A NASA bejelentette, hogy a Perseverance marsjáró új mintái minden eddiginél közelebb vihetnek ahhoz, hogy választ kapjunk a régóta válaszra váró kérdésre: volt-e valaha élet a Marson? A felfedezés egy kiszáradt folyómederben, a Jezero-kráterbe vizet szállító Neretva Vallisban született – írja az AP News.
A mintákban szerves szenet, valamint parányi, „mák- és leopárdfoltszerű” szemcséket találtak, amelyek vas-foszfáttal és vas-szulfiddal dúsultak. A Földön ezek a vegyületek gyakran a mikroorganizmusok lebontó folyamatai során keletkeznek.
„Ez a legjobb és legmeggyőzőbb jel, amellyel eddig találkoztunk a Mars múltbeli életének nyomai után kutatva” – mondta Joel Hurowitz, a kutatás vezetője, hozzátéve, hogy mindez nem tekinthető végső bizonyítéknak. A szakemberek szerint nem-biológiai folyamatok is előidézhetik a látott jelenségeket.
Nicky Fox, a NASA tudományos küldetésének vezetője úgy fogalmazott: „Ez még nem a végső válasz, de a legközelebb áll ahhoz, hogy valaha ősi életet fedezzünk fel a Marson.”
A Perseverance eddig 30 mintát gyűjtött, ezek közül tízet a marsfelszínen helyezett el tartalék gyanánt. A tudósok szerint a következő lépés a minták Földre juttatása lenne, ám a program költségei – immár 11 milliárd dollár körül – a 2040-es évekre tolták ennek a várható idejét.
Addig is a kutatóknak laboratóriumi kísérletekkel kell modellezniük, miként alakulhattak ki ezek a különleges kőzetjellemzők. „Lenyűgöző lenne, ha egyértelműen bizonyíthatnánk, hogy ezeket az ősi marsi élet hozta létre. De ha nem így van, akkor is fontos leckét kapunk arról, milyen sokféleképpen képes a természet megtéveszteni minket” – fogalmazott Hurowitz.
Az Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA szeptember 5-én megvonta a hozzáférést minden kínai állampolgártól – még azoktól is, akik érvényes amerikai vízummal rendelkeznek –, ezzel gyakorlatilag kizárva őket az egyik legelismertebb űrkutatási központból.
A Bloomberg értesülései szerint a döntés érintette azokat a kutatásban közreműködő diákokat és alvállalkozókat is, akik eddig a NASA rendszereihez és létesítményeihez hozzáférhettek. A NASA ezt követően megerősítette a lépést, közölve, hogy a kínai állampolgárokat korlátozzák az ügynökség „létesítményeinek, anyagainak és hálózatainak használatában, hogy biztosítsuk munkánk biztonságát”.
A döntés hátterében az áll, hogy Kína felgyorsított űrprogramja aggodalmat keltett Washingtonban, és új lendületet adott a két legnagyobb gazdaság közötti versenynek. A kínai űrhajósok már eddig sem vehettek részt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában, mivel az Egyesült Államok megtiltotta a NASA-nak, hogy adatokat osszon meg Kínával.
A mostani korlátozás tovább mélyíti a tudományos együttműködés visszaesését, amelyet a nemzetbiztonsági aggályok táplálnak. A kölcsönös bizalmatlanság miatt egyre nehezebb a kínai diákoknak – különösen a tudományos és technológiai területeken tanulóknak – vízumot szerezniük, vagy belépniük az Egyesült Államokba még érvényes vízum birtokában is. Az utóbbi években több, kínai állampolgárokhoz köthető kémkedési ügy is napvilágra került, amelyekben tudósok is érintettek voltak.
Többen egyik napról a másikra szembesültek a döntéssel Nem világos, hogy a NASA mennyi előzetes értesítést adott az érintetteknek. A Bloomberg szerint többen egyik napról a másikra szembesültek azzal, hogy nem férnek hozzá a NASA adatbázisaihoz, és sem személyesen, sem online nem vehetnek részt a munkájukhoz kapcsolódó megbeszéléseken. A NASA szóvivője, Bethany Stevens megerősítette: „A NASA valóban belső intézkedéseket hozott a kínai állampolgárokkal kapcsolatban – beleértve a fizikai és kiberbiztonsági hozzáférés korlátozását a létesítményeinkhez.”
A két ország közötti rivalizálás középpontjában a Holdra való visszatérés áll. „Most egy második űrversenyben vagyunk” – jelentette ki Sean Duffy, a NASA megbízott igazgatója, hozzátéve: „A kínaiak vissza akarnak jutni a Holdra előttünk. Ez nem fog megtörténni.”
A kínai emberes űrprogram technológiai hivatalának vezetője tavaly úgy nyilatkozott, hogy az amerikai aggodalmak „feleslegesek”, és Kína űrkutatását „az emberiség közös küldetésének” nevezte. Az amerikai Szenátusban a múlt héten több törvényhozó hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak Kína előtt kell a Holdra lépnie – írja a BBC.
„Kína nem titkolja a céljait” – mondta Ted Cruz republikánus szenátor. „Ha ellenfeleink domináns űrképességeket érnek el, az mélyreható kockázatot jelentene Amerikára nézve… a tét nem is lehetne nagyobb.”
A verseny azonban nem csupán a Hold eléréséről szól, hanem arról is, ki ellenőrizheti annak erőforrásait. A Holdon ritkaföldfémek, vas, titán és hélium is található – utóbbi számos területen, például szupravezetőkben és orvosi berendezésekben nélkülözhetetlen.
Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.
Az Axiom-4 kereskedelmi küldetés négyfős legénysége egy SpaceX Crew Dragon űrhajó fedélzetén emelkedett a magasba egy Falcon-9-es hordozórakétával.
A küldetés a kereskedelemi űrhajózásra való áttérés jegyében, az Axiom Space, a SpaceX és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) együttműködésében valósul meg.
Az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról emelkedett a magasba, Falcon 9 Block 5-ös hordozórakéta állítja alacsony Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomáshoz a Harmony (Node 2) modullal dokkol. A küldetés hosszát 14 napra tervezik.
LIFTOFF of Axiom-4 🚀 After 41 long years, an Indian astronaut is finally on his way to space! 🇮🇳 pic.twitter.com/2KIq7IacCu
Az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65), az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34) küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. A magyar Farkas Bertalan – az Interkozmosz program keretében – 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut-6 űrállomáson.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében. A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar Hunor program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
— Sławosz Uznański-Wiśniewski (@astro_slawosz) June 25, 2025
A HUNOR-program tájékoztatása szerint az indítás után körülbelül egy perccel éri el a rakéta a legnagyobb mechanikai terhelést. Az első fokozat leállása körülbelül 2 perc 30 másodpercnél történik meg, ezt követően kezdi meg működését a második fokozat hajtóműve. A Dragon űrhajóról, amelyben a legénység is utazik, körülbelül 10 perccel az indítás után válik le a második fokozat, ekkorra az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán fog haladni. A rakéta első fokozta visszatér a Földre és előre kijelölt területen landol. A Dragon űrhajó általánosságban 1-2 nap alatt éri el az ISS-t, ahol finom manővereket követően csatlakozik, dokkol az állomáshoz. (Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz).
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
A NASA csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztják a Kapu Tiborral az űrbe készülő Axiom Mission 4 indítását a Nemzetközi Űrállomásra.
Korábban már kétszer is elhalasztották az Axiom Space negyedik magánűrküldetésének indítását, amelynek Kapu Tibor, Magyarország (leendő) második űrhajósa is a tagja – az eredeti, június 8-i kilövést először 10-ére, majd 11-ére tolták, mielőtt a szerdai indítás előtt újra lefújták az akciót.
Az amerikai űrügynökség (NASA) csütörtöki közleménye szerint azonban nemcsak az időjárási viszonyok és a SpaceX Dragon űrhajóját szállító rakéta, a Falcon–9 műszaki gondjai hátráltatják az Ax–4 missziót, hanem az úti cél, vagyis a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tapasztalt problémák is.
Azt írták, hogy egy folyamatban lévő vizsgálat során a NASA szakemberei a Roszkozmosszal közösen egy nemrég feltárt probléma megértésén dolgoznak, miután a közelmúltban a Nemzetközi Űrállomás Zvezda kiszolgálómoduljának leghátsó szegmensében végzett javítási munkálatokat követően egy új nyomásjelenséget észleltek.
Hozzátették, hogy a negyedik magánűrhajós küldetést nem fújták le, csak elhalasztották, annak új indítási időpontját közölni fogják, amint rendelkezésre áll.
Standing down from tomorrow’s Falcon 9 launch of Ax-4 to the @Space_Station to allow additional time for SpaceX teams to repair the LOx leak identified during post static fire booster inspections. Once complete – and pending Range availability – we will share a new launch date pic.twitter.com/FwRc8k2Bc0
A NASA elhalasztotta Kapu Tiborék keddi űrutazását. A SpaceX tájékoztatása szerint június 11-én, szerdán tervezi a Falcon 9 űrhajó Axiom Space Axiom Mission 4 (Ax-4) űrhajójának felbocsátását.
A NASA elhalasztotta Kapu Tiborék keddi ürutazását. A SpaceX tájékoztatása szerint június 11-én, szerdán tervezi a Falcon 9 űrhajó Axiom Space Axiom Mission 4 (Ax-4) űrhajójának felbocsátását a NASA Kennedy Űrközpontjában található 39A (LC-39A) indítóállomásról a Nemzetközi Űrállomásra. A fellövés várhatóan reggel 8:00-kor (ET) lesz (magyar idő szerint délután kettő órakor), tartalék indításra pedig június 12-én, csütörtökön reggel 7:37-kor (ET) lesz lehetőség.
Ez a Dragon űrszonda első repülése, amely ezt a küldetést támogatja. Ez lesz a második repülése az első fokozat gyorsítórakétájának, amely ezt a küldetést támogatja, korábban egy Starlink küldetést indított. A fokozatok leválasztása után a Falcon 9 első fokozata a floridai Cape Canaveral Űrállomás 1-es leszállózónájában (LZ-1) fog leszállni.
A keringő laboratóriumban töltött idejük alatt a legénység több mint 60 tudományos kísérletet és bemutatót fog végrehajtani , amelyek az emberi kutatásra, a Föld megfigyelésére, valamint az élet-, biológiai és anyagtudományokra összpontosítanak.
Negyvenöt év után újra magyar űrhajós indul a világűrbe: Kapu Tibor 2025. június 10-én kedden startolt volna a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX Crew Dragon fedélzetén. Kapu Tibor három társával együtt tizennégy napot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, ahol közel 60 tudományos kísérletet végeznek, ezek közül mintegy 30 magyar vonatkozású.
Standing down from tomorrow’s Falcon 9 launch of Ax-4 to the @Space_Station to allow additional time for SpaceX teams to repair the LOx leak identified during post static fire booster inspections. Once complete – and pending Range availability – we will share a new launch date pic.twitter.com/FwRc8k2Bc0
2025. május 24-én a Föld közelében halad el a 387746 (2003 MH4) jelű aszteroida, amelyet a szakértők potenciálisan veszélyesnek minősítenek.
A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) szerint az égitest hossza eléri a 366 métert, és a Földtől való távolsága 6 676 580 kilométer lesz az elhaladás során.
A tudományos meghatározás szerint egy aszteroida akkor számít „potenciálisan veszélyesnek”, ha:
150 méternél nagyobbaz átmérője
7,5 millió kilométernél közelebb halad el bolygónkhoz.
A 387746 (2003 MH4) aszteroida mindkét kritériumnak megfelel, ezért tartják nyilván fokozott figyelemmel.
Egy kínai gát közelében felhalmozódott víz megváltoztatta a Föld tömegének eloszlását. Ami viszont növelte a bolygó tehetetlenségi nyomatékát, vélik a tudósok. A világ legnagyobb vízerőművének, a Három-szurdok-gátnak a kínai Jangce folyón történő megépítése 0,06 mikroszekundummal lassította a Föld forgását, ami gyakorlatilag megnövelte a nappalok hosszát. A Yahoo News beszámolója szerint az erre vonatkozó nyilatkozatot dr. Benjamin Fong Chao, a NASA Goddard Űrközpontjának geofizikusa tette.
A Három-szurdok vízerőmű gátját Hubei tartományban építették. A 2012-ben épült gát 2335 méter hosszú és 185 méter magas. Körülbelül 40 köbkilométernyi vizet tartalmaz. Ugyanakkor ez a vízmennyiség 175 méter tengerszint feletti magasságban található, ami jelentős súlyt és potenciális energiát biztosít neki.
Jelenleg a Három-szurdok Kína energiarendszerének egyik fő eleme. Teljesítménye 22 500 megawatt, és annyi energiát termel, mint 15 atomreaktor.
A NASA tudósai pedig nemrégiben meg tudták erősíteni, hogy a vízerőmű apró, de észrevehető változást okozott a Föld forgásában, aminek következtében a napok hossza 0,06 mikroszekundummal nőtt, a bolygó tengelye pedig körülbelül 2 centiméterrel tolódott el.
„Összehasonlításképpen, ez valamivel több mint 3 nap az univerzum teljes történetét tekintve”, magyarázta dr. Chao.
Amerikai tudósok szerint a kínai gát közelében felhalmozódott víz megváltoztatta a Föld tömegének eloszlását. Ami viszont növelte a bolygó tehetetlenségi nyomatékát, hasonlóan ahhoz, ahogy egy műkorcsolyázó kinyújtott karral lassítja le forgását.
Kedden visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el – számolt be az Index.
A két asztronauta, a 62 éves Butch Wilmore és az 59 éves Suni Williams azért érkeztek még 2024 június 5-én a Nemzetközi Űrállomásra, hogy egy új űrhajót, a Boeing Starliner nevű űrjárművét teszteljék és a járművet összekapcsolják az űrállomással. A Boeing űregysége már az út során rendellenességeket mutatott, héliumszivárgást észleltek és a manőverező rakéták sem működtek megfelelően. Ennek következményeképp az asztronauták biztonsága érdekében a visszatérésüket elhalasztották, így az eredetileg 8 naposnak tervezett misszió 9 hónapra nyúlt.
Butch Wilmore és Suni Williams kedden két másik asztronauta társaságában a tervezettnek megfelelő helyen, Florida közelében az Amerikai-öböl (korábbi nevén Mexikói-öböl) területén érte el a felszínt a Dragon űregységben a kijelölt időpontban, keleti parti idő szerint este 5 óra 57 perckor.
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Az indulás eredetileg kijelölt napja szerda volt, de az időjárási körülmények miatt a Nemzetközi Űrállomásról való lekapcsolódást egy nappal korábbra hozták. Az asztronautákat szállító űrkapszula csaknem 17 óra alatt tette meg a világűrben keringő állomás és a Föld felszíne közötti utat.
A két űrben rekedt asztronauta kimentését már régóta tervezték, tavaly szeptemberben a SpaceX legénysége két főből állt, és az őket szállító Dragon űrkapszulán fenntartottak két ülést. A SpaceX 9 legénysége, az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszandr Gorbunov, valamint a két további amerikai asztronauta távozását az űrállomásról az tette lehetővé, hogy a múlt hétvégén megérkezett az új legénység – két amerikai, egy orosz és egy japán űrhajós –, őket szintén a Dragon űrkapszula szállította. A visszaút eredetileg februárban történt volna meg, de műszaki okok miatt el kellett halasztani az indulást.
Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy saját űrhajóegységeit már tavaly felajánlotta a NASA két asztronautájának gyorsabb kimentésére, de az akkori adminisztráció ezt elutasította. Donald Trump elnök hivatalba lépését követően, január végén közölte, hogy arra kérte Muskot mint elnöki tanácsadót, hogy segítsen a két asztronauta visszajuttatásában.
Musk az X-en köszönte meg a SpaceX-nek és a NASA-nak az asztronauták sikeres visszatérését a Földre, a megérkezés pillanatáról a SpaceX tett közzé videót.
[type] => post [excerpt] => Visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1742383920 [modified] => 1742379512 ) [title] => 8 nap helyett majd 9 hónapot töltöttek az űrben – visszatért a földre a két „fentrekedt” asztronauta [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235913&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 235913 [uk] => 235998 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 235917 [image] => Array ( [id] => 235917 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [original_lng] => 20148 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 150 [height] => 84 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1742406459:2 [_oembed_273975bb088f4d85fb50260c557daba5] =>
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Útnak indította helyi idő szerint pénteken az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a SpaceX űrkutatási vállalat a Crew-10 nevű misszióját, amelynek keretében négy űrhajóst juttatnak el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy leválthassák az ott már kilenc hónapja veszteglő asztronautákat.
A SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Kennedy Űrközpontból indította útnak a Crew Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint vasárnap hajnalban dokkolhat a Nemzetközi Űrállomáson.
Az űrkapszulában az amerikai Anne McClain és Nichole Ayers, a japán Onisi Takuja és az orosz Kirill Peszkov utazik – közölte a NASA. Butch Wilmore és Suni Williams tavaly a Boeing Starliner új űrkapszulájában érkezett a Nemzetközi Űrállomásra egyhetes űrbéli tartózkodásra készülve. A Starliner végül technikai okok miatt személyzet nélkül tért vissza a Földre, és a két űrhajós visszatérésének időpontját elhalasztották.
A NASA végül úgy döntött, hogy az Elon Musk tulajdonában levő SpaceX űrkutatási vállalat űrhajójával térhetnek vissza 2025 elején.
A kínai kormány hivatalosan is közzétett álláshirdetéseket, melyekkel újoncokat akar toborozni új bolygóvédelmi alakulatába. Ez az egység nem egy újabb űrügynökség lenne, hanem arra készülne fel, ha egy aszteroida becsapódna a Földbe, és elszabadulna a káosz. Már a bolygóvédelmi alakulat elképzelése is heves reakciókat váltott ki, nem csak a kínaiakból.
Kína olyan tevékenységbe kezdett, amit eddig csak sci-fikben láthattunk: megkezdte egy bolygóvédelmi alakulat toborzását. A kínai kormány azért indította el a programot, mert a NASA bejelentette: 2,3 százalék az esélye annak, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe. A Kínai Nemzetvédelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Hivatal (SASTIND) a héten közzétett álláshirdetései fiatal, lojális, repüléstechnikai mérnöki, nemzetközi együttműködési és aszteroidafelismerési területen jártas diplomásokat keresnek.
A hét elején a WeChat platformon közzétett hirdetések 16 álláslehetőséget soroltak fel a SASTIND-nál, köztük három az új bolygóvédelmi alakulat pozíciói voltak. A hirdetések széles körű online vitát váltottak ki a fiatalok körében – különösen abban a korosztályban, amely 2023-ban rekordmagas munkanélküliséggel küzdött. „A Föld tőletek hármótoktól függene. Nem stresszes ez egy kicsit?” – kérdezte egy felhasználó. „Ha sikerül, hős leszel, aki megmenti a világot. De ha elbuksz, senki sem fog megbüntetni, hiszen szó szerint senki sem maradna” – szólt egy népszerű komment a Weibón.
Kína űrkutatási ágazata rohamosan fejlődik, és nem világos, hogy a toborzást kifejezetten a 2024 YR4 felfedezése váltotta-e ki. Andrew Jones, a SpaceNews Kína űrszektorára szakosodott tudósítója szerint a toborzás időzítése véletlen egybeesés lehet a 2024 YR4 felfedezésével, és az állások valószínűleg Kína már meglévő bolygóvédelmi törekvéseinek kiegészítésére szolgálnak.
A hirdetésekhez mellékelt munkaköri leírások szerint az alakulat főként nemzetközi együttműködésre, valamint új és kísérleti technológiák tervezésére fog összpontosítani. A bolygóvédelmi alakulat állásait úgy jellemezték, mint „a Föld-közeli aszteroidák megfigyelésével és korai előrejelzésével kapcsolatos kutatásokat”, és a jelentkezőknek legalább mesterfokozattal kellett rendelkezniük
asztrofizika,
földi és űrkutatási technológia,
illetve repüléstechnikai tudományok területén
– írja a The Guardian. „Ez magába foglalja a földi és lehetséges űrbeli megfigyelő- és figyelmeztető rendszereket, valamint olyan intézkedések tesztelését, mint a kinetikus becsapódók, amelyek megváltoztathatják a fenyegető aszteroidák pályáját” – mondta Jones a kínai bolygóvédelmi programról.
Lehet értelme egy bolygóvédelmi alakulatnak?
Egy olyan aszteroida eltérítése, mint a 2024 YR4, kulcsfontosságú cél Kína űrkutatási fejlesztéseiben, beleértve a NASA által 2020-ban végrehajtott kettős aszteroidaeltérítési teszt (DART) megismétlését. A DART-küldetés során egy űrszondát ütköztettek egy Dimorphos nevű, 160 méter hosszú aszteroidával, sikeresen eltérítve annak pályáját. Az Európai Űrügynökség később egy másik űrszondát indított az ütközés hatásainak megfigyelésére és elemzésére.
Kína saját aszteroidaeltérítési tesztjére is készül: 2027-ben egy kisebb, 2015 XF261 nevű aszteroidát céloz meg.
Azonban Harrison Agrusa, a Cote d’Azur Obszervatórium bolygókutatója szerint aggályok merültek fel a célpont kisebb méretével kapcsolatban. „A DART-küldetésből szerzett tapasztalatok alapján egy hasonló becsapódó küldetés egy sokkal kisebb célpontra valószínűleg teljesen szétzúzná azt” – mondta Agrusa. Szerinte azonban nem kell túlzottan aggódni a 2024 YR4 miatt, mivel több ország és űrkutatási szervezet is közösen dolgozik rajta: „tudjuk, hogy képesek vagyunk eltéríteni egy ilyen aszteroidát, ahogyan azt a DART-küldetés is bizonyította. Ezért ezt az aszteroidát nem kell félni, csupán tanulmányozni és megérteni kell.”
Tehát valójában van már a Földnek állandó bolygóvédelmi alakulata a különböző űrügynökségek formájában, Kína viszont nemcsak a megelőzés miatt állítaná fel a csoportot, hanem az esetleges becsapódás után káosz kezelése miatt is. Ez viszont valószínűleg nem 2032-ben fog megtörténni.
Kína már így is bezavarhat a NASA terveibe
A NASA 2027-ben, közel ötven év után újra embert akar küldeni a Holdra. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdra szállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Eközben Kína is tervezi saját holdra szállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet. Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val. Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
