Ezen a héten az USA és NATO szövetségesei rövidített formátumú gyakorlatot kezdenek a Balti-tengeren – számolt be Stefan Geisch, a német fegyveres erők szóvivője a Reutersnek, írja a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezte, ezeken az évente megszervezett gyakorlatokon, amelyeket több mint öt évtizede, 1971 óta tartanak meg, 15 ország mintegy 20 hajója és mintegy 6000 fős katonai állomány vesz részt, ami körülbelül fele a tavalyi gyakorlatok létszámának.
A tisztviselők azt állítják, a létszámcsökkentés a működési realitásokat tükrözi, nem pedig az érdeklődés hiányát, mivel a nyugati haditengerészetek továbbra is más területeken, többek között a közel-keleti Hormuzi-szorosban is tevékenykednek.
A június 4. és 20. között megrendezésre kerülő amerikai BALTOPS haditengerészeti gyakorlat azonban továbbra is az idei év legnagyobb manővere lesz a Balti-tengeren, Washington biztosítja a zászlóshajót, a Mount Whitney-t.
„Jelenleg egy nagyszabású, az Egyesült Államok vezette és széleskörű NATO-részvétellel zajló gyakorlat a szövetség egységének és erejének jele, és itt minden szövetségesre gondolok” – mondta Geisch.
A Baltika munkacsoport parancsnokaként Geisch egy többnemzetiségű haditengerészeti parancsnokságot vezet a Balti-tengeren, amelyet Németország hozott létre Rostock tengerparti városában 2024-ben, a régió iránti növekvő figyelem és az Oroszországgal fokozódó feszültségek közepette.
Mint már korábban említették, a BALTOPS gyakorlatokkal kezdődik a Balti-tenger nyugati részén, majd kelet felé indul, hogy gyakorolja az utánpótlást és megvédje a szabad tengeri utakat a svéd Gotland-sziget körül.
Az elmúlt hónapokban a Balti-tengerrel határos NATO-tagországok fokozták az Oroszországhoz köthető tankerek és teherhajók ellenőrzését és visszatartását.
Lengyelország a héten átvette az első F–35-ös vadászgép-szállítmányt az Egyesült Államoktól, miközben fokozza erőfeszítéseit a NATO keleti szárnyának védelmi megerősítésére – számolt be róla az Euronews.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter üdvözölte a három, általa „a lengyel égbolt új őrzőinek” nevezett gépet, amikor azok leszálltak a Lask légibázison.
Ezek az első 5. generációs vadászgépek a NATO keleti szárnyán, amelyek képesek felismerni a fenyegetéseket, mielőtt azok észrevennék őket – írta az X-en. „Lengyelország számára ez nem csupán új képesség, hanem egy lépés a modern légierők globális elitjébe” – tette hozzá a tárcavezető.
— Władysław Kosiniak-Kamysz (@KosiniakKamysz) May 22, 2026
Lengyelország 32 darab F–35 többcélú vadászgépet rendelt az Egyesült Államoktól, amelyeket a Lockheed Martin védelmi beszállító gyárt. A repülőgépeket a NATO-tagállamok által jelenleg üzemeltetett legfejlettebb harci repülőgépek közé sorolják.
Európában F–35-ösöket többek között az Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Olaszország és Dánia használ. Lengyelország 2020-ban írta alá a szerződést 32 gép vásárlásáról, amelyek leszállítását 2030-ra tervezik befejezni.
Ukrán drónkezelők a svédországi NATO-gyakorlatok során demonstrálták harci tapasztalataik hatékonyságát, egy gyakorlati forgatókönyv részeként ténylegesen „megsemmisítették” a svéd hadsereg feltételes egységeit, számolt be az Associated Press.
A gyakorlatokat a stratégiailag fontos Balti-tengeri Gotland szigetén tartották Svédország, az Egyesült Államok és Ukrajna katonai állományának részvételével, a NATO égisze alatt zajló közös kiképzési gyakorlat részeként. A forgatókönyv egy olyan válsághelyzetet vázolt fel, amelyben a Szövetség egyik új tagállama – Svédország – egy ismeretlen állam fenyegetése alatt találja magát, amely erőket gyűjt a NATO keleti szárnyán.
Ezen manőverek egyik jellemzője az ukrán katonai személyzet valós harci tapasztalattal rendelkező kiképzőként való részvétele volt. Hipotetikus ellenségként viselkedtek, és az Oroszország elleni háború során kidolgozott taktikákat alkalmazták. A drónegységeik voltak azok, amelyek többször „elpusztították” a svéd hadsereg állásait a kiképzési forgatókönyv alapján.
Az egyik ukrán operátor elmondása szerint a forgatókönyvet többször is le kellett állítani, hogy elemezzék a svéd egységek hibáit. Megjegyezte, hogy valós harci körülmények között az ilyen akciók a személyi állomány teljes megsemmisítéséhez vezettek volna.
„Megvan a potenciáljuk, de gyorsabban kell alkalmazkodniuk a drónhadviselés valóságához” – mondta egy másik ukrán pilóta, aki részt vett a gyakorlatokon.
A manőverek célja az európai hadseregek hibrid hadviselésben való működési képességének tesztelése volt, mielőtt a NATO 5. cikkelye életbe lépne. A forgatókönyv nemcsak harci műveleteket, hanem szabotázs elemeket is tartalmazott – áramkimaradásokat, logisztikai zavarokat és a gotlandi erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozását.
A svéd katonai vezetés elismerte, hogy Ukrajna tapasztalatai kritikus fontosságúak a modern védelmi megközelítések újragondolásához, különösen az FPV drónok széles körű csatatéri alkalmazásával összefüggésben. Hangsúlyozta a drónellenes rendszerek fejlesztésének és a szövetségesek közötti különféle védelmi technológiák integrálásának szükségességét is.
Ugyanakkor a NATO hangsúlyozza, hogy a balti régió stratégiai jelentősége miatt továbbra is potenciális kockázati zóna. Gotland szigetét kulcsfontosságú ellenőrzési pontnak tekintik az Oroszország és a balti államok közötti tengeri útvonalak felett.
Három találkozót szervezett eddig film- és televíziós szakembereknek a NATO az elmúlt hónapokban, az eseményekre Los Angelesben, Brüsszelben és Párizsban került sor – értesült a Guardian. Mivel nem teljesen világos ezeknek a találkozóknak a pontos célja, így egyre erősebb a gyanú, hogy propagandacélokat szolgálhatnak a titkos találkozók. A következőre júniusban, Londonban kerülhet sor.
Zárt ajtók mögötti találkozókat szervez a NATO film- és tévés forgatókönyvírókkal, rendezőkkel és producerekkel Európa-szerte és az Egyesült Államokban, ami gyanúra ad okot, hogy a szövetség a művészeteket igyekszik felhasználni a blokk érdekében történő „propaganda” terjesztésére – írja a Guardian.
A brit lap értesülései szerint a szövetség eddig három találkozót szervezett film- és televíziós szakemberekkel Los Angelesben, Brüsszelben és Párizsban, és a jövő hónapban Londonban folytatja „meghitt beszélgetéssorozatát”, ahol a brit hivatásos írókat képviselő Writers’ Guild of Great Britain (WGGB) forgatókönyvíró tagjaival találkozik.
A londoni találkozó terve ugyanakkor felháborodást váltott ki néhány meghívott körében, akik úgy érezték, hogy arra kérik őket, „járuljanak hozzá a NATO propagandájához”.
A megrendezésre kerülő találkozó témája „a biztonsági helyzet alakulása Európában és azon túl” lesz. Úgy tűnik, hogy James Appathurai, a NATO korábbi szóvivője, aki jelenleg a hibrid, kiber- és új technológiákért felelős főtitkár-helyettes, a szövetség más tisztviselőivel együtt részt kíván venni az eseményen.
A Guardian által megtekintett WGGB-e-mailben arra utaltak, hogy a találkozók nyomán már „három különálló projekt” van fejlesztés alatt, amelyek „legalábbis részben ezekből a beszélgetésekből merítettek ihletet”.
A rendezvény szervezői szerint az is elhangzott, hogy a NATO „azon a meggyőződésen alapszik, hogy az együttműködés és a kompromisszum, a barátságok és szövetségek ápolása jelenti az előrelépés útját, hozzátéve, hogy még ha csak egy ilyen egyszerű üzenet is bekerül egy jövőbeli történetbe, az már elég lesz.
„Nyilvánvaló propaganda”
Alan O’Gorman, a 2026-os Ír Film- és Televíziós Díjátadón a legjobb filmnek járó díjat elnyerő Christy című film forgatókönyvírója „felháborítónak” és „nyilvánvaló propagandának” nevezte a tervezett találkozót.
Úgy gondoltam, hogy érzéketlen és őrültség ezt valamiféle pozitív lehetőségként bemutatni. Sok embernek, köztük nekem is, vannak barátai és családtagjai, vagy maguk is olyan országokból származnak, amelyek nem tagjai a NATO-nak, és amelyek szenvedtek a NATO által kezdeményezett és propagált háborúk miatt – mondta. Úgy véli, hogy a találkozók a NATO kísérlete arra, hogy „üzeneteit filmeken és a tévében is terjeszthesse”.
„Úgy gondolom, jelenleg egész Európában félelemkeltés folyik azzal kapcsolatban, hogy védelmi képességeink gyengék” – mondta. „Írország esetében látom ezt, ahol egyes médiumok és a kormány arra törekszik, hogy a NATO-t pozitív fényben mutassa be, és szorosabb kapcsolatot teremtsen velük. Úgy gondolom, az ír emberek többsége nem akar semmi köze lenni a külföldi háborúkhoz.”
Faisal A Qureshi, egy több mint 20 éve a szakmában dolgozó forgatókönyvíró és producer, jelentkezett a találkozóra, „hogy első kézből lássa, milyen lesz”, de ütemterv-ütközés miatt vissza kellett lépnie.
Elmondta, hogy „bármely kreatív szakember számára, aki belemerül ebbe a titkos hírszerzési vagy katonai tájékoztatók világába, az a kockázat áll fenn, hogy elcsábul, és azt hiszi, most már rendelkezik valamilyen titkos tudással. Hogy létezik egy szürke zóna, ahol a morál határai elmosódnak, és az emberi jogok megsértése elfogadható, ha azt a nagyobb jó érdekében teszik”.
Nem ez az első ilyen eset
A Guardian emlékeztet rá, hogy 2024-ben nyolc forgatókönyvírót – köztük a Jóbarátok egyik íróját és vezető producerét – hívta meg a washingtoni Szakmai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) a NATO brüsszeli központjába, hogy megismerkedjenek a biztonságpolitikával.
A csoport, amelynek tagja volt a régóta futó bűnügyi sorozat, az Esküdt ellenségek egyik írója és a komikus bűnügyi dráma, a Szellem ereje egyik producere is, a látogatás során találkozott a szövetség akkori főtitkárával, Jens Stoltenberggel.
A NATO egyik tisztviselője a találkozókat azzal magyarázta, hogy az iparág képviselői érdeklődést mutattak a NATO tevékenységével és működési módjával kapcsolatban. „Ezek az események lehetőséget nyújtanak a NATO, a civil társadalom és a gondolkodóközösség képviselőivel való párbeszédre” – fogalmazott.
Nico Lange katonai szakértő, a német védelmi tárca korábbi vezetője egy interjúban a balti államok elleni orosz támadás következményeit vette górcső alá, valamint kiemelten foglalkozott Ukrajna helyzetével és szerepével egy hasonló helyzet kialakulása esetén is. Szerinte amennyiben a Kreml valóban rászánná magát egy Európa elleni invázióra, azzal Ukrajna automatikusan a NATO védelmi rendszerének részévé válna. Az egykori német tárcavezető szerint épp ennek a veszélye tántoríthatja el Moszkvát egy hasonló hadmozdulat végrehajtásától.
Nico Lange az RBK Ukrajinának állami hírügynökségnek adott interjúban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a NATO sincs felkészülve egy hasonló forgatókönyvre, ezért a védelmi szövetség harctéri teljesítménye nagyban függ attól, hol is érheti egy esetleges orosz támadás.
„Az északi országok és a balti államok teljes mértékben készen állnak.”
„Másfelől sok más európai ország ezt nem akarja”– jegyezte meg Nico Lange, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a védelmi kapacitások fejlesztését jelentős mértékben hátráltatja az eddigi legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok jelenlegi politikája – Donald Trump 2025-ös hivatali visszatérése óta Washington több mint 90 százalékkal csökkentette az Ukrajnának nyújtott anyagi és katonai támogatásokat –, márpedig az amerikaiak nélkül az egész szövetséges védelmi rendszer összeomlik a saját súlya alatt.
Nico Lange szerint a legfontosabb most az, hogy a szövetség határozott üzenetet küldjön Moszkvának – akár kétoldalú megállapodásokkal Ukrajna és a balti országok között – abból a célból, hogy megértessék a Kremllel: a Baltikum és Ukrajna elleni támadás egy és ugyanaz.
„Bármit is tesznek Ukrajnában vagy a balti országokban, vereséget szenvednek. Ezt a háborút nem nyerhetik meg.”
„És úgy gondolom, hogy Ukrajna ennek az üzenetnek a része” – magyarázta Nico Lange. Arról is beszélt, hogy szerinte a balti országok és a Kijev közötti szorosabb együttműködéshez a már meglévő Kijevi Biztonsági Paktum alkalmas keretet jelenthet, Nico Lange szerint az együttműködés a következő formákban is testet ölthet:
közös hadgyakorlatok szervezése;
csapatok küldése közös kiképzésre;
tapasztalat- és tudásmegosztás.
Mindezekkel párhuzamosan pedig érdemes megerősíteni a NATO keleti szárnyának légvédelmi és drónelhárítási képességeit is. A volt miniszter azzal kapcsolatban beszélt minderről, hogy az Institute for the Study of War (ISW) katonapolitikai elemzőintézet beszámolója szerint Moszkva egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz a Baltikum elleni támadás jogalapjának megteremtésére. Ennek kulcsfontosságú eszköze a kalinyingrádi régióban való jelenlét ürügyként való felhasználása arra, hogy a NATO-t – amely egy védelmi szövetség – agresszióval vádolhassa.
Április közepén az uniós állam- és kormányfők ciprusi csúcstalálkozóján ugyan előzetes megállapodás született a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelyének a NATO-alapszerződés közös védelemről szóló, 5-ös cikkelyéhez fogható biztonsági garancia szintjére emeléséről, a konkrét részletek azonban még kidolgozás alatt állnak. Ennél tovább pedig nem is mentek a felek a találkozón, mivel a megbeszélésen – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a 20. szankciós csomag mellett a geopolitika, az üzemanyag árak és a magyar választás kerültek fókuszba.
Az ukrán DevDroid vállalat rendszeresen frissíti harci robotjait, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a fronton bekövetkező változásokhoz, ez az előny az, ami felkeltette a NATO figyelmét – számolt be az rbc.ua hírportál a Business Insider című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán védelmi technológiai vállalat, a DevDroid egy olyan megközelítést vezetett be, amelyben a harci robotok ugyanúgy kapják meg a szoftverfrissítéseket, mint a mobiltelefonok vagy az operációs rendszerek. Ezek rendszeres távoli frissítések, amelyek lehetővé teszik új funkciók hozzáadását, hibák javítását és a rendszer hatékonyságának javítását mindössze percek alatt.
Egy cégképviselő szerint a robotok szoftverét néhány hetente frissítik. Bizonyos esetekben a javítások szinte azonnal telepíthetők, ami kritikus fontosságú háborús időkben. A fejlesztők egy új funkciót tesztelhetnek, és egy héten belül telepíthetik az összes rendszerre. Ugyanakkor, akárcsak az okostelefonoknál, a szoftverfrissítések önmagukban nem elegendőek. A vállalat körülbelül félévente komoly hardverfrissítéseket hajt végre, amelyek jelentősen megváltoztathatják a berendezések képességeit – például növelhetik a robotok hatótávolságát.
Ennek érdekében a mérnökcsapatok közvetlenül a front közelében dolgoznak: megjavítják a sérült rendszereket, modernizálják azokat, sőt, akár evakuálják is őket a csatatérről. A hadsereg visszajelzései kulcsszerepet játszanak a technológia fejlesztésében. Elsősorban az ő kéréseiknek köszönhetően született meg a robotok páncéltörő fegyverekkel való felszerelésének ötlete. A vállalat folyamatos kommunikációt tart fenn a részlegeivel, ami lehetővé teszi számára, hogy gyorsan reagáljon az igényekre és gyorsan végrehajtsa a változtatásokat.
A nyugati partnerek már felismerték, hogy tanulniuk kell az ukrán fegyveres erőktől. Pierre Vandieu admirális, a NATO transzformációs főparancsnoka szerint a szövetségnek kétségbeesetten szüksége van Ukrajna „alkalmazkodási DNS-ére”. Meg kell jegyezni, hogy a robotrendszerek használata a fronton gyorsan növekszik. Az elmúlt három hónapban több mint 22 000 küldetést teljesítettek. Ukrajna azt tervezi, hogy ebbe az irányba lép: mindössze hat hónap alatt mintegy 25 ezer új robotot vásárolhat, és a jövőben az összes frontvonalbeli logisztikát robotizált megoldásokra állíthatják át.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukrán DevDroid vállalat rendszeresen frissíti harci robotjait, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a fronton bekövetkező változásokhoz, ez az előny az, ami felkeltette a NATO figyelmét. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1777220760 [modified] => 1777207174 ) [title] => A NATO-t lenyűgözték az ukrán harci robotok és azok fő előnyei a fronton [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281326&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 281326 [uk] => 281355 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 281327 [image] => Array ( [id] => 281327 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [original_lng] => 58981 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/harci-robotok.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1777204653:2 [_thumbnail_id] => 281327 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1005 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 39337681000 [_oembed_73831533e67b8f69f074d36ff7adf2c6] => [_oembed_time_73831533e67b8f69f074d36ff7adf2c6] => 1777641012 [_oembed_f844c9e7bb72c14d47201a5cf947835a] => [_oembed_time_f844c9e7bb72c14d47201a5cf947835a] => 1778685572 [_oembed_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] => [_oembed_time_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] => 1779378650 [_oembed_98157e01c813b5562d598f23c5717efd] => [_oembed_time_98157e01c813b5562d598f23c5717efd] => 1779378650 [_oembed_ce09b8494459f7ff0b7f6c3ac7dcd5a5] => [_oembed_time_ce09b8494459f7ff0b7f6c3ac7dcd5a5] => 1780135938 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
Az ukránok 68,9 %-a támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, míg több mint 40 %-uk bizalmatlan a szövetséggel szemben – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a New Europe Center által megrendelt közvéleménykutatás adataira hivatkozva.
A felmérés szerint a válaszadók 54,7 %-a bízik a NATO-ban, 41,5 %-uk pedig nem. A bizalomra leginkább ható tényezők az Ukrajnának nyújtott támogatás (18,5 %), Ukrajna védelme (13,3%) és a biztonsági garanciák (11,8 %).
A NATO-val szembeni bizalmatlanság elsősorban a háborús viselkedésének értékelése miatt tapasztalható: a szövetségről azt tartják, hogy nem tesz eleget a kötelezettségeinek, lassan és határozatlanul cselekszik. A bizalmatlanság okaira vonatkozó nyitott kérdésre adott válaszok: „elégtelen támogatás Ukrajnának” (16,5 %), „többet beszélnek, mint tesznek” (13,5 %), „tétlenség” (11,0 %), „nem tudják megvédeni magukat” (9,1 %), „a háború még mindig tart” (6,1 %). Ezenkívül az ukránok közel 6 %-a azt mondta, hogy „egyszerűen nem bízik” a NATO-ban, minden ok nélkül.
A felmérést az Info Sapiens közvéleménykutató intézet végezte a New Europe Center megbízásából. A kutatás 2026. március 7. és 20. között folyt (azaz Donald Trump amerikai elnök legutóbbi nyilatkozataiig az Egyesült Államok NATO-ból való esetleges kilépéséről). A felmérésben 1000 válaszadót kérdeztek meg.
A NATO március 9-én, hétfőn megkezdte az arktiszi hadgyakorlatait, ezúttal inkább a civilek szerepére összpontosítva a hadsereg támogatásában, írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka pravda.
A Cold Response elnevezésű gyakorlatok, amelyen a szövetség sarkvidéki védelmére összpontosítanak, ahol Norvégia és Finnország Oroszországgal határos NATO-tag, március 9. és 19. között zajlanak.
A gyakorlatok a NATO Arctic Sentinel missziójának részét képezik, amelyet azért indítottak, hogy enyhítsék a feszültséget Donald Trump amerikai elnökkel Grönland miatt.
A Cold Response-ban 14 ország, köztük az Egyesült Államok és Dánia mintegy 25 000 katonája vesz részt. Az Egyesült Államokat várhatóan mintegy 4000 katona képviseli majd.
Oroszország jelenti a fő fenyegetést Svédország és a NATO-szövetség számára, ráadásul Moszkva egyre kockázatosabb viselkedése veszélyes eszkalációt válthat ki – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a svéd hírszerző ügynökség éves jelentése példákat hozott fel az orosz ellenséges akciókra a régióban, beleértve a Balti-tengert is, közte a légtér megsértését, a szabotázst és a kiberhadműveleteket. „Oroszország jelenti a fő katonai fenyegetést Svédország és a NATO számára” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy a fenyegetés „komoly és konkrét”, Moszkva fellépése pedig „opportunista és agresszív”.
Svédország értékelése azután érkezett, hogy egy héttel korábban az észt hírszerzés „az alkalmatlansága ellenére veszélyesnek” nevezte Oroszországot. Észtország ugyanakkor mindenkit óva intett a „pániktól”, mivel nem talált bizonyítékot arra, hogy Oroszországnak szándékában állna megtámadni az országot vagy a NATO-t 2027-ben. Feltételezte, hogy Oroszország valószínűleg nem fog a közeljövőben inváziót végrehajtani, tekintettel az európai védelmi intézkedések megerősítésére.
„A szövetség ereje és az 5. cikkelybe vetett hitünk, amelyet Oroszországgal együtt vallunk, véd minket” – mondta egy magas rangú tisztviselő, aki szerint a NATO-tagok közelmúltbeli ígéretei, miszerint a védelmi kiadásokat GDP-jük 3,5%-ára emelik, szintén szerepet játszanak a védelemben. „Amíg folytatjuk a befektetéseket, az lehetővé teszi számunkra, hogy az egyenlet azon oldalán maradjunk, amelybe Oroszország nem merne beavatkozni” – állította a tisztviselő.
Az észt jelentés ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország jelentősen növelte tüzérségi termelését, ami arra utal, hogy Moszkva továbbra is fenyegetést jelent majd, még akkor is, ha béke születik Ukrajnában. Azt is állította, hogy Oroszország „a következő háborúra készül”. Becslések szerint a lövedékek és tüzérségi fegyverek gyártása 17-szeresére nőtt, mióta Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
„Nem lehet mindezt csak úgy kikapcsolni a háború befejezésének napján. Bizonyos területeken Oroszország katonailag erősebb lesz, mint az Ukrajna elleni háború kezdetén” – összegezte egy magas rangú NATO-tisztviselő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Oroszország jelenti a fő fenyegetést Svédország és a NATO-szövetség számára, ráadásul Moszkva egyre kockázatosabb viselkedése veszélyes eszkalációt válthat ki. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1771442700 [modified] => 1771414536 ) [title] => A svéd hírszerzés szerint Oroszország komoly biztonsági fenyegetést jelent az egész NATO-ra [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273371&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 273371 [uk] => 273375 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 273373 [image] => Array ( [id] => 273373 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [original_lng] => 27102 [original_w] => 480 [original_h] => 270 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [width] => 480 [height] => 270 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [width] => 480 [height] => 270 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [width] => 480 [height] => 270 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [width] => 480 [height] => 270 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg [width] => 480 [height] => 270 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1771407571:2 [_thumbnail_id] => 273373 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1269 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 703770403001 [_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Az elmúlt napokban a média arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők legyőzték a NATO csapatait az észtországi Hedgehog hadgyakorlatok, az ukrán katonák elmesélték, hogyan sikerült elérniük ezt a sikert – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az ukrán védelmi erők egységeinek közös Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy a hadgyakorlat eredményei váratlanok voltak a nyugati partnerek számára. Az ukrán csapatban a 412. Nemesis dandár bombázókezelői és a pilóta nélküli rendszerek erőinek 427. Rarog dandárjának FPV-drón legénységei vettek részt. Részt vettek továbbá a Védelmi Minisztérium HUR Nemzetközi Légiójának FPV-kezelői és a Delta helyzetfelismerő rendszer képviselői.
Ahogy a 412. Nemesis dandár Nick hívójelű harcosa elmondta, az ukrán katonai személyzet feladatokat hajtott végre egy hipotetikus ellenség erőinek legyőzésére, logisztikai útvonalak elaknásítására és rakomány baráti egységeknek történő eljuttatására. Elmondása szerint az ellenséget légi felderítő személyzet észlelte a Vector komplexumban.
„Az ukrán csapat legyőzte a tömegpusztításra nem felkészült támadócsoportokat különféle pilóta nélküli légijármű-komplexumok által” – jegyezte meg a tiszt. Az ukrán harcosok a NATO-kontingens által elkövetett számos hibára is rámutattak. Különösen a felszerelések nagy oszlopokban mozogtak megfelelő álcázás nélkül, a gyalogság nem próbált elrejtőzni, és az utakat nem ellenőrizték aknák szempontjából a mozgás előtt.
Az ukrán hadsereg hangsúlyozta, hogy a technológia gyökeresen megváltoztatja a csatateret, és Ukrajna kész megosztani a drónhadviselésben szerzett tapasztalatait nyugati partnereivel. Szerintük a NATO-országoknak újra kell gondolniuk a modern harci műveletek taktikáját, és gyorsabban fel kell készülniük az orosz fenyegetésre.
A Wall Street Journal korábban beszámolt ezekről az észtországi hadgyakorlatokról. A kiadvány szerint az egyik forgatókönyvben egy több ezer katonából álló harccsoport, köztük egy brit dandár és egy észt hadosztály támadó műveletet hajtott végre.
Ezzel egy időben egy 10 fős ukrán harcosokból álló csapat az ellenség szerepét játszva 17 páncélozott jármű megsemmisítését szimulálta, és fél nap alatt mintegy 30 csapást hajtott végre más célpontok ellen. Összességében a gyakorlatok eredményeit „szörnyűnek” nevezték a NATO-erők számára – médiaértesülések szerint a NATO-hadsereg még az ukrán drónkezelők pozícióit sem tudta azonosítani
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt napokban a média arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők legyőzték a NATO csapatait az észtországi Hedgehog hadgyakorlatok, az ukrán katonák elmesélték, hogyan sikerült elérniük ezt a sikert. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1771182780 [modified] => 1771159151 ) [title] => Az ukrán fegyveres erők egy hadgyakorlat során legyőzték a NATO-csapatokat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273057&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 273057 [uk] => 273062 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 273060 [image] => Array ( [id] => 273060 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1.jpg [original_lng] => 180057 [original_w] => 1080 [original_h] => 608 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/katonak-hadgyakorlat-edited-1.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1771155852:3 [_thumbnail_id] => 273060 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1069 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_17426a0b4127b5c160c7ff6feb1d1815] => [_oembed_time_17426a0b4127b5c160c7ff6feb1d1815] => 1771155818 [_oembed_1111f7453778efc3cefce0de213aa14c] => [_oembed_time_1111f7453778efc3cefce0de213aa14c] => 1771155905 [_algolia_sync] => 707744226002 [_oembed_79daa978908e9b98216d692584a2d7b8] => [_oembed_time_79daa978908e9b98216d692584a2d7b8] => 1771431548 [_oembed_dd00d0c3cf8c2b9f92252a6df37d6ddc] => [_oembed_time_dd00d0c3cf8c2b9f92252a6df37d6ddc] => 1772106712 [_oembed_ee9095db867916667524385ca8211249] => [_oembed_time_ee9095db867916667524385ca8211249] => 1772128120 [_oembed_e8674e7b4b6d9b24f0d4bd11cc195434] => [_oembed_time_e8674e7b4b6d9b24f0d4bd11cc195434] => 1772133486 [_oembed_ce3ddb776a19e4fdbf5beaa93dfe0009] => [_oembed_time_ce3ddb776a19e4fdbf5beaa93dfe0009] => 1775814542 [_oembed_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] => [_oembed_time_c9eca05ea4c0140d987cbb2a8ec36efe] => 1776763898 [_oembed_f844c9e7bb72c14d47201a5cf947835a] => [_oembed_time_f844c9e7bb72c14d47201a5cf947835a] => 1778351258 [_oembed_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => [_oembed_time_f8a1b60566dfae72047372dcf3367037] => 1779628693 [_oembed_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] => [_oembed_time_12b0caea1ecbb0d6d9102e3a36e9b8f3] => 1779795087 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
