A DeZIM központ tanulmánya szerint, amelyre a DPA hivatkozik, minden ötödik német lakos azt mondja, hogy fontolóra vette az ország elhagyását.
A Német Integrációs és Migrációs Kutatóközpont (DeZIM) felmérése szerint a válaszadók 21%-a mondta azt, hogy szándékában áll kivándorolni. A migrációs háttérrel nem rendelkező németek körében ez az arány 17% volt. Azok, akik maguk is bevándoroltak Németországba, kétszer nagyobb valószínűséggel fontolták meg a távozást (34%).
A leggyakoribb motiváció a jobb élet reménye volt, amelyet a távozást fontolgatók körülbelül fele említett. A migrációs háttérrel rendelkezők gyakran említettek diszkriminációs eseteket is.
A konkrét kivándorlási tervek azonban ritkák: mindössze 2%-uk szándékozott egy éven belül külföldre költözni.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 1,2 millió ember hagyta el Németországot.
A tanulmány megjegyezte, hogy a bevándorlásról szóló nyilvános viták gyakran nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az emberek rendszeresen elhagyják Németországot, ami hatással van a demográfiai változásokra és a munkaerőhiányra az országban.
A Törökországhoz, a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához családi szálakkal rendelkezők (39%) fontolgatták a kivándorlást leggyakrabban, őket követték a volt Szovjetunióból érkező bevándorlók (31%) és az EU-országokból érkezők (28%).
A kutatók 2933 embert kérdeztek meg 2024 nyara és 2025 nyara között, és minden résztvevőt ötször kértek meg, hogy nyomon kövessék az ingadozásokat.
Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
Ahogy az orosz invázió ötödik évébe lép, Kijevben jelenleg elemzik az Egyesült Államok közvetítésével kidolgozott béketerv legfrissebb, 20 pontos változatát, amelyet eredetileg egy 28 pontos javaslatként terjesztettek elő tavaly novemberben.
Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten bejelentette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok széles körű megállapodásra jutott a biztonsági garanciák terén, azonban továbbra is nézeteltérések vannak a területi kérdésekről, ami a terv legérzékenyebb pontja marad. Bár az európai vezetők csak közvetetten vettek részt a dokumentum alakításában, egy friss YouGov-felmérés feltárja, hogyan viszonyulnak az európai polgárok a javaslatokhoz Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban.
A válaszadók minden vizsgált országban a legkevésbé elfogadhatónak azt tartják, ha Oroszország megtartja az összes jelenleg ellenőrzése alatt álló ukrán területet – ez Ukrajna területének körülbelül egyötödét jelenti. A második legelutasítottabb lépés, ha Ukrajnát köteleznék hadseregének 600 ezer fős korlátozására. Emellett erőteljesen ellenzik azt is, hogy Ukrajna kimaradjon a NATO-ból. Mindhárom engedményt – területi veszteségek, haderőcsökkentés és NATO-tagság tilalma – a legmarkánsabban a britek utasítják el.
Ezzel szemben Olaszország mutatja a legnagyobb nyitottságot a területi kompromisszumokra.
Az olaszok csak enyhén ellenzik, hogy Oroszország megtartsa az összes megszállt területet, és ők az egyetlen nemzet a felmérésben, ahol elfogadhatónak tartják, hogy Ukrajna a háború lezárása érdekében átadja a Donbaszt Oroszországnak.
A közvélemény megosztott abban, hogy Európának addig kell-e támogatnia Ukrajnát, amíg Oroszország teljesen ki nem vonul, vagy inkább egy olyan békemegállapodást kell-e elősegíteni, amelyben Oroszország megtarthat bizonyos területeket.
A britek és a lengyelek többsége az előbbit részesíti előnyben, míg Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a válaszadók többsége elfogadná a területi engedményekkel járó békét is.
[type] => post
[excerpt] => Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767822000
[modified] => 1767789873
)
[title] => Felmérés: a britek még harcolnának, de az olaszok és a németek már odaadnák Ukrajna egy részét az oroszoknak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=268290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 268290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 268291
[image] => Array
(
[id] => 268291
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[original_lng] => 65234
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767782673:12
[views_count] => 1043
[_thumbnail_id] => 268291
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 626460698002
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] =>
[_oembed_time_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] => 1767782647
[_oembed_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] =>
[_oembed_time_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] => 1768656627
[_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] =>
[_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1773149318
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 44769
[2] => 1985
[3] => 541185
[4] => 55721
[5] => 4533
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => háború
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => lengyelek
[4] => németek
[5] => olaszok
)
)
[2] => Array
(
[id] => 165496
[content] =>
A németek többsége támogatja Olaf Scholz kancellár döntését, amely szerint egyelőre nem adnak át Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A YouGov intézet által a dpa megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka egyetért Scholz álláspontjával, míg 26 százaléka ellenzi a döntést.
Scholz október elején azt mondta, hogy Németország még nem döntött arról, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállít Ukrajnának, mert megpróbálja megakadályozni a háború eszkalálódását.
Naponta 9,2 órát ülnek a németek egy friss felmérés szerint, de nemcsak a mozgáshiány miatt vannak veszélyeztetett helyzetben.
Felettébb lesújtó a németek egészségtudatossága. Erről tanúskodik az a tanulmány, amelyet a német egészségbiztosító, a kölni testnevelési főiskola, valamint néhány tekintélyes egyetem neves szakértő professzorai készítettek. A munka, a család és mindezzel összefüggésben a stressz, illetve a helytelen életmód „mindent visz”, tudatos kikapcsolódásra, a helyes táplálkozás megtervezésére, de mindenekelőtt a mozgásra és a sportra alig marad idő.
A többi között a Die Zeit című hetilap által ismertetett tanulmány adatai szerint mindez leginkább a 30 és 45 év közötti generációt sújtja. A szakértők szerint a helyzet annyira megdöbbentő, hogy sürgős változásokra van szükség. A szerzők ugyanakkor rámutatnak,hogy a németek jelentős része mindennek ellenére egészségesnek vallja magát. Gyakorlatilag csupán minden ötödik éri el azokat a küszöböket, amelyek általánosságban az egészséges életmód mutatói.
A szakértők rögtön fontos tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, hogy ezen miként lehetne változtatni. Megítélésük szerint elengedhetetlen a rendszeres mozgás, valamint a változatos és egészséges táplálkozás. Fontossági sorrend nélkül említik továbbá az alkohollal való „tudatos magatartást”, továbbá a cigarettáról való lemondást. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a stressz okozta lelki és fizikai megterhelés kezelését, illetve az ehhez vezető lehetőségek megteremtését. A tanulmány adataiból kitűnt, hogy a megkérdezett nők 20 százaléka képes az említett „kritériumok” betartására, míg a férfiak esetében mindez csak 14 százalékos.
Különösen a 30 és 45 év közötti generáció képtelen erre. A kutatók nem utolsósorban ezt a generációt megcélozva tettek javaslatokat az egészségesebb életmód biztosítására a munkahelyen, illetve a munkaidőben. A kutatók abból indultak ki, hogy a sok ülés „különösen veszélyes”. Aki sokat mozog, nem csupán a krónikus megbetegedések – köztük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kockázatát csökkenti, de erősíti életörömöt, illetve az elégedettséget is – vélekedtek a szakértők.
Mivel azonban a németek túl sokat ülnek, van mit helyrehozni. Az adatok szerint 2019 – azaz a koronavírus-járvány előtti esztendő – óta fél órával, 9,2 órára nőtt az az átlagos idő, amelyet a németek munkanapokon üléssel töltenek.
A 18 és 29 év közötti fiatal felnőttek ennél is többet, több mint 10 órát ülnek naponta vagy a munkahelyen, vagy pedig a számítógép előtt.
A tanulmány modellszámításokra utalva kimutatta, hogy a sokat ülők esetében nagyobb a korai elhalálozás kockázata. Ez a kockázat mintegy 20 százalékkal csökkenthető, ha például egy óra ülést járással váltanának fel.
Ezzel kapcsolatban a kölni testnevelési főiskola professzora, a tanulmány egyik szerzője, Ingo Froböse hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzése érdekében mennyire fontos a rendszeres izomerősítő tréning is. A tanulmány szerint ugyanakkor az elegendő mozgás és az izomerősítés kiegyensúlyozott kombinációjával a németek mindössze alig egyharmada él.
Az egészség megőrzése érdekében rendkívül fontos tényező a táplálkozás is. Az adatok szerint a német nők 77 százaléka naponta eszik gyümölcsöt és zöldséget, ez az arány a férfiak esetében csak 56 százalékos. Ugyancsak a nők azok, akik nagyobb arányban részesítik előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, mint a férfiak. Ugyanakkor a nők naponta több egészségtelen snacket, mindenekelőtt édességet fogyasztanak, mint a férfiak. Ez az arány a nők esetében 31, míg a férfiaknál 20 százalékos
Külön fejezetben hangsúlyozták a szerzők a munkavégzéstől „elhatárolódó” kikapcsolódás szükségességét. Az adatok szerint a megkérdezettek mintegy negyede olyan mértékű stresszszinttel rendelkezik, amely már kritikusnak számít. Minél magasabb a szubjektív stresszterhelés, annál eredménytelenebb lehet a munkától elhatárolódó mentális kikapcsolódás.
Aki jobban érzi magát, az többet mozog – hangsúlyozták a szerzők, utalva arra, hogy ennek ellenkezője ugyancsak érvényes.
Utalnak arra is, hogy a tudatos légzés sokat segíthet. Aki például stresszes helyzetben törekszik arra, hogy nyugodtabban, lassabban és mélyebben lélegezzen, az mérsékelheti a stressz tüneteit – mutatott rá a tanulmány. Az adatok szerint azonban a megkérdezettek 62 százaléka egyáltalán nem ügyel saját „hétköznapi” lélegzetvételére.
Évtizedes viták és előkészületek után hétfőn hivatalosan megnyitották Berlinben a második világháború után a hazájukból elüldözött németek történetét feldolgozó dokumentációs központot és múzeumot.
A második világháború utolsó hónapjaitól kezdve először a leginkább az etnikai tisztogatás fogalmához hasonlítható úgynevezett vad üldözés, majd a szervezett, tervszerű kitelepítés révén néhány év alatt 14 millió német kényszerült otthona, hazája elhagyására és vagyona hátrahagyására a jelenlegi Németországtól keletre fekvő térségben, amelybe Magyarország is tartozik.
” A Németország jelenlegi területére üldözött vagy telepített németek története a kilencvenes évek végétől került a németországi nyilvánosság fő témái és az úgynevezett emlékezetpolitika kérdései közé.” A fejlemény feszültséget okozott Németország és a kelet-közép-európai térség egyes országai közötti viszonyban, a többi között az esetleges jóvátételi, kárpótlási követelések körüli aggodalmak miatt. Az évtizedekig eltemetett ügy a németországi nyilvánosságban is sok vitához vezetett, mindenekelőtt azért, mert a náci múlt feldolgozásának addigi folyamatában a németek rendre elkövetőként, tettesként jelentek meg és nem áldozatként.
Hosszas viták után jött létre a Központ: ” Az üldözöttek emlékének méltó megőrzése körüli viták eredménye a Menekülés, elüldözés, megbékélés dokumentációs központ (Dokumentationszentrum Flucht, Vertreibung, Versöhnung) elnevezésű intézmény, amely a huszadik századi és jelenkori kényszermigráció összefüggéseibe ágyazva mutatja be fő témáját. Ez legfőképpen azt jelenti, hogy nemcsak az üldözött németek sorsát – és az új hazában letelepedés és beilleszkedés megpróbáltatásait ” – mutatják be, hanem más menekülthullámok történetét is.
Minden menekültnek emléket állít a központ. Így például az intézmény állandó kiállításán bemutatnak az egykori Jugoszlávia területéről a délszláv háborúk elől a kilencvenes években Németországba menekülő embereket is, és egy Damaszkuszból 2015-ben elmenekülő fiatal történetét az okostelefonjával a Németországba vezető úton rögzített felvételek alapján.
„Az intézmény a német főváros központjában kapott helyet, a Deutschlandhaus nevű, műemléki védelem alatt álló épületben, amelyben eredetileg – a huszadik század harmincas éveiben – üzletek, irodák és különböző szórakozó- és vendéglátóhelyek működtek. A 2013-ban elkezdett átépítés során csak a külső homlokzat maradt meg, belül úgynevezett látszóbeton-burkolatú tereket alakítottak ki a kiállításoknak, a könyvtárnak és az archívumnak, valamint a többi funkció, köztük a képzés, oktatás számára.”
Az intézmény ünnepélyes megnyitóján részt vett Magyarország, Csehország és Lengyelország berlini nagykövete, és beszédet mondott Angela Merkel kancellár. Rámutatott, hogy évtizedek alatt érett meg az a felismerés, hogy a hallgatás az elüldözött németek millióiról csak még inkább elszigetelné és kirekesztené őket. Ennek a felismerésnek az eredménye az új intézmény, amelynek révén ki lehet tölteni egy fehér foltot a német emlékezetpolitikában.
Kiemelte: „döntő jelentőségű, hogy a németek üldöztetésének történetét nem elszigetelten, hanem az okok és következmények történelmi összefüggéseibe ágyazva mutatják be. A Németország és a nemzetiszocializmus által a világra szabadított terror, a Németország és a nemzetiszocializmus által elkövetett civilizációs törés, a soá és a Németország és a nemzetiszocializmus által elindított második világháború nélkül nem várt volna üldöztetés és a kényszermigráció németek millióira” – fejtette ki Angela Merkel.
