A Védelmi Minisztérium kibővítette azon hadkötelesek kategóriáinak listáját, akik online kérhetik a mozgósítás elhalasztását a Rezerv+ alkalmazásban. Mostantól azok a személyek is kérvényezhetik, akiknek az édesanyját vagy édesapját a fogyatékkal élők I. vagy II. csoportjába sorolták be, olvasható a védelmi minisztérium közleményében.
Ezt a lehetőséget azok a hadkötelesek vehetik igénybe, akik egy fogyatékkal élő személy egyetlen felnőtt gyermekei, feltéve, hogy a családban csak egy szülő van. Ha vannak más felnőtt gyermekek, vagy mindkét szülő él, online nem lehet kérelmet benyújtani.
Megjegyezték, hogy a folyamat teljesen automatizált. Elég egy kérelmet benyújtani az alkalmazásban, ezt követően a rendszer ellenőrzi az adatokat az állami nyilvántartásokban. Ha azok megerősítést nyernek, az ideiglenes felmentés megjelenik az elektronikus katonai nyilvántartási dokumentumban.
A Védelmi Minisztérium közölte, hogy az indoklás megerősítéséhez az állam több nyilvántartásban ellenőrzi a konkrét adatokat:
a fogyatékossággal kapcsolatos információknak aktuálisnak kell lenniük a szociális szféra Egységes információs rendszerében vagy a Nyugdíjalap nyilvántartásában;
a család összetételére vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük az Állami anyakönyvi nyilvántartásban szereplő adatokkal;
a születési anyakönyvi kivonaton kívül fel kell tüntetni a fogyatékkal élő szülők adószámát.
Volodimir Zelenszkij elnök a mozgósítás kiterjesztésének lehetőségéről beszélve megjegyezte, hogy ez az állam, a hadsereg és a társadalom egyik legnehezebb kérdése – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint mikor az újságíró a fronton történő ideiglenes visszavonulások miatti fokozott mozgósításról kérdezte, Zelenszkij elmondta: „Az emberek kérdése a legérzékenyebb és legnehezebb számomra, a katonák, a nép, a társadalom és a partnerek számára.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg mérete nem hasonlítható össze az orosz hadseregével az országok méretbeli különbségei miatt. Kiemelte, hogy még ha a hadsereg több ember mozgósítását kéri is, figyelembe kell venni a társadalom igényeit: az emberek dolgoznak, adókat fizetnek, és ezek az összegek a védelemre mennek. „Ezért meg kell találnunk az egyensúlyt” – tette hozzá.
Az államfő elmondása szerint a mozgósítási rendszer jelenleg a hadsereg döntése szerint működik, amely körülbelül havi 30 000 ember besorozását hagyta jóvá. Ukrajna partnerei felvetik ezt a kérdést, de ők nincsenek a csatatéren, és nem szembesülnek az ország előtt álló realitásokkal – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajnában a katonai orvosi bizottságok (VLK) döntik el, hogy a rosszindulatú vagy jóindulatú daganattal élő személyek mennyire alkalmasak katonai szolgálatra. A döntés a betegség típusától és állapotától függ – ebből határozzák meg, hogy az illetőt mozgósítják-e, és ha igen, milyen egységekben szolgálhat. Bizonyos rákos megbetegedések tehát nem zárják ki a katonai szolgálatot, akár a hátországban, akár a harci övezetekben.
Ezt az ukrán védelmi minisztérium 402. számú rendelete szabályozza.
Kik mozgósíthatók az ukrán fegyveres erőkbe rákbetegség esetén is?
A rendelet három kategóriát különböztet meg: „a”, „b” és „c”.
A „a” kategóriába tartoznak azok, akiknek aktív vagy kiújuló rosszindulatú daganata, áttétei, súlyos idegrendszeri következményei vannak az agyi vagy gerincvelői tumorok miatt, illetve akik súlyos vérképzőszervi betegségekkel küzdenek, és nincs tartós remissziójuk.
Ha a betegség ellenőrzés alatt áll, a kezelés következményei nem okoznak funkcionális zavarokat, és a daganat nem aktív, a VLK „b” kategóriát állapíthat meg.
Ez azt jelenti, hogy az illető szolgálhat nem harci beosztásban – például a katonai toborzóközpontokban, kiképző- vagy egészségügyi egységekben, illetve logisztikai, kommunikációs, műveleti támogatási vagy őrzési feladatokat láthat el.
Ide tartoznak többek között:
a bőrrák vagy az ajakdaganat radikális kezelésén átesett személyek;
azok, akik a műtéti, kemo- vagy sugárkezelés után nem szenvednek súlyos légzési, nyelési vagy beszédzavarban;
a Hodgkin- és non-Hodgkin-limfóma I–II. stádiumából felgyógyult betegek, illetve a krónikus mieloid leukémiában, esszenciális trombocitémiában vagy policitémiában szenvedők (komplikációk nélkül);
a kezdeti stádiumú rosszindulatú daganatokban szenvedők, akik már nem igényelnek speciális kezelést.
Az ilyen személyeket nem osztják be harcoló egységekbe, deszantos vagy különleges alakulatokba, csak támogató struktúrákba.
Ha a rákos betegség teljes kezelése után legalább három év tartós remisszió áll fenn, és nincs funkcionális károsodás, a bizottság teljesen alkalmasnak nyilváníthatja a személyt katonai szolgálatra.
Ez vonatkozik azokra a jóindulatú daganatokra is, amelyek nem befolyásolják az általános egészségi állapotot és nem akadályozzák a szolgálat ellátását.
Fontos tudnivalók
A kezelés befejezése után minden, daganatos betegségen átesett hadkötelesnek át kell esnie a VLK vizsgálatán, amely meghatározza az alkalmassági kategóriát.
Ha az illető még kezelés alatt áll (kemoterápia, célzott, immun- vagy sugárkezelés), általában ideiglenesen alkalmatlannak minősítik, és 6–12 hónap múlva újra vizsgálaton kell átesnie.
A kijevi területi hadkiegészítő központ szóvivője, Oleh Bajdaljuk nyíltan elismerte, hogy Ukrajnában hajléktalan embereket is behívnak katonai szolgálatra az utcákról. A tisztviselő egy interjúban kifejtette, hogy ezzel csupán az ukrán törvényeket hajtják végre.
Akár hajléktalan, akár nem – ha az orvosi bizottság alkalmasnak találja az illetőt a harcoló alakulatoknál való szolgálatra, még akár nem is tartalékos, hanem harci egységnél, akkor mit tehetünk? Mi az ukrán törvényeket hajtjuk végre – jelentette ki Bajdaljuk. A szóvivő ugyanakkor azt feltételezte, hogy egy hajléktalan ember „nem folyamatosan az utcán él, hanem esetleg valamilyen szállóban”.
Bajdaljuk ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nincs szó tömeges jelenségről, hogy Kijev környékének összes hajléktalanját összeszednék és bevinnék a hadkiegészítő központba gyalogos szolgálatra”.
Az ukrán mobilizáció körüli viták folyamatosan jelen vannak az országban, amely az orosz támadás elleni védekezésben komoly utánpótlási kihívásokkal néz szembe.
Oroszország hivatalosan a Dél hadikörzet részeként vonta be az Ukrajna megszállt területeit, és megkezdte a helyi lakosság mozgósítását. Ezt Dmitro Kuharcsuk őrnagy, a 3. hadtest helyettes parancsnoka közölte.
„A megszállók 50–100 ezer, 18 és 55 év közötti férfi mozgósítását tervezik az Ukrajnával szembeni háborúra” – hangsúlyozta Kuharcsuk.
Megjegyezte, hogy korábban a mozgósítás csak a Donyecki és Luhanszki megyék megszállt területein, valamint a Krímen folyt.
Előzetesen a Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy Oroszország elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a sorozást egész évben – január 1-től december 31-ig. Ez azt jelenti, hogy elektronikus behívót követően az állampolgárnak legkésőbb 30 napon belül meg kell jelennie a „katonai nyilvántartó irodánál”.
Kiemelték, hogy a megszálló hatóságok már megkezdték az erőszakos mozgósítás előkészületeit Melitopolban.
„A megszálló katonai nyilvántartók Moszkvától kaptak utasítást – kezdjék el összeállítani a katonai névjegyzékeket a 18–50 év közötti férfiakról” – írta a közlemény.
A forrás szerint a városban újra házról házra járó ellenőrzéseket tartanak, iratokat vizsgálnak, főként a közmunkásoknál, építőipari dolgozóknál és biztonsági őröknél.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Ukrajnában havonta mintegy 30 000 állampolgár csatlakozik a fegyveres erőkhöz mind a mozgósítás, mind a toborzórendszer keretében – közölte Fegyir Veniszlavszkij, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának képviselője.
A 24 kanal hírportálnak nyilatkozva a képviselő kijelentette, hogy a mozgósítás üteme stabil, és jelenleg nincs napirenden a behívási mechanizmus megváltoztatása.
Veniszlavszkij megerősítette, hogy a parlament jelenleg nincs semmilyen új kezdeményezés vagy kérés a Vezérkartól, a Védelmi Minisztériumtól vagy más biztonsági szervektől, amely a mozgósítási mechanizmus módosítására irányulna.
„Minden olyan kérdést, amelyet megvitattunk és vitákat váltott ki, már rendeztünk törvényi szinten” – jegyezte meg.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a mozgósítás ütemének értékelése a Vezérkar és a Fegyveres Erők hatásköre. Szerinte a folyamat stabilan, a hadiállapotról és a mozgósításról szóló törvényeknek megfelelően zajlik, nincsenek hirtelen változások a behívottak számában.
Kiket hívhatnak be jelenleg?
A jelenlegi szabályozás szerint Ukrajnában továbbra is zajlik a hadköteles állampolgárok mozgósítása. Behívásra számíthatnak azok a 18 és 60 év közötti férfiak, akik rendelkeznek katonai tapasztalattal vagy megfelelő szakirányú végzettséggel, amennyiben a Katonai Orvosi Bizottság (VLK) alkalmasnak miníti őket, és nincs joguk halasztásra vagy mentesítésre.
A 25 és 60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező férfiak szintén mozgósíthatók, ha nincs alapjuk a halasztásra vagy mentesítésre.
Önkéntesek és halasztást kapók
A 18 és 24 év közötti fiatal ukránoknak lehetőségük van önkéntesen szerződést kötni a Védelmi Erőkkel. Számukra 1 millió hrivnya pénzjutalmat és további szociális kedvezményeket biztosítanak. Önkéntesen a 60 év feletti állampolgárok is beléphetnek a hadseregbe.
Bizonyos kategóriák törvényes jogot élveznek a mozgósítás alóli halasztásra. Ide tartoznak a diákok, a fogyatékossággal élők, valamint azok, akiket a VLK szolgálatra alkalmatlannak minősített.
November 1-től új rendszer lépett életbe Ukrajnában a mozgósítási halasztások kiadására és meghosszabbítására – közölte az ukrán védelmi minisztérium.
Az új szabályok szerint a legtöbb halasztás automatikusan meghosszabbodik, az ügyintézés elsődlegesen digitális formában, a Rezerv+ alkalmazáson keresztül történik, és a szükséges dokumentumokat immár az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központnál (CNAP) lehet benyújtani a katonai toborzóközpontok (TCK) helyett.
Msztyiszlav Banyik, a minisztérium digitális fejlesztési projektjeinek vezetője elmondta:
„A már kiadott több mint 600 ezer halasztás automatikusan meghosszabbodik. Az érintettek értesítést kapnak a Rezerv+ alkalmazásban. Ha ilyen üzenetet lát, nincs további teendője – a rendszer gondoskodik a halasztás időbeni meghosszabbításáról.”
Az automatikus meghosszabbítás az alábbi csoportokra vonatkozik:
fogyatékossággal élő személyek;
ideiglenesen szolgálatra alkalmatlanok;
fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők;
felnőtt, I–II. csoportba tartozó fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők;
fogyatékkal élő házastárssal élők;
fogyatékkal élő szülővel rendelkező személyek;
katonák házastársai, akiknek gyermekük van;
legalább három gyermeket nevelő szülők;
egyetemi és doktori hallgatók;
felsőoktatási és szakképzési dolgozók;
akiknek közeli hozzátartozója harci cselekményekben vagy hadiállapot alatt életét vesztette vagy eltűnt;
az orosz agresszió következtében fogságba esett személyek;
hadifogságból szabadult katonák.
A minisztérium hozzátette: ha valakinek a halasztása nem újult meg automatikusan, annak oka valószínűleg az, hogy hiányosak vagy elavultak az adatai az adatbázisokban. Ebben az esetben az információt frissíteni kell, vagy személyesen kell felkeresni a CNAP-ot a szükséges dokumentumokkal.
További változás, hogy november 1-jétől nem szükséges papíralapú igazolás bélyegzővel. A halasztás hivatalos igazolása az elektronikus katonai nyilvántartási dokumentum a Rezerv+ alkalmazásban
November 1-jétől a katonai toborzó- és szociális központok már nem fogadnak be kérelmeket a mozgósítás alóli halasztásra. A halasztás meghosszabbítása mostantól kétféleképpen lehetséges: online a „Rezerv+” alkalmazáson keresztül, illetve azok számára, akik nem használják az online rendszert, személyesen formában bármelyik Adminisztratív Szolgáltatási Központban. A Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint még októberben több mint 600 ezer halasztást automatikusan meghosszabbítottak, sorban állás és külön kérelmezés nélkül. Akik nem használják az alkalmazást (például okostelefon hiánya miatt), a legközelebbi Adminisztratív Szolgáltatási Központban intézhetik ügyeiket, ahol a dokumentumokat digitalizálják és továbbítják a toborzóközponthoz. November 1-től megszűnik a papíralapú halasztási igazolás – a mozgósítás alóli mentesség egyetlen hivatalos igazolása az elektronikus katonai dokumentum lesz a „Rezerv+”-ban. Ennek nyomtatható másolata a „Rezerv+”-ból, a „GYIJA”-ból vagy a Adminisztratív Szolgáltatási Központban igényelhető. A nyugdíjak összege nem változik, de egyes támogatott csoportoknak november 1-ig el kellett végezniük a személyazonosítást, akár videókapcsolaton keresztül is. A Nyugdíjalap közlése szerint a fizikai azonosítás azok számára szükséges, akik 2022. február 24. előtt az ideiglenesen megszállt vagy harcok által érintett területeken éltek, és azóta nem kérvényezték a támogatás más területen történő kifizetését. Ami a közüzemi díjakat illeti, azok többsége stabil marad. A Naftogaz ügyfelei továbbra is 7 hrivnya 96 kopijkát fizetnek köbméterenként a gázért. Az elektromos fűtést használók kedvezményes, 2 hrivnya 64 kopijkás tarifát kapnak 2000 kilowattóráig. A lakhatási támogatásokat a Nyugdíjalap automatikusan újraszámolja a fűtési szezonra. A külföldön tartózkodó ukránokat érintő változások közül Lengyelországot emelnénk ki, ahol lezárul az ukrán menekültek ingyenes szállás- és étkeztetési programja. Novembertől csak a gyermeket várók, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok maradhatnak a központokban, napi 15 zloty támogatással. Emellett fontos megemlíteni, hogy október 12-től az Európai Unióban bevezették az új EES, vagyis Entry/Exit System nevű beléptető rendszert, amely automatikusan rögzíti a harmadik országok – köztük Ukrajna – állampolgárainak határátlépéseit.
Havonta körülbelül 30 000 ukrán állampolgár lép katonai szolgálatba mind mozgósítás, mind toborzás révén – jelentette ki szerdán Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja, számolt be az rbc.ua hírportál a Media Center Ukraine-re hivatkozva.
Jelentés szerint a honatya elmondta, hogy a Legfelső Tanácsnak jelenleg nincsenek jogalkotási javaslatai vagy kérései a biztonsági és védelmi szektortól, a vezérkartól, a fegyveres erők főparancsnokától vagy a védelmi minisztériumtól a mozgósítással kapcsolatos kérdések javításával kapcsolatban. „Vagyis mi biztosítottuk a jogalkotási alapot minden olyan kérdéshez, amelyet megvitattak és megvizsgáltak” – állította.
Veniszlavszkij szerint a mozgósítás ütemével kapcsolatos kérdéseket jobb a fegyveres erőknek, a vezérkarnak és a védelmi minisztériumnak címezni. „Információim szerint, amelyek a bizottságban is megtalálhatók, és amelyeket nagyrészt az elnök is nyilvánosságra hozott, a mozgósítási folyamatok nagyjából azonos szinten folytatódnak, azaz havonta akár 30 ezer ukrán állampolgár is érkezik katonai szolgálatra mind mozgósítással, mind toborzással” – jegyezte meg.
A parlamenti képviselő hozzátette, hogy a mozgósítottak számában vagy más szempontokban nincsenek gyökeres változások. „Minden a terv szerint halad, ahogyan azt a hadiállapot bevezetéséről és az általános mozgósításról szóló vonatkozó jogszabályok előírják” – hangsúlyozta Fegyir Veniszlavszkij.
Ukrajnában egyre több a hadköteles korú férfi, aki elkerüli a mozgósítást, aminek az okai sokrétűek, de többnyire a háborús fáradtsággal, a félelemmel és a személyes körülményekkel kapcsolatosak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az El Pais című spanyol lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a spanyol újság azt állította, hogy az ukrán hatóságok mintegy 1,5 millióra becsülik azoknak a férfiaknak a számát, akiknek a hadseregben kellene szolgálniuk és a hadiállapot idején meg kellene védeniük a hazájukat, de elkerülik a mozgósítást. Az OSW elemző központ szakértői szerint további 300 000 katonára lenne szükség a normális harcképesség fenntartásához. Amit korábban a hazafiság megnyilvánulásának tekintettek, azt ma félelem és háborús fáradtság kíséri.
A lap három ukránnal beszélt, akik különféle okokból kerülik a szolgálatot. Nevüket biztonsági okokból megváltoztatták. A 30 éves Tarasz a tőzsdén dolgozik. Korábban kész lett volna a frontra menni, de a családja meggyőzte, hogy ne tegye. A katonai szolgálat teljesítése helyett anyagilag támogatja a hadsereget.
A szintén 30 éves Szasa, aki programozó, látásproblémák miatt nem tud halasztást kérni, pedig látásproblémái vannak. Miután rémtörténeteket hallott a fronton elszenvedett veszteségekről, inkább otthon marad. Barátnője megerősítette, hogy a hadseregben szolgáló ismerősei között szinte nincsenek pozitív történetek.
A 28 éves Mikola fodrász, nap mint nap kockáztatja, hogy a mozgósító járőrök elkapják. Szereti Ukrajnát, de ha tehetné, külföldre menne. Katonabarátai megértik a döntését, bár fél, hogy a katonák ezért elítélik.
