Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója bízik abban, hogy hamarosan tűzszünet jön létre Ukrajna és Oroszország között a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében.
A tisztviselő szerint meg kell javítani a Dnyiprovszkaja villamosvezetéket, amely az erőművet táplálja. Hozzátette, a megállapodáshoz közel vannak a felek. Emlékeztetett arra, hogy korábban Moszkva és Kijev ötször kötött tűzszünetet a zaporizzsjai létesítménnyel kapcsolatban.
Az Unian beszámolója alapján a NAÜ vezére biztos abban a korábbi tapasztalatok alapján, hogy harcmentessé lehet tenni az erőmű környékét.
Európa legnagyobb atomerőműve részben külső áramellátás nélkül maradt – közölte az ukrajnai létesítmény orosz üzemeltetője, a Roszatom. A létesítmény nem működik, és megfelelő számú dízelgenerátora is van.
A Zaporizzsjai Atomerőmű részben elvesztette a külső áramellátását – nyilatkozott a létesítményt üzemeltető oroszországi Roszatom vezérigazgatója. Alekszej Lihacsov elmondta, hogy az atomerőmű rendelkezik megfelelő számú dízelgenerátorral.
Mint közölte, a Dnyeper nevű áramvezeték már több napja nem működik, mert megsérült a vízfelszín feletti, sebezhető pontja. Emiatt nehéz megjósolni a helyreállításának idejét. Az áramellátás azonban továbbra is biztosított a másik vezetéken, a Ferrosplavnaja vezetéken.
Pihen az atomerőmű, de szükség lenne az áramára
Miközben az erőmű rendelkezésre áll a szükséges számú dízelgenerátor, a hat atomreaktor hidegleállási üzemmódban van. Folyik az újbóli üzembe helyezésük engedélyeztetése, az üzembe helyezés még nem kezdődhet meg a megoldatlan biztonsági problémák miatt.
„Az állomás területén az elmúlt napokban nem voltak támadások, de az atomerőmű melletti Energodar városban és annak infrastruktúrájában igen. Energodarban többször is volt áramszünet, de a városi katasztrófavédelmi szolgálatoknak köszönhetően mindent helyreállítottak. A helyzet a városban feszült, de összességében nyugodt” – jegyezte meg Alekszej Lihacsov.
Csak nemrég javították meg a vezetéket
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) utoljára március 27-én adott ki értékelést a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonsági helyzetéről. Akkor még arról számolhatott be, hogy február közepe óta sikerült megjavítani a létesítményt árammal ellátó 330 kilovoltos távvezetéket megjavítani, így újból kétoldali betáplálással rendelkezett az atomerőmű.
Az ezt megelőző hetekben, a háborús tevékenységek következtében többször is megsérültek Ukrajna villamosenergia-rendszerének elemei, amelyek hatással voltak a nukleáris létesítményekre.
Csernobilban, március 14-én egy elektromos alállomás sérülését követően az atomerőmű elveszítette egyik villamos hálózati kapcsolatát.
Bár a telephely külső villamosenergia-ellátása nem szűnt meg, a villamos hálózati ingadozások rövid időre automatikusan működésbe hozták a veszélyhelyzeti dízelgenerátorokat, amelyek ilyen esetekben is villamos energiával látják el a létesítmény különböző rendszereit, például a szellőztetést és a hűtést. Fontos megjegyezni, hogy az atomerőművek tervezési alapjának része, hogy az atomerőmű kezelni tudjon minden várható belső és külső eseményt az atomerőmű biztonsága érdekében, ezek közé tartoznak a külső villamosenergia-hálózatban bekövetkező zavarok is.
A friss műholdfelvételek tanúsága szerint Irán új urándúsító üzemet nyitott egy föld alatti komplexumban Iszfahánban. Noha az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) szakértői egyelőre nem tudják megmondani, hogy a létesítmény már működik-e, a Közel-Keleten élő dúsgazdagok nem bíznak a véletlenben: egyre többen igyekeznek saját óvóhelyet telepíteni az ingatlanjaikban. Képeken a titkos iráni rejtekhely és a luxusbunkerek, amelyeket százával rendelnek a Közel-Keleten.
A NAÜ még nem ismeri az új iráni iszfaháni dúsítóüzem állapotát, amely egy föld alatti nukleáris komplexumban található – közölte szerdán Rafael Grossi, az ügynökség vezetője. „A föld alatt van, de még nem látogattuk meg” – mondta Grossi, aki egy konferencián és a Trump-kormányzat tisztviselőivel folytatott tárgyalásokon vesz részt Washingtonban.
A Reuters cikke szerint Irán még tavaly júniusban tájékoztatta az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét az új létesítményről, és a NAÜ ellenőrei már abban a hónapban Iszfahánban voltak, hogy megnézzék, de a látogatást végül biztonsági okokra hivatkozva törölték, ugyanis pont abban az időpontban ért csapás egy másik nukleáris komplexumot az Izraellel vívott 12 napos háború kezdetén. Grossi elmondta, hogy mivel az ellenőröknek le kellett mondaniuk a látogatásukat, az ügynökség azóta sem tudja biztosan, hogy mindössze egy üres csarnokról van-e szó, vagy az iráni rezsim telepített-e már centrifugákat az urándúsításhoz. „Sok kérdés van, amelyeket csak akkor fogunk tisztázni, ha vissza tudunk menni” – mondta.
A NAÜ becslései szerint Irán jelenleg körülbelül 440 kg 60 százalékos dúsítású uránnal rendelkezik, ami 90 százalékra dúsítva körülbelül 10 nukleáris fegyver gyártására lenne elegendő. Habár a tisztviselők a múltban hangsúlyozták, hogy nehéz lenne pontos számokat közölni.
Úgy viszik mint a cukrot a méregdrága óvóhelyeket
Mindeközben egy texasi, bombabiztos óvóhelyeket gyártó cég megállás nélkül dolgozik, hogy teljesítse a tömegével érkező megrendeléseket. A tulajdonos szerint csak az elmúlt héten majdnem 500 rendelés érkezett a high-tech vasbetonból és acélból készült luxusbunkereire, amelyek praktikus módon moziteremként és borospinceként is funkcionálnak. Jelenleg az érdeklődések körülbelül 90 százaléka a Közel-Keletről érkezik, a vállalat a legtöbb megrendelést pedig a Dubajban és Katarban élőktől kapja.
A luxusmenedékek ára 60 ezer dollártól indul, de felszereléstől függően akár a 475 ezer dollárt is elérhetnek – írja cikkében az Origo.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem tud róla, hogy iráni nukleáris létesítményeket értek volna az izraeli és amerikai légicsapások – közölte hétfőn Rafael Grossi, a NAÜ vezetője megjegyezve, hogy az iráni illetékesekkel egyelőre nem tudtak kapcsolatba lépni.
„Nincs információnk arról, hogy bármelyik nukleáris létesítmény… megsérült vagy találatot kapott volna” – tájékoztatta a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet 35 tagországból álló igazgatói testületét Grossi. Hozzátette: az iráni atomenergia-ipari hatóságokkal folyamatosan próbálják felvenni a kapcsolatot, de eddig nem kaptak választ.
Grossi egyúttal egy nukleáris baleset növekvő kockázatára is felhívta a figyelmet a Közel-Keleten eszkalálódó katonai konfliktus miatt. „Mindannyian aggodalommal követjük az Iráni Iszlám Köztársaságban és a Közel-Keleten zajló katonai támadásokat” – hangsúlyozta. „Nem zárhatjuk ki egy súlyos következményekkel járó nukleáris sugárzás lehetőségét, ami miatt akár nagyvárosoknál is nagyobb területek evakuálására lenne szükség” – figyelmeztetett.
Rámutatott, hogy a Perzsa-öböl több, nukleáris létesítményekkel rendelkező országa is tűz alá került az iráni megtorló támadások során. „Ezért minden katonai műveletnél a legnagyobb visszafogottságra szólítunk fel” – jelentette ki Rafael Grossi.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szoros figyelemmel követi a közel-keleti eseményeket azok piaci hatásának megítélésére, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) pedig hétfőn zárt ülésen vitatja meg az Irán elleni katonai csapás nyomán kialakult helyzetet.
A Nemzetközi Energiaügynökség aktívan figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket és azok potenciális hatását a globális olaj- és gázpiacokra, valamint a kereskedelmi áramlásokra – közölte Fatih Birol igazgató egy X-en közzétett bejegyzésében.
„A piacok eddig jól ellátottak voltak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kapcsolatban áll a régió főbb termelőinek minisztériumaival és az IEA-hoz tartozó országok kormányaival.
Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzó tanácsa zárt ülést tart „az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által az Iráni Iszlám Köztársaság területe ellen végrehajtott katonai csapásokkal kapcsolatos ügyek” megvitatására hétfőn – a kiadott sajtóközlemény szerint.
A zárt ülés összehívását Oroszország állandó bécsi képviselete kezdeményezte. Az ülést az aznapra már korábban meghirdetett rendes tavaszi tanácskozás előtt tartják meg.
Az NAÜ aggasztónak minősítette a Zaporizzsjai Atomerőmű helyzetét. Az orosz katonai ellenőrzés alatt álló létesítmény jelenleg csupán egy külső elektromos hálózati vonalról kap áramot, ami rendkívül instabil és súlyosan növeli a nukleáris biztonsági kockázatokat – számolt be a Reuters.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta, hogy a „Feroszplavna–1” távvezeték február 10-én megsérült, valószínűleg katonai tevékenység következtében. Így Európa legnagyobb, hat reaktorral rendelkező atomerőművét most csak a „Dnyiprovszka” vonal látja el árammal.
Jelenleg az erőmű nem termel elektromos energiát, de a folyamatos áramellátás elengedhetetlen a nukleáris üzemanyag hűtéséhez és a katasztrófa megelőzéséhez.
A NAÜ szerint az orosz megszállók akadályozzák a munkát. Grossi hozzátette, hogy az ügynökség állandó megfigyelői a létesítményben megpróbálták felmérni a károkat, de nem engedték be őket az elosztóállomásra „biztonsági korlátozásokra” hivatkozva.
[type] => post
[excerpt] => Az NAÜ aggasztónak minősítette a Zaporizzsjai Atomerőmű helyzetét. Az orosz katonai ellenőrzés alatt álló létesítmény jelenleg csupán egy külső elektromos hálózati vonalról kap áramot, ami rendkívül instabil és súlyosan növeli a nukleáris biztonsá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1771686720
[modified] => 1771623306
)
[title] => A NAÜ figyelmeztet: kritikus a helyzet a Zaporizzsjai Atomerőműnél, a reaktor az utolsó hálózati vonalon működik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 273730
[uk] => 273649
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 273650
[image] => Array
(
[id] => 273650
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[original_lng] => 34080
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10-300x189.webp
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/photo-2026-02-20-11-56-10.webp
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771616111:5
[_thumbnail_id] => 273650
[_edit_last] => 5
[views_count] => 745
[_algolia_sync] => 720168330002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 242940
[1] => 223338
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ)
[1] => Zaporizzsjai Atomerőmű
)
)
[6] => Array
(
[id] => 271479
[content] =>
Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa rendkívüli ülést tartott az ukrajnai energetikai létesítmények elleni orosz támadások nukleáris kockázatairól – számol be az AP.
Az ülést Hollandia kezdeményezte tizenegy ország – köztük Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Japán – támogatásával.
Oroszország az elmúlt hetekben folyamatosan támadta Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ami jelentős károkat okozott. Peter Potman holland nagykövet hangsúlyozta: a támadások nemcsak milliókat hagynak fűtés és áram nélkül a kemény téli időszakban, hanem súlyosan veszélyeztetik Ukrajna nukleáris biztonságát is, egyre közelebb hozva egy esetleges atomkatasztrófa lehetőségét.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója rámutatott, hogy az elektromos alállomások megrongálása közvetlen módon aláássa a nukleáris biztonságot. Bár az atomerőművek önmaguk is termelnek energiát, a reaktorok hűtéséhez folyamatos külső áramellátásra van szükség. Áramkimaradás esetén vészhelyzeti dízelgenerátorok lépnek működésbe, ám ezek meghibásodása esetén jelentősen megnő a reaktormag olvadásának kockázata.
Ukrajnában négy atomerőmű működik, ezek közül hármat Kijev ellenőriz. A negyedik, egyben legnagyobb létesítmény, a Zaporizzsjai Atomerőmű 2022 óta orosz megszállás alatt áll. Az országban található a csernobili erőmű is, ahol 1986-ban a történelem eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája történt.
Grossi bejelentette, hogy a NAÜ szakértői missziója jelenleg tíz, a nukleáris biztonság szempontjából kulcsfontosságú alállomást vizsgál Ukrajnában. Jurij Vitrenko ukrán nagykövet az ülésen kijelentette: itt az ideje, hogy az ügynökség ráirányítsa a figyelmet Oroszország támadásaira az ukrán energetikai hálózat ellen, és méltatta Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a háború rendezésére.
Ukrajna Oroszország tagságának felfüggesztését kezdeményezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatótanácsában, és javasolta a szervezet Alapszabályának módosítását az agresszor állam jogainak korlátozása érdekében, jelentette ki Denisz Smihal, az Energiaügyi Minisztérium vezetője az Ügynökség igazgatótanácsának rendkívüli ülését követően.
Smihal elmondása szerint egy olyan állam, amely szándékosan és szisztematikusan aláássa a nukleáris biztonságot, nem vehet részt teljes mértékben a NAÜ kulcsfontosságú politikai szervének munkájában. Hangsúlyozta, hogy Oroszország szándékosan támadja az ukrán atomerőművek külső áramellátását biztosító alállomásait, megsértve ezzel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által meghatározott hét alapelv egyikét a nukleáris biztonságról.
„Hálás vagyok Rafael Grossinak és partnereinknek, akik ma határozottan elítélték ezeket a lépéseket, és beleegyeztek abba, hogy támogatják Ukrajna energia- és nukleáris biztonságát. Többek között az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjei Atomerőmű helyzetére összpontosítottak, amely a teljes körű invázió kezdete óta 12 alkalommal teljesen elvesztette a külső áramellátását” – írta a miniszter. Ukrajna felszólította a tagállamokat, hogy vezessenek be átfogó szankciókat a Roszatom ellen, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák az együttműködést az orosz állami vállalattal.
„Felvetettük Oroszország NAÜ-tagságának felfüggesztésének kérdését is az igazgatótanácsban, és megvitattuk a NAÜ Alapokmányának módosításának kezdeményezésének szándékát is az agresszor állam jogainak korlátozása érdekében. Eljött az ideje, hogy valódi felelősséget vezessünk be a nukleáris biztonságot aláásó agressziós cselekményekért” – összegezte Smihal.
Ukrajna súlyos új nukleáris biztonsági kockázatokkal néz szembe az orosz csapások következtében, amelyek az energiahálózat megrongálására irányulnak, és így megfosztják a három működő atomerőművet a stabil áramellátástól – írja a Bloomberg.
A lap beszámolója szerint diplomaták rendkívüli ülést hívtak össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) Bécsben, hogy megvitassák a Kreml támadásainak hatását az ukrán reaktorok működéséhez nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrára. A hónapok óta tartó csapások nemcsak azt eredményezték, hogy emberek milliói maradtak télen tartós áram és fűtés nélkül, hanem növelték egy nukleáris baleset kockázatát is.
Ennek oka, hogy az atomenergia-termelés – a fosszilis tüzelőanyaggal működő vagy megújuló energiát használó erőművekkel ellentétben – folyamatos áramellátást igényel a biztonsági rendszerek működtetéséhez. Enélkül fennáll az üzemanyag túlmelegedésének veszélye a reaktor aktív zónájában, ami potenciálisan veszélyes radioaktív kibocsátáshoz vezethet.
„Nagyon aggódunk az ukrajnai atomerőművekkel kapcsolatos jelentős és növekvő nukleáris biztonsági kockázatok miatt” – mondta Peter Potman, a NAÜ-nél akkreditált holland nagykövet, aki a kormányzótanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. Hozzátette, hogy egy nukleáris baleset lehetősége „a valósággá válás határán van”.
Az európai országok azt követelik a NAÜ-től, hogy a következő hónapig készítsen részletes értékelést Ukrajna sebezhetőségéről. Az Ukrajnában tartózkodó megfigyelők jelenleg az áramátvitelhez szükséges kritikus alállomásokat ellenőrzik.
Ukrajna villamosenergia-hálózata az állandó katonai tevékenység miatt folyamatosan romlik, ami közvetlenül hat az ország nukleáris biztonságára Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának értékelése szerint. Ezért a NAÜ kiemelten fogja kezelni a kritikus fontosságú alállomások működőképességének értékelését.
Az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsági helyzetét az elmúlt másfél hónapban is a katonai események és ezzel összefüggésben az elektromos hálózati ellátás bizonytalansága határozták meg. A létesítményekben dolgozó szakemberek folyamatosan kezelték és hárították a felmerülő műszaki problémákat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) helyszínen tartózkodó szakértői megerősítették, hogy az országos hálózat állapota komoly figyelmet igényel, ugyanakkor a biztonsági rendszerek minden esetben megfelelően látták el feladatukat.
A tartalék áramkapcsolatok mentették meg a csernobili atomerőművet
Csernobilban a legfrissebb jelentések szerint ez év január közepén katonai tevékenység következtében megrongálódott az atomerőmű egyik, az áramellátás szempontjából kritikus elektromos alállomása: a távvezeték lekapcsolódott. A létesítmény rendszereinek működését ez nem érintette, mivel a tartalék vonalak azonnal rendelkezésre álltak, biztosítva a folyamatos áramellátást. A telephelyen eközben a terveknek megfelelően dolgoznak az új fém szarkofág 2025. februárjában megsérült külső acélburkolatának helyreállításán. A tetőszerkezet ideiglenes javításaival stabilizálták annak állapotát, a teljes körű helyreállítás pedig a katonai konfliktus lezárását követően várható.
Egyetlen vezetékre van utalva a zaporizzsjai létesítmény
A Zaporizzsjai Atomerőműnél ez év január 2-án katonai tevékenység következtében megsérült és lekapcsolódott a 330 kV-os tartalék vezeték, így a létesítmény jelenleg teljes mértékben az egyetlen működőképes, 750 kilovoltos fővezetékre van utalva. A biztonságos üzemeltetés érdekében Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója egyeztetéseket kezdeményezett ideiglenes tűzszüneti zóna létrehozásáról, amely a Zaporizzsjai Atomerőmű kapcsolóállomásától mintegy 10 kilométerig húzódna.
E zóna léte elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán szakemberek biztonságban elvégezhessék a szükséges javításokat.
A kezdeményezés sikerét biztosíthatja, hogy legutóbb 2025. december 30-án egy hasonló, a NAÜ által közvetített helyi fegyverszünet már lehetővé tette kritikus javításokat.
A NAÜ ismét Ukrajában készül
Rafael Grossi főigazgató a múlt héten bejelentette, hogy a NAÜ újabb szakértői missziót készít elő Ukrajna nukleáris biztonságának szempontjából fontos elektromos alállomások felülvizsgálatára, miközben az ország energiainfrastruktúráját folyamatos támadások érik. Ezek az alállomások biztosítják a hálózati áramellátást
a reaktorok hűtőrendszereinek
és más fontos nukleáris biztonsági funkciók
működéséhez. Hiányukban dízelgenerátorokkal kell előállítani az áramot, de ez csak rövidtávú megoldás.
