A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint az Egyesült Királyságba irányuló nettó migráció 2025-ben négy év legalacsonyabb szintjére esett vissza, jelentette a Sky News.
Az adatok azt mutatják, hogy a nettó migráció az előző 12 hónapban mért 331 000-ről a tavalyi évre 171 000-re csökkent – ez 48,3%-os csökkenést jelent. Ez a legalacsonyabb szint 2021 eleje óta.
A nettó migráció az Egyesült Királyságba bevándorlók és a kivándorlók száma közötti különbség.
2021-ben a nettó migráció 132 000 fő volt. Ez akkor volt, amikor bevezették a Brexit utáni migrációs rendszert, és a Covid–19 miatti utazási korlátozások még érvényben voltak.
A nettó migráció rekordmagasságot ért el 944 000 fővel a 2023 márciusáig tartó évben, de azóta folyamatosan csökken.
Az adatok azt mutatják, hogy 2025-ben 813 000 ember vándorolt be az Egyesült Királyságba, míg 642 000 ember elhagyta az országot.
Ukrajnában a migránsok esetleges tömeges beáramlásáról szóló híresztelések hulláma egy célzott dezinformációs kampány része lehet, a valós számok arra utalnak, hogy jelenleg csak több ezer emberről van szó, nem pedig több százezerről – jelentette ki szerdán Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha Demográfiai és Társadalomkutató Intézetének igazgatója egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint amikor a demográfust arról kérdezték, hogy miért most merült fel ez a migránshullámmal kapcsolatos téma, és hogy vajon egy szokásos orosz álhírről van-e szó, igennel válaszolt, de kicsit pontosított. „Nem csak úgy néz ki, mintha orosz lenne. Túl sok a véletlen egybeesés. Túl sokan kezdték egyszerre terjeszteni ezt a hullámot” – mondta. Véleménye szerint a cél az ukrán társadalom egységének rombolása, ami a háború alatt romlott. „Oroszország nem győzhet le egy egységes ukrán nemzetet. A hibrid háború pedig azért hibrid, mert a katonai eszközökön kívül más eszközöket is bevet” – magyarázta.
„Minden szóbeszéd arról, hogy a bevándorlóknak 35 ezer hrivnyát fognak fizetni, a mieinknek pedig 12 ezret, nos, melyik munkaadó fog 35 ezret fizetni, ha talál egy embert 12 ezerért? Talán a saját ellensége?” – jegyezte meg Libanova. A bevándorlók többnyire olyan munkahelyeket foglalnak el, ahová a helyi lakosság nem jelentkezik – az alacsony fizetések vagy a munka presztízsének hiánya miatt. Ha ukránok jelentkeznek ezekre a munkahelyekre, a bevándorlók nem fognak érvényesülni – hangsúlyozta.
A szakember szerint Ukrajnának nyugodt és kiegyensúlyozott migrációs politikára van szüksége, amelynek figyelembe kell vennie, hogy az ország kit és milyen feltételek mellett hajlandó befogadni. Három fő cselekvési területet is megnevezett a külső migráció területén: minimalizálni az ukránok hosszú távú külföldre távozását; minél több munkaerő- és katonai migráns, valamint a diaszpóra képviselőinek visszaküldése; szisztematikus bevándorláspolitikát kell kialakítani.
Libanova hangsúlyozta, hogy minden demográfiai előrejelzés arra utal, hogy a jövőben Ukrajna munkaerőhiánnyal fog küzdeni, ezért ezt a problémát állami szinten kell megoldani. Hivatalos statisztikákat közölt a külföldiek ukrajnai munkavállalási engedélyeiről: 2021-ben – 21 800; 2024-ben – 6100; 2025-ben – 9600; A 2026-os adatok még feldolgozás alatt állnak. „Csak a számok nagyságrendjéről van szó. Vagyis több ezer emberről beszélünk, nem több százezerről” – mondta.
A demográfus megjegyezte, hogy nem hisz abban, hogy a közeljövőben jelentősen nagyobb migránsáradat érkezik Ukrajnába. A szakértők jelenleg a lehetséges migrációs forgatókönyvek számításain dolgoznak – tette hozzá. „Most számításokat próbálunk végezni, modellezni, hogy mi fog történni, ha ebből és ebből az országból 100 ezren, ebből és ebből az országból 100 ezren jönnek hozzánk” – magyarázta Ella Libanova, megjegyezve, hogy fontos figyelembe venni számos tényezőt: a születési arányt a migránsok körében, csak munkavállalókról van-e szó, családostul jönnek-e.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában a migránsok esetleges tömeges beáramlásáról szóló híresztelések hulláma egy célzott dezinformációs kampány része lehet, a valós számok arra utalnak, hogy jelenleg csak több ezer emberről van szó, nem pedig több százezerről – jelentette ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779362520
[modified] => 1779313232
)
[title] => Ukrajnában egyelőre csak néhány ezer migráns van, és nem több százezer, amiről pletykálnak – vezető demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284336&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 284336
[uk] => 284341
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 284337
[image] => Array
(
[id] => 284337
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[original_lng] => 40598
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ipar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1779339606:3
[_thumbnail_id] => 284337
[_edit_last] => 12
[views_count] => 744
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 902449098002
[_oembed_98157e01c813b5562d598f23c5717efd] =>
[_oembed_time_98157e01c813b5562d598f23c5717efd] => 1779351889
[_oembed_7f333607adfaf091a9092a2546ef30ed] =>
[_oembed_time_7f333607adfaf091a9092a2546ef30ed] => 1779351889
[_oembed_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] =>
[_oembed_time_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] => 1779372495
[_oembed_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] =>
[_oembed_time_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => 1779538228
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 376192
[1] => 23424
[2] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dezinformáció
[1] => migránsok
[2] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 280975
[content] =>
2025-ben az Európai Unióban élő bevándorlók száma rekordot döntött, elérve a 64,2 millió főt – derül ki egy kutatóintézet jelentéséből, amelyet a Reuters ismertetett.
A jelentés szerint 2010-ben ez a szám még 40 millió volt, vagyis az elmúlt másfél évtizedben jelentős növekedés történt.
A legtöbb külföldön született lakos Németország területén él, közel 18 millió fővel, akiknek 72%-a munkaképes korú. A tanulmány szerint Németország továbbra is az EU legfontosabb célországa a migráció szempontjából.
Spanyolország az elmúlt időszakban mutatta a leggyorsabb növekedést, mintegy 700 ezer új külföldi származású lakossal, így számuk elérte a 9,5 milliót.
A kutatás szerint a migrációs mintázatok erősen eltérnek az EU-n belül: olyan országokban, mint Luxemburg, Málta és Ciprus, különösen magas a bevándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva.
A menedékkérelmek is erősen koncentrálódnak: Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország adja be a kérelmek közel háromnegyedét.
Németország fogadta be a legtöbb menekültet összesen, mintegy 2,7 millió főt.
A finn kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely szigorúbb kitoloncolási és beutazási szabályokat vezetne be a külföldiekkel szemben – írja az Yle.
A törvényjavaslat felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását, és nemzetbiztonsági okokból beutazási tilalmat is el lehetne rendelni.
Marie Rantanen belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új szabályok többek között a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyekre vonatkoznak majd. A tilalom Finnországon belül és a schengeni övezet egész területén is érvényes lehet.
A kormány azt is javasolja, hogy vezessenek be egy finn vagy svéd nyelvű állampolgársági vizsgát. Ez 2027-től kerülhetne bevezetésre.
A teszt 20-40 kérdésből áll majd, és a sikeres teljesítéséhez körülbelül 70%-os helyes válaszra lesz szükség.
Ezenkívül a kormány 47 millió euróval tervezi csökkenteni az integrációs programok finanszírozását 2027-ben.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának az EU-n kívüli „biztonságos országokba” történő áthelyezésére is.
Belgium börtönférőhelyek bérlését mérlegeli Észtországban, hogy ott helyezze el az illegális tartózkodási státuszú elítélteket a belga büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltságának enyhítésére – írta a Le Soir belga napilap hétfőn.
Annelies Verlinden igazságügyi és Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter hétfőn kétnapos látogatásra utazott a balti államba, hogy felmérje a lehetséges együttműködés feltételeit.
A külföldi börtönkapacitások bérlése a kormány által vizsgált megoldások egyike a belga börtönök túlzsúfoltságának kezelésére. Korábban Koszovóban és Albániában is történtek már előzetes tárgyalások és helyszíni látogatások.
Verlinden szerint amennyiben azok az elítéltek, akik Belgiumban nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, külföldön tölthetik le büntetésüket, és ez egyszerre biztosítja az ítéletek megfelelő végrehajtását és jelentős tehermentesítést jelent a belga büntetésvégrehajtás számára.
Hozzátette: így több erőforrás juthat a fogvatartottak társadalmi reintegrációját segítő programokra.
A miniszterek közleménye szerint a belga menekültügyi hatóságok kutatóintézete, a Cedoca Észtországot olyan stabil jogállamként írja le, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, ezért alkalmas lehet együttműködésre.
Van Bossuyt hangsúlyozta: az elsődleges cél továbbra is az érintettek hazatérése a származási országukba, de ha ez nem lehetséges, Belgium a külföldön történő fogva tartás megoldását is mérlegeli.
Véleménye szerint ez a lépés egyszerre növelheti a közbiztonságot, csökkentheti a belga börtönökre nehezedő nyomást, és elrettentő hatással is járhat.
A miniszterek látogatási programjában szerepel egy találkozó Liisa-Ly Pakosta észt igazságügyi és digitalizációs miniszterrel, valamint egy tallinni börtön megtekintése. Észtországot nemzetközileg is elismerik erősen digitalizált igazságügyi és büntetésvégrehajtási rendszere miatt, és a balti állam korábban már Svédországgal is folytatott hasonló együttműködést.
A belga kormány szerint az ország összes fogvatartottjának egyharmada nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel Belgiumban. Az országban jelenleg 13 501 fogvatartott van 11 049 férőhelyes kapacitás mellett.
Befejeződött Ukrajna Állami Migrációs Szolgálat nagyszabású intézkedése, a „Migráns” művelet, amely 2025. szeptember 15. és november 1. között valósult meg. Az intézkedések eredményeként 635 illegális migránst azonosítottak, számolt be az Állami Migrációs Szolgálat Facebookon.
Az Állami Migrációs Szolgálat megjegyezte, hogy az intézkedések fő célja az illegális migráció megelőzése és leküzdése, valamint az ukrán migrációs jogszabályok megsértésének felderítése.
Az intézmény adatai szerint a művelet során 635 olyan személyt azonosítottak, akik a migrációs szabályok megsértésével tartózkodtak Ukrajna területén. Velük kapcsolatban az alábbi döntéseket hagyták jóvá:
550 személynek el kell hagynia Ukrajna területét, vissza kell térnie származási országába;
85 embert kiutasítottak;
63 külföldit ideiglenes szállástáborokban helyeztek el;
941 külföldinek tiltották meg a belépést Ukrajnába.
Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat pontosította, hogy a szabálysértők többsége az alábbi országok állampolgárai:
Azerbajdzsán — 24,4%;
Moldova — 15,1%;
Orosz Föderáció — 11,8%;
Üzbegisztán — 6,3%;
Örményország — 5%;
Grúzia — 4,6%;
Kolumbia — 4,3%.
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata 2025. szeptember 12-i, 245. számú rendelete értelmében a műveletben részt vett az Állami Határőrszolgálat, a Nemzeti Rendőrség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, az Állami Munkaügyi Szolgálat, az Oktatási és Tudományos Minisztérium és más kormányzati szervek is.
Az intézkedéseket Ukrajna egész területén végrehajtották, kivéve azokat a területeket, ahol harci cselekmények folynak, vagy amelyeket ideiglenesen megszállt az Oroszországi Föderáció.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Az illegális bevándorlás elleni országos tiltakozások nyomán Nagy-Britanniában bezárják a menedékkérők elszállásolására szolgáló szállodákat, a lakókat pedig volt katonai bázisokra költöztetik. A hamarosan bejelentendő intézkedéscsomag célja, hogy választ adjon a migrációs válságra, amelynek kezelésére Keir Starmer miniszterelnök adott felhatalmazást a frissen kinevezett belügyminiszterének.
Shabana Mahmood belügyminiszterként – és egyben az első muszlim nőként, aki az Egyesült Királyság egyik nagy állami hivatalát vezeti – felhatalmazást kapott arra, hogy szigorúbb intézkedéseket dolgozzon ki a migráció visszaszorítására.
A Telegraph értesülései szerint a miniszterelnök azt várja a tárcától, hogy jóval a 2029-es munkáspárti céldátum előtt zárja be az összes menedékszállodát.
A migránsok jóval szerényebb katonai szállásokra költöztetésének terve azon állítások közepette született, hogy jelenleg „luxuskörülmények” között élnek az adófizetők pénzén.
Pillanatnyilag két volt bázist használnak menedékkérők elhelyezésére. Mindkettőt az előző konzervatív kormány nyitotta meg, jelentős tiltakozások ellenére, mivel egyes bevándorláspárti csoportok börtönökhöz hasonlították őket. A Munkáspárt most a korábbi konzervatív politika bővítését tervezi, annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt még a két helyszín bezárását tűzte ki célul.
Egy Mahmoodhoz közeli forrás úgy fogalmazott, hogy „a nettó migráció csökkentése és az illegális migráció megfékezése a közvélemény egyik fő prioritása, és ez a mi egyik fő prioritásunk is. Az új belügyminiszter kinevezése jelentőséggel bír, megmutatja, mennyire komolyan veszi Keir Starmer a határaink biztosítását.”
A brit miniszterelnök szombat este szélesebb körű átalakítást rendelt el a migrációs politikáért felelős stábon belül. Két államtitkárt – köztük a határbiztonsági minisztert – váltott le, a belügyminisztérium vezetői között végrehajtott tisztogatás részeként. Mindez a miniszterelnök azon ígéretének növekvő bírálata közepette történik, miszerint felszámolja az embercsempész bandákat.
A miniszterelnök szombat este az új kinevezésekről azt mondta: „Az új miniszterek rendíthetetlenül viszik majd előre növekedési programunkat. A kormány második szakasza a megvalósításról szól: ez egy olyan kormány, amely megújítja Britanniát, és megvalósítja a változást, amelyre az emberek szavaztak.”
Sir Keir Starmer új kabinetje kedden ül össze először, ahol a tisztviselők szerint kizárólag a növekedés előmozdítása lesz napirenden.
Egy kormányzati forrás szerint a miniszterelnök „reformereket” helyezett kulcspozíciókba, hogy „visszaverjék a Reform párt defetizmusát és hanyatlását”.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
Elismerte 150 ezer illegális bevándorló eltűnését a brit kormány – írja a Breitbart. A szóban forgó migránsok 2022 után érkeztek a szigetországba különleges munkavállalási engedélyről szóló vízummal.
Nagy-Britanniának az Európai Unióból való 2019-es távozását követő években – annak ellenére, hogy többek között az illegális migráció és a külföldi, elsősorban lengyel és román munkavállalóknak különböző kulcságazatokban való nagyszámú jelenléte miatt távozott az szigetország az Unióból – jelentősen megugrott az országba érkező migránsoknak a száma.
Bár a Brexit utáni első három évben is sokan érkeztek az Egyesült Királyságba, a bevándorlók száma 2022-től fogva nőtt meg jelentősen, amikor Boris Johnson akkori miniszterelnök – korábbi ígéretét megszegve – 2022-ben lazított a bevándorlási szabályokon, amikor módosították a szakmunkások kategóriáját és a szociális szférában dolgozók körével bővítették.
Ennek köszönhetően több mint 154 ezren kaptak ötéves tartózkodási engedélyt Nagy-Britanniában.
Ez annak tudható be, hogy a legtöbb bevándorló – a Breitbart ezen a ponton idézi a Telegrapht – valószínűleg szociális munkások családtagjaként érkezett. A lazítást követő évben betiltották a láncmigrációt ebben a kategóriában, ezt követően pedig a vízumok száma tízszeresére csökkent, így a 2023-as 107 772-ről mindössze 9539-ra csökkent a kiadott vízumok száma 2024-re.
A munkáspárti Keir Starmer vezette kormány szociális ügyekért felelős minisztere, Stephen Kinnock ezzel kapcsolatban most úgy nyilatkozott, hogy tárcája „nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek közvetlenül összekapcsolják a vízum státuszát a felnőtt szociális ellátásban való folyamatos foglalkoztatással vagy az Egyesült Királyságban való tartózkodással az idő múlásával” – írja a Breitbart.
A brit kormány ezzel elismerte, hogy semmit sem tud annak a több mint 154 ezer bevándorlónak a hollétéről, akiket a Brexit utáni években engedtek be Nagy-Britanniába.
A Breitbart szerint nem ez az első alkalom, hogy a kormány kénytelen beismerni, hogy elvesztette a fonalat az országban élő jelentős számú külföldi felett, a brit Nemzeti Ellenőrzési Hivatal 2020-as jelentése pedig akkoriban elismerte, hogy a kormánynak „fogalma sem volt” arról, hogy hány illegális bevándorló él Nagy-Britanniában.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
A brit kormány új terveket dolgozott ki a menedékkérők elhelyezésére, amelyek részeként az önkormányzatok üres ingatlanokat vásárolnának vagy bérelnének, hogy csökkentsék a szállodákban elhelyezett migránsok számát – írja a Telegraph.
Egyre nő az elégedetlenség a migránsok szállodai elhelyezése miatt, ezért a minisztériumok az önkormányzatokkal együttműködve kívánnak ingatlanokat vásárolni vagy bérelni az Egyesült Királyság területén a menedékszállók kiváltása érdekében.
A tervek szerint kísérleti programokat indítanának, amelyekben a kormány fizetne az önkormányzatoknak lakóingatlanok vásárlásáért vagy felújításáért, amelyeket aztán visszabérelnének menedékkérők elhelyezése céljából.
Egy másik modell szerint az üresen álló ingatlanokat újra használatba vennék mind a helyi hajléktalanok, mind a menedékkérők számára. A hatóságok volt toronyházakat, diákszállásokat és régi tanárképző kollégiumokat is célba vesznek, ahol akár több tucat menedékkérőt is el lehetne helyezni.
A kormányzati adatok szerint Angliában mintegy 700 000 üres otthon található, ebből 93 600 Londonban, valamint 35 000 Birmingham, Leeds és Liverpool területén.
A legfrissebb, márciusi belügyminisztériumi adatok szerint jelenleg mintegy 32 000 menedékkérőt szállásolnak el körülbelül 210 szállodában.
Ez valamivel több, mint a tavalyi júniusi 30 000 fő, amikor a Munkáspárt megnyerte a választásokat, de jelentősen kevesebb a 2023 szeptemberi csúcsértéknél, amikor 56 000 menedékkérőt helyeztek el 400 szállodában, napi 9 millió font költséggel.
A Belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a menedékkérők, akik megtagadják a szállodákból való kiköltözést alternatív szálláshelyekre, hajléktalanná válhatnak. A tárca szerint hetente több száz migráns utasítja el az átköltözést, ami akadályozza a menedékkérőket befogadó szállodák számának csökkentését.
Az új, „határozott, de méltányos” politika értelmében a menedékkérők elveszíthetik az adófizetők által finanszírozott szállásukat és heti 49,18 fontos támogatásukat, ha másodszor is elutasítják az áthelyezési kérelmet.
Az alternatív szálláshelyek keresése prioritássá vált, mivel idén már rekordszámú, 24 000 migráns kelt át a La Manche-csatornán, ami 50 százalékos növekedést jelent. Dame Angela Eagle, a határbiztonsági és menekültügyi miniszter közölte, hogy a cél az, hogy elmozduljanak a magán szállásadó vállalkozókat alkalmazó megközelítéstől egy „demokratikusan elszámoltathatóbb” rendszer felé, amely a helyi önkormányzatokkal partnerségben működik.
Görögország nem lesz többé nyitott migrációs folyosó Európa felé – ezt Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök mondta, miután a parlament jóváhagyta a kormány felterjesztését, és három hónapra felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező bevándorlók menedékkérelmeinek befogadását. Micotákisz a görög szigetekre nehezedő egyre nagyobb migrációs nyomással magyarázta a szerinte ,,nehéz, de szükséges” döntést.
A baloldali ellenzék viszont embertelennek tartja a lépést, amely véleményük szerint alkotmányellenes és a nemzetközi jogot is sérti.
A görög kormány szorosabb együttműködésre törekszik a líbiai kormánnyal, hogy az ottani hatóságok már a parton, az indulás pillanatában feltartóztassák a határsértőket.
A miniszterelnök azt is elmondta: keményebb fellépés ide vagy oda, Athén csak az EU segítségével tudja kezelni a menekültválságot, így Európának egységes bevándorláspolitikára van szüksége.
A görög bevándorlási minisztérium pénteken arról számolt be, hogy az elmúlt napokban mintegy kétezren érkeztek Krétára és más görög szigetekre Afrikából, valamint a Közel-Keletről.
