Az agresszor ország jelenleg nem rendelkezik katonai potenciállal a gyors támadásra Ukrajnában, mivel problémái vannak az emberi erőforrással.
Erről beszélt a napokban Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai egyesített erőinek parancsnoka a Davosi Világgazdasági Fórumon – tudósít a VoA (Voice of America).
„Nem aggódom amiatt, hogy Ukrajna hirtelen veszítene. Nem látok potenciált a tömeges orosz áttörésre. És ez nem politikai, hanem katonai látásmód. Ez mindkét fél helyzetével összefügg – az ukránok hatékony védelme, de az oroszok számára is nehézséget jelent, hogy jelentős támadó erőket hozzanak létre egy potenciális áttöréshez” – mondta a tábornok, válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan alakulhat a helyzet a harctéren.
Cavoli véleménye szerint idén a háborúban sokkal több kisebb támadó akcióra lehet számítani.
Látjuk, hogy ezek kimerítőek Oroszország számára. Van oka annak, hogy Oroszország több ezer katonát hozott Észak-Koreából. Azt gondolom, hogy továbbra is ezt a feszültséget fogjuk látni, ami a támadási vágy és az orosz emberi erőforrások hiánya között húzódik. Szerintem ez nagy mértékben meghatározza a konfliktust, és arra kényszeríti az oroszokat, hogy több fegyvert használjanak, ahogy az elmúlt években is tették
Két F-35-ös vadászgépet, amelyeket Norvégia helyezett el Lengyelországban, először küldtek a magasba 2024. január 15-én orosz rakétatámadásra való válaszként. Erről az NATO Légierő Parancsnoksága tájékoztatott.
A norvég vadászgépeket a „nagy számú orosz repülőgépek jelenléte” miatt küldték fel.
A parancsnokság hangsúlyozta, hogy ez az első eset, amikor norvég gépeket emeltek a levegőbe „aktív légvédelem céljából a lengyel légteret védve, demonstrálva az Északi Szövetség elkötelezettségét a NATO keleti szárnya iránt”.
A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése. Mark Rutte NATO-főtitkár a térségbeli tagállamok tanácskozását követő helsinki sajtótájékoztatón jelentette be a kezdeményezést kedden – számolt be az MTI.
Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését – mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázs formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren. A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt.
Mark Rutte leszögezte: a NATO ellenfeleinek tisztán kell látnia azt, hogy a katonai szövetség nem fog beletörődni a számára kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadásokba, és mindent meg fog tenni azért, hogy vissza tudjon vágni.
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös közleményükben úgy fogalmaztak, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépéseket tegyenek minden olyan gyanús hajóval szemben, amely kijátssza a szankciókat, és fenyegetést jelent a biztonságra, az infrastrukturális létesítményekre és a környezetre. Kifejtették, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen nagy veszélyt jelent a tengeri és a környezeti biztonságra, illetve jelentős támogatást biztosít Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen agressziójának.
A helsinki tanácskozás előtt Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy a német haditengerészet kész hozzájárulni a balti-tengeri infrastruktúra védelméhez, és Németország kész felelősséget vállalni a saját erőforrásai bevetésével. Hozzátette: ez természetesen azt jelenti, hogy német hajókkal fogják garantálni a biztonságot a Balti-tengeren. Korábban már a két új tagállam, Finnország és Svédország is jelezte, hogy hadihajóival részt fog venni a balti-tengeri jelenlétet erősítő misszióban.
[type] => post
[excerpt] => A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1736935800
[modified] => 1736887355
)
[title] => A NATO bejelentette, hogy új missziót indít a balti országokban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229406&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 229406
[uk] => 229350
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 229351
[image] => Array
(
[id] => 229351
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[original_lng] => 65457
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1736880155:5
[_thumbnail_id] => 229351
[_edit_last] => 5
[views_count] => 848
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831911408002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1637390
[1] => 28375
[2] => 59476
[3] => 10230
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Balti Őrszem
[1] => Balti-tenger
[2] => Mark Rutte
[3] => NATO
)
)
[3] => Array
(
[id] => 218447
[content] =>
A NATO nukleáris gyakorlatok célja, hogy demonstrálják Oroszországnak, hogy az Egyesült Államok és a szövetséges országok még a nukleáris doktrína közelgő módosítása ellenére is készen állnak egy korlátozott nukleáris háborúra Európában.
Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön közölte, hogy hétfőn kezdődik a szövetség éves Steadfast noon nukleáris hadgyakorlata. Erre elsősorban az Egyesült Királyságban, az Északi-tengeren, Belgiumban és Hollandiában kerül sor – számolt be a Magyar Hírlap.
„Azt a jelzést kapjuk, különösen a NATO és az Egyesült Államok részéről, hogy készen állnak egy korlátozott nukleáris háborúra Európában még akkor is, ha új kritériumokat hirdetünk ki, amelyek alapján nukleáris csapással válaszolhatunk a katonai és politikai helyzet alakulásának bizonyos változataira és az Oroszország elleni agresszióra. Ezért a NATO »felvette a kesztyűt«, és demonstrálja, hogy készen áll a válaszadásra” – mondta Korotcsenko.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a Biztonsági Tanács nukleáris elrettentéssel foglalkozó állandó bizottságának ülésén javasolta, hogy vitassák meg a nukleáris elrettentés terén az állami politika alapjainak aktualizálásával kapcsolatos kérdést. Putyin kijelentette, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot arra, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket alkalmazzon, többek között akkor, ha az ellenség hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent a szuverenitásra.
A NATO hétfőn kezdi éves Steadfast Noon nukleáris gyakorlatait – jelentette beMark Rutte, a Szövetség főtitkára csütörtökön Londonban, írta a Jevropejszka Pravda.
A gyakorlaton 13 ország mintegy 60 repülőgépe között F‒35A vadászgépek és B‒52 bombázók vesznek részt.
„Egy bizonytalan világban létfontosságú, hogy teszteljük védelmünket és megerősítsük azt, hogy ellenfeleink megtudják, a NATO készen áll és képes reagálni bármilyen fenyegetésre” ‒ mondta Rutte, miután találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Az egész gyakorlat különösen Nagy-Britanniára, az Északi-tengerre, valamint Belgiumra és Hollandiára fog összpontosítani” ‒ tette hozzá.
A gyakorlatok nem tartalmazzák a harci fegyverek használatát. De a részt vevő mintegy 2000 katona olyan küldetéseket szimulál, amelyek során a harci repülőgépek amerikai nukleáris robbanófejeket szállítanak.
Ze względu na zmniejszenie poziomu zagrożenia, operowanie dyżurnego lotnictwa w polskiej przestrzeni powietrznej zostało zakończone, a uruchomione siły i środki powróciły do standardowej działalności operacyjnej.#WojskoPolskie na bieżąco monitoruje sytuację na terytorium… pic.twitter.com/5rlfmTFqCc
Litvániában 10 napig tart az Iron Wolf 2024-II nemzetközi hadgyakorlat. Főként az Amerikai Egyesült Államok vesz részt a gyakorlatokon. Erről a litván fegyveres erők számoltak be.
A kiképzésen több mint 3200 litván és szövetséges katona, valamint 700 katonai felszerelés vesz részt.
A gyakorlatok részeként a fő hangsúly a támadó és védelmi műveletek tervezésén és lebonyolításán lesz. A gyakorlatokon Belgium, Csehország, az USA, Luxemburg, Norvégia, Hollandia és Németország képviselői is részt vesznek.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A lengyelországi gyakorlatokon a NATO ejtőernyősei az erős szél miatt a tervezett hely helyett egy faluban értek földet. Egy katona egy épület tetején landolt, egy másik egy elektromos vezetékbe akadt be, egy pedig térdsérülést szenvedett. Lengyelországban a NATO ejtőernyősei a tervezett hely helyett egy faluban értek földet – számolt be az Olkusz Nasze Miasto.
Szokatlan incidens történt a lengyelországi Olkusz melletti hadgyakorlatok során. A hrubesuvi 2. felderítő ezred ejtőernyősei, akiknek a Blendov-sivatagban kellett volna leszállniuk, a közeli Chehlo faluban értek földet. Egyikük egy épület tetején kötött ki, másikuk elektromos vezetéken akadt fenn. A helyi lakosok megdöbbentek.
Az adatok szerint a kiképzés a Blendov-sivatag északi részén található katonai gyakorlótéren zajlott. Az erős szél azonban megváltoztatta az ejtőernyők irányát, és az ejtőernyősök a faluban kötöttek ki.
A helyszínre tűzoltókat és mentőt hívtak. Segítettek eltávolítani az ejtőernyőket a villanyvezetékekről és a házak tetejéről. Szerencsére egyik katona sem sérült meg súlyosan, kivéve egy ejtőernyőst, aki térdsérülést szenvedett.
A légiközlekedési baleseteket vizsgáló bizottság már megkezdte az incidens okainak vizsgálatát.
Az ukránok kétharmada (64 %) egyformán fontosnak tartja az ország számára az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást – derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsának friss felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 7 %-a Ukrajna európai integrációját részesítette előnyben, 12 % pedig azt mondta, hogy számára most fontosabb a NATO-tagság. További 15 % szerint egyik sem volt fontos.
Az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások 2024. június 25-én kezdődtek el. A jelenlegi tervek szerint 2030-ban egy újabb nagy EU-bővítési hullám lehetséges.
A Razumkov Központ felmérése szerint 2024 elején a válaszadók mintegy fele úgy gondolta, hogy Ukrajna öt éven belül az EU tagja lesz. Emellett 15 %-uk vélte úgy, hogy Ukrajna 5-10 éven belül az EU tagjává válik, további 5 %-uk pedig 10-20 éven belüli időszakra taksálta ezt.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció leleplezésére létrehozott szervezet, az Ukrán Kommunikációs Csoport (Ukraine Communications Group) hétfőn Varsóban – jelentette be a lengyel külügyminisztérium.
A szervezet lengyel és amerikai kezdeményezésként jött létre. Több partnerország is csatlakozott: Finnország, Franciaország, Kanada, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország és Szlovénia. Részt vesz benne a NATO és az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) is.
A lengyel külügyminisztérium közlése szerint az UCG célja, hogy növelje az orosz dezinformációval szembeni közös fellépés hatékonyságát. A Kreml „rendszeresen hazugsághoz és manipulációhoz folyamodik, hogy aláássa a hazáját védő ukrán nemzettel vállalt (nemzetközi) szolidaritást” – írták.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.