Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója ideje alatt a kárpátaljai múzeumok folytatják a munkát, szolgáltatásokat nyújtanak a turistáknak, ezzel az ország gazdaságát támogatják. Ugyanakkor ezek az intézmények a régiónkban tartózkodó, rehabilitáción vagy rotáción áteső katonák érzelmi felépülésének helyszínévé válnak. A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció turisztikai főosztálya tájékoztatást adott a régiónkban található múzeumokról, amelyek látogatása az ukrán fegyveres erőkben szolgálók számára ingyenes.
Lehocky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum
A múzeum gyűjteményében mintegy 110 000 kiállítási tárgy található, amelyek Kárpátalja több évszázados történelmét és kultúráját mutatják be.
A múzeumot ingyenesen látogathatják:
az ukrán fegyveres erőkben szolgálók
az Állami Határőrség alkalmazottai
a Nemzeti Rendőrség munkatársai
a Nemzeti Gárda alkalmazottai
a Biztonsági Szolgálat alkalmazottak
az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat munkatársai
a harci cselekmények résztvevői
a háború következtében fogyatékkal élő személyek
a háború résztvevői
elhunyt (elhunyt) háborús veteránok családtagjai
az elesett (elhunyt) katonák családtagjai.
Munkácsi Történelmi Múzeum – Munkácsi vár
A munkácsi vár 14-17. századbeli történelmi és katonai építészeti műemlék. A vár és Kárpátalja történetét a néprajzi-, természeti- és régiségtörténeti kiállítások mutatják be részletesen. Az ingyenes szolgáltatásokhoz való jog (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében) az ukrán fegyveres erők katonáit, a második világháború veteránjait; a háború rokkantjait és a háború gyermekeit; az harci cselekmények résztvevőit illeti meg.
Kárpátaljai Néprajzi Múzeum – Ungvári Skansen
Az Ungvári Skansen egy ősi kárpátaljai falu építészeti gyöngyszemeiből és a népművészet legrégebbi és legelterjedtebb fajtáinak mintáiból áll, Ukrajna egyik első szabadtéri múzeuma. A fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében).
Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum
A múzeum gyűjteménye több mint 5000 kiállítási tárgyat tartalmaz, és két részből áll: a 16-21. századi hazai művészet és a 16-20. századi külföldi művészet.
A fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében).
„Lemkivi tájház”
Az ungvári járásbeli Drugetházán található múzeumegyüttes az ukrán nép egyik néprajzi csoportja, a lemkiek életét és életmódját mutatja be.
Ukrajna védői és családtagjaik számára a belépés ingyenes, előzetes bejelentkezés alapján a 050 70 77 863-as telefonszámon.
„Hámor” kovácsműhely-múzeum
A huszti járási Rókamezőn található még ma is működő kovácsműhely, amelyet a 19. század elején építettek, a kovácsmesterség egyedülálló műemléke. A múzeumba a fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes.
Régi falu múzeum
A huszti járási Alsókalocsán egy ősi verhovinai falu lett kialakítva, amely a helyi lakosok életmódjának 300 éves történetét mutatja be. A múzeumba a fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes.
A hucul brinza múzeuma
Ukrajna egyetlen hucul brinza múzeuma Rahón található, amely a kárpátaljai juhsajtkészítés gazdag történetét és hagyományait mutatja be. Ukrajna védelmezői számára ingyenes a belépés a múzeumba.
Audio-idegenvezető Kárpátalja várai
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció turisztikai főosztálya támogatásával elkészült a Kárpátaljai várak című audio-idegenvezető. Az útvonal 12 helyszínt tartalmaz, amelyek segítségével visszatekinthetünk a múltba, ősrégi épületek és várromok megtekinthetőek meg.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Háborús bűnnek számít a krími múzeumi tárgyak „evakuálása” Oroszország területére, mert így tervezik az értékek elszállítását.
Az orosz hatóságok „kimenekítés” ürügyén kirabolhatják Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek intézményeit és a krími múzeumokat – számolt be a Kulturális Minisztérium.
A kulturális minisztérium véleménye szerint a Krími Autonóm Köztársaság múzeumi tárgyai Oroszország területére történő „evakuálásra” vonatkozó terve előírja a legértékesebb tárgyak, többek között a nemesfémekből készült régészeti leletek sürgős elszállítását.
„A kulturális értékek tömeges »kimenekítése« Ukrajna területéről az orosz megszállók által arányos lesz a múzeumok a második világháború idején való kifosztásával, és ennek megfelelően kell minősíteni. Az Oroszországi Föderáció intézkedései sértik a nemzetközi jogot, és mind az agresszor állam felelősségét, mind pedig az érintettek büntetőjogi felelősségét vonják maguk után nemzeti és nemzetközi szinten” – áll a közleményben.
A Kulturális Minisztérium felszólítja a UNESCO-t és nemzetközi partnereit, hogy akadályozzák meg a nemzetközi jog újabb megsértését az agresszor állam részéről, és tagadják meg az együttműködést az orosz múzeumokkal és más intézményekkel. Tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a kulturális értékek illegális kereskedelme és az agresszor állam által illegálisan eltulajdonított értékek legalizálása ellen, többek között az Oroszország által a megszállt területeken 2013 után végzett ásatások során szerzett leletek kapcsán.
Csaknem fél évszázaddal később, hogy számos afrikai ország követelte a gyarmatosítás évei alatt eltulajdonított művészeti alkotások visszaszolgáltatását, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország fokozatosan kezd megválni múzeumai afrikai kincseitől. Ugyanakkor a tudósok alapos munkát végeznek az európai múzeumokban őrzött afrikai tárgyak eredetének meghatározásán, mivel Afrika kulturális örökségének 90%-a a kontinens határain kívül van.
Például a nigériai kormány közel 50 éve követeli, hogy az európai országok adják vissza a gyarmati korszakba elszállított kulturális örökséget. Ebben az évben Berlin tette meg az első lépést – április 29-én Németországban hivatalos szinten közölték, hogy a XIX. század végi Benini bronz gyűjtemény számos tárgya jövőre „hazatér”. A Benini bronz – több ezer tárgyból álló 16. századi egyedülálló gyűjtemény, amelyek a Benini Birodalom (a Niger folyó alsó folyásának történelmi állama, a mai Nigéria területe) királyi palotáját díszítették.
Benini bronz kollekció tárgyai nemcsak Németországban, hanem más, egykori gyarmatosító államban is megtalálható. 2021 márciusában Skócia Abesszíniai Egyeteme bejelentette a benini bronz műtárgyainak visszaszolgáltatását. Korábban a cambridge-i diáktanács megszavazta a benini bronz kakas, a londoni Horniman Múzeum pedig párbeszédet kezdett Nigériával 15 bronzfigura visszaszolgáltatásáról.
2016 szeptemberében Patric Talon, Benin elnöke követelte Párizstól, hogy adja vissza a műalkotásokat, de a francia külügyminisztérium elutasította arra a törvényre hivatkozva, amely szerint a nemzeti gyűjtemények elidegeníthetetlenek, és ennek fényében nem lehet az országból kivinni. Az ENSZ kulturális értékekről szóló egyezményében is szerepel egy hasonló rendelkezés. Viszont előírja azt is, hogy az államoknak „támogatniuk kell az érdekelt államokat kulturális értékeik visszaszerzésében abban az esetben, ha azokat korábban elszállították az országból”.
2017-ben Emmanuel Macron az Ouagadougou (Burkina Faso fővárosa) egyetemén tartott beszédében kijelentette: „Mától az elkövetkezendő öt évben azt akarom, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy az afrikai kulturális örökség ideiglenesen vagy véglegesen visszakerüljön Afrikába”.
Azóta egy afrikai műtárgy hagyta el Franciaország múzeumi gyűjteményét. Omar Said Tull muszlim vezető kardjáról van szó, ami ünnepélyese átadtak Szenegálnak.
2021 novemberében 26 műalkotást terveznek átadni Beninnek, amelyet a francia hadsereg kobzott el Abomey-ban 1892-ben. Ez Franciaország első és nagyon szerény lépése a visszaszolgáltatás felé vezető úton, amely a tavaly év végén elfogadott törvény által vált lehetővé.
A francia gyűjteményekben, a szakértők előzetes adatai szerint, közel 88 000 afrikai műtárgy található, de mielőtt a múzeumba kerültek, számos alkotás kézről kézre járt katonák, orvosok, vallási alakok, gyűjtők körében. Ráadásul az afrikai kontinens határainak megváltozásával nehéz megállapítani az adott műtárgy hovatartozását, szakértők évek óta ezen dolgoznak.
Az utóbbi években az Országos Művészettörténeti Intézet támogatásával elindult egy projekt a Franciaországban található afrikai műtárgyak feltérképezésére és nyilvántartásának elkészítésére. Ez az adatbázis szeptemberben lesz elérhető. És a szakértők azt remélik, hogy ez nagyobb kutatások alapjául szolgál a jövőben. A kutatók ugyanakkor egyöntetűen kijelentik, hogy szoros együttműködésre van szükség az afrikai szakemberekkel.
Ez már egy hatalmas előrelépés. Közel 50 éve Mobutu marsall, a Kongói Demokratikus Köztársaság egykori elnöke felvette a kulturális örökség visszaszolgáltatásának kérdését. Ekkor felkérte az Egyesült Nemzetek Közgyűlését, hogy szolgáltassák vissza II. Lipót belga uralma alatt a Kongóból kivitt műtárgyakat.
Belgium Közép-afrikai Királyi Múzeumában 120 000 kongói kiállítási tárgy van. 1973. december 18-án az ENSZ elfogadta a 3187. számú, „Műalkotások visszaszolgáltatása a kisajátítás áldozataivá vált országokba” határozatát. Brüsszel közel 200 alkotást visszaszolgáltatott egykori gyarmatának, de hamarosan a folyamat leállt, mivel az alkotások megjelentek a művészeti tárgyak piacán.
Meg kell jegyezni, hogy visszaszolgáltatás ellenzői által felvetett egyik fő probléma – a visszaadott műtárgyak megőrzésének feltételei. Azt állítják, hogy Afrikában nincs olyan hely, ahol garantálva vannak a megőrzési feltételeket, amelyek megegyeznének az európai múzeumok körülményeivel. Viszont az elmúlt években számos múzeum és kortárs művészeti központ jelent meg a kontinensen, és ami még nagyon érdekes, elsősorban ázsiai finanszírozással.
2005-ben a Fondation Zinsou Alapítvány kiállítótermet hozott létre Cotonou-ban (Benin legnagyobb városa), amelyet Franciaországban meglehetősen biztonságosnak tekintettek, így 2006-2007-es években kiállították Dahomey, a franciák által megdöntött uralkodó „kincseit”.
2016 januárjában, Dakarban kínai finanszírozással (30 millió euró) elkészült a Fekete civilizációk múzeumának építése. Később 2019 novemberében Kongóban megnyílt a koreai pénzen épített Nemzeti Múzeum.
A nemrégiben Afrikában megjelent ázsiai országok megpróbálják biztosítani a kontinens gazdag természeti erőforrásaihoz való hozzáférést, és jövedelmező gazdasági pozíciókat foglalnak el. Nyilvánvaló, hogy a geopolitikai megfontolások ebben az összefüggésben nem hagyták figyelmen kívül az afrikai országok kulturális örökségével kapcsolatos fájdalmas kérdést.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Csaknem fél évszázaddal később, hogy számos afrikai ország követelte a gyarmatosítás évei alatt eltulajdonított művészeti alkotások visszaszolgáltatását, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország fokozatosan kezd megválni múzeumai afrika...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1620933240
[modified] => 1620928298
)
[title] => A híres európai múzeumok visszaszolgáltatják Afrikának a „gyarmati kincseket”
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56236&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56236
[uk] => 55970
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55971
[image] => Array
(
[id] => 55971
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg
[original_lng] => 138377
[original_w] => 800
[original_h] => 556
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3-768x534.jpg
[width] => 768
[height] => 534
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg
[width] => 800
[height] => 556
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg
[width] => 800
[height] => 556
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg
[width] => 800
[height] => 556
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-3.jpg
[width] => 800
[height] => 556
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620917499:12
[_thumbnail_id] => 55971
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3197
[_oembed_34e924f524e3c01b20b0f38db916813d] =>
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
