A német kormány bejelentette a szövetségi rendőrség új különleges egységének létrehozását a drónok felderítésére és semlegesítésére – közölte Alexander Dobrindt belügyminiszter, közölte a Politico.
Az új egység a szövetségi rendőrség nemzeti speciális operatív osztályának része lesz. Dobrindt elmondása szerint tisztjei speciális képzést és képesítést kapnak a drónok felderítésére, elfogására és semlegesítésére.
Az egységet 130 tisztre tervezik kibővíteni, akik operatívan mozognának az országban, és a „forró pontokon” dolgoznának majd.
Németország 2025-ben már több mint 100 millió eurót különített el a projektre drónellenes technológia beszerzésére. Ez magában foglalja az érzékelőket, az elektronikus zavarórendszereket és a pilóta nélküli eszközök elfogására vagy megsemmisítésére szolgáló berendezéseket, ha szükséges.
Az ország német és izraeli gyártóktól is vásárol majd rendszereket, és a következő hónapokban további beszerzések várhatóak.
Ezenkívül ezen a héten a tartományok belügyminiszterei megvitatják egy közös szövetségi-regionális drónok elleni küzdelmi központ létrehozását, amely koordinálja a rendőrség és a hadsereg fellépését.
Az új egység elindítása Berlin legambiciózusabb lépése volt egy állandó nemzeti drónellenes rendszer létrehozása felé egy olyan időszakban, amikor a használatukból származó kockázatok gyorsan növekednek, és a semlegesítési módszereknek biztonságosnak kell maradniuk a földön tartózkodó emberek számára.
Nekiment a német politikai rendszernek egy vasárnapi interjúban Dieter Bohlen a Modern Talking énekes-zeneszerzője – szúrta ki a Mandiner. Bohlen leszögezte, hogy „a demokráciában szabad választások vannak, az ember pártokat választ, aztán ezek a pártok csinálnak valamit”.
Kiemelte, hogy „Németországban a demokráciát leépítették, hiszen a 26 százalékos támogatottságú jobboldali AfD-t kirekesztették a döntéshozatalból.”
Dieter Bohlen az orosz–ukrán háború kapcsán felidézte, hogy már három éve is azt nyilatkozta, hogy Ukrajnában a nyugati stratégia így sosem fog működni. Most pedig már látszik, hogy emberek százezrei vesztették életüket ebben a gazdaságilag is sz@r háborúban.
Bohlen azt sem tartja jó iránynak, hogy Európa lemondott az orosz olajról.
Az énekes azt is kifogásolta, hogy az amerikai elnökben meglévő üzletemberi szellemiség a német politikusokat nem jellemzi. Hangsúlyozta azt is, hogy Putyinnal végre le kellene ülni tárgyalni.
Rámutatott, hogy Németország növekedése nulla és gúnyt űzött Európa világhatalmi ambícióiból is. Kiemelte, hogy Amerika, Kína és Oroszország is úgy látják, hogy ez az Európa, amely semmit sem tud elérni, akarja megmondani, hogy mit csináljunk.
Markus Söder, bajor miniszterelnök és a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a Welt am Sonntagnak adott interjújában a fiatal férfiak Ukrajnából való egyszerűsített kilépési eljárásának eltörlését szorgalmazta, megjegyezve, hogy hazájuknak szüksége van rájuk.
Akinek nincs joga itt tartózkodni, nincs ideiglenes tartózkodási engedélye vagy munkavállalási engedélye, annak távoznia kell. Továbbá meg kell szüntetni a fiatal férfiak kilépését Ukrajnából – mondta.
Egy németországi sofőr egy Mercedes GLE terepjárót vásárolt egy aukción, és felfedte, hogy az autóban a valódi fékbetétek helyett hagyományos fakockák voltak.
Ez Ludwigsburg városában történt, jelentette az Oddity Central november 10-én. Amint a férfi lenyomta a fékpedált, rájött, hogy valami nincs rendben a használt Mercedes GLE-jével. Az autó alig lassult, hiába fékezett erősen. Később a sofőr hívott egy vontatót, és az autót egy autószervizbe szállították átvizsgálásra.
A vizsgálat után a szerelők közölték, hogy valaki a hitelesített fékbetétek helyett fa betéteket szerelt be az autóba, amelyekre filctollal „Brembo” felirat volt írva. Ezek szinte semmilyen fékerőt nem biztosítottak, és már megkárosították az autó féktárcsáit.
„Ez nem csak dilettáns, hanem bűnös hanyagság” – idézi a sajtó Hans Bauer műszaki biztonsági szakértőt. Hozzátette, hogy a fa nagyon gyorsan elkopik, ha a fém betétekhez dörzsölődik, és esélye sincs megállítani az autót.
Hogy az autó előző tulajdonosa miért tette ezt, egyelőre nem tudni, a német rendőrség pedig büntetőeljárást indított ellene.
Hónapokig tartó politikai vita után a német kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU szövetség megállapodott a hadkötelezettség új rendszeréről. Az egyezség értelmében minden 18. életévét betöltött férfit kötelezően behívnak majd alkalmassági vizsgálatra, és ha a Bundeswehr (német hadsereg) önkéntes toborzása nem hoz elegendő jelentkezőt, a Bundestag (a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza) dönthet úgynevezett „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ebben az esetben sorsolással választhatják ki, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.
A megállapodást szerdán este egy válságtanácskozáson érték el, amelyen részt vett Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD), Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD) frakcióvezetők, valamint mindkét párt védelmi szakértői.
A Die Welt birtokába került közös dokumentum szerint a reform a következő pontokból áll.
Kötelező alkalmassági vizsgálat: A jövőben minden fiatal férfit behívnak majd a kötelező orvosi és fizikai vizsgálatra, amely fokozatosan kerül bevezetésre. 2026-tól az összes 18 éves férfi kérdőívet kap, amely a motivációjukat és alkalmasságukat méri fel – ennek kitöltése kötelező lesz. A tényleges orvosi vizsgálat a 2008. január 1-je után született korosztályt érinti először, és az infrastruktúra kiépülésével fokozatosan minden évfolyamra kiterjed.
Igény szerinti hadkötelezettség: Ha a Bundeswehr önkéntes toborzása nem biztosít elegendő létszámot, a Bundestag törvényben dönthet az „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ez a rendszer a hadsereg szükségletei és a rendelkezésre álló önkéntesek közti hiány pótlására szolgál. Amennyiben a potenciális hadkötelesek száma meghaladja a szükségletet, sorsolással dönthetnek arról, kiket hívjanak be. Automatikus hadkötelezettségi mechanizmus azonban nem lesz.
Fizetés és juttatások: Az önkéntes szolgálatért havi bruttó 2600 euró – jelenlegi árfolyamon közel 1 millió forint – illeti meg a katonákat. Az egy évnél hosszabb szolgálatot vállalók gépjármű- és teherautó-vezetői engedély megszerzéséhez is támogatást kapnak.
Katonai státusz: Változás, hogy a 12 hónapot meghaladó szolgálatot vállaló önkéntesek „időszakos katona” státuszt kapnak. A korábbi tervek szerint minden újonc automatikusan ebbe a kategóriába tartozott volna, de a végleges megállapodás differenciáltabb rendszert vezet be.
A Bundeswehr bővítése: A reform célja, hogy a Bundeswehr a jelenlegi mintegy 180 ezer fős létszámról 260 ezerre növekedjen, reagálva az orosz fenyegetésre és a NATO megváltozott biztonságpolitikai követelményeire. A tartalékos állományt 200 ezer főre kívánják bővíteni, amit elsősorban az új szolgálati forma segítene elő.
Vita és kompromisszum
A védelmi miniszter eredetileg kizárólag önkéntes szolgálati rendszert javasolt, de a CDU/CSU a hadsereg létszámcéljai miatt ragaszkodott a kötelező vizsgálathoz és a szükség esetén alkalmazható sorsoláshoz. A kompromisszum végül elvetette a kettős sorsolás ötletét, amelyet Pistorius korábban határozottan ellenzett.
A miniszter hangsúlyozta: a cél nem csupán a hadsereg létszámának növelése, hanem annak biztosítása, hogy „védelmi helyzetben Németország valóban cselekvőképes legyen, és pontosan tudja, kik alkalmasak a behívásra”. A törvény 2026 elején léphet hatályba.
Felfüggesztették, de az alkotmányban maradt a hadkötelezettség
A hadkötelezettséget Németországban 2011-ben felfüggesztették, de továbbra is szerepel az alkotmányban, így egyszerű parlamenti többséggel újra bevezethető. Jelenleg csak férfiakra vonatkozik, noha időről időre felmerül, hogy a nők számára is elérhetővé – vagy kötelezővé – kellene tenni a szolgálatot. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, amelyhez egyelőre nincs meg a politikai támogatás.
Tíz éven belül Németország növelni akarja a Bundeswehrben szolgáló katonák számát; a hogyanok kérdése már egy másik, a részletekben az SPD és a CDU/CSU megosztottak. A német kormány már ezen a héten megoldást kínálhat a katonai szolgálati modellre – jelentette be Boris Pistorius (SPD) szövetségi védelmi miniszter hétfőn, amikor Münsterben látogatta meg a csapatokat.
„Néha csak egy kis idő kell, és nem minden, amit hatalmas vitaként mutatnak be, végül azzá válik” – mondta az SPD politikusa.
Pistorius bejelentése hónapokkal azután érkezett, hogy a Bundestag elfogadott egy új katonai szolgálatról szóló törvényt, amelynek célja évente több tízezer újonc behívása volt.
A törvénytervezet azonban, amely kezdetben önkéntes szolgálatot irányoz elő, de vitatott tervekkel, hogy a jövőben szükség esetén kötelező elemet is beépítsenek, kérdéseket vetett fel.
Thomas Röwekamp (CDU), a Védelmi Bizottság elnöke szerint a végleges modell útjában csak a részletek állnak. Ő is meg van győződve arról, hogy ezen a héten megállapodás születik.
Nem világos, hogy a katonai szolgálatról szóló bejelentésre a Bundeswehr 70. évfordulóján, november 12-én, vagy a koalíciós bizottság előtt kerül-e sor. Röwekamp szerint még mindig vannak „megoldatlan kérdések”.
Miért vitatott a katonai szolgálatról szóló törvényjavaslat? Az „új katonai szolgálatról” szóló törvénytervezet szerint a Védelmi Minisztérium a nemzeti és szövetségi védelem részeként hosszú távon a tartalékos katonákkal együtt mintegy 460 000 katonára tervezi növelni a védelmi erők létszámát.
Ebből az aktív katonák arányának körülbelül 260 000 főnek kellene lennie. Ez a cél körülbelül 200 000 tartalékost tartalmaz, és a Védelmi Minisztérium szerint 2035-ig terjedő időhorizonton alapul.
A katonai szolgálattal kapcsolatban viszont Pistorius többször is hangsúlyozza, hogy a csapatokat önkéntes szolgálattal kell megerősíteni, mert „ez a konszenzus a CDU, a CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodásban”.
A miniszter egyértelmű kijelentése ellenére a tervezett katonai szolgálatreform megosztja a jelenlegi koalíciót.
Pistorius a svéd modellre épülő önkéntes, vonzó katonai szolgálatot támogatja, amelyet országos fiatal férfiak besorozása támogat majd.
A kötelező sorkatonai szolgálat csak akkor lépne életbe, ha az önkéntes szolgálat nem lenne elegendő. Ebben az összefüggésben az SPD a Bundeswehr modernizálását kívánja megvalósítani egy „vonzóerejét növelő hatalmas csomaggal”.
A CDU/CSU ezzel szemben a véletlenszerű kiválasztási folyamatot részesíti előnyben a potenciális toborzási nehézségek enyhítése érdekében. Pistorius ezt elutasítja, és ehelyett a fizikai alkalmasságon és szakmai készségeken alapuló kiválasztást részesíti előnyben.
A vélemények a személyi létszám növelését illetően is megoszlanak: a CDU/CSU konkrét célokat szorgalmaz a katonák létszámának növelésére vonatkozóan, hogy kielégíthesse az igényeket.
Az SPD ezzel szemben kezdetben az önkéntes szolgálatra és a vonzerő növelésére kíván összpontosítani, és így rugalmasabbá tenni a csapatok létszámának növelését.
„Egy újabb dokumentum a habozásról” A szakértőként meghívott Sönke Neitzel hadtörténész a Védelmi Bizottság november 10-i meghallgatásán arra figyelmeztetett, hogy az önkéntes megközelítés önmagában aligha lesz elegendő a kívánt létszámú Bundeswehr-személyzet biztosításához.
Neitzel szerint a törvénytervezet kétségtelenül „a helyes irányba tett lépés a Bundeswehr háborúra való alkalmassá tétele érdekében”.
Ő is támogatja a 2027 nyarától tervezett általános besorozást, de a törvénytervezet egyben a „német biztonságpolitika elmúlt három és fél évének félszívű demonstrációja” is. „Véleményem szerint ez egy újabb dokumentum a tétovázásról és a halogatásról” – magyarázza a hadtörténész.
„A kötelező sorkatonaság bevezetése abszolút elengedhetetlen lenne a Bundeswehr személyi állományának gyors növeléséhez” – mondta Neitzel.
Elismerte azonban, hogy ez jelenleg politikailag nem tűnik megvalósíthatónak, ezért a Védelmi Minisztérium abból indul ki, hogy a létszámnövelés önkéntes szolgálattal érhető el.
Neitzel írásos nyilatkozatában a stratégiai fenyegetésre is kitért: a német kormány nyilatkozatai szerint Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t.
„A Védelmi Minisztérium úgy véli, hogy 2035-ig önkéntes alapon növelni lehet a létszámot. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évi 8000 katonával kell növelni a létszámot.”
Hozzátette: „Ha a Bundeswehr ilyen ütemben növekedett volna a hidegháború alatti létrehozásakor, a felépítése 60 évig tartott volna”.
Pistorius feltételezése szerint 60 000 és 100 000 közötti további katonára van szükség a NATO-követelmények teljesítéséhez és a csapatok háborúra való alkalmassá tételéhez.
Bár még nem találtak megoldást, a törvény várhatóan 2026. január 1-jén lép hatályba. Minden fiatal férfi kötelező sorkatonasága 2027 vagy 2028 júliusától lesz érvényben.
Németország további 40 millió euró „téli segéllyel” támogatja Ukrajnát, tekintettel az orosz csapásokban elpusztított infrastruktúrára – jelentette be Johann Wadephul német külügyminiszter kedden.
Segítünk, hogy a lakások melegek maradjanak és világítással rendelkezzenek és Oroszországnak ne sikerüljön a polgári gáz- és távhőszolgáltatás elleni célzott terrortámadásaival megtörnie a védők morálját hazájukban – hangoztatta a német kereszténydemokrata politikus.
A pénzt – húzta alá – humanitárius célokra szánják, és abból fedeznék egyebek között a házak megsérült fűtési rendszereinek javítását, áramfejlesztők, valamint olyan szükségleti cikkek szállítását, mint takarók és tisztálkodási szerek.
Ukrajnában nem ritka, hogy mínusz 20 Celsius-fok alá csökken télen a hőmérséklet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az országban több mint 12 millió rászoruló van. Az ENSZ-szervezet jelenleg mintegy 400 ezer embert támogat készpénzzel, fűtőtestekkel, illetve áramfejlesztőkkel.
Németország Ukrajna egyik legfontosabb támogatójának számít, ugyanakkor a költségvetési megszorítások miatt a humanitárius segélyek a tavalyi több mint 400 millió euróról az idén kevesebb, mint a felére apadtak.
A külügyminiszter a G7-országok külügyminisztereinek találkozóján szólalt fel Kanadában. A kétnapos tanácskozásra Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is meghívást kapott.
