Németországban csaknem minden negyedik alkalmazott dolgozik részmunkaidőben otthonról, számolt be a DPA.
A müncheni székhelyű ifo intézet tanulmánya kimutatta, hogy februárban az otthonról dolgozók száma Németországban a munkavállalók 24,5%-a volt, szemben a 2024 augusztusi 23,4%-kal. Ez a mutató 2022 áprilisa óta gyakorlatilag nem változott.
„Nem látunk bizonyítékot az adatokban arra, hogy az otthoni munkavégzés csökkenne. Az otthoni munkavégzés szilárdan beépült”, mondta Jean-Victor Alipour, az ifo kutatója.
„A vállalatok egyéni kezdeményezései, amelyek célja, hogy munkatársaikat visszahozzák az irodába, statisztikailag nem jelentős tendencia”, tette hozzá.
Az intézet kutatása azt mutatja, hogy a hibrid munkamodellek – az otthoni és az irodai munkát kombinálva – általában nem rontják a termelékenységet, különösen, ha az alkalmazottak összehangolják a munkahelyen eltöltött napokat.
Németország azt javasolta, hogy töröljék el az ukrán menekültek juttatásait. Az indítványt a CDU (Kereszténydemokrata Unió) / CSU (Keresztényszociális Unió) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciói terjesztették elő.
„Sok politikus abban reménykedik, hogy ha a jövőben az ukránok nem kapnak állampolgári jövedelmet, akkor ezzel pénzt takaríthatnak meg a szociális költségvetésben, több menekült fog munkát keresni, és néhányan akár vissza is térhetnek hazájukba” – írja a Focus.
Megjegyzik, hogy egy ilyen döntés az ukránok és a más országokból érkező menekültek közötti egyenlőtlenséget is megszünteti. Jelenleg az ukrán állampolgárok azonnal részesülnek ellátásban, míg másoknak először át kell esniük a menekültügyi eljáráson.
A Bild többek között arról számol be, hogy az SPD hajlandó lehet a kompromisszumra a kérdésben. Sok politikus abban reménykedik, hogy ha a jövőben az ukránok nem rendelkeznek állampolgári jövedelemmel, megtakarításokat lehetne elérni a szociális költségvetésben, több menekült keresne munkát, és néhányan visszatérhetnek hazájukba. Emellett felszámolnák az ukrán menekültek és más menedékkérők között meglévő kétosztályos társadalmat.
Most két lehetőség kínálkozik: a jövőbeli kormány, valószínűsíthetően Friedrich Merz kancellár vezetésével, szorgalmazza az EU-t, hogy az irányelv 2026-ban lejárjon. Ettől kezdve az újonnan érkező ukránoknak menedékjogi eljáráson kell átesnie, ezért nem lennének jogosultak közvetlenül állampolgári járadékra. Ez azonban nem lenne gyors megoldás.
A másik alternatívaként az új kormány úgy módosíthatja a törvényeket, hogy az uniós irányelvet betartsák, de az ukránoktól továbbra is megvonhatják az állampolgári járadékot. Ez azonban nem lehetséges pótlás nélkül – a menekültek ekkor az úgynevezett menedékkérők ellátási törvényébe kerülnének. Ez magával hoz néhány buktatót, amelyet a CDU/CSU és az SPD tárgyalóinak figyelembe kell venniük – írja a Focus.
Németországban tavaly áprilisban rekreációs céllal, kizárólag személyes használatra legalizálták a kannabiszt. A vitatott törvényjavaslatot Olaf Scholz leköszönő német kancellár hárompárti koalíciója fogadta el.
A szabályok értelmében a 18 éven felüliek szabadon fogyaszthatnak marihuánát a köztereken, kivéve az iskolák, óvodák, játszóterek, sportlétesítmények területét és 100 méteres körzetét. Az embereknél nyilvános helyeken maximum 25 gramm, míg otthonaikban 50 gramm kannabisz lehet, emellett ingatlanonként három tő kendert termeszthetnek.
A drogliberalizációs intézkedés azt is lehetővé teszi, hogy hatósági engedéllyel nyilvános kannabiszklubok működjenek ötszáz fő részvételével. A tagoknak díjat kell fizetni, és csak közösségi formában, saját célra termeszthetik a növényt. A börtönből olyan bűnözőket és dílereket is automatikusan kiengedtek, akiket korábban a szer fogyasztása és birtoklása miatt ítéltek el.
A baloldali kormánykoalíció érvei szerint a marihuána legalizálása visszaszoríthatja a feketepiacot és a szintetikus anyagok terjedését, valamint a hatósági szervek leterheltsége is csökkenhet.
Közel egy év elteltével a felmérésekből is látható, hogy a kannabisz legalizálása csak még nagyobb káoszt, és közbiztonsági problémákat okozott Németországnak.
Az olcsó kínálattal rendelkező drogdílerek sokkal nagyobb teret szerezhettek maguknak. A németeknek nem egyszerű törvényesen marihuánához jutniuk, ráadásul a kannabiszklubok megnyitását a bürokratikus engedélyek is hátráltatják. A szerhasználóknak továbbra is a fekete piac a legegyszerűbb út, amely a növekvő kereslet miatt jelentősen fellendült. A kannabisz-fogyasztást a német közlekedési szabályokra sem terjesztették ki, így előfordult, hogy többen önkívületi állapotban vezettek autót. A közlekedési balesetek számában már tavaly decemberben drasztikus növekedést tapasztaltak.
Rainer Thomasius, a Német Gyermek- és Ifjúsági Addiktológiai Központ igazgatója egy interjúban hangsúlyozta, hogy a marihuána továbbra is belépő drognak számít, ráadásul a legalizálással a fiatalok még hamarabb kezdenek aktív szerhasználókká válni. Németországban a 16–19 évesek körében a kannabisz a leggyakoribb drogfüggőségi probléma. A tanulmányok azt mutatják, hogy a pszichoaktív növény neurobiológiailag az alkoholnál is veszélyesebb. Az emberi agy 25 éves korig folyamatosan változik, így a korai marihuána-fogyasztás visszafordíthatatlan károkat okozhat. A tinédzsereknél megállapították, hogy a szerhasználat miatt a skizofrénia, a depresszió és a bipoláris zavar kockázata is nő, miközben az értelmi képességek csökkennek.
Egyre hevesebb reakciók érkeznek az USA védelmi követeléseire. A német hadsereg vezetője szerint csak a sorkatonaság visszaállításával lehet megerősíteni az ország védelmét, azonban ez a javaslat várhatóan nem lesz népszerű a lakosság körében.
Harald Gante altábornagy, a német Bundeswehr tábori hadseregének vezetője szerint az országnak vissza kell vezetnie a sorkatonai szolgálatot, hogy kielégíthesse védelmi igényeit.
Gante a dpa német hírügynökségnek adott interjújában mondta el, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a hadsereg nem támaszkodhat kizárólag önkéntesekre.
Rengeteg új feladatunk van, miközben az ország védelmét is ki akarjuk terjeszteni. Meredek létszámnövekedésre van szükségünk, és ezt csak a sorkatonaság visszaállításával lehet elérni – jelentette ki az altábornagy, kiemelve, hogy az utóbbi években a Bundeswehr egyre nehezebben tudott megbirkózni a belbiztonság, valamint a nemzet- és szövetségvédelem területén fellépő új problémákkal.
Szerinte Németországnak fel kell készülnie arra, hogy Moszva megpróbálja visszaállítani szovjet korabeli befolyását – beleértve Kelet- és Közép-Európa leigázásával. Ezt Gante szerint a legkönnyebben hiteles elrettentéssel lehet megakadályozni.
Sorkatonaság: népszerűtlenebb, mint valaha
A német kormány még 2011-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, ám ennek ügyében semmiféle törvényi változtatás nem történt – emiatt a régi rendszert egy tollvonással vissza lehetne állítani.
Németország jelenlegi védelmi minisztere, Boris Pistorius többször is kijelentette, hogy a katonai szolgálat valamilyen formájára szükség lenne, miután az orosz–ukrán háború kirobbanása aggodalmat keltett Európa jövőbeli biztonságával kapcsolatban. A múlt vasárnapi választásokat megnyerő konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig szintén kifejezte érdeklődését valamiféle kötelező nemzeti szolgálat iránt.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján azonban a sorkatonaság visszaállítása kizárólag az idősek körében népszerű – akikre ez nem vonatkozna –, ez pedig az Ifo Gazdaságkutató Intézet kutatása alapján akár 70 milliárd euróba is kerülhet a német állam számára, amely jelenleg a gazdaság összeomlását próbálja megállítani.
[type] => post
[excerpt] => Egyre hevesebb reakciók érkeznek az USA védelmi követeléseire. A német hadsereg vezetője szerint csak a sorkatonaság visszaállításával lehet megerősíteni az ország védelmét, azonban ez a javaslat várhatóan nem lesz népszerű a lakosság körében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741035300
[modified] => 1740996212
)
[title] => A sorkatonaság visszaállítását követelik a német vezetők
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234126&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 234126
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 234127
[image] => Array
(
[id] => 234127
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante.jpg
[original_lng] => 92086
[original_w] => 1200
[original_h] => 676
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gante.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740989013:12
[_thumbnail_id] => 234127
[_edit_last] => 12
[views_count] => 828
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 438434
[1] => 1585
[2] => 3801
)
[tags_name] => Array
(
[0] => német hadsereg
[1] => Németország
[2] => sorkatonaság
)
)
[4] => Array
(
[id] => 232802
[content] =>
A katonai segítségcsomagba emellett több száz felderítő drón, tízezernyi lövedék és millióknyi lőszer tartozik.
Németország jelentős fegyverszállítmányt küldött Ukrajnának, amely önjáró tüzérségi rendszereket, légvédelmi rakétákat és különböző lőszereket tartalmaz. Erről a német kormány hivatalos honlapján számoltak be.
Az új segítségcsomag tartalma a következő:
56 páncélozott jármű, megerősített védelmi képességgel;
lőszerek a Leopard 1 tankokhoz;
lőszerek a Marder gyalogsági harcjárművekhez;
41 ezer lőszer Gepard légvédelmi tankokhoz;
rakéták az IRIS-T SLM rendszerhez;
rakéták az IRIS-T SLS rendszerhez;
4 önjáró tüzérségi rendszer (Zuzana 2);
50 ezer 155 mm-es lőszer;
2 ezer 122 mm-es lőszer;
300 HF-1 típusú drón;
51 VECTOR típusú felderítő drón alkatrészekkel;
245 RQ-35 HEIDRUN felderítő drón;
29 SONGBIRD típusú felderítő drón;
14 HORNET típusú felderítő drón;
2 WISENT 1 aknamentesítő harckocsi;
16 aknamentesítő eke;
8 határőrző jármű;
645 lézeres távolságmérő;
74 ezer 44 mm-es lőszer;
100 MG5 géppuska;
2 915 HK 416 támadó puskák;
900 MK 556 támadó puskák;
64 nagy pontosságú HLR 338 puskák 314 000 lőszertartállyal;
Horváth József szerint már az emberek is látják, hogy tarthatatlan a helyzet.
Az újabb németországi autós támadás és a franciaországi kézigránátos támadás is arra utal, hogy Nyugat-Európában a rendvédelmi szervek képtelenek megelőzni a migrációs hátterű bűncselekményeket – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Mint mondta, sokszor jogvédők segítik a menedékkérőket a jogi kiskapuk megtalálásában,
például megtanítják a migránsoknak, hogy mit kell mondaniuk, hogy ne kelljen hazamenniük, milyen indokokkal maradhatnak az adott országban.
Horváth József felhívta a figyelmet arra is, hogy annak ellenére történt a támadás, hogy Münchenben óriási a készültség: pénteken biztonságpolitikai konferencia kezdődik a városban mások mellett az ukrán elnök, amerikai alelnök részvételével.
A szakértő szerint ehhez képest figyelhető meg az, hogy a német rendőrség, a titkosszolgálatok nem tudják garantálni a biztonságot, azaz azt látják az emberek, hogy tarthatatlan a helyzet, s nem érezhetik magukat biztonságban, ha kilépnek a lakásukból. A műsorban elhangzott az is, hogy kézigránátot dobott egy kalasnyikovos fegyveres egy szórakozóhelyre Franciaországban, abban a városban, ahol korábban is voltak fegyveres összetűzések.
Horváth József felhívta a figyelmet arra is, hogy annak ellenére történt a támadás, hogy Münchenben óriási a készültség.
A szakértő szerint ehhez képest figyelhető meg az, hogy a német rendőrség, a titkosszolgálatok nem tudják garantálni a biztonságot, azaz azt látják az emberek, hogy tarthatatlan a helyzet, s nem érezhetik magukat biztonságban, ha kilépnek a lakásukból. A műsorban elhangzott az is, hogy kézigránátot dobott egy kalasnyikovos fegyveres egy szórakozóhelyre Franciaországban, abban a városban, ahol korábban is voltak fegyveres összetűzések.
Az a tény, hogy a támadásokat hajthatnak végre, virágzik az illegális fegyverkereskedelem és a drogkereskedelem, azt mutatja, hogy a rendvédelmi szervek nem tudják kezelni a problémahalmazt, amellyel szembenéznek – vélekedett a szakértő, aki szerint addig, amíg Nyugat-Európában az emberek nem szavaznak drasztikus fordulatra, a helyzet csak romlani fog.
Az ukrán menekültek támogatására új központokat nyitnak Németországban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár megállapodása alapján. A müncheni biztonsági konferencián aláírt egyezmény értelmében létrejövő „egységközpontok” célja, hogy segítsék az ukránokat a munkakeresésben és a hazatérésben, valamint különböző szolgáltatásokat nyújtsanak számukra – tudósított az Ukrajinszka Pravda.
A német belügyminisztérium tájékoztatása szerint az „egységközpontok” fontos szerepet töltenek majd be az ukrán menekültek támogatásában. Nancy Faeser belügyminiszter bejelentette, hogy az első ilyen központ hamarosan megnyílik Berlinben. A központok foglalkoztatási tanácsadással, nyelvtanfolyamokkal és oktatási programokkal is szolgálnak majd az ukrán menekültek számára.
A minisztérium adatai szerint több mint 1,25 millió ukrán menekült érkezett Németországba az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. A menekültek között jelentős számban vannak gyermekek és nők: több mint 360 ezren 18 év alattiak, a felnőtt menekültek több mint 60 százaléka pedig nő.
A müncheni biztonsági konferencián Volodimir Zelenszkij és Olaf Scholz megbeszélést folytatott emellett a tartós béke eléréséhez szükséges lépésekről, a biztonsági garanciákról és Európa szerepéről egy esetleges békefenntartási folyamatban. Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Bármilyen megállapodás is lesz, az nem hagyhatja figyelmen kívül az európai érdekeket.”
Az ukrán elnök a konferencián találkozott Armin Pappergerrel, a német Rheinmetall AG vezérigazgatójával is. A megbeszélésen az együttműködés bővítéséről tárgyaltak, különös tekintettel a hadiipari együttműködésre. Zelenszkij kijelentette: „Már vannak sikeres együttműködések a közös eszközjavítás és a gyártás lokalizálása terén, és Ukrajna készen áll a bővítésre: lőszerek, páncélozott járművek, légvédelmi rendszerek. Minél több ilyen van, annál biztonságosabb lesz végül Európa.”
Hatalmas port kavart Németországban az, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal két migránsnak magasabb bért írt elő, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó német kollégáiknak.
Az SV Druck GmbH logisztikai vállalat a múlt hónapban két migránst akart alkalmazni szállítmányozási asszisztensként az egyik weingarteni raktárában. A vállalat a leendő munkavállalóknak a törvényes minimálbért, 12,82 eurót ajánlotta fel. Február 1-jén kellett volna munkába állniuk, de a folyamat bürokratikus akadályba ütközött, amikor a migrációs és integrációs hivatal a munkaügyi hivatal kifogására hivatkozva megtagadta a foglalkoztatás engedélyezését – írja a Schwäbische Zeitung cikkét szemléző V4NA nemzetközi hírügynökség.
Németországban a menekültek munkaszerződését az illetékes hatóságoknak kell aláírniuk. A január 20-án kiadott levél szerint a foglalkoztatást azért nem hagyták jóvá, mert a javasolt bért túl alacsonynak ítélték.
Az ügynökség úgy döntött, hogy a migránsoknak legalább 14 eurós órabért kell fizetni, mivel ezt határozták meg a hasonló munkakörökben szokásos bérnek. A vállalat azonban már számos német állampolgárt foglalkoztat ugyanebben a munkakörben a törvényes 12,82 eurós minimálbérért.
A vállalat HR osztálya kifejtette, hogy diszkriminatív lenne, ha magasabb bért hagynának jóvá a migránsoknak, miközben a német alkalmazottak kevesebbet keresnek azonos feladatok elvégzéséért, de tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták.
Az SV Druck GmbH végül úgy döntött, a két férfi munkaszerződését felbontja, hogy elkerülje a belső konfliktusokat a személyzet között.
Ausztriában is rengeteg helyen még mindig a migránsoknak kedveznek a balliberális vezető politikusok. A Diakonie jótékonysági szervezet és Bécs városa 110 vadonatúj lakást bocsátott a Bécs Favoriten kerületében menedékjoggal rendelkező migránsok rendelkezésére. Az ügy már tavaly ősszel nagy port vert fel Bécsben, különösen azok körében, akik évek óta várnak lakásfelújításra.
A 110 új, légkondicionált és erkélyes, fényűzően berendezett lakás, amelyet a menedékjoggal rendelkezőknek adnak majd bérbe, a helyi lakosokat is felháborította. Az Osztrák Szabadságpárt a lakásügyben írásban megkereste Peter Hacker baloldali városi szociális tanácsost. A tanácsos közlése szerint a projekt kizárólag migránsokat céloz meg, osztrák állampolgárok nem tartoznak a célcsoportba. Azok a menedékjoggal rendelkező migránsok, akik beköltöznek az új épülő komplexumba, jogosultak az alapellátásra.
Az elismert menedékkérők igényelhetnek támogatást a megélhetési költségeik fedezésére, például a lakbérre is.
A németek többsége támogatja Ukrajna katonai segítségnyújtását, és jelentős részük annak megerősítését is pártolja.
A Wahlen kutatócsoport ZDF Frontal számára készített felmérése szerint a német állampolgárok 67%-a támogatja Kijev katonai támogatását.
Eközben a válaszadók 27%-a úgy véli, hogy a segítséget növelni kellene, míg 40%-uk a jelenlegi szinten való folytatásra voksol. Ugyanakkor 27% a fegyverszállítások csökkentését szeretné.
A biztonságpolitikai szakértő, Jana Pülherin szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az „Ukrajna iránti fáradtság”, amiről néha a politikusok beszélnek, nem tükröződik a lakosság hangulatában.
Németország intenzíven dolgozik azon, hogy még több bűnözőt toloncoljanak ki Afganisztánba – jelentette ki Nancy Faeser német belügyminiszter Berlinben azután, hogy letartóztattak egy afgán menedékkérőt, aki késsel támadt járókelőkre.
Mint ismert, szerdán két ember – egy 41 éves férfi és egy 2 éves marokkói származású fiú – életét vesztette a bajorországi Aschaffenburg városának egyik parkjában elkövetett késelésben. Az elkövető, egy pszichiátriai kezelésen átesett afgán férfi, aki korábban már követett el erőszakos bűncselekményeket és a bevándorlási hivatal kiutasította, azonban Németországban maradhatott.
A hatóságok szerint a feltételezett elkövetőnél nem találtak nyomot iszlamista indítékra, a gyanú inkább egy pszichés megbetegedés felé hajlik. Nancy Faeser bírálta az Európai Unió dublini szabályait is, mivel a rendszer nem működik megfelelően, a férfi ugyanis Bulgárián keresztül érkezett Németországba,
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Berlin Európában egyedüliként toloncolt vissza bűnözőket Afganisztánba a tálibok hatalomátvétele óta, amit fel kíván pörgetni. Ezzel kapcsolatban a Reuters emlékeztet: tavaly augusztusban a német kormány két tucat afgán bűnözőt utasított ki, akiket különböző tartományokból szállítottak Lipcsébe, onnan pedig Kabulba.
Az akciót hónapokig tartó titkos tárgyalások előzték meg a német kormány és az afgán radikális iszlamista vezetők között. Információk szerint minden kitoloncolt ezer euró készpénzt kapott.
