Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwMzI4OTI7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 188786
[content] =>
Ungvár egyike lett annak a 10 ukrajnai városnak, ahol információs kampányt szerveztek az emberkereskedelem leküzdésére. Az átfogó nemzeti intézkedések fő célja – a figyelem felkeltése és a lakosság tudatosságának növelése a modern rabszolgaságról és az ellenintézkedések módszereiről. Az idén az áldozatok felderítésében és támogatásában résztvevő valamennyi szolgálat, szervezet fokozta erőfeszítéseit, és ennek köszönhetően 14 kárpátaljai lakos kapta meg az embercsempészet áldozatai állami státuszt. 2023-ban csak egy személy kapta meg ezt a státuszt. A „Kihasználtak?” információs kampányt a Szociálpolitikai Minisztérium, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és más intézmények támogatják, amelyek célja, hogy segítsék az ukránokat jogaik megőrzésében. Különösen a háború idején sok belföldi menekült kényszerült elhagyni otthonát, akik mindenüket elvesztették. A nehéz életkörülményeket leggyakrabban a csalók használják ki. A lakosság harci övezetből való evakuálásában közvetlenül résztvevő rendőrök elmondása szerint a belföldi menekültek számára a hízelgő életkörülmények vagy egy munkahely felajánlása egyfajta vészharanggá kell váljon számukra. Ezért annak érdekében, hogy megvédjék magukat a negatív következményektől, tájékozódni kell: mit kell tenni és hová kell fordulni. Ezenkívül értesíteni kell a rokonait vagy a barátait. Matricákkal díszített autóbuszok, trolibuszok, vasúti kocsik és a településeken közlekedő egyéb eszközök Ukrajna 10 városának utcáin – az információs kampány részévé váltak. A matricákon olyan emberek konkrét történetei láthatók, akik megszenvedték a kizsákmányolást, a fegyveres konfliktust, szexuális rabszolgaságot, koldulást. Az utasoknak pedig tájékoztató jellegű szórólapokat osztanak szét. Kárpátalja, ahol a teljes körű invázió előtt is voltak kiszolgáltatott társadalmi csoportok, többek között a romák, a nagycsaládosok és a rosszul körülmények között élő családok, most még inkább a veszélyzónában van. A hivatalos adatok szerint csaknem 130 ezer belföldi menekült él a térségben, a valóságban azonban kétszer ennyien vannak. Ezért elmondható, hogy Ukrajnában nő az embercsempészet áldozatainak száma. A Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselői szerint azok a körülmények, amelyekbe ma Ukrajna került, kedveznek az embercsempészet terjedésének. A legfrissebb kutatások szerint minden második ukrán állampolgár hajlandó elfogadni legalább egy kockázatos ajánlatot külföldön vagy Ukrajnában, ezáltal a kizsákmányolás veszélyének teszi ki magát. A szakértők hangsúlyozzák: a hivatalos foglalkoztatás nélküli munkavégzés zárt helyiségekben és a szabadság korlátozása mellett, személyi igazolvány és személyes tárgyak nélkül, szállásért vagy élelemért való munkavállalás – mindez a modern rabszolgaság formái. Ha valaki ilyen esetek áldozatává vált, érdemes felhívni a 15-47-es kormányzati forró vonalat vagy az emberkereskedelem elleni és migráns tanácsadót az 527-es számon. Mindkét esetben tanácsot kap, milyen lépéseket tegyen a továbbiakban. Szükség esetén anyagi és egyéb támogatást kaphatnak: lakhatási lehetőséget, élelmet, higiéniai termékeket, valamint pénzt.
