áprilisi „Inflációs jelentésére” hivatkozva.
„A migrációs folyamatok továbbra is negatívak, mivel a lehetséges tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdése ellenére azok kimenetele bizonytalan. Mindeközben fokozódtak Ukrajna területének bombázásai és a civil lakosság elleni terrorcselekmények” – áll a dokumentumban.
A jegybank hangsúlyozta, az ukrán menekültek jogi státuszát a befogadó országokban a harci cselekmények utáni időszakra még nem szabályozták. E tekintetben további népességkiáramlás várható külföldre mindaddig, amíg a biztonsági fenyegetettség szintje magas marad.
Az előrejelzések szerint a feltételezések változatlanok maradnak: 2025-ben a migránsok kiáramlása várható, mintegy 200 ezer fő, míg 2026-tól fokozatos hazatérést jósolnak – szintén mintegy 200 ezer főt, 2027-ben pedig a hazatérők száma akár 500 ezer főre nőhet.
„Az ukrán migránsok visszatérése fokozatos lesz, így a munkaerőhiány középtávon is fennmarad. Ez hozzájárul a bérek további, a munkatermelékenységet meghaladó ütemű növekedéséhez, ami fokozott inflációs nyomáshoz vezet. Ezenkívül a munkaerő hiánya fékezni fogja a gazdasági fellendülés ütemét” – áll az Ukrán Nemzeti Bank „Inflációs jelentésében” (2025. április), amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik.
Emlékeztetőül, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a 2024. december 16-i adatok szerint az ukrán menekültek száma a világon 6,8 millió fő volt. Az oroszországi és fehéroroszországiakat nem számítva azonban ez a szám 5,5 millió. A jegybank adatai szerint 2024 végén az ukránok külföldre való kiáramlása körülbelül 0,5 millió fő volt.
Vajon itthon vagy külföldön egyesülnek a családok?
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy számos felmérés eredménye az ukránok fokozatos külföldi alkalmazkodását jelzi. Egyre több állampolgár talál munkát, és biztosít családjának olyan életszínvonalat, amely az ukrajnai háború előtti szintnek felel meg. Ez az adaptáció csökkenti a hazatérni tervezők számát, és egyúttal növeli a családegyesítés valószínűségét más országokban.
A jegybak „Inflációs jelentésében” (2025. április) hangsúlyozza, a fokozott biztonsági fenyegetések, az energiaellátási zavarok, valamint a befogadó országok kormányainak aktív intézkedései az ukránok külföldön tartására negatív kockázatokat jelenthetnek a migrációs előrejelzésekre nézve. Ilyen forgatókönyv esetén csökkenhet a belföldi fogyasztói kereslet, és fokozódhat a munkaerőhiány, ami negatívan befolyásolhatja az inflációt és a gazdasági növekedést.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy pozitív tényezők is vannak: a magas jövedelmek és az ukrajnai lakhatás elérhetősége hozzájárul az itthon maradás melletti döntéshez. Ezért a gazdasági növekedés, a lakásállomány és az infrastruktúra helyreállítása felgyorsíthatja az ukránok hazatérését.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
