A franciaországi adóbeszedést végző államháztartási minisztériumban 2025 januárja óta öngyilkossági hullámot tapasztalnak az alkalmazottak körében.
A francia adóhatóságokat az év eleje óta öngyilkossági hullám sújtja. Az Államháztartási Főigazgatóság (DGFiP) adatai szerint tizenhárom alkalmazott vetett véget életének, nyolc másik pedig megkísérelte ezt megtenni, és voltak köztük munkahelyi esetek is. A lehetséges okokat élénken vizsgálják.
Kifejezetten az öngyilkossági hullám rémének szentelték a francia Államháztartási Főigazgatóság (DGFiP) szakszervezeteinek szerdai találkozóját. A különleges megbeszélést az adóbeszedésért és ellenőrzésért felelős kormányhivatalban történt drámai esetek sora követelte meg.
Idén az adóhivatal tizenhárom öngyilkosságot regisztrált alkalmazottai körében országszerte, valamint nyolc kísérletet. Két öngyilkosság és két kísérlet munkahelyen történt.
Noha nehéz számszerűsíteni a munkakörülmények hatását az öngyilkossági szándékra, több szakszervezet rámutat a rossz közérzetre, a munka olykor értelmetlen vagy túlbonyolított jellegére, és a túlhajszoltságra az államháztartási alkalmazottak körében.
Romlik a munkakörnyezet a szakszervezetek szerint
2008 óta a hatóságnál 32 000 munkahelyet szüntettek meg, ami az eredeti létszám mintegy negyedét jelenti. 2024 végén a hivatal 93 800 alkalmazottal dolgozott.
Az öngyilkossági esetek növekedése azért is megdöbbentő, mert a munkahelyi jólétről szóló belső felmérés szerint a francia közigazgatásban dolgozók 33%-a pozitívan tekint szakmai jövőjébe az adóhivatalnál, szemben a tavalyi 30%-kal.
Ugyanakkor ez az arány még mindig jóval alacsonyabb, mint a többi minisztériumi szervezetnél, ami azt bizonyítja, hogy az adóhatóságnál romlottak a munkakörülmények.
Kedden a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt is szóba került a hivatali öngyilkosságok számának növekedése, amiről Éric Lombard gazdasági miniszter azt mondta, hogy „a helyzetet figyelemmel kísérjük, de nem hiszem, hogy szervezeti, munkaterhelési vagy irányítási okokkal függene össze”.
A közszolgálati alkalmazottak szakszervezete felháborodással fogadta a miniszteri nyilatkozatot. Nézetük szerint „ezek a cselekmények nem elszigetelt egyéni vonulatok eredményei, hanem egy olyan szervezeti rendszer leglátványosabb megnyilvánulásai, amely a racionalizálás nevében fokozza a munkaterhelést, elfojtja a valódi munkával kapcsolatos konfliktusokat és szétrombolja a kollektívákat”.
Mentális egészségügyi megelőzési terv
Amélie Verdier közigazgatási főigazgató még a szerdai ülés előtt bejelentette az öngyilkossági hullám kezelésére irányuló tervet, kezdve azzal, hogy minden egyes öngyilkossági cselekmény után szisztematikusan vizsgálatot ind ítanak. Eddig csak a munkahelyi öngyilkosságokat vették figyelembe.
Bercy egy megelőzési tervet is be fog mutatni, amely magában foglalja a mentális egészségügyi elsősegélynyújtási képzést is. Ezt a programot már kipróbálták a Centre-Val de Loire régióban.
Az öngyilkosságok nemzeti megfigyelőközpontja szerint az önpusztító halálozási arány 2019-ben 13,07 volt 100 000 lakosra vetítve, ami jóval magasabb, mint az európai uniós adat (11/100,000).
Franciaországban amúgy a mezőgazdasági dolgozók között a legmagasabb az öngyilkossági arány, főként az egyéni gazdálkodók körében, ami szociális, gazdasági és elszigeteltségi okokkal függ össze.
Ami a nagyvilágot illeti, a globális öngyilkossági ráta alacsonyabb, mint az EU-ban (9/100,000). Az érintett férfiak aránya több mint kétszerese a nőkének világszerte, de a globális trend így is inkább a csökkenés felé mutat, kivéve Japánt és Dél-Koreát. Ilyen összefüggésben a franciaországi esetek valóban különleges figyelmet követelnek.
