Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE1Mjg3NDE7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 224680
[content] =>
Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá azt az első memorandumot, amely a közös határszakaszok fejlesztésére irányult volna. Az Ukrajnában végbemenő válságok, majd pedig a háború kitörése miatt nem születtek érdemi eredmények. „Közel húsz évig semmi nem történt a magyar-ukrán határ fejlesztésben, a mai lépések mögött komoly fejlesztések állnak már most” – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Beregsurány-Asztély határátkelőn, ahol mától teherautók is áthaladhatnak. Ukrajnából közúton eddig kizárólag a Csap-Záhony határátkelőt vehették igénybe kamionok, mostantól azonban a forgalom egyharmadát tehermentesítheti a beregsurányi átkelő. Magyar Levente elmondta: a két ország közös fejlesztési tervet terjeszt be Brüsszelnek, ami tartalmazni fog két új autópályakapcsolatot, egy új teherforgalmi határátkelőhelyet, illetve útfejlesztéseket is. Magyar Levente emlékeztetett arra is, hogy hamarosan megnyílik a nagyhódosi határátkelőhely is, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást. A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalon fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket. A magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelő részt, az ukrán oldalon azonban még csak most kezdődik és várhatóan 2026-ban fejeződik be. Miroszláv Bileckij, a Kárpátaljai megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti. Magyar Levente, parlamenti államtitkárnak megmutatták Kárpátalja egyik legnagyobb zöldmezős beruházásának építkezését is. A bátyúi ipari park a magyar–ukrán határ közelében fekvő területen épül. Profilját tekintve a termelési és logisztikai központ elsődleges tevékenysége faipari termékek exportra történő előállítása lesz, ehhez Kárpátalján keletkező faipari melléktermékek, hulladékok, havi 94 ezer, azaz évi több mint 1,1 millió köbméter faanyag hasznosítását tervezik. Ezt követően a delegáció Csapra érkezett, ahol a magyar politikus tárgyalásokat folytatott az ukrán vasúttársaság megjelent képviselőivel a vasúti forgalom fejlesztéséről és az új vasútvonalak létrejöttéről. Szó esett például a Kijev-Budapest vonatjáratról, ami december 15-én indul el elsőként. A háború kitörése óta Magyarország minden segítséget megadott a bajba jutott Ukrajnának: a villamosenergia-beszállítástól kezdve menekültek millióit látta el, emellett pedig történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre. Legutóbb pedig óvodát és iskolát épített a Kijevi régióban, ahol egy többfunkciós önkormányzati központ is átadására került Zahalci községben.
