Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődött. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, és jelentősen hozzájárult a Nagyszelmenc és Kisszelmenc közötti határnyitáshoz. A két Szelmencet évtizedeken keresztül szögesdrót választotta el egymástól: a kisszelmencieknek például ahhoz, hogy átmehessenek az utca másik végébe, nyolcvan kilométert kellett utazniuk. Szelmencet éppen emiatt nevezte a nép Kisberlinnek. Zelei Miklós, az ikerfalvak tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. 2005 december 23-án, a falu közepén végül megnyílt a határátkelő. Megható pillanat volt, hiszen sokaknak akkor még volt rokona a másik oldalon, 60 év után pedig ismét elmondhatták, hogy összetartoznak. Sokan a könnyeikkel küszködtek, míg átlépték a határt. Testvérek, unokatestvérek ölelhették át újból egymást. Persze a vízumkényszer miatt főleg a nagyszelmenciek mentek át Kisszelmencre, de akkor is nagy volt a boldogság. A határnyitás után több mint húsz évvel, sajnos még mindig nem beszélhetünk arról, hogy a falu az Európai Unióban egyesülhetett volna, de Zelei Miklós munkássága sokat segített az ügyön. Azonban a történelem továbbra zajlik körülöttük, hiszen most Nagyszelmencen béke, Kisszelmencen pedig hadiállapot van.
Tamási Áron-szoborral gazdagodott a Nemzeti Színház, melynek alkotója Matl Péter munkácsi művész, akinek ez a második alkotása, amely az intézményben látható. A kárpátaljaiak rendkívül büszkék Matl Péterre, aki az elmúlt évtizedekben számos jelentős alkotással gazdagította az egyetemes magyar művészetet. Ki ne ismerné a híres vereckei honfoglalási emlékművet, mely az elmúlt években Kárpátalja egyik jelképévé vált? A gyönyörű alkotás, mely Matl Péter munkácsi szobrászművész keze munkáját dicséri, sajnos megannyi vandál akciónak és rongálásnak volt kitéve az elmúlt években. Ez pedig a sátoraljaújhelyi centenáriumi Turul-emlékmű, mely szintén Matl Péter műve. A munkácsi művész, Tamási Áront ábrázoló legújabb mellszobrát a Nemzeti Színházban avatták fel, akinek a művészete összeforrt a teátruméval, hiszen jelenleg is két színdarabja szerepel a repertoárban: a Tündöklő Jeromos és a Vitéz lélek. Matl Péter saját bevallása szerint ez a szobor a megmaradás szimbóluma, a művész legfőbb mondanivalója is ez az ukrajnai háború miatt. Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas színművészt büszkeséggel tölti el, hogy a nemzet egyik legkiválóbb szobrászművésze már a második alkotását avatta fel a Nemzetiben, korábban ugyanis Németh Antalt is megformálta. A művésznek a Kárpát-medence mellett Brazíliától Kínán át Japánig számos helyen van köztéri alkotása. De nem csak Matl Péter készít szobrokat a világ különböző pontjain, hanem a világ is Matl Péternél. Ugyanis minden évben megszervezi a nemzetközi szobrásztábort Kárpátalján, amit eddig szerencsére, még a háború sem tudott megakadályozni.
Hatalmas sikerrel zárult a beregszászi napok rendezvénysorozat Budapesten, a Nemzeti Színházban, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából tartottak. A színházszeretők, a közel egy hét alatt, megtekinthették a beregszászi társulat életéről szóló kiállítást, részt vehettek filmvetítéseken, illetve megnézhettek számos általuk játszott darabot is. Köztudott, hogy a 30. születésnapját ünneplő Beregszászi Színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. A napokban a Nemzeti Színházban, az érdeklődők betekintést nyerhettek az intézmény elmúlt három évtizedébe. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a beregszászi társulat alapítója szerint, hatalmas út van a kárpátaljai intézmény mögött, hiszen tizenkilenc országban játszottak, melynek lett eredménye, hiszen ezáltal is öregbítették a magyar színjátszás hírnevét. A többnapos rendezvényen filmvetítésekre, pódiumbeszélgetésekre, és fotókiállításra is sor került. A „Színház a határon” című portréalkotás 2004-ben készült és a lehető legtermészetesebb módon mutatja be a színház társulatát és helyzetét. Nem maradhattak el természetesen a beregszászi színészek által játszott darabok sem, mint a Fedák Sári, a Fodrásznő, a Háztűznéző, a Tóték, a Csehov egyfelvonásosok, illetve a Tündöklő Jeromos. A Beregszászi Színház munkáját mindig az állandó bizonyítási vágy jellemezte, ez talán napjaink háborús helyzetére még inkább igaz. A beregszászi napok keretében a Szűcs Nelli által alapított, Fedák Sári-díjak átadására is sor került. Az elismerést idén Varga Zsuzsa, illetve Bakota Árpád Jászai Mari-díjas színművészek vehették át.
Köztudott, hogy a napokban a 30. születésnapját ünneplő beregszászi színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. Budapesten a Nemzeti Színházban, a 10. Madách Nemzetközi Találkozó keretében az érdeklődők most megtekinthettek egy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház születéséről szóló dokumentumfilmet és fotókiállítást is. A többnapos rendezvényen pedig a beregszászi színészek által játszott darabok mellett filmvetítésekre, közönségtalálkozókra, fotókiállításra és az idei Fedák Sári-dj átadására is sor kerül majd. A „Színház a határon” című portréalkotás 2004-ben készült és a lehető legtermészetesebb módon mutatja be a színház társulatát és helyzetét. A beregszászi színház, harminc év alatt rendkívül küzdelmes utat tett meg. Munkájukat mindig az állandó bizonyítási vágy jellemezte. A beregszászi napok október 23-ig tartanak a budapesti Nemzeti Színházban, ahol a kárpátaljai színészek, egyebek mellett, bemutatják a Háztűznéző című darabot is.
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója a következő öt évben is – jelentette be Csák János magyar kulturális és innovációs miniszter a Facebook-oldalán.”Munkájához sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok!” – írta a miniszter.Legutóbb 2018 februárjában közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Balog Zoltán akkori miniszter 2018. július elsejei hatállyal újabb öt évre megbízta Vidnyánszky Attilát a Nemzeti Színház vezetésével. Vidnyánszky Attila 2013 óta a Nemzeti Színház vezetője. A rendező 1964-ben született Beregszászban, 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki, 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt, 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója a következő öt évben is – jelentette be Csák János Magyarország kulturális és innovációs minisztere a Facebook-oldalán.
„Munkájához sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok!” – írta a miniszter. Legutóbb 2018 februárjában közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Balog Zoltán akkori miniszter 2018. július elsejei hatállyal újabb öt évre megbízta Vidnyánszky Attilát a Nemzeti Színház vezetésével. Vidnyánszky Attila 2013 óta a Nemzeti Színház vezetője.
My Website
Vidnyánszky Attila 1964-ben született Beregszászban, 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki, 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt, 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke.
2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat.
A magyar Nemzeti Színház nemrég mutatta be Lukácsy György: Hazatérés című misztériumjátékát, amely Esterházy János életének fontos pillanatait eleveníti meg. Esterházy szerepét Tóth László alakítja – csodálatosan, pátosz nélkül, egyenesen, tisztán jeleníti meg a kiváló színész a politikust a színpadon. A néző pedig nem feltétlenül a történelemkönyvek részletességével ismeri meg Esterházy életét, de erős érzelmi hatással távozik a Nemzeti Színházból. Tóth László kárpátaljai születésű színész az Origónak adott interjút.
– Esterházy János nevéről sokan hallottak, de életét, tetteit kevesen ismerik kellő alapossággal. Ön mikor találkozott először a politikus történetével?
– Tavaly nyáron felkértek minket, hogy Alsóbodokon az Esterházy János Zarándokközpontban készítsünk egy előadást az Esterházy-emlékév alkalmából. Szeptember 18-án adtuk elő a misztériumjátékot az Istentisztelet után. Korábban is hallottam Esterházy nevét, de alaposabban nem ismertem az életét. A darab próbái közben, illetve Alsóbodokon tudtam meg többet róla. Két napot töltöttünk ott, találkoztunk Molnár Imre történésszel, akinek több könyve is megjelent a politikusról. Akkor szerettem bele Esterházy János történetébe.
– Színészként a legtöbb esetben kitalált személyt alakít a színpadon. Esterházy valós személy volt. Másként készült erre a feladatra?
– Egészen másként, természetesen. Nem szerepként fogtam fel, hiszen valóban, nem egy karaktert kell eljátszanom. Pátosz nélkül, minél egyszerűbben, egyenesen akartam megformálni Esterházyt. Próbálom nem úgy mondani a szövegemet a színpadon, mintha egy színész mondaná. Nem tipikus színházi előadást készítettünk, hanem inkább valamiféle misztériumjátékot. Nem is lehet előadást készíteni egy ilyen formátumú emberről, mert nehéz kiemelni, hogy mit mondjunk el róla. Rubold Ödön rendezte az előadást, és jól döntött, hogy Esterházy fontosabb pillanatait, mondatait, gondolatait, és főleg döntéseit mutatta meg. Megpróbálunk valamit átadni belőle. Megismertetni a nézővel a szellemét. Sokan hasonlítják az ő életművét Morus Tamáséhoz. Úgy gondolom, hogy ő a modern Morus Tamás. Én is határon túli magyar vagyok. Nem felvidéki, hanem kárpátaljai. De Esterházy akár Kárpátalján is születhetett volna. Persze, hozzáteszem, hogy húsz éven keresztül Kárpátalja Csehszlovákia része volt – éppen akkor, amikor Esterházy az első politikusi lépéseit tette, és amikor kiállt a magyar érdekekért.
– Aki megnézi az előadást, alapos történelmi ismereteket is kap?
– Fontosak a tények, a megtörtént események a színpadi játékban, de nem helyettesíti az előadás a történelemkönyveket. Nem tudunk rekonstruálni minden egykor megtörtént eseményt, és nem is akarunk. Hitelesnek kell lennünk, de színházban vagyunk. Az eddigi visszajelzések alapján erős érzelmi hatás éri a nézőket. Ha jól belegondolunk, lényegében Esterházy története akár most is játszódhatna. Jó lenne, ha egy Esterházyhoz hasonló ember élne most, aki végigmenne a magyarlakta területeken, és az asztalra csapna… A színház egyébként létrehozott egy kiállítást, ami hosszabb ideig látható, és ha valaki nem ismeri részletesen Esterházy történetét, a kiállításon szinte mindent megtudhat róla.
– Jelenleg zajlik Esterházy boldoggá avatása…
– Igen. A krakkói egyházmegye kezdeményezte a boldoggá avatást, mivel az édesanyja lengyel származású volt, és a lengyelek is nagyon tisztelik őt. Esterházy a mai Szlovákia területén lévő Nyitraújlakon született. A végsőkig ragaszkodott a hazájához – de nem a birtokaihoz, a vagyonához, és még csak nem is a grófi rangjához. Hanem valóban a szülőföldjéhez, az országához, és elsősorban az ott élő emberekért dolgozott, és küzdött. Mentette a zsidókat, támogatta a rászorulókat, szerették a szlovákok is, és mindent megtett az ott élő magyarokért. Csodálatos ember volt. De abban egészen biztos vagyok, hogy nem arra készült, hogy majd egyszer boldoggá avatják.
– A börtöntársai csodás gyógyításról is beszámoltak…
– Sokat imádkozott a cellatársaiért, és rengeteget beszélgetett velük. Később, akik túlélték a börtönéveket és megkérdezték őket, mindenki azt mondta, hogy ha Esterházy közöttük volt, velük beszélt, az olyan volt, mintha Jézus követe jött volna el közéjük. Alsóbodokon is ez volt az érzésem, hogy az emberek, akikkel együtt voltunk, hisznek, bíznak Esterházyban. Ott a saját bőrömön tapasztaltam a hit erejét, hatását.
– Néhány hete mutatták be az előadást. Milyen volt a premier?
– Azt mondják, jól sikerült. De igazából másnap volt a katarzis, amikor a nézők fele Felvidékről érkezett. Eljött az asszonykórus, akikkel akkor Alsóbodokon felléptünk, és a fazekasok, akik anno előadás közben agyagból kiégettek egy a Krisztus fejszobrot, és megnézte az előadást az alsóbodoki zarándokhelyet létrehozó Paulisz Boldizsár is. Volt pityergés, együtt énekeltünk, az előadás utáni közönségtalálkozón pedig hosszan beszélgettünk. Számomra igazán megható élmény a harmadik előadás is, amikor az első sorban ott ült egy Holokauszt-túlélő, akit Eszterházy János mentett meg.
– Kárpátaljai magyarként emlékszik arra, hogy gyerekkorában beszélgettek-e a magyar kisebbség helyzetéről?
– Egészen biztosan volt erről szó, de mi egy hatalmas országban éltünk, a Szovjetunióban, ahol vigyázni kellett, hogy hol és miről beszél az ember. Annyira kisebbségben éltünk, hogy nem ez volt a legnagyobb gond. Bátyúban, ahol én felnőttem, akkor még magyar családok éltek, gyerekként nem érzékeltem különösebben a kisebbségi létet. Ráadásul akkor még nem volt kérdés a nyelvhasználat, mint például most.
[…]
– A családja Kárpátalján él – mikor volt utoljára otthon?
– Nekem még sikerült tavaly karácsonykor hazalátogatnom.
– A szülei ott vannak még?
– Amikor kitört a háború, abban a pillanatban eldőlt, hogy Magyarországon kell egyesítenünk a családunkat. Néhány hete jöttek Magyarországra. […] Természetesen sokszor voltak látogatóban ezelőtt is, de most úgy döntöttek, hogy kicsit hosszabb ideig maradnak. Rábízták a még ott lévő szomszédokra, rokonokra a kárpátaljai házat és a hat tyúkot, ami még maradt. Nehéz döntés volt, hiszen nyugdíjasok, nehezen hagyják el az otthonukat. Két héttel ezelőtt azonban elkezdődött Kárpátalján a tizenkét órás áramkimaradás. Aztán megtudtuk, hogy a gázszolgáltatással is lesznek novembertől problémák. Ekkor mondták a szüleim, hogy elegük van.
– A háború kirobbanásának napján játszották a Tótékat Tiszakécskén, ami döbbenetes volt. Önök hogyan élték meg azt az előadást?
– Azon a február 24-i napon éppen Magyarországra utazott a beregszászi társulat, hogy Tiszakécskén a Tótékat előadjuk. Az autóbuszuk már elhagyta Ukrajnát, de még nem léptek be Magyarországra. Ott, a senki földjén tudták meg, hogy kitört a háború. El kellett dönteniük, hogy visszamennek, vagy folytatják az utat Magyarországra. Félelmetes helyzet lehetett. Én az itteni kollégákkal Budapestről mentem Tiszakécskére, ahol várt bennünket a közönség. A meghirdetett Tóték-előadást megtartottuk. Teljesen más volt, mint azelőtt bármikor. Másként is játszottuk, mert magunk sem hittük el, ami történt… De a közönség is egészen másként reagált. Ahol nevetni kellett, senki nem nevetett – és nem is akartuk, hogy nevessenek. Soha nem felejtem el azt az előadást.
– A kárpátaljai magyarokra nézve milyen hatással lehet, ha a háború befejeződik?
– A mai napig nem hiszem el, hogy a XXI. században ez megtörténhet. 2014-ben még azt gondoltam, hogy ez valami mély, politikai ügy, majd lecserélik ezt vagy azt az a politikust, és rendeződik minden. Nem ez történt. Döbbenetes. Akárhogyan is fejeződik be a háború, az ott élő magyarokra nézve semmiképp sem lesz jó vége.
(origo.hu)
[type] => post [excerpt] => A magyar Nemzeti Színház nemrég mutatta be Lukácsy György: Hazatérés című misztériumjátékát, amely Esterházy János életének fontos pillanatait eleveníti meg. Esterházy szerepét Tóth László alakítja – csodálatosan, pátosz nélkül, egyenesen, tisztán... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1668463320 [modified] => 1668453134 ) [title] => Tóth László: Akárhogyan is fejeződik be a háború, a kárpátaljai magyarokra nézve nem lesz jó vége [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=125693&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 125693 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 125694 [image] => Array ( [id] => 125694 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz.jpg [original_lng] => 134041 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221110toth-laszlo-a-nemzeti-szinhaz.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1668445934:12 [_thumbnail_id] => 125694 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2695 [_oembed_09f0e1c8807afbeea6c0cbd0df51ee5c] => {{unknown}} [_oembed_cfc60b71cfbb8da4270c0b2b413669dd] => [_oembed_time_cfc60b71cfbb8da4270c0b2b413669dd] => 1681379563 [_oembed_e724355fa71db6164335c27ac4a62c63] => [_oembed_time_e724355fa71db6164335c27ac4a62c63] => 1698577107 [_oembed_04c6c89bd4619521810adb17b5f31781] => [_oembed_time_04c6c89bd4619521810adb17b5f31781] => 1699343236 [_oembed_4f8dcaf4cad4f1a79768c04af2a390aa] => [_oembed_time_4f8dcaf4cad4f1a79768c04af2a390aa] => 1706991771 [_oembed_3e3d6b20ec76ec21403b00a39dce5e90] => {{unknown}} [_oembed_4495409a17e31d72d9ea7632b8736bf9] => {{unknown}} [_oembed_abbb97ca5c89cbc35e5b66b1aef8927d] => {{unknown}} [_oembed_bc5b1c3ab6305b79328bc54caa7dd9c4] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 55 [3] => 271 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Interjú [3] => Kultúra [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 41485 [1] => 3063 ) [tags_name] => Array ( [0] => Esterházy János [1] => Nemzeti Színház ) ) [7] => Array ( [id] => 92976 [content] =>
Kulturális, történelmi, mitikus, egyházi és politikai utalások hallhatók Józsa Péter Pál: Agón című darabjában. A szöveg indulatból született, tele fájdalmakkal és sikolyokkal. A nézőtér és a színpad is különleges: egy arénában játsszák az előadást, a nézők pedig körbeülik a játékteret több emelet magasságban. A darab rendezője, Vidnyánszky Attila az Origónak azt mondta: a zenekar, a Honvéd Férfikar, operaénekesek és a színészek együtt szólaltatják meg a darabot, amely inkább operához hasonlít, ahol az áriákat prózai szövegek, szabadversek helyettesítik. A felvételek a főpróbán készültek, a darabot pénteken mutatták be a magyar Nemzeti Színházban – hihetetlen sikerrel.
Az Origónak adott interjújában a rendező azt is elmondta: az előadást többféleképpen lehet értelmezni, ezért is írták a plakátra a mondatot: Csak Te érted.
Március 1-jétől több alkalommal is látható a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Tóték című előadása a magyar Nemzeti Színházban.
„A Nemzeti Színház társulata a szomszédunkban kialakult, drámai helyzetre való tekintettel a következő időszakban többször is műsorra tűzi a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Magyarországon tartózkodó társulatának vendégjátékát, Örkény István műve alapján színre állított Tóték című előadást” – közölte a színház. A nézők jelenlétükkel a beregszászi társulatot támogatják – írják a közleményben.
A Gyulai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház közös produkcióját 2014. október 6-án mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében.
Az eredetileg tervezett március elsejei előadás mellett 2-án, 3-án, 5-én, 6-án, 11-én, 13-án és 18-án játsszák a Nemzeti Színházban a darabot.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház február 26-án és március 10-én a Csehov műveiből készült Egyfelvonásos komédiák című előadását, szintén Vidnyánszky Attila rendezését játssza a budapesti teátrumban.
Évadzáró társulati ülést tartott csütörtökön a magyar Nemzeti Színház; Vidnyánszky Attila igazgató értékelte a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt évadot és beszélt az idén a szokottnál korábban, augusztus 3-án induló jövő szezon terveiről.
Vidnyánszky Attila elmondta: az évadban 237 saját előadást játszottak, 19 belföldi és 20 külföldi vendégjátékon volt a színház. Március 10-ig, a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kihirdetéséig csaknem 75 ezer nézője volt a teátrumnak.
Vidnyánszky Attila elmondta: az évad nagyon jól indult, az esztergomi bazilika előtt is eljátszhatták a Csíksomlyói passiót. A tervek szerint a jövő évad elején – a gyulai Márai-bemutató, A kassai polgárok augusztus 16-i premierje után – Debrecenben augusztus 26-án a Református Nagytemplom előtt játsszák el újra a Csíksomlyói passiót, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös produkciót.
Elmondta: a március óta bezárt színház elmaradt előadásait pótolják az ősszel, az idei MITEM azonban elmarad, a következő nemzetközi fesztivált tavasszal rendezik meg. A Forró mezők és a Tizenhárom almafa című produkcióval kezdik a szezont.
Az igazgató kiemelte, hogy megkapták a 2023-as színházi olimpia rendezési jogát, a nemzetközi esemény előkészületei már ősszel elkezdődnek. Kitért arra is, hogy elindították a Déryné Programot és olyan településekre is eljuttathatják a színházi produkciókat, ahol eddig nem láthattak színvonalas előadásokat az emberek. A program keretében eddig hat produkció létrehozását támogatják és 42 előadást juttatnak el az ország különböző pontjaira, emellett megalakult és elkezdte a próbákat a Déryné Társulat is – sorolta az eredményeket, kiemelve: eddig négyszáz település jelentkezett, hogy fogadna előadásokat.
Az igazgató új tagként köszöntötte a Nemzeti Színházban Szász Júliát, aki a Kaposvári Egyetem színművész szakának elvégzése után szerződött a társulathoz.
Az évadzárón megemlékeztek a napokban elhunyt Csurka László Jászai Mari-díjas színművészről, rendezőről, érdemes és kiváló művészről, a Nemzeti Színház örökös tagjáról. A június 16-án, 85. életévében elhunyt művészről szeptemberben egy esttel is megemlékeznek.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Évadzáró társulati ülést tartott csütörtökön a magyar Nemzeti Színház; Vidnyánszky Attila igazgató értékelte a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt évadot és beszélt az idén a szokottnál korábban, augusztus 3-án induló jövő szezon terveiről. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1593194700 [modified] => 1593174030 ) [title] => Megtartotta évadzáró társulati ülését a magyar Nemzeti Színház [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=19727&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 19727 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 19728 [image] => Array ( [id] => 19728 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-scaled.jpg [original_lng] => 628858 [original_w] => 2560 [original_h] => 1440 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-2048x1152.jpg [width] => 2048 [height] => 1152 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemzeti-szinhaz-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1440 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1593163230:12 [_thumbnail_id] => 19728 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4687 [_oembed_09f0e1c8807afbeea6c0cbd0df51ee5c] =>
Kedves Nézőink!Ha többet szeretnének megtudni a jövő évadra vonatkozó terveinkről, nézzék meg a mai sajtótájékoztatónkon készült videót, amelyen teátrumunk vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila mellett Szabó K. István, Szász János, Trill Zsolt, Szász Júlia, Herczegh Péter és Udvaros Dorottya is beszélt.
