Kijev fokozza erőfeszítéseit a háborús menekültek Németországból történő hazatérésének ösztönzésére a hazai munkaerőhiányt miatt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Yahoo News című amerikai kiadványra hivatkozva.
Az amerikai orgánum szerint ennek az erőfeszítésnek a részeként úgynevezett „egységközpontokat” hoznak létre Berlinben és esetleg máshol is, hogy segítsék az ukrán menekülteket foglalkoztatási, lakhatási és oktatási lehetőségekben. „Az ukránok jelentős része komolyan fontolgatja a hazatérés lehetőségét” – mondta el Olekszij Csernisov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, egységügyi miniszter. Ukrajna Nemzeti Egység Minisztériumát tavaly decemberben hozták létre kifejezetten a visszatérő ukránok támogatására.
Ukrajna 2022 februári orosz inváziója után több mint 1,1 millió ukrán távozott Németországba – több mint bármely más országba. A kormány szerint jelenleg mindössze 32 millió ember él az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, szemben a a Szovjetunió 1991-es összeomlása utáni 52 millióval. Az ukrán kormány becslései szerint jelenleg 20-25 millió ukrán él külföldön.
Csernisov elmondta, hogy a népességcsökkenés kapcsán Ukrajnának nagy szüksége van munkaerőre, különösen a védelmi iparban, az energiaszektorban és az újjáépítés területén. „Számunkra kritikus jelentőségű vállalatokról vagy iparágakról van szó” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a hazatérők mentesülnének a katonai szolgálat alól, ha ezekben az ágazatokban dolgoznának.
Azok az ukránok azonban, akik úgy döntenek, hogy Németországban maradnak, támogatást is kapnak, például álláskereséskor vagy szakképesítés megszerzésekor. „Nem lehetnek teher a kormány nyakán” – fogalmazott Olekszij Csernisov.
A Razumkov Központ felmérése szerint az ukránok 53%-a problémának tartja amunkaerőhiányát. További problémákat okoz munkaerőpiacon a mobilizáció, a munkaerő külföldre áramlása.
A Razumkov Központ szociológiai felmérése szerint Ukrajnában a válaszadók 53%-a tartja problémának a személyi erőforrás hiányát, 32% pedig nem jelezte, hogy ilyen problémával szembesült volna.
2021-hez képest a foglalkoztatottak aránya 49 százalékról 41 százalékra csökkent, a munkanélküliek aránya pedig 37 százalékról 44 százalékra nőtt – mondta el Mihajlo Miscsenko, a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának igazgatóhelyettese tanulmánya bemutatásakor.
A felmérés szerint a megkérdezett ukránok 41,8%-ának nem áll szándékában állást keresni. Csak 4,5% hajlandó bármilyen feltételek mellett dolgozni, míg 16%-a vállalja, hogy csak a saját feltételei mellet vállal munkát. Az elemzés azt mutatja, hogy Ukrajna munkaerőpiacának fő problémái között a munkaerőhiány mellett a munkavállalók mobilizálása – 73%, a szakképzett munkaerő külföldre áramlása – 48%, 26% úgy véli, hogy az „árnyékgazdaság” az oka, valamint a munkavállalók bérelvárásai és a vállalkozások pénzügyi lehetőségei közötti különbség – 22%.
Ezenkívül a válaszadók 19%-a problémákat észlelt a 40 év feletti jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatban.
Az új mobilizációs szabályok jelentős hatással vannak a munkaerőpiac minden szektorára, különösen a férfiak által uralt ágazatokra. A válaszadók a munkakörülményekre vonatkozó kulcsfontosságú követelményeket határozták meg, beleértve a tisztességes béreket – 89%, a további szociális juttatásokat és juttatásokat – 24%, valamint a munkavállalói fenntartásokat – 24%. A válaszadók 53%-a azonban úgy gondolja, hogy fizetése nem tükrözi erőfeszítéseit és munkája összetettségét.
A felmérés szerint a munkavállalók 70,9 százaléka nem szándékozik munkahelyet váltani, 17,2 százalékuk szeretne munkahelyet váltani, 12 százalékuk pedig bizonytalan. A létszámhiány leküzdésével kapcsolatban 53% javasolja az átképzést és a feladatok újraelosztását, 52% javasolt programokat a fiatal szakemberek számára, illetve intézkedéseket az ukránok külföldről való hazacsábítására. Az ukrán menekültek külföldről való hazatérésének ösztönzése érdekében 63% támogatja a speciális ösztönzők és preferenciák bevezetését, 17% pedig ellenezte.
Miscsenko megjegyezte, hogy a 60 év felettiek csoportjában 91% nem dolgozik életkora miatt, 2,5% állítja, hogy életkora miatt nem talál munkát, bár dolgozni szeretne, és 4% nem dolgozik egészségi állapota miatt. A válaszadók 0,6%-a 40-49 éves koráig, 15%-a 50-59 éves korig, 29%-a pedig 60 éves korig nyugdíjba vonul. Emellett 13 százalékuk 65 éves koráig, 3 százalékuk 70 éves korig, 0,6 százalékuk pedig 100 éves korig készen áll a munkavégzésre. 20% jelezte, hogy nem tud vagy nem akar dolgozni, és ugyanennyien nem tudtak válaszolni.
Ez annak a szociológiai felmérésnek az eredménye, amelyet a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végzett idén június elején az ukrajnai Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. A felmérést személyes interjú módszerrel végezték Ukrajna egész területén, kivéve azokat a területeket, ahol aktív harcok folynak. 2016 18 év feletti válaszadót kérdeztek meg.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
